Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám

1990. FEBRUÁR 7. Néplap Konszignációs személygépkocsi-raktár Hatvanban Főszerepben a Budapest Bank MANN A hatvani Autójavítóipari Szolgáltató Váltalat az egy­re csökkenti igények miatt már nem tudta biztosítani a különböző személyautók, kisteherautók, mikrobu­szok javításához, szervizeléséhez szükséges műszaki, technológiai feltételeket, és a dolgozók bérfejlesztésé­re is egyre kevesebb jutott. Helyzetük javítására az NSZK-beli Evis céggel megállapodást kötöttek, amelynek értelmében szervíztelepükön nyugati hasz­nált személyautók és mikrobuszok értékesítésére konszignációs telepet és alkatrészraktárt létesítenek. Az új tevékenység nyereségéből tervezik megoldani a vállalat műszaki fejlesztését, valamint a bérek emelé- sét. /MTI fotó: H. Szabó Sándor/ Ki nem beszélt hadifogolyévek Csalánleves ebédre, kása, vagy káposzta vacsorára Volt aki hazatérve belehalt az evésbe Régi-új fogalmak vállalkozóknak A Budapest Bank szolnoki fi­ókja jelentős változások,előtt áll. Nemrég telepedtek le Szolno­kon, s máris szűknek bizonyult a toronyház földszintjén lévő iro­da. Ez késztette arra a bank bu­dapesti központját, hogy Szol­nokon is tovább lépjenek, meg­teremtve a dolgozóknak és az ügyfeleknek a kényelmesebb feltételeket. A tervek nemcsak a bank bővítését tartalmazzák, ha­nem egy újszerű vállalkozást is, hiszen a bővítéssel párhuzamo­san egy passzázs rendszerű üz­letsort is kialakítanak, amelyen az üzleteket pályázat alapján foglalhatnak el a leendő tulajdo­nosok. Minderről és más kérdé­sekről is Domonkos Mihályné, a fiók vezetője tájékoztatta lapun­kat. Az új fiók a volt Nemzeti Szál­loda földszintjét foglalja majd el. Ez meghatározza azt is, hogy ha igényesen akarnak építkezni, ak- korazeredeti stílustcélszerűvisz- szaállítani. Ezt a bank tudatosan vállalja. A Tallin étterem helyén 500-550 négyzetméteren hozzák létre a mintegy 30-35 fő részére kialakítandó új munkahelyet, il­letve az ügyfelek fogadására szolgáló helyiséget. Ez lehetővé teszi a mostani zsúfoltság, ké­nyelmetlenség megszüntetését. A volt Diáktanya, illetve még korábban önkiszolgáló étterem helyén lenne az üzletsor, amely­be idegenforgalmi létesítmé­nyek is helyet kapnának. Amíg a banki rész tervei gyakorlatilag készen vannak, és az átalakítás ez évben megtörténik, az üzlet­sor kialakítása áthúzódik a kö­vetkező évre. Ennek oka, hogy a leendő tulajdonosokat be szeret­nék vonni akialakításba. A város centrumában lévő üzletsorra máris sok a jelentkező, elsősor­ban a bank jelenlegi üzletfelei közül. Értékpapír tőzsde Szolnokon? A Budapest Bank, addig is, amíg elkészül az új fiók, folytat­ja jól bevált üzletpolitikáját, il­letve ahhoz, hogy a versenyben megállja a helyét, újabb és újabb lépésekre szánja el magát. A töb­bi kereskedelmi banktól abban különbözik, hogy értékpapír­forgalma nagyobb az átlagosnál. Sok kötvényt örökölt az elődtől, a Fejlesztési Banktól, így itt ta­lálhatók az Ideál és a Szolnok Széchenyi kötvényei is. Az ér­tékpapírtőzsdén lévő 78 köt­vényből 26 ezé a banké. Az ér­tékpapírokról szóló törvény re­mélhetően a mostani törvényho­zási időszakban megszületik, s akkor Szolnokon is tőzsdézhet­nek. De ez még a jövő kérdése. Jelenleg Budapesten történik a megbízásos értékpapírforgalma­zás. Hetente háromszor, majd később ötször lesz tőzsdenap. A bank az ügyfelek megbízása alapján jár el, ahol az ügyfél ha­tározza meg a leglényegesebb feltételeket, így például a vétel vagy eladás árfolyamait, ame­lyen még hajlandó az ügyfél el­adni, vagy vásárolni. A tőzsde szabályai szerint ez persze több- szereplős játék. A múlt év máso­dik felében 40 millió forintot tett ki a bank értékpapír-forgalma. Ennek fele a lakosságtól vásá­rolt, főleg