Néplap, 1990. február (41. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-01 / 27. szám

Folytatta munkáját az Országggyttlés januári ülésszaka / folytatás az 1. oldalról / miszerint a sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a közer­kölcsöt. A módosító indítványt* feletti határozathozatal után a törvény- javaslat egészéről szavazott a Tisztelt Ház. A sajtótörvény mó­dosításáról szóló alkotmányere­jű törvénytervezetet a képvise­lők nagy többséggel elfogadták. Ezután - következő napirendi pontként - rátértek a családjogi törvény módosításáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalására. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló, többszörösen módosított 1952. évi IV. törvény újabb módosításáról szóló tör­vényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter terjesztet­te elő. Hangsúlyozva, hogy a bi­zonytalanná váló politikai hely­zet, a romló életkörülmények következtében a családok, a csa­ládtagok egymást segítő, támo­gató szerepe nagyobb jelentősé­gű, mint valaha bármikor. A miniszter ismertette a tör­vénymódosítás leglényegesebb elemeit. A módosító javaslat visszaál­lítja azt a lehetőséget, hogy a szülői felügyeleti jogtól meg a gyámhatóság jóváhagyását is kérjék; hogy bírósághoz lehes­sen fordulniaz örökbeadásról és a kiskorú intézeti elhelyezéséről szóló határozatok ellen. Az albi­zottság helyesli a házasságkötést megelőző várakozási idő egy hó­napra csökkentését is. Az igazságügy-miniszter a módosító javaslatról folytatott vitát összegezve leszögezte, hogy két alapvető jogot kell szembeállítani és mérlegelni: a