Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-03 / 29. szám

1990. FEBRUÁR 3. Néplap 15 Címeres mezben Életkora: 26 év. Családi állapota: nős, egy kislány, az öt hónapos Kla­udia édesapja. Elsó egyesülete: Szolnok Városi Sportiskola. Elsd edzije: Nagy György. Milyen számokban volt válogatott? C I 500 m, C I 1000 m. C l 10 ezer m, C I maratoni távon, valamint C 2 500 és C 2 10 ezer méte­ren. Válogatottságainak a szá­ma: 1983 óta mintegy 45. Legjobb eredménye: 1986-ban Montrealban a vi­lágbajnokságon a C I 1000 méteren ötödik hely, vala­mint 1985- és ’87-ben a ma­ratoni számban Világ Kupa­győzelem. Jelenleg milyen számban válogatott? Főként a mara­toni távon, de a válogatóver­senyek majd eldöntik. Szabó Lajos kenus Lajos nem tartozik a szeren­csés sportolók közé. Az edzése­ken befektetett temérdek rendkí­vül kemény munka - önhibáján kívül - nem kamatozott világra szóló eredményekben. Szorgal­mából, fegyelmezettségéből és tehetségéből adódóan fokozato­san küzdötte fel magát a sportág élvonalába, és a kenu nagy ígé­retei közé tartozott. Felfigyeltek rá a szövetségi kapitányok is, és amikor 1982-ben katonának be­vonulva a Budapesti Honvéd versenyzője lett, klub- és kato­natársával, Vidéki Lacival együtt meghívták őket a váloga­tott keretbe. Szabó Lajos azóta folyamatosan kerettag. Mivel mindketten hazavágy­tak, nem maradtak a Bp.Hon- védban, leszerelés után a Szol­noki Vízügy SE kajak-kenu szakosztályában folytatták a munkát A tanmedence, a Mátra, az élő és Holt-Tisza, valamint a Zagyva tudna tanúskodni arról, hogy mennyi verejtékcseppet hullattak az edzéseken. Lajos Szajolban lakott, s az már szinte csak könnyű szórakozást jelen­tett, hogy Szolnok és lakóhelye között, oda és vissza futva tette meg az utat. Ennek a kemény munkának meg is lett az eredmé­nye: Lajos 1984-ben a C11000 méteres távon tagja volt a Los Angeles-i olimpiára készülő ke­retnek, ám az ismert politikai helyzet miatt a magyar sportolók nem utaztak az olimpiára. Némi vigaszt a montreali világbajnok­ságon való részvétel jelentett számára. A válogatott kerettagság to­vábbra is megmaradt, a kemény felkészülés, több nemzetközi és hazai versennyel tarkítva folyta­tódott. Egy újabb cél lebegett a magyar sportolók előtt, a szöuli olimpia. Lajos ennek a keretnek is a tagja volt, céltudatosan, ha lehet még keményebben és terv­szerűbben folytatta edzéseit, amikor 1987 őszén, kerékpárral haladva a négyes úton, egy hon­védségi gépkocsi elütötte. Sú­lyosbalesetet szenvedett, hat hó­napra kiesett nemcsak a felké­szülésből, hanem hallatlan bal- szerencséjére - az olimpiára uta­zó csapatból is. Szívósságára azonban jellemző, hogy túltette magát a súlyos testi és lelki sé­rülésen, folytatta az edzéseket, s ha a rövid távon nem is sikerült teljesen utolérni a hazai élme­zőnyt, a maratoni számban a vi­lág legjobbjai közé küzdötte fel magát. Pedig - amint elmondta - ez a szám az eddigieknél is jóval nagyobb edzéseket igényel. Két, három órás futás a Mátrában, egy edzés távja eléri a harminc kilométert is. Edzéseit az egye­sületében Deme József irányítja. Nemrég a válogatott kerettel a Csorba-tónál edzőtáborozott. Szabó Lajos az idén a Dániá­ban rendezendő maratoni világ- bajnokságra készül, de mint mondta, az Újpesti Dózsa egyik versenyzőjével elindulnak a vá­logatókon kettesben, rövid tá­von. Ha sikerül maguk mögé utasítani a magyar mezőnyt, ak­kor Poznanban, a