Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-20 / 43. szám
1990. FEBRUAR 20. Néplap 3 Jegyzetlapok Akkor is tavasz! Igazán pompás, szép tavaszunk van. A telet ezúttal is sikerült elbeszélni. És már hányadik telet: van olyan kiscsoportos óvodás, aki nem tudja, hogy otthon a lakásban miért kell kerülgetni azt az alkotmányt, aminek olyan kunkori orra van, s amelyik lehetne kocsi, de nincs kereke, és a felnőttek megmagyarázhatatlan okból szánkónak nevezik. Egyszóval szép tavaszunk van. A tél helyett, a nyakig érő hó helyett, a latyak helyett, a sózott utak helyett, a jeges ár helyett, a csontig hatoló, süvöltő szél helyett, amelyik borzongató huhogással bedudál a kéménybe. Igazán örülhetnénk neki. Ehelyett egymást rémisztgetjük: lesz még ennek böjtje is, amikor a becsapott vegetáció nekilódul, rügyek pattannak az ágak hegyén, virágok csábulnak el a csalfa napfénytől - akkor, majd akkor jön a zima! A fagy, amelyik egyetlen leheletével üvegesre dermeszti a hajtásokat, s csontkezével torkonra- gad minden ébredő reményt. Nem bízunk a korai tavaszban, mert a kincstári kilátástalanság a meteorológiában is kötelező. A gyanakvás, a sötéten előgomolygó pesszimizmus ma a divatos életérzés. Pedig fellapozhatnánk a régi idők kalendáriumait, s találhatnánk a mainál sokkal szélsőségesebb anomáliákat az időjárásban. írva vagyon, hogy volt idő, amikor kétszer is arattak egy esztendőben, olyan jóságos volt eleinkhez a természet. De azt sem emlegetjük fel, hogy volt olyan február, amikor cseresznyét szemezgettek a fáról őseink. Nem: most inkább odalapozunk szívesebben a történelemkönyvekben, ahol arról olvashatunk, hogy zord telekben a kémények is alig látszottak ki a hóból, és a farkascsordák házakba hatoltak be zsákmányért. Történelmünkben a tatárjárás, meg a mohácsi vész a felkapott téma. Pedig hát nemzeti múltunk ezer évében voltak olyan fejezetek is, amelyeket tán érdemesebb lenne citálni. A nyáron az NDK-ban jártam. A régi "jó" sztálinista hagyományokat őrző NDK-ban. Bautzen városka vaskos várában egy ismerős portréval találtam szembe magam: Mátyás király arcmását őrizte egy vörös márvány dombormű, - az egyetlen alkotás az igazságosról, melyet a mester közvetlenül a modellről mintázott. Hollós királyunkat hálából örökítették meg a szorb fejedelmek, amiért segítséget nyújtott a vár helyreállításához. Túl Csehszlovákián, tőlünk jó ezer kilométerre. Mit mondjak - kihúztam magam. Sajnos azonban az elmúlt évek során nem volt túl sok alkalmunk arra, hogy felemelt fővel szembesüljünk történelmünkkel, és szabad folyást engedjünk nemzeti büszekeségünknek. Emlékszem, Nándorfehérváron milyen megalázó módon oktattak ki, hogy akit a fali freskón látok, az dehogyis Hunyadi János, sokkal inkább Szibiányi Jank, akinek az égvilágon semmi, de semmi köze a nálunk felcsendülő déli harangszóhoz. Ugyanígy hallgattam a pozsonyi várban történelmi előadást mindenről az ég világon, csak arról nem esett egyetlen szó sem, hogy a magyar törvényhozás valaha is ott székelt volna. Hogy Kolozsvárott miként kellett lopva beosonni a Szerváciusz család műtermébe, azzal restellkedem előállni. Az pedig már egyenesen kabaréba illő, hogyan próbálta nem kinyimi Fehéregyházán a Petőfi Emlékmúzeumot az éber teremőr. Sláger tehát a történelmi horror, ahol természetesen minket, magyarokat koncolnak fel és szednek ízekre. Félünk büszkélkedni történelmi múltunkkal, mert egy szer csak kiderítik, hogy a dolog, amire jólesően gondolunk - inkább szégyellni való. Idáig jutottam, midőn megérteni próbáltam, miért csak a lehangoló példák jutnak nekünk a történelemből. Miért a bűntudat, amelyik csak színárnyalatban különbözik a depressziós életérzéstől. Gondolom ezért is van, hogy a tavaszban a telet érezzük. Én nem bánom, jólesően tartom oda az arcomat a simogató februári napfénynek. Még akkor is, ha holnap csikorgó hideg lesz, és lefagy minden.