telefonkötvények, amelyeket az alacsony kamatok miatt értékesíteni gyakorlatilag lehetetlen. Mostani árfolyamuk 42,5 százalék. A forgalom másik felét a határidős kötvényszerző­dések teszik ki. Lízing: fogalom, amelyet cél­szerű megtanulni Novemberben indult meg a Budapest Bank leánybankjánál, a Reál Banknál a lízingforgalom, alacsony díjtételek mellett. Ha valakinek nincs pénze gépvásár­lásra, de szüksége van a terme­léshez, akkor célszerű ez ügyben a bankhoz fordulni. A szolnoki fiók megbízásos alapon vesz részt ebben. Kötöttek is már ilyen szerződést. A lebonyolítás úgy történik, hogy az ügyfél hoz­za a javaslatot a megszerezni kí­vánt gépről, a bank felhatalma­zást ad a kifizetésről, amelyet az ügyfél a banknak a lízingdíj és az amortizáció befizetésével tör­leszt, hiszen a lejáratig ez a gép a bank tulajdona. A lejáratkor az ügyfél jelképes összegért hozzá­jut a géphez. A Reál Bank a lí­zing mellett speciális bankügy­letekkel is foglalkozik. A váltók forgalmazása mellett, követelé­sek megvásárlásával, az úgyne­vezett Factoring-gal is. Mind­ezek olyan fogalmak, amellyel az új vállalkozóknak előbb- utóbb meg kell ismerkedniük. Füle István Kovács László Karcagon él, és korábban vállalati jogtanácsos­ként dolgozott. Noha már 71 éves, jól bírja magát, ezért a múlt év decembere óta társadalmi munká­ban elvállalta a volt karcagi hadi­foglyok, kitelepítettek, internál­tak, 1956-os események miatt bör­tönt, hátrányt szenvedettek rehabi­litációs kérvényeinek összeállítá­sát.- Kovács úr, eddig hányán je­lentkeztek Önnél?- Hetvenegyen, közöttük ötven­hatos elítélt négy akad, meg felke­resett pár internált is, de a zöm olyan 75-82 év közötti földműves, akik a második világháborúban hadifoglyok lettek, és kikerültek valahová Ukrajnába, az Urálba, esetleg Szibériába. Csak érdekes­ségként fűzöm hozzá: értelmiségi kettő van köztük: egy pap meg egy mérnök.- Mi a jellemző erre a hetven- egynéhány emberre?- A karcagiak zöme a Donnál esett fogságba, amikor körülzárták a magyar hadsereget. Jórészüket azután később fakitermelésre, kü­lönböző bányákba vitték, vagy olyan táborokba, ahol a kolerajár­ványok áldozatait temették. Töb­ben meg is kapták a kórt, mások, még többen, a tífuszt, bár sokan közülük szerencsésen átvészelték. Az is jellemző, hogy ezek az em­berek, legkevesebb egy, legtöbb négy évet töltöttek fogságban. A legutolsó közülük - legalább is az eddigi adataink szerint - 1948-ban tért haza. Az is igaz viszont: ren­getegen közülük kinn alusszák örök álmukat valamilyen jeltelen sírban.- Mitől függött a lágerélet idő­tartama?- A mai eszünkkel ez megfejthe­tetlen, így lehetetlen válaszolni rá. Ezekben az ügyekben bírósági tár­gyalás nem volt, hiszen mint emlí­tettem, a fogságba esettek szinte kivétel nélkül földművesek, zsel­lérek voltak.- Hogyan meséltek a kinti hóna­pokról?- Elmondásuk szerint az őrök is hozzájuk hasonló ellátásban része­sültek. Igaz, virágzott a cserebere: ki a dohányát váltotta át cukorra, ki az édességet mahorkára, mások a kenyerüket is eladták füstölniva­lóért. A munkaidő rendszerint napi tíz óra volt, és reggelre fejenként megkapták az egész napi nem egé­szen hatvan deka kenyerüket. Éléi­ben sokszor adtak valamilyen híg levest, előfordult, hogy ezt csalán­ból főzték, este pedig kása vagy sűrűbb káposzta került elébük. Va­sárnap nem kellett dolgozniuk, és voltak lágerek, ahonnan pravo­szláv istentiszteletre vitték őket. Ezek a kivonulások mindig a pa­rancsnoktól függöttek. Egy tény, nagyon sokat koplaltak, éheztek odakinn, és a velem beszélők hat olyan embert is említettek, akik hazatérve alaposan és többször na­gyon jóllakva szó szerint belehal­tak az evésbe.- Miképpen fogadták itthon őket?