Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-19 / 42. szám
2 Néplap 1990. FEBRUÁR 19. Országos választási "nagyüzem" a hétvégén /folytatás az 1. oldalról / mindig ki akart tömi, s ha ez nem sikerült, nem a magyarokon múlott. A legutóbbi időben a jelenlegi a harmadik kísérlet arra, hogy többpártrendszeren alapuló szabad társadalmat hozzunk létre. 1945- ben ez kudarcba fulladt, 1956-ban a forradalom elbukott, de most a békés eszközökkel sikerülnie kell. Kijelentette: a magyarságnak soha akkora esélye nem volt a politikai megújulásra, újjászületésre mint most, s ez a rendszerváltás ma akkora feladat, amely előtt a. magyar nép - enyhe túlzással - Szent István óta nem állt. Elengedhetetlen azonban, hogy kezdjünk hinni önmagunkban, vissza kell nyerni azt a hitet, hogy a magyar nemzet képes saját tehetségét mozgósítani és a világtörténelmi fejlődés fő vonalába állni - mondotta. A továbbiakban Antall József válaszolt azokra a vádakra is, amelyek mostanában a Magyar Demokrata Fórumot érik. Ezzel kapcsolatosan leszögezte, hogy a gazdasági programúk a magángazdaságon alapul. Semmiféle olyan gyanúsítgatás nem igaz, miszerint a Magyar Demokrata Fórum vala- miféle kapitalista-szocialista kompromisszumot hirdet, illetve gazdasági harmadik utasságra készül. Ehelyett egyértelműen állást foglal amellett, hogy Magyarországon a magángazdaságot, a tulajdonosi viszonyokat kell újjászervezni és a csaknem 90 százalékos állami és köztulajdont néhány esztendő alatt 30 százalékra kell szorítani. Visszautasította azt a vádat is, miszerint a Magyar Demokrata Fórum nacionalista. Rámutatott, hogy pártjuk a nemzeti értékek megtartására törekvő, valóban nemzeti párt, de a nemzeti kérdést nem kívánja más értékek elé helyezni. Az MDF védi a nemzeti kisebbségeket, máskülönben nem lenne erkölcsi alapja arra, hogy megkövetelje a határainkon túl élő magyar kisebbség védelmét. Végül kijelentette, hogy a demokrata fórum a választásokig senkivel semmilyen koalíciót nem köt, és más párt se akarjon tőlük koalíciós ígéreteket kikényszeríteni. Az MSZP az önkormányzatokról A Magyar Szocialista Párt Országos Válásztmánya szombati ülésén megvitatta, hogy kik kerüljenek a párt megyei és országos listáira, amelyeket a közeljövőben nyilvánosságra hoznak. A szocialisták országos listáját - a párt által megadott sorrendben - Pozsgay Imre, Nyers Rezső, Horn Gyula, Szűrös Mátyás és Németh Miklós vezeti. A választmány határozott a párt választásokkal kapcsolatos etikai, fegyelmi szabályrendszerérői is. A szocialisták továbbra is etikus eszközökkel, tényekkel, megalapozott érvekkel állnak a választók elé - hangoztatták. Felhívták a figyelmet a választási harc olyan visszásságaira, mint például a politikai demagógia, sőt az atrocitások terjedése. Ezzel a választmány külön dokumentumban foglalkozik. A szocialisták javasolják, hogy az országos lista állítására jogot szerzett pártok február 24. után ismét tárgyaljanak a nemzet égető gondjainak megoldásáról. A szocialista párt megvitatta az önkormányzati törvény koncepcióját. Álláspontjuk szerint a demokratikusjogállamiság nem képzelhető el a népképviselet elvére épülő önkormányzatok nélkül. Az önkormányzatokat a hatalommegosztás egészének rendszerébe illesztve vizsgálják. Ilyen értelemben a szocialisták kezdettől fogva a sztálini tanácsrendszer lebontását és a települési önkormányzatok létrehozását