világbajnoksá­gon, egy hajóban evezve indul­nak, természetesen rövid távon. A beszélgetés aztán egy kelle­metlen bejelentéssel zárult. El­mondta, hogy szakosztálya anyagi gondokkal küzd, és sze­mély szerint neki is kedvezőbb ajánlatot tettek más egyesület­től. A BSE és az Újpesti Dózsa felé kacsintgat. Lehet, hogy Sza­bó Lajos az idén már nem szol­noki színekben indul? /pataki/ Kosárlabda Utolsó forduló: T ungsram SC Minden eddiginél nagyobb fi­gyelem fordul ma délután az Olajbányász kosarasai felé. Az NB I-es bajnokság A-csoportjá- nak utolsó fordulójában a Tungs­ram vendégeskedik a Tiszaliget- ben. Az erősen megfiatalodott fő­városi gárda a két "öreg róka”, Zsoldos és Szakáll irányításával az Oroszlánnyal holtversenyben, azonos pontszámmal pillanat­nyilag a dobogó harmadik fokán áll. Az őszi forduló során igen szoros mérkőzésen 93-87-re ver­ték otthonukban az Olajbá­nyászt, tehát jó alkalom, és nem utolsósorban jó esély van a visszavágásra. A hazai pálya előnyének, no és legfőképpen a két legutóbbi ide­genbeli szolnoki sikernek /a MAFC és a Videoton ellen/opti­mális önbizalmat kell, adnia Re- zák László fiainak a válogatot­takkal /Nagy, Orosz, Turcsán, Mihály/ tűzdelt lámpagyáriakkal szemben. Nem szabad, hogy a tét bénító- lag hasson Berkicsékre, érezniük kell a feléjük áradó szurkolói sze- retetet, s ez mindenképpen meg­sokszorozhatja erejüket. Remél­hetően a közönség is átérzi szere­pének fontosságát, és sportszerű biztatással fogja segíteni kedven­ceit. Hétvégi sportműsor SZOMBAT Asztalitenisz NB I férfiak: H.Killián SE-Tabán SE, Szol­nok, Killián Főiskola, 11.00. Jégkorong Ifjúsági bajnokság, Lehel SC-NSZE, Jászberény, műjégpálya, 18.00. Kosárlabda NB I férfi A-cso- port Sz.Olajbányász-Tungsram SC, Tiszaliget, 17. Král, Ritter. Ifi: 15. NB II női: Szolnoki MÁV MTE I-Nagykálló, 12.00; Sz.MÁV MTE H-MAFC 14.00 - mindkettő Szolnok, Véső u. Teke NB I férfi: Szolnoki MÁV MTE-Szombathelyi Spar­tacus Styl, Szolnok, Munkásőr út, 15.00. Labdarúgás Előkészületi mér­kőzések: Szolnoki MÁV-MTE- MÁV-MTE Ifi, Tiszaliget, 10.00. Mezőtúri Honvéd-Metri- pond SE, Mezőtúr, 10.30. Kar- cag-Kisújszállás, Karcag, 10.00. Hármas torna Martfűn: a Török- szentmiklós, Szajol és Tisza Ci­pő SE részvételével 13 órától. VASÁRNAP Asztalitenisz NB II női: Volán Rákóczi-Tabán SE, Szolnok, Keresk. és Vendéglátóipari Fő- isk., 11.00. Férfi: Tisza SE-Ma- kói Spartacus, Ker.Főisk., 11.00. Megyei újonc bajnokság: Killián Főisk. 10.00. Röplabda NB I női: Sz. Vegyi- művek-Közgazdasági Egyetem, Tiszaliget, 11.00, Máté, Fodor. Férfi: Sz.Vegyiművek-Szom- bathelyi Spartacus, Tűzoltólak­tanya, 15.30, Fodor, Máté. Labdarúgás Téli teremtorna döntők, Tiszaliget, 14.00. Szolnoki Vízügy eSEItl Lesz-e nagy tányér a gyerekek előtt? Bosszankodva baktatok a Ví­zügy SE-nek a Tisza-híd lábánál meghúzódó székháza felé. Bosz- szankodom, s közben azon töpren­gek, miért lehetséges az, hogy az ország egyik legjobb vízilabdacsa­patával rendelkező egyesület odá­ig jut, hogy a jövőt jelentő utánpót­lásnak nem tud ingyenes uszoda- bérleteket biztosítani. A nemrégiben lezajlott szülői értekezleten ugyanis ezt a tényt volt kénytelen közölni Varga Jó­zsef, a három utánpótlás-korosz­tály edzője. Eszerint a mintegy hetven szülőnek nem sok választá­sa maradt: önköltséges alapon áll­ják a belépők árát, vagy ezek után a lakásban tétlenül ténfergő gyer­mekük sorsán törik a fejüket. Ezen felül még valamit nem értek. Kik is járnának akkor edzésre? Pénzes szülők gyermekei? Netán a tehet­ségesek is? Na, és ha valaki tehet­séges, de a családja szűkös anyagi körülmények között él? Azt hiszem, önmagában ez a történet is elgondolkodtató. De ami nem csak elgondolkodtató, hanem megdöbbentő is, az az egyesület "létminimum alatti" helyzete. A jobb megértéshez nem árt néhány számadatot ismernünk. Eszerint az egyesület 1989 évi költségvetése 11 millió formt volt. Hm... 11 millió. Hajói belegondo­lok, manapság a lottón egy jó ötös is többet fizet. Bár ez 700 sportoló pénze. /Csak érdekességként/?/ jegyzem meg, amit a minap az Oroszlányi Bányász képviselője a rádión keresztül nyilatkozott. Élő- ször azon kesergett, hogy az évi 40 milliójukból/!/ 20 millió veszni látszott. Majd felderülve folytatta, hogy szerencsére mindezek a problémák már megoldódtak./ Visszatérve all millióhoz. Eb­ből 6,2 millió állami támogatás a megyei, illetve városi tanács , va­lamint a Környezetvédelmi Mi­nisztérium jóvoltából. Elárulom, hogy ez a 6,2 millió idén még nincs meg. ígéret, de főleg sajnálkozás már van - pénz nincs... 1989. január 15-ig a belépőkkel sem volt gond. A Víz- és Csator­naművek teljes díjmentességet biztosított az egyesület sportolói­nak. 1989. január 15-től azonban ezt a támogatást már nem tudták vállalni, hiszen évi 6-8 milliós hi­ánnyal küzdenek.- A vízműnek meg kellett tenni ezt a lépést. Sokszor már olyan volt az uszoda, mint egy átjáróház - az jött be ingyenes belépővel, aki akart. De még így is a Víz- és Csa­tornamüvek az egyesület legna­gyobb támogatója - hangsúlyozta Bíró Árpád, ügyvezető elnök. Majd így folytatja: - Két választá­som volt, és ezeket átgondolva kel­lett kompromisszumot kötnöm. Vagy kifizetem a gyerekek belépő­jét, de akkor vállalom a felelős­séget, hogy májusban nem biztos, hogy tudok fizetést adni az edzők­nek. Mert nem lesz miből. Vagy pedig megpróbálom elnyerni a szülők támogatását. Valahogyan át kell menteni az értékeket, a szol- nokivizes sportágak értékét... Úgy gondolom, inkább a szülő fizessen valamennyit, mintsem megszün- tessekegy-két szakosztályt. Egyéb­ként az államnak is fel kellene azt mérnie, hogy az egyesületeket akár kis bankoknak is tekinthetné. Azaz belénk fekteti a pénzt, mi pe­dig évek múltán egészséges, küz­deni tudó embereket adunk a tár­sadalomnak. /Nemrégiben statisz­tikákat böngészve olvastam, hogy 1989-ben egy kórházi ágy fenntar­tása egymillió forintba került .1 Rá­adásul, ha utcára dobom a gyere­keket, a lelkiismeretem sem lesz tiszta, hiszen a terhelés hirtelen leálltával egészségkárosodás ala­kulhat ki a gyerekeknél - magya­rázza az elnök. Egyvalamiről eddig hallgattam. Mégpedig arról, hogy azóta az OTP igazgatója már felajánlott 20 ezer forintot az egyesületnek. A belépők és a gyerekek sorsa pilla­natnyilag megoldottnak látszik, de a gondok lényege megoldódott-e valójában? Hiszen jövőre újabb bérletek kellenek, és újabb lelkes gyerekek szeretnének a vízilabdá­zók családjához csatlakozni. Ja, hogy ezek után figyelembe kell vennünk, lesz-e erre is pénz az ott­honi kasszából? A másik - ehhez kapcsolódó - gondolathoz szintén Bíró Árpád szavait idézem:- Olyanok vagyunk, mint egy prostituált - annak adjuk oda ma­gunkat, aki tud valamit adni az egyesületnek. Jelentkezők viszont alig-alig akadnak. Most bizonyos mértékig megértjük a vállalatokat, hogy nehéz helyzetben vannak, de öt évvel ezelőtt is pont ugyanennyit adtak. Pedig akkor még volt pénz... Furcsa, de a gondok ellenére egy kicsit mégis optimista vagyok, és bízom abban, hogy eljön az idő, amikor letehetem a nagy tányért: "Na, gyerekek, megint ehettek..." A kérdés: kinek mennyit ér Szolnokon a sport? Kocsis Erika Kettős állampolgárság előtt A Vegyiművek lakótelepéről Pogány László az iránt érdeklő­dött, hogy Kmézics Zorán, az Olajbányász jugoszláv kosárlabdá­zójának kettős állampolgársága mikorra várható, mert úgy tudja, a kitűnő sportoló élni kíván ezzel a lehetőséggel. A kosarasok szakosztályvezetője. Kékesi István érdeklődésemre elmondta, hogy az ügyintézés azért tűnik vontatottnak, mert a hivatalos jugoszláv okmányok beszerzése és lefordítása hónapokat vett igénybe. Magyar részről a BM minden engedélyt megadott, s a héten már megkezdődött a tanácsi ügyintézés. Most mar nem a sportolón vagy az egyesületen múlik az engedély megadása, ez egyébként a köztársasági elnök hatásköre. * * * Ugyancsak a kosárlabdával kapcsolatban érkezett több szurkolói kérdés, amelyekben azt szeretnék megtudni a sportág hívei, mikép­pen alakul az Olajbányász sorsa a mai Tungsram-mérkőzés után. Nos, Kékesi úr azt kérte, várjuk meg a mérkőzés végeredményét, mert annak tudatában konkrét menetrendet tud adni. Általános szabályként azonban elmondta, hogy a kosárlabda NB I A-csoport- jában az 1-4. és az 5-8. között végzett együttesek minden eredmé­nyüket magukkal viszik a rájátszásra, ahol körmérkőzésekkel vív­ják meg a harcot a végső helyezésekért. Nem így a 9-12. helyezést elértek, amelyek csupán alsóházi eredményeiket kalkulálhatják be a négy B-csoportból felkerült gárdával alkotott mezőnyben. Néplap Kupa helyett Megfelelő létszámú jelentkező híján az idén nem kerül sor az utóbbi évek népszerű teremlabdarúgó tornájára. Az ok prózai: a 2500 forintos nevezési díjat csak kevés egyesület tudta vállalni, ami teljesen érthető. A tiszafüredi városi sportcsarnok vezetője, Borbély Imre arról értesített, hogy ők szívesen lámák vendégül azokat a csapatokat, amelyek elküldték jelentkezésüket a Néplap Kupára. Változatlan áron tudnák fogadni a résztvevőket február 17-én, szombaton egy egész- napos tornán. Jelentkezni lehet levélben /Tiszafüred, városi sportcsarnok, Petőfi u. 17-19./, vagy telefonon /11-265/ munkana­pokon 8-18 óráig Németh Györgynél vagy Borbély Imrénél. Ter­mészetesen a különdíjakról, játékvezetőkről, rendezőkről a házi­gazdák gondoskodnának. Vélhetően többen élni fognak a lehetőséggel, s egy igazi futball- napot tarthatnak majd az erre kiválóan alkalmas, impozáns létesít­ményben. Jó tanács más zsebére Ragó László/Szolnok, F.Bedeu./azújszászi sakkozók vezetője, dr.Horgosi Ödön múlt heti hozzászólására - melyben az újonc OB II-es csapat szereplésével kapcsolatos aggodalmát fejezte ki - rea­gált. Két- oldalas leveléből az általam fontosnak tartott részleteket idézem válaszként. , ..." Dr.Horgosinak valószínű más lenne a véleménye, ha az Újszász anyagi juttatás fejében számítana a játékára. Korábban már volt szó a jászberényi sakkozó átigazolásáról, 0 azonban a többet nyújtó Olajbányásznál maradt. ... Ha annyira szereti a sakkot, miért köti a klubcserét anyagi javakhoz, miért nem csak az általa hangoztatott sportszeretet motiválja? ... Horgosi úr azt írta, hogy mesterjelölt játékos. Én inkább úgy mondanám, mesterjelölt