- Debrecenben alakítottak ki számukra gyűjtőhelyet. Itt kaptak néhány forintot, meg egy igazolást arról, hogy mettől meddig voltak hadifoglyok. Többen úgy féltek et­től a papírtól, akár a pestistől, és elégették. így nekik most katonai igazolvánnyal vagy két tanúval kell igazolniuk a kinti esztendőket.- Úgy gondolja, csak ennyi em­bert érint Karcagon a rehabilitá­ció? • - Ugyan már, sokkal többet! Nézze, ha hozzáveszem, hogy kö­zülük azóta rengetegen meghaltak, mások elköltöztek, még így is sze­rény becslések szerint további szá­zakat várok, várnék. Ezért kérem őket, ne féljenek, veszíteni valójuk nincsen jöjjenek el a tanácsházára hozzánk, hozzám, és meséljék el a ki nem beszélt esztendőket.- Mi mindennel jár ez a jelent­kezés?- Jó esetben kettős haszonnal: jogi rehabilitációval és havi ötszáz forint nyugdíjkiegészítéssel. Mert azt talán mondanom sem kell, hogy ezeknek az embereknek na­gyon alacsony, négyezer forint kö­rüli a nyugdíja.- Internáltak, kitelepítettek nin­csenek?- Eddig néhány ilyen esetet ad­tak be, és szerencsére az egyik már sikeresen elintéződött...- Elnézést a közbeszólásért, de kíváncsi lennék arra, hogy például miért lehetett az ötvenes esztendők elején börtönbe kerülni?- Mondok két esetet. Például azért, ha valakinek nem tetszett a népi demokrácia akkori gyakorla­ta, és ezt szóvá is tette. Izgatás címén akár több évet is a nyakába varrhattak. Adódott ennél kacifán­tosabb ügy is: az egyik tréfás ked­vű kubikus a három malacát Gő- ringnek, Sztálinnak és Rákosinak nevezte. A "Kuss ki, Gőring" fel­szólításból még nem lett baj, de a másik kettő említése miatt kizsup- polták két és fél évre.- Mind a hetvenegy személy ügyét elküldte?- Igen, de ehhez akad egy kis hozzáfűzni valóm. A népfront ta­valy december 31 -ig vállalta ezek­nek az ügyeknek a felkarolását, se­gítését. Amikor kiderült, hogy ez évtől ezt a mozgalmat - főleg vidé­ken - nem fizetett dolgozók veszik a vállukra, az egésznek nem lett gazdája. Szó szerint azt a tanácsot kaptam: keressek helyet, ha to­vább akarom csinálni.- És akarta?- Nem maradt más lehetőségem, hiszen temérdek szenvedés, kálvá­ria került elém. Szerencsére a ta­nácselnök úr segített. Azóta itt va­gyok a földszinten az információs irodában hétfőtől péntekig, reggel nyolctól délig. Segítek kitölteni az íveket, megfogalmazni a kérvé­nyeket, mivel nagyon sok ide be­térő ujja nem a tollhoz, hanem a kaszához meg a kapához szokott. A családsegítő központ támogatá­sával még bélyegek is kerülnek a borítékra, elvégre mi ez, ha nem egyfajta családsegítés.- Elmondása'szerint sínen van­nak az ügyek?- Nem egészen, noha az igyeke­zet megvan. Ugyanis az íveket a Belügyminisztérium Titkárságára postázzuk, mivel ott igazolják eze­ket az elveszett éveket. A kérelem azután ismét visszaérkezik hoz­zánk, és így küldjük, küldöm el a nyugdíjfolyósítónak. A rehabilitá­lás anyagi oldalát végül ott végzik. Akad azonban egy szerintem vita­tott pont, amely szerint arra kell válaszolni: internálták, kitelepítet­ték-e az illetőt, illetve a Szovjet­unióban töltött időre. Nos, az utol­só kitétel többféleképpen értel­mezhető, hiszen abba például a ha­difogság is beletartozik. Jó érzés viszont, hogy több kérelem már pozitív válasszal visszaérkezett a BM Titkárságról, és azóta a nyug­díjintézethez került. Tehát sínen van. Éppen ezért február végéig délelőttönként én még itt vagyok a tanácsnál a földszint 41-ben, ahol bárki felkereshet hasonló üggyel. A beszélgetéshez egyetlen hoz­záfűzni valónk van: minden dicsé­retet megérdemel Kovács László, aki ingyen vállalta a karcagiak ef­féle bajait. Csak azt nem tudom, mi lesz a folyamatban lévő ügyek in­tézésével, hiszen emberi számítá­sok szerint eze’k rendezése, lezárá­sa még több hónapot igényel. Már­ciustól talán lehetne, sőt kellene találni valamilyen megoldást... D. Szabó