- pb Kereskedni segítenek a termelőknek / folytatás az 1. oldalról / A baromfi ágazat jövedelmezőségének javítására az olasz tőkéstárstól tojásfeldolgozó technológiát vásárol a kft., amit a tervek szerint Mesterszállásra telepítenek majd. A külföldi partner édesipari, cukrászati célra visszavásárolja a cukrozott tojássárgáját. Tárgyalásokat folytatnak a jó hírű olasz Pregel édesipari céggel is, részben termékek, részben cukrászipari technológiák importjáról. Osztrák és NSZK-beli cégek ajánlatát is tanulmányozzák: csomagolás- technikai berendezés jönne külföldről, a korszerűtlen, nyugati színvonalon "agyusztált" zöld- ségszárítmányok, előhűtött termékek alapanyagát pedig a térség gazdaságaiban termeltetnék meg. Segítséget nyújt - nyújtott már eddig is - az Agrocom a termelőknek abban is, hogy az exportárualap úgynevezett előfinanszírozásához "olcsó", nyolctíz százalékos kamatozású devizahitelhez jussanak. A már előrehaladott üzleti tárgyalások arra késztetik a tisza- földvári kft.-t, hogy a közeljövőben egy külkereskedelmet bonyolító apparátust alakítson ki, devizapénztárosi, külker-jogá- szi, szállítmányozási és vámke- zelési képesítésű szakemberekből. Annál is inkább szükség lesz erre, mert már az idén igyekeznek úgy alakítani tevékenységüket, hogy az a partnergazdaságok alapanyag termelésétől a feldolgozáson keresztül, a kamionos külföldre szállításáig komplex vertikumot képezzen. Már most, a szervezések kezdeti időszakában nagyon a hiányát érzik a gyors és megbízható információ továbbítási lehetőségeknek. Abból az egyszerű képletből kiindulva, hogy telefax-szal csak hasonló berendezéssel rendelkező cégekkel tudnak kommunikálni, nemcsak saját részre szereznek be ilyen berendezést, hanem a második negyedévtől azok forgalmazását is megkezdik. T.F. Elszármazók a szülőföldért Újraélednek a régi kapcsolatok Az Árokszállásiak Baráti Körét 1986-ban alakították meg jászárokszállási lokálpatrióták és a fővárosba elszármazott árokszállásiak. A megalakulást nem egyszerű elhatározás, hanem több éves előkészítés előzte meg. Pontosabban nem is tekinthető tudatos szervezésnek az a szülőföldtől elszakadt emberekben feltámadó érzés, ami végül is ilyen formát öltött. Az egyre erősödő igény érlelte meg a gondolatot falun és a fővárosban. Az Árokszállásiak Baráti Körének (ÁBK) egyik alapítótagja Dobos László nem is Jászárok- szálláson, hanem Budapesten született. Az összes felmenői azonban jászágóiak voltak, ahol gyakran töltötte szünidejét. Törökbálinti sváb környezetben érzékelte a különbséget, a másságot, majd az ELTE-n ez kifejezetten tudatosult is benne. Akkor különösen, amikor tanáráról,a szociológus, történész dr.Tóth Pál Péterről is kiderült, hogy jászárokszállási. Macsi Sándor sem jászsági, mégis ágói pedagógusként ő kezdte meg az árokszállási puszta tanyavilágában a helytörténeti gyűjtést. Éz az értékmentő szenvedélye ragadt át másokra a székhely községben, és persze az ágói ismeretség révén Dobos Lászlóra is. Érdekes módon mindkettőjüknél az idegen környezet indított meg bizonyos önvizsgálatot, de amíg egyiküknél a tanítói hivatáson túl egy közösség befogadása, másikuknál a tudatosan is vállalható múlt adta a hajtóerőt. A ’80-ás évek közepétől, ahogy a kor levegője azt lehetővé tette, egyre gyakrabban találkoztak Budapesten az ott élő árok- szállásiak. A kör bővült, mígnem már formát is adtak a közös összejöveteleknek. Példa volt rá, hiszen akkoriban a hazafias népfront szárnyai alatt léteztek a fővárosban borsodi, gyulai és más baráti körök, de az idősek még jól emlékeznek a két világháború között tevékenykedő jászok egyesületére is. Ezt a hagyományt vették át, elevenítették fel, amikor 1986- ban a HNF országos tanácsán dr.Dobos Lászlónak, a HNF OT elnökségi titkárság vezetőjének közreműködésével megalakították az ÁBK budapesti csoportját. Az alakuló ülésen 140-en vettek részt, közülük sokan 4 évtized után először látták viszont egymást ott. Az árokszállásiak és budapestiek azóta közösen kutatnak a nagyközségből elszármazott jelentős személyiségek után. Második világháborús emlékművet avattak, helyi nevezetességeket, eseményeket ünnepelnek meg. Azon fáradoznak, hogy a fővárosi csoport példájára vidéki városokban is alakítsanak az odatelepült jászárokszállásiakból csoportokat. A napokban dr.Wirt István, a Jászberényi Tanítóképző Főiskola docense tartott előadást Budapesten az elszármazóknak a jászsági egyesületről. A kör tehát él, dolgozik, újraszövögeti a 4 évtized alatt szétszakadt szálakat a szülőföld és az új otthon között. Azt már csak én teszem hozzá, hogy ajánlatos volna, ha példájuk átragadna más jászsági településre is, mert ez a kapcsolat, ez az érzelmi kötődés segítheti a vidék felemelkedését, a falu öntudatra ébredését.-!pVállalkozók Pártja választási programja Tisztelt Választópolgárok! A Vállalkozók Pártja önszerveződésen alapszik. Tiszteletben tartja tagjai és minden állampolgár politikai meggyőződését, a nézetek szabad közvetítését, áramlását. Ónként vállalt egysége az iparosok, kereskedők, kistermelők történelmi tradícióiban gyökerezik. A magánvállalkozások történetében először adatott meg annak lehetősége, hogy saját politikai érdekeik képviseletére, érvényesítésére politikai pártot hoztak létre. Küldetésük is történelmi: a megbukott pártállam helyett az újonnan alakult pártokkal együtt elvezetni az országot a magántulajdonra épülő, a magánvállalkozásokon alapuló polgári társadalomhoz, amelyben a hatalmat koalíción alapuló parlament alkotja. Az összeomlott, szocialistának deklarált rendszer mindennemű elvonó-, elnyomó gépezete ellenére a vállalkozók talpon tudtak maradni. Közhatalrhi segítség nélkül mindig kezdeményezői voltak az újnak, szolgálták a lakosságot. Támogatják a társadalmi, gazdasági kibontakozást, de ezt a magánszektor túlsúlya nélkül megvalósítani nem lehet. Ez vezetett győzelemre a civilizált nyugati világban is. A vállalkozások létjogosultságát bizonyítják, hogy a legvadabb sztálini diktatúra idején sem tudtak létezni nélkülünk. Gerincünket nem tudták megtömi. Az ellátást,a szolgáltatást csak velünk voltak képesek az adott szinten is biztosítani. Pedig az egypárt- rendszer diktatúrája mindent megtett, hogy kifossza, gúzsba kösse, mérhetetlen adóval, adminisztratív megszigorításokkaL emberi méltóságuk lábbal tiprá- sával felszámolja, majd később megtűrje jelenlétünket. Hogy ahogy széles körben, a vállalkozóknak is csak védekezésre és kemény munkához volt joguk. Ösztönös védekezésük, tartózkodásuk kimerült abban, hogy hallgatták, és újra vállalkozásba kezdtek. Eljött az ideje, s élnünk is kell vele, hogy erőszak- mentesen, mindenki lelkiismeretére támaszkodva, nyíltan, bátran hirdessük: Elég volt az ország tönkretételéből, az adósság halmozásából, a megalázó elvonásokból, a szegénység terjedéséből, a munka tisztességének le- alacsonyításából, a mérhetetlen jövedelemkülönbség, a nyomor terjedéséből. Vissza kell adni az emberi méltóságot, a személyes szabadságjogokat, a félelem nél* küli világot. Olyan feltételeket kell teremteni, amely visszafordíthatatlanná teszi a hazánkban megindult demokratikus folyamatokat, a jogállamiság megteremtését. A Vállalkozók Pártja politikai céljai érvényesítése érdekében részt kíván venni az ország irányításában, képviselő-jelöltjeit parlamentbe juttatása útján is. Ehhez széles tömegbázisra támaszkodunk. Az iparosok, kereskedők, kisvállalatok, kisszövetkezetek, egyéni gazdák, háztáji gazdasággal rendelkezők, hobbi-kert, hétvégi telkek tulajdonosai, és mindazok támogatására számítunk, akik bármilyen saját termékkel jelentkeznek a piacon. Valamennyiük érdekeit, elsősorban politikai képviseletüket vállaljuk magunkra. Azt, hogy végre ne csak beszédek, ígérgetések képezzék a valós piaci viszonyok alapját képező tulajdonreform megvalósítását, a tulajdon személyekhez kötését, beleértve a földtulajdont is. Csakis a magán- tulajdonon alapuló széles körű vállalkozások járulhatnak hozzá az ország súlyos gondjainak orvoslásához. ' Ehhez olyan vállalkozóbarát politikára van szükség, amely garantálja, hogy a vállalkozók teljes jogú állampolgárok, megkülönböztetések nélküli társadalmi elismerését, fékezés helyett ösztönző anyagi, erkölcsi támogatást, az elvonások mértékének radikális csökkentését, a szabad kibontakozás lehetőségeinek megteremtését. Ezért cserébe a vállalkozók újabb munkahelyek teremtésével, a termékszerkezet tényleges átalakításával, a bel- és külföldön egyaránt versenyképes termékekkel, minőségi munkával, gazdaságos termeléssel, korszerűsítéssel lépnek színre. Mindezek megteremtéséhez felajánljuk készségünket, vállalkozói szellemiségünk általánossá tételét, a vállalkozásra kész társaink szellemi, anyagi befektetéseit, kockázatvállalásukat, történelmileg kialakult hagyományainkat. Mindazt, amit a vállalkozók eddig is sikeresen alkalmaztak: a mindenkori piaci viszonyokhoz való alkalmazkodás képességét, a tisztességes munkát, szolgáltatást, a lakosság igényeinek kielégítésére törekvő, cselekvő részvétünket. Ugyanakkor pártunk fenntartja a bírálat jogát, minden olyan közhatalmi funkciót ellátó intézménnyel szemben, amelyek nem képesek túllépni az elmúlt négy évtized gyakorlatán, azon hogy tömegesen gyártották az egyéni kibontakozást fékező rendeleteket. Ezt még ma is széles körben gyakorolják. Az új társadalmi viszonyok megteremtését mi is békés eszközökkel kívánjuk elérni. A növekvő magántulajdon arányának megfelelő mértékben kívánunk részesei lenni a nép sorsát alapvetően meghatározó sarkalatos törvények kidolgozásában, alkalmazásában. KÖVETELJÜK: hogy a széles társadalmi réteget képező vállalkozóknak hozzanak létre önálló minisztériumot, önálló vállalkozó bankrendszert, hogy ígérgetések helyett valós képviselettel rendelkezzenek és a vállalkozókat segítő törvényeket alkothassanak. Pártunk úgy ítéli meg, hogy az elmúlt két évben hozott kormányintézkedések nem hozták meg a várt eredményt. Növekedett adósságállományunk, romlott fizetési egyensúlyunk, nem következett be termékszerkezet váltás, nincs gazdasági kibontakozás, növekszik az infláció, folytatódik a veszteséges termelés, sok az eladhatatlan tennék vagy csak veszteséggel értékesíthető árumennyiség. A létbizonytalanság veszélyes méreteket öltött. Az elszegényedés újabb rétegekre teijed ki. Növekszik a munkanélküliek száma. Mindezek megváltoztatására a szabadon, a nép által megválasztásra kerülő országgyűlési képviselők parlamentje lesz képes. A kapkodó, kellően meg nem gondolt társadalmi méretű közfelháborodást kiváltó intézkedésekkel nem lehet a stabilitást elősegíteni, nyugodt gazdasági viszonyokat teremteni, az állampolgároknak biztonságérzetet nyújtani. Meggyőződésünk, hogy szervező szakapparátusra lenne szükség minden szinten, amelyek kezükbe véve saját sorsuk irányítását elsősorban a munka becsületét, az állampolgárok felelősségérzetét visszaállítva munkálkodnak a tényleges bajokat orvosló rendteremtésen. Amíg többszázezres nagyságrendben a közigazgatás gépezete agyafúrtnál agyafúrtabb elvonó intézkedések kiagyalásán és végrehajtásán dolgoznak, amíg minden réteget sújtó ellenőrizhetetlen áremeléseket erőszakolnak a népre, addig nem várható, hogy a gazdasági válság tényleges megszüntetése érdekében érdembeni intézkedések kerüljenek kidolgozásra és végrehajtásra. JELSZAVUK: Vállalkozásokkal a Nemzet felvirágoztatásáért, szabad, tisztességes választásokkal a győzelemért! Vállalkozók Pártja Választási Iroda Rusa Attila Sárkányrepülők Egerből Molnár Zoltán egri vállalkozó műhelyében az angol BCAR építési előírásoknak megfelelően és a Légügyi Igazgatóság felügyeletével sárkányrepülők készülnek. Apolló márkanéven évente mintegy 30, úgynevezett gyalog és motoros sárkányrepülő "repül ki" a műhelyből, közülük nem egy Ausztriába és Jugoszláviába kerül értékest tésre. /MTI fotó: H. Szabó Sándor/