tartották és tartják fontosnak - fejtették ki a választmányi ülésen. Az önkormányzat működésének alapja a széles értelemben vett önkormányzati tulajdon léte. Ez - az önkormányzati tulajdon - nem csupán lehetséges, hanem szükséges eleme a pártállam lebontásának. SZDSZ: az állam a legrosszabb gazda A magyar népben van elég tehetség és kitartás ahhoz, hogy kihúzza az ország kátyúba rekedt szekerét. Ezt Tölgyessy Péter, a Szabad Demokraták Szövetségének ügyvivője, az SZDSZ Komá- rom-Esztergom megyei pártlistájának vezetője hangoztatta a szombaton este Esztergomban megrendezett választási nagygyűlésen. Áttérve a szabad demokraták célkitűzéseire kiemelte, az egyik legfontosabb az erős magántulajdon kialakítása, és a vállalkozások új adópolitikával való élénkítése. Hozzátette: az elmúlt negyven év - sajnos - fényesen bizonyította, hogy az állam a legrosszabb gazda. Ugyancsak sarkalatos pontja az SZDSZ programjának az infláció megfékezése. Ehhez két-három igen nehéz, s további szigorításokat is hozó évre van szükség, amelynek szükségszerű velejárója lesz a munkanélküliség is. Ezt azonban vállalni kell, mert csak így lehet véget vetni az eddigi pazarlásnak, az állami pénzek elherdálásának. Egy kérdésre válaszolva Tölgyessy Péter kifejtette: jelenleg már nem igaz az eddig sokszor elhangzott vád, amely szerint az SZDSZ az értelmiségiek pártja. Kezdetben valóban ők voltak tagjai között többségben, ma már viszont az arányuk 40 százalékos. Az SZDSZ a híresztelésekkel szemben nincs a munkások ellen, hiszen vállalkozást és tisztességes bért kíván számukra elérni. A Szabad Demokraták Szövetségének veszprémi választási nagygyűlésén Mécs Imre, az SZDSZ országos ügyvivője, a párt megyei listavezető képviselőjelöltje egyéb témaköröket is érintve vázolta gazdasági programjukat. Az SZDSZ ügyvivője rámutatott, egyre nő pártja népszerűsége és a legfrissebb közvéleménykutatás szerint megvan az esélyük arra is, hogy a magyar néptől a legnagyobb bizalmat kapják. Az SZDSZ egyébként elsősorban természetes szövetségeseivel kíván együtt kormányozni. Ezek közül legelsőnek a Fidesz-t említette, a szervezetet a Független Kisgazda- párt követi, bár a föld kérdésében még nem egyezik véleményük, és számításba jöhet még a Magyarországi Szociáldemokrata Párttal való együttműködés, de az SZDP- nek előbb tisztázni kell a SZOT-tal és az ágazati szakszervezetekkel való viszonyát - emelte ki Mécs Imre. Polgári demokrácia nélkül szociáldemokrácia sincs A Magyarországi Szociáldemokrata Párt a polgári demokrácia irányába fogja vezetni az országot, mert meggyőződése, hogy polgári demokrácia nélkül nem létezik szociáldemokrácia sem - jelentette ki Petrasovits Anna pártelnök szombaton, a budapesti Fáklya Klubban rendezett SZDP-válasz- tási nagygyűlésen. Az SZDP elnöke, a párt VI. kerületi képviselőjelöltje kifejtette: a szociáldemokratálCfontosnak tartják, hogy megkezdődjék a nemzeti tőkefelhalmozás, létrejöjjön a nemzeti vállalkozói réteg, s meginduljon a munkásság és a parasztság polgáriasodása. Gazdasági programjukban olyan vegyes tulajdonú gazdaság megteremtését tartják szükségesnek, amelynek motorja a magántulajdon, s ugyanakkor képes a dolgozók milliói számára polgári jólétet biztosítani. Petrasovits Anna rámutatott: a Magyarországi Szociáldemokrata Párt partnerének tekint minden olyan szervezetet, amelynek programjában célként szerepel