Miklós Oktatás február 10-én Horgásziskola a fiataloknak Szolnok a horgászok számára igazán megfelelő helyen fekszik, hiszen sok élő és holt víz található a környékén. így nem csoda, ha a város minden száz lakosából nyolc bejegyzett horgász, ami az orszá­gos átlagot (három) jócskán túlha­ladja, sőt a megyében is csak min­den huszadik ember vallja legfőbb hobbijának a horgászatot. Tavaly továbbra is dinamikus volt az ér­deklődés a horgászat iránt, ennek következtében a megye 65 hor­gászegyesületében már 21 ezer horgász van, Szolnokon hatezer "pecás" él. A horgásztársadalom megyei érdekképviseleti szerve az intéző bizottság, amely, látva az igénye­ket, különféle szolgáltatásokat igyekszik biztosítani a tagoknak, mint ahogy a különböző egyesüle­tek vezetősége is. Egy ilyen szol­gáltatásbővítés, amely a tagság kö­rében visszatérő téma volt, a gáta­kon való közlekedés lehetősége olyan áron is, hogy a tagság hajlan­dó fizetni a töltések használatba­vételéért. Az érdekeket egyeztet­ték a Közép-Tiszavidéki Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igazgató­sággal, ahol meghatározták a tari­fákat, s ennek megfelelően az egyéves, valamint az egy hónapra szóló jegyeket bárki megvásárol­hatja Szolnokon, a Munkás Hor­gász Egyesület irodájában. A horgászoknak is gyarapítani- uk kell ismereteiket, ezért tanfo­lyamokat szerveznek számukra. Éz évben a szakelőadások helye az Agroker irodaháza (Mikszáth K.u.3-5.), ahol a napokbkn volt már egy ismertető, míg a legköze­lebbi február 10-én lesz. Ennek té­mája a keszeghorgászat, majd feb­ruár 1.7-én a süllő horgászatáról lesz szó. Egyedülálló forma, hogy horgásziskolát is indít a szolnoki Munkás Horgász Egyesület, ame­lyet 5-6 hónap időtartamra tervez­nek, hetenként egy foglalkozással, amelyre egyesületi tagságtól füg­getlenül minden 10-14 év közötti gyermek jelentkezhet. Az iskola témaköre rendkívül széles. Felöle­li az egyesületi életet, a horgászat írott és íratlan szabályait, a vízijár­tasságot, a halak életét, a különféle horgászeszközöket és módszere­ket. Az elméleti ismereteket gya­korlati foglalkozásokon rögzíthe­tik a fiatalok, miközben halfogási versenyeket is rendeznek, melyek­re a szülőket is meghívják, annál is inkább, mert az "eredményt" bográcsban megfőzik. A 30-35 ta­gú iskolát a tervek szerint minden évben megrendezik, s a jelentke­zéseket Szolnokon a Munkás Hor­gász Egyesület Pelikán Szálló melletti irodájában fogadják. Az iskola befejeztével a legjobbak in­gyenes, kéthetes horgásztáborban vehetnek részt. És végül a halasítás, amely előtt megemlítjük, hogy tavaly az alcsi- szigeti Holt-Tiszára 3400 felnőtt éves jegyet adtak el, s a területi jegyekből a bevétel 2,5 millió fo­rintot tett ki. Ezzel szemben a kihelyezett halállomány értéke 3,4 millió fo­rint volt. A hiány pótlását a Ma­gyar Országos Horgász Szövetség vállalta. Az értékek talán nem mondanak sokat, de ha figyelembe vesszük, hogy ez a halállomány azt jelentette, hogy egy felnőtt horgász 14 méretes pontyot azon­nal foghatott, ha leült botjával a víz mellé - és persze szerencéje is volt -, akkor az olvasó előtt felde­renghet az elégedett horgász arca, amint tele szatyor zsákmánnyal megy haza családjához. Az Építőipari Tudományos Egyesület Szolnok Megyei Csoportja, az Épületszigetelők Magyarországi Szövet­sége és a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat rendezésében a GRMEC és a Tegola-Canadese cégek közreműködésével Szolnokon a Tudomány és Technika Házában kétnapos bemutató és előadás kezdődött. Tegnap a Grmec cég mutatkozott be, ma pedig a Tegola-Canadese. A nagy érdeklődésre jellemző, hogy az ország különböző részéből 32 cég vesz részt a rendezvénysorozaton. Fotó: N.Zs.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents