Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-13 / 37. szám

2 Néplap 1990. FEBRUÁR 12 KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉST TARTOTTA MÉSZÖV Hogyan készülnek a választásokra? • • Ónálló ágazati szövetségeket és föderatív tanácsot hoztak létre A mozgalom nem indít jelölteket a választásokon Küldöttközgyűlést tartott teg­nap délelőtt Szolnokon a fo­gyasztási, az áfész, a takarék- és a lakásszövetkezetek Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Szövetsé­ge. A három ágazat több mint kétszázezres tagságát képviselő küldöttek többek között a me­gyei érdekképviselet átszervezé­sének végrehajtásáról szóló el­nökségi jelentést vitatták meg és fogadták el. Az országban végbemenő tár­sadalmi és gazdasági változások, amint arra Gazdag Sándor is utalt szóbeli elóterjesztésében, el­odázhatatlanná tették, hogy megelőzze a SZŐ VOSZ soron következető tavaszi kongresszu­sára váró országos változtatáso­kat, szervezetileg és tartalmilag egyaránt korszerűsítsék a me­gyei érdekképviseletet. A több­szöri változtatás után is a pártál­lamhoz kötődő, régi reflexek szerint is meglehetősen bürokra­tikusán működő érdekképviselet megújításának előkészítésére olyan, nem éppen kedvező lég­körben került sor, amikor orszá­gosan is megingott a mozgalom, és az ágazatok közötti széthúzás jelei mutatkoztak. Mindehhez sajnos az országos érdekképvise­let, a SZÖVOSZ képviselői is csak asszisztáltak, de a megyé­ben sikerült a kölcsönös egymás- rautaltság alapján egészséges kompromisszumra jutniuk az ágazatoknak. A megyei szövet­ség dolgozói megértették, hogy a szövetkezeteknek egyszerűbb, takarékosabb és "ütőképesebb" érdekképviseletre van szüksé­gük, a szövetkezetek pedig belát­ták, hogy érdekeik hatékony képviseletéhez bizonyos szerve­zeti, létszám- és költségbeli fel­tételek biztosítására szükség van. A tegnapi küldöttgyűlésen megvitatták és elfogadták az új típusú megyei érdekképviseletre "szabott" új alapszabályt, amely előzőleg már megméretett a há­rom ágazat választmányai által. A szervezeti és tartalmi korsze­rűsítés lényege, hogy az áfészek, a takarék- és a lakásszövetkeze­tek gazdaságilag és szakmailag önálló szövetségeket tartanak fenn. Ezek apparátusainak együttes létszáma mintegy a felét teszi ki a korábbi Mészöv-lét­számnak, és költségvetését is ha­sonló arányban csökkentették. Felszámolták többek között az általános szövetségi titkárságot és az önálló ellenőrzési irodát. Olyan általános szövetkezeti ügyek intézésére, mint például a megyei szövetség közös vagyo­nának működtetése, a szövetke­zeti törvény betarttatása, a nem­zetközi kapcsolatok ápolása és építése, az állami és pártszervek­kel való kapcsolattartás 6 tagú, ágazatonkénti 2-2 vezető tiszt­ségviselőből álló föderatív taná­csot hoztak létre. A Mészöv székházának a létszámcsökken­tés révén felszabadult helyisége­it bérbeadással biztosítják, töb­bek között a Tiszatour, az APEH, a Szolnok és Vidéke Áfész egy részlege és a Bauer osztrák-ma­gyar Kft. kapott ott helyet. Az alapszabály felett nyitott vitában a küldöttek abban értet­tek egyet, hogy az nem tekinthe­tő időtállónak. Valószínűleg csak átmenetileg szolgálhat az új megyei érdekképviselet műkö­désének alapjául, mert a mozga­lom kongresszusa és az ország- gyűlési választások után minden bizonnyal karbantartást igényel majd. Felvetették a küldöttek - és foglalkozott ezzel hozzászólásá­ban a SZÖVOSZ jelenlévő kép­viselője, Bőle Dezső is, hogy a több mint 200 ezres megyei tag­sággal bíró mozgalom hogyan hagyhatta ki a képviselőjelölés lehetőségét. Mint elhangzott, a fogyasztási szövetkezetek a vá­lasztási kampányban a háttérben kívántak maradni, viszont keres­niük kell a kapcsolatokat azok­kal a pártokkal, képviselőjelöl­tekkel, amelyeknek, illetve akik­nek a programja fölvállalja a fo­gyasztási szövetkezetek gondját, baját. — A küldöttközgyűlés a megyei tisztségviselők és testületek újra­választásával fejeződött be, a há­rom választmány tagjai a három ágazati szövetség elnökeit és tit­kárait választotta meg, a küldött- közgyűlés pedig a 6 tagú föde­ratív tanácsot, amelynek elnöke Bartus Pál, a Jászsági Áfész el­nöke, titkára pedig Gazdag Sán­dor, az Áfész-szövetség titkára lett. Kastélyt veszek! Lehet kúria is (Folytatás a 2. oldalról) Sokáig úgy tűnt, nincs kiút a kastély sorsból. A Dunántúlon még csak-csak: szállodáknak alakították át őket. De az Alföl­dön? A kastélyok, kúriák a ta­nács vagy a téesz tulajdonában vannak, és senkinek sincs annyi pénze, hogy rendbe tegye őket. Vagy mégis van megoldás? Amikor egy hirdetés nyomába eredtem, a megoldásban bíztam, de aztán rá kellett jönnöm, hogy a remény sem utolsó... A nemrég alakult Tisza Limes ingatlanforgalmazási vállalko­zás kft. hirdeti, hogy kastélyt, kú­riát, udvarházat vesz. A különös vásárlási szándékról Lakatos Lászlóval, a Tisza Limes ügyve­zető igazgatójával beszélgettem.- Ilyen sok pénzük van? - kí­nálkozott rögtön a kérdés. - Ek­kora épületeket meg tudnának venni?- Mi tulajdonképpen vegyes vállalat létrejöttét segítenénk elő. A vegyes vállalatba a ma­gyar fél a területet és az épület használati jogát vinné be, a nyu­gati fél pedig vállalná, hogy rendbe hozza az épületet, és megtölti vendégekkel.- Tehát szállodává alakítanák a kastélyokat, udvarházakat?- Igen. A nyugati turisták egy részének van igénye ilyen jellegű szállásokra, melyek távol van­nak a világ zajától, ugyanakkor színvonalas a környezet, lehet vadászni, lovagolni, kirándulni, étkezni.- És van már nyugati partner is, aki hajlandó beszállni ebbe az üzletbe?- Hogyne! Nyugatnémetekkel vagyunk kapcsolatban, jelentős összeggel hajlandók beszállni egy ilyen vegyes vállalatba.- Gondolom, hogy ismerik ezeknek az épületeknek az álla­potát.- Megnéztem néhányat. Me­gyénkben kevés a kastély, in­kább kúriák és udvarházak van­nak. Meg kell hogy mondjam, igen rossz az állapotuk. Rossz a födém, a vakolat, a padozat, a szigetelés.- Mennyit lehet kérni egy ilyen épületért?- Szerintem néhány millió fo­rintot. Hiszen a felújításuk olyan sokba kerül majd, hogy új épüle­tet lehetne építeni annyi pénzből. - Mennyiből? Mégis mennyit kell • • • fordítani egy kúriára, hogy aztán turistákat hozhassanak oda?- A felújítás eléri a négyzetmé­terenkénti 20-30 ezer forintot. A gond az, hogy szerintem a gaz­dák nagy része túlértékeli ezeket az épületeket. Konkrét árat még senki nem mondott, de az az ér­zésem, hogy nem az épület való­di forgalmi értékét nézik, hanem például a téesz helyzetét.- Ezt hogy érti?- Hogy annyit akarnak kérni érte, amennyi kihúzná a téeszt a bajból, és nem annyit, amennyit valójában az épület ér. A másik gond, hogy a kastélyok, kúriák egy része nem üres, hanem pél­dául téeszirodának, szolgálati la­kásnak ad helyet.- Gondolja, hogy a nyugatiak ilyen állapotú épületekért is haj­landók fizetni?- Nekik az épület állapota ke­vésbé fontos, őket inkább a kör­nyezet érdekli, meg az, hogy mi­lyen lehetőségek vannak a kör­nyéken a szabadidő hasznos el­töltésére.- Mennyire fontos a Tisza Li­mesnek, hogy kastélyokat vegyen és továbbadjon?- Ha sikerül, ez egy jó üzlet, de ha nem jön össze, akkor sem esünk kétségbe, a te­vékenységünk fele ingat­lanforgalmazás (lakások, irodák, telkek adásvéte­le) a másik fele egyéb vállalkozás, és ide tarto­zik a kastély-kúria üzlet is.- Ön szerint a magyar­nyugati vegyes vállala­tok létrehozása megolda­ná kastélyaink, udvarhá­zaink helyzetét?- Véleményem szerint jelenthet megoldást, de csak akkor, ha a tulajdo­nosok nem túlértékelt áron kínálják az épülete­ket. Pillanatnyilag úgy tűnik, nem akarnak sür­gősen megszabadulni tő­lük.-paulina­A Szocialista Párt haladást és biztonságot akar! Elek Sándor a Szocialista Párt Megyei Irodájának veze­tője:- A Szocialista Párt egy párt a mandátumokért vívott politi­kai küzdelemben. Új párt, amely a saját munkájuk alap­ján jövedelemben részesedők, a kisvállalkozók, a magyar és más nemzetiségű honfitársaink pártja. Támaszkodik a külön­böző nemzedékek tagjaira, számít a nőkre és a férfiakra. Tagjai fájdalmas tapasz­talatokat szerezve okultak a múltból, s következetesen vé­gigvitték az állampárti diktatú­ra felszámolását. Nélkülünk ez nem történhetett volna meg. Ezt azok is jól tudják, akik a békés átmenet jelszavát han­goztatva energiájukat nem a biztonságot nyújtó jövőért való munkálkodás felé fordítják, hanem téves összemosásokkal, azonosításokkal és fenyegeté­sekkel lejáratásunkon dolgoz­nak. Programunk mentes a szo­ciális demagógiától, nem ígér­get felelőtlenül, de világosan kifejezi minden állampolgár számára a szocialisták jövőbe­ni szándékait. Minden választókerületben van egyéni jelöltünk és teljes megyei listát indítunk. Jelöltje­ink felkészültek, tiszta múltú személyiségek, képesek a vá­lasztók érdekeit szolgáló parla­menti munkára. Ajánlott jelölt­jeink: az 1. számú választóke­rületben drJakus Zoltán, a jászberényi városi kórház igaz­gató főorvosa; a 2. számúban Gyarmati László, a jászberényi Cipőipari Vállalat főnémöke; a 3-asban dr.Szegedi Károly, a szolnoki 1. sz. Ügyvédi Munka- közösség ügyvédje; a 4. szá­múban Kovács Libor, a szolno­ki Vízügyi és Építőipari Mű­szaki Szakközépiskola igazga­tója, az 5-ösben Jauernik Ist­ván, az Öcsödi Szabadság Me­zőgazdasági Termelőszövet­kezet gépjavítási ágazatveze­tője; a 6-osban dr.Draskovits Dénes, a Mezőhéki Táncsics Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet általános elnökhelyet­tese; a 7. számúban Herbály Imre, a Kenderesi November 7. Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezet elnöke; és a 8-asban Dányi József egyéni vállalko­zó. Folyik az ajánlószelvények gyűjtése. Ezt nem versenynek tekintjük, hanem fontos talál­kozásoknak az állampolgárok­kal. Köszönettel vesszük a vá­lasztók így is megnyilvánuló bizalmát, s azt külön is, hogy jelöltjeink számos javaslatot kaptak egyéni programjuk összeállításához. Azt szeret­nénk, ha a választási kampány demokratikus viszonyokhoz méltóan, kulturáltan és etiku­san folyna. A magunk részéről törvény- és vetélytársakat tisztelő kam­pányt szervezünk. A választási kampány során kifejezésre akarjuk juttatni, hogy a békés átmenetet követő stabil jogál­lam feltétele egy erős szocialis­ta párt jelenléte. A Szocialista Párt nem a hatalmat akarja megszerezni, s főleg nem min­denáron. A hatalomnál és párt­érdekeknél fontosabb értékek­hez igazodik, amikor a demok­rácia megteremtésén egy, az emberi tisztességet, egyéni au­tonómiát, jog- és személyes szociális biztonságot megvaló­sító szolidaritáselvű társada­lomba való békés átmeneten munkálkodik. Nem azért van tehát szüksége jó választási eredményre, hogy kormányoz­zon, hiszen ellenzéki pártként is hatékonyan képviselheti cél­jait, de nem zárkózik el mások­kal összefogva a döntési fele­lősségtől sem. Bízunk az állampolgárok tá­mogatásában. Remélhetőleg a márciusi választásokon az erős pártok között szerepel a Szo­cialista Párt. A Néplap sajtószolgálata Nem kell a föld? Nyolcmilliárd forint a Foglalkoztatási Alapra- A Foglalkoztatási Alap terve­zésénél körülbelül 50 ezer munka- nélkülivel számoltunk. Az idei 8 milliárd forintos Foglalkoztatási Alapból munkaügyi célokra mint­egy 5 milliárd forint használható fel, kétszerese a tavalyinak. 1989-ben az 1,1 milliárd forint támogatásból 7500 új munkahely létesült. A legnagyobb tétel: 1990- ben is a munkahelyteremtőberuhá­zások támogatása. Eredetileg 500 millió forintot terveztünk az újra­kezdési, pályakezdési kölcsönök kamatterhének átvállalására. A munkanélküli-segélyre, illet­ve az egy éven túli munkanélküli­ségnél folyósított járadékra 550 millió forintot irányoztunk elő. A múlt évben körülbelül 200 millió forintot igényelt ez a segélyezés. Az átképzés támogatására 300 millió forint jut. Csaknem 300 millió forint kifi­zetését terveztük közhasznú fog­lalkoztatásnál. Az átképzési köz­pontok építésére s a korengedmé­nyes nyugdíjaztatás terheinek rész­beni átvállalására 150-150 millió forint jut. Az állás nélkül maradó felsőfokú végzettségű pályakez­dők gyakornoki foglalkoztatását 40 millió forint segíti - mondotta Munkácsy Ferenc az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal foglalko­záspolitikai és területi főosztályá­nak vezetője. Lapzártakor érkezett ✓ Éhségsztrájk Marosvásárhelyen? A marosvásárhelyi Bolyai líce­um sorsával kapcsolatban hetek óta tart a bizonytalanság. Meg nem erősített hír szerint marad minden úgy, mint korábban. Má­tól a gimnázium magyar diákjai éhségsztrájkba kezdenek több­szörösen megígért joguk, ma­gyarságuk védelmében. Úgy vé­lik, erre odafigyel a világ. ( A hír a negyedik oldalon megjelent cikkünk után érkezett.) Miért van az, hogy mostaná­ban hallani: - "Kinek kell ma már a föld? Idősebbek nem tudnak vele mit kezdeni, a fia­talabbaknak sem kell." Kinek áll érdekében, hogy ezt az eny­hén szólva népmesét elhitesse a lakosság körében? Természetesen azoknak, akik gátolni szeretnék a nép eme természeti kincsének ma­gántulajdonba való visszajut­tatását. Csakhogy a valóság mást mutat. Megyénk paraszt­ságánál, idősebbeknél, fiata­labbaknál ennek ellenkezőjét tapasztaltuk. És egyre többen lesznek, akiknek igenis kell a föld. Még olyan fiataloknak is, akik eddig nem tudtak vele foglalkozni. A minap Tiszasü- lyön a Független Kisgazdapárt gyűlésén tapasztaltuk: Tóth Gábor tiszasülyi lakos, aki egész életében szerette a föl­det, kénytelen volt az ártéri ré­ten venni, mert az édesapja és az általa "önként" bevitt földte­A jászsági felső és a jászsági alsó választókerület ajánlott országgyűlési képviselőjelölt­jei, Dobos László és Török Sándor az alábbi együttes nyi­latkozatot tesszük: A választási kampány jelen­ségeit figyelemmel kísérve ag­godalommal töltenek el ben­nünket egyes politikai erők szélsőséges cselekedetei és megnyilatkozásai. Úgy véljük, minden kimondható és kimon­dandó ami a múlttal való szem­benézéshez, az új Magyaror­szág létrehozásához szüksé­ges. Megengedhetetlen azonban a gyalázkodás, a megfélemlí­tés, a középületekbe való beha­tolástól sem visszariadó politi­rület természetesen még más tulajdona. Tóth Gábor 61 éves létére korát meghazudtoló fia­talos lelkesedéssel, géppel mű­veli földjét. Most bálázógépet szeretne venni, majd juhho- dályt akar építeni, ahová száz birkát akar elhelyezni. Már többen vannak, akik a föld megművelésében társulni sze­retnének vele. De hát a volt földjük még a közösben van. - Reméljük nemsokára vissza­kapják. - És ők lesznek azok, akik megmutatják hogyan le­het és kell gazdálkodni. Ez nem ráfizetéses vállalkozás lesz. Adjon Isten nekik sok sze­rencsét, és mindazoknak, akik ily módon kívánják mezőgaz­daságunkat talpra állítani. Guth Sándor, a Független Kisgazda- Földmunkás- Polgári Párt megyei szervező titkára kai terrorizmus. Mint a hig­gadt, az egyéni és a társadalmi méltóságot képviselő Hazafias Választási Koalíció által aján­lott pártfüggetlen jelöltek kije­lentjük, magunkra nézve köte­lezőnek ismerjük el a megyei és országos Választási Etikai Kódexet. Kinyilvánítjuk együttműködési szándékunkat azon erőkkel illetve szemé­lyekkel, akik ugyancsak magu­kévá teszik a kódexek elveit és a gyakorlatban is alkalmazzák. Török Sándor tanácselnök, országgyűlési képviselő, képviselőjelölt Dobos László közgazdász, szociológus, képviselő jelölt Együttes nyilatkozat

Next

/
Thumbnails
Contents