a polgári demokrácia megteremtése. A szociáldemokratákhoz legközelebb a szabad demokraták és a fiatal demokraták állnak - mondotta, és nem tartotta kizártnak, hogy a novemberi népszavazás alkalmából szövetkezett „kiskoalíció,, a választásokat követően ismét együttműködjön. Az SZDP privatizációs elképzeléseit ecsetelve leszögezte: nagyon fontosnak tartják a privatizáció nyilvánosságát, valamint a tőzsde létrehozását, a dolgozói részvényeket. Nagyon lényegesnek tekintik e területen az információs monopóliumok megszüntetését, illetőleg annak megakadályozását, hogy a kommunista menedzser-technokrata réteg helyzeti előnyét kihasználva „vörös burzsoáziává,, váljon. A szociáldemokraták a gazdaságban a liberalizáció és a szigorú piaci törvények hívei, ugyanakkor a szociálpolitikában alapvetőnek tartják az állam feladatvállalását. Ezzel kapcsolatban az SZDP elnöke megjegyezte: a polgári demokrácia megteremtése csak az első lépcső, ennél a szociális demokrácia - amelynek elérését a szociáldemokraták céljuknak tekintik - többet jelent. Az SZDP és a szakszervezetek viszonyáról szólva Petrasovits Annakijelentette: szakszervezetek nélkül nem lesz polgári átalakulás, mert ezek nemcsak a dolgozók érdekeit védik, hanem politikai katalizátorként is működnek a demokráciában. Az SZDP nem tesz éles különbséget a magyar szakszervezetek között abban a tekintetben, hogy mikor alakultak. Döntőnek azt tartja, hogy a szakszervezetek függetlenek legyenek a gazdasági oligarchiától. A szociáldemokraták szövetségeseiknek tekintik a független szakszervezeteket, ugyanakkor véleményük szerint az ágazati szakszervezetekben is keresni kell a progressziót. A szociáldemokraták partnerként akarnak együttműködni a szakszervezetekkel, s az SZDP nem kívánja ráoktrojálni magát egyetlen érdekvédelmi szervezetre sem. A szociáldemokraták külpolitikai elképzeléseit a mértéktartás jellemzi, ezért nem mondják azt, hogy „az oroszok azonnal menjenek haza, s ugyanígy nem szeretnék felborítani az európai status quot„ - hangsúlyozta a pártelnök. Természetesen szorgalmazzák, hogy kivonják hazánkból a szovjet csapatokat. Az SZDP céljaként fogalmazza meg, hogy Magyarország az ezredfordulón valóban orosz csapatoktól mentes, független, semleges országgá váljon. XXX Délután Petrasovits Anna először Szolnokon, a városi tanács dísztermében, majd ezt követően Törökszentmiklóson vett részt a párt választási nagygyűlésén. Mindkét rendezvényen népes hallgatóság előtt részletesen beszélt az MSZDP választási programjáról, megvalósítandó kül- és belpolitikai elképzeléseiről. Német egység Baker:A szovjet ellenkezés felszínes - Andreotti beletörődött A szovjet vezetők csak a felszínen, taktikai okokból ellenzik az egységes Németország NATO- tagságát: a valóságban ők is előnyben részesítik ezt a megoldást, mivel biztonsági garanciákat jelent. Egybehangzóan ezt a véleményt fejtette ki vasárnapi tv-nyilatkoza- tában James Baker amerikai külügyminiszter és Manfred Wömer, a NATO főtitkára. A Szovjetunió hozzájárult a német önrendelkezéshez és nyilvánvaló, hogy a németek többsége nem fog a semlegesség mellett állást foglalni, az NDK pedig nem kíván a VSZ-ben maradni, mondotta az ABC-tv-ben Wömer. Baker véleménye szerint a német NATO-tagság kérdésében a szovjet ellenzés „felszínes,,, mi vei a Szovjetunió is úgy látja, hogy a legjobb biztonsági garancia, ha az egységes Németország szorosan kapcsolódik a NATO-hoz, az Európai Közösséghez. Baker szerint egyébként reális, hogy a német egység az év végére megvalósuljon, hiszen a gazdasági egyesülés máris halad. Azoíl kérdések elől, mit jelent majd a gyakorlatban a német NATO-tagság a korábbi NDK területét illetően, illetve, hogyan maradhatnak ott szovjet csapatok, a miniszter kitért. Mint mondotta, e problémákról csak ezután tárgyalnak majd a két német állam, illetve a négy nagyhatalom képviselői. (A külügyminiszteri tárgyalásokat csak az NDK-beli, márciusi választások utánra várják). Helmut Kohl nyugatnémet kancellár nem volt hajlandó nyilatkozni a sajtónak a pisai kereszténydemokrata csúcs után, hanem azonnal visszautazott Bonnba. Giulio Andreotti olasz miniszter- elnök úgy nyilatkozott a kétoldalú találkozó után, hogy a bonni kancellár igyekezett megnyugtatni őt is, és a Benelux országokból érkezett partnereit is, hogy a német egyesülés „nem fogja hátráltatni a nyugat-európai integrációs folyamatot,,. Kohl igyekezett eloszlatni az olasz neheztelést és aggodalmat azért is, mert a német egyesülést kizárólag a négy nagyhatalom körében tárgyalják meg. Az olasz kormány tiltakozott „kirekesztése,, miatt korábban. Andreotti pisai nyilatkozata arra enged utalni, hogy beletörődött ebbe a helyzetbe. „A határok kérdésével nem, csak Berlin kérdésével foglalkoznak majd a 4+2-es értekezleten,, - biztosította volna partnerét Kohl. Andreotti egyértelműen kijelentette az újságírók előtt: „Néhány éve úgy nyilatkoztam, hogy két német állam létezik és ennek így is kell maradnia. A helyzet azóta alapvetően megváltozott. Ma már nincs ok fenntartani a német megosztottságot, és az a mi hozzájárulásunk nélkül is megvalósul hamarosan.,, Az olasz kormányfő hozzátette, hogy megérti Bonn sietségét, amellyel mielőbb kész helyzetet igyekszik teremteni az egyesülés kérdésében. A Kohllal történt megbeszélés nem adott egyértelmű választ arra, hogy Olaszország előbbre hozhatja-e a nyugat-európai pénzügyi uniót megteremteni hivatott kormányközi értekezletet, amelynek házigazdája lesz 1990 második felében. Róma és Párizs közös aggodalma, hogy a német márkák egyesítése hátráltatni fogja a nyugat-európai közös pénz megteremtését, s ezért tervezték a fontos értekezlet előbbre hozását. Es azonban Bonn hozzájárulása nélkül aligha valósítható meg. Nyolcmilliárd rubellel kellett több így látják Pravda-szemüvegen át A magyar-szovjet gazdasági együttműködés válságának leküzdésére, a felhalmozódott problémák felszámolására egyetlen lehetőség kínálkozik: az árucsere konvertibilis valutában, világpiaci árakon való elszámolása, a kapcsolatok piaci alapon történő megközelítése - írja szombati számában a Pravda. Az SZKP KB központi napilapjának tudósítója a magyarszovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés évfordulója alkalmából írt cikkében a két ország gazdasági kapcsolatainak továbbfejlődését akadályozó problémákat elemzi. Emlékeztet a Budapesten bevezetett exportkorlátozó intézkedésekre, a 952 millió rubeles szovjet tartozásra, s a BHG, a MOM, a Rába és az Ikarus példáján mutatja be, milyen társadalmi feszültségekkel, a munkanélküliség növekedésével fenyeget a tartozás növekedését megakadályozni kívánó kormány- intézkedés. A Pravda Apró Piroska miniszterhelyettest idézve kitér arra, hogy 1976 és 1986 között a nyers- anyagárak változásai miatt Magyarországnak nyolcmilliárd rubellel többet kellett exportálnia a Szovjetunióba. A tudósítás szerint jogos az a magyar szemrehányás is, hogy a szovjet partnerek hosszú éveken keresztül ugyanazokat a magyar árukat rendelték meg, a szigorú kontingensek miatt nem érvényesültek a piaci mechanizmusok, senki sem volt érdekelt a minőség javításában, a műszaki fejlesztésben. A vállalkozási szabadság helyett még több lett a tilalomfa, még az elátkozott régi mechanizmushoz képest is - idézi a lap Gábor András, a Magyar Gazdasági Kamara elnökének véleményét a szovjet exportot korlátozó intézkedés kapcsán. A magyar szakember szerint az államkassza évi 60 milliárd forint bevételre tesz szert a magyar-szovjet forgalomból, de ennek ellenére a közvéleményben még mindig az a nézet uralkodik, hogy a nagy keleti szomszéd kizsákmányolja Magyarországot. Az exportot és az importot azonos mércék alapján kellene kezelni, nyilvánosságra hozni a profitadatokat, s azt, mire költi a kormány a befolyt összegeket. A Néplap sajtószolgálata Nyílt levél a plakátszaggatókhoz Igen Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy mint a Magyar Szocialista Párt választási kampányának egyik szerény aktivistája mélységes csodálatomat és elismerésemet fejezzem ki azért az önfeláldozó szorgalomért, amivel éjjel és nappal a legkülönbözőbb eszközökkel, de sokszor a tíz körmüket sem kímélve, lankadatlanul igyekeznek plakátjainkat megrongálni, leszaggatni és szórólapjainkat darabokra tépni. Igazán lelkesítő, hogy ilyen szorgalmas honfitársaink vannak. Bízhatunk abban, hogy az ilyen céltudatos emberek a munkahelyükön is legalább ilyen energiával igyekeznek szakmai feladataikat ellátni. S mert tudomásom szerint a pártok megegyeztek, hogy nem rendeznek plakáttépőversenyt egymás rovására, azt kell hinnem, hogy Önök magányos harcosok. Nem tételezem fel, hogy cselekedeteiket valamilyen alantas, vagy személyes bosszúvágy ösztönzi, bár figyelemre méltó, hogy főleg képviselőjelöltjeink fényképét igyekeznek maradéktalanul megsemmisíteni. Talán attól félnek, hogy a választópolgárok megtudják, hogy a Szocialista Párt Szolnokon is csak makulátlan múltú, a nép érdekeit képviselni akaró jelölteket indított a választásokon. Tételezzük fel, hogy Önök gondolkodó emberek és a Szocialista Párt programja váltott ki Önökből ilyen dühöt. Nem akarnak szabadságot, létbiztonságot, nemzeti felemelkedést, demokratikus szocializmust. Jó lenne, ha ezt a véleményüket őszintén nyilvánosságra hoznák és megneveznék, hogy melyik párt nevében kívánják megakadályozni ezeket a törekvéseket. A kiemelkedő teljesítményeknek járó tisztelettel: dr. L.B. Szolnok Magyar kérés a Yamahához A magyar kormány azzal a kéréssel fordult a japán Yamaha céghez, hogy legyen együttműködő partner a hangszergyártásban. A világ legnagyobb hangszerkészítő cégétől különböző hangszerfajták - elsősorban zongora, valamint fúvóshangszerek - tervezését és komplett gyártási eljárását és a szükséges technikát szeretné megkapni a magyar ipar, annak érdekében, hogy a világpiacon versenyképes termékekkel jelenhessen meg - közölte a Nihon Keizai^imbun, japán vezető gazdaságpolitikai napilapja. A Yamaha Európában londoni képviselete révén van jelen. Amennyiben létrejönne az együttműködés, ez lenne a világhírű hangszergyártó óriásnak az első kelet-európai, közös vállalkozáson alapuló együttműködése.