minősítése van, de játéktudásban nem éri el azt a szintet.... Nekünk a konkrét segítség mellett olyan megnyilatkozásokra lenne szüksé­günk, melyekből kicseng a jó szándék. Könnyű más pénzére jó tanácsot adni, s közben tapsolni azok sikertelenségének. Nem cé­lunk a működéshez összekapart pénzt kidobni az ablakon, hanem azt takarékosan beosztva a sikeres szereplés érdekében kívánjuk felhasználni. Fiatal, tehetséges sportolóinkkal egységes csapat- szellemben olyan eredményekre törekszünk, amely a megyei sak­kozók és a község jó hírét szolgálja.... Ebből a szakosztályból nem üdülés céljából indulnak a sakkozók egy-egy versenyen, mint ahogy azt tették más egyesületeknél. Újszászon felnőtt egy olyan generá­ció, amelyre sok város is büszke lehetne, ezektől megvonni a támogatóik vétek.... Végezetül a Lehel együttesének kudarcát vé­leményem szerint nem egy harmadik táblás játékos hiánya okozta, hanem az alsóbb táblák gyengesége, a csapategység hiánya és az állandó torzsalkodások." ' Szabadjon megjegyeznem: magam részéről az újszásziak vállal­kozását nagyra értékelem, már csak azért is, mert a több évtizedes megyei sakkhagyományok folyamatosságát ők mentették meg. Hogy fennmaradjanak, segítsük őket - ha lehet ne csak tanácsokkal /Néder/ RÖPLABDA Kiengedtek, de győztek NB I.B férfi Sz.Vegyimű- vek-Komép SC 3-0 /9, 8, 16/. Szolnok 100 n. V: Ferenczi, Semler. Vegyiművek: Sármán, Hajdú, Szűcs, Gulyás, Tóth, Soós I. cs: Fekete, Illés. Edző: Liszi Ferenc. Álmosan, darabos játékot produkálva kezdett péntek dél­után a tatabányai csapat Ez­után némileg feljavult, de épp csak annyira, hogy "meg­ijessze" Liszi Ferenc legénysé­gét, ugyanis rövid vegyis össz­pontosítás után 15-9-cel zárult a játszma. A második játék­részben a vendégek teljesen el­vesztették a lábuk alól a talajt. Támadásaik rendre elakadtak a vegyis sáncnál, míg a hazaiak egyre jobban ráéreztek a rit­musra. A záróakkord kiegyen­lítettebb játékot hozott A ven­dégek szárnyra kaptak, és ötle­tes megoldásaikkal egyre több­ször ragadták magukhoz a ve­zetést. A végjátékban - koránt­sem alárendelt szereplőként - "vérzett el" a Tatabánya, nem sokon múlott, hogy további játszmák következzenek. Jók: Sármán, Hajdú, Tóth, Soós I., ill. György, Szabó és Soós S.-som­Jégkorong Esélyeshez méltóan Álba Volán-Lehel SC2-1010-3,24, 0-3/. Székesfehérvár, 200 n., v.: Zsitva, Lipcsei, Arkovics. Lehel SC: Mihonik- Vaszjunin 1, Donika 111, Vlaszov 2, Ku­likov Ilii, Puskarjovlll. Csere: Csóká­éi /kapusi, Bállá, Baló 1, Pápai 1121, Leleszi 1/11, Bálint 2111, Kolbenheyer, Simon, Sipos 111, Bugyi, Szajka, Szaba­dos 1, Budosó 111. Edző: Kercsó Csaba. Kiállítás: 6, illetve 4 perc. A Lehel SC Vlaszov és Kulikov ta­lálatival már az ötödik perc elején két­gólos előnyre tett szett. Ezt követően hosszú gólszünet következett, bár mindkét kapu előtt adódtak helyzetek, a két kapus azonban több esetben is kitűnően hárított. A harmad végén Bá­lint növelte a Lehel SC előnyét. A má­sodik játékrész gólokban gazdag, vál­tozatos játékot hozott. A hazai közön­ség nagy örömére a volánosok kétszer is bevették Mihonik kapuját. A jászbe­rényi válasz Leleszi, Vlaszov, Bálintés Bató részéről étkezett A befejező har­mad már csak vendéggólokat hozott, a 10-2-es végeredményt fél perccel a ta­lálkozó vége előtt Szabados gólja állí­totta be. Mondja a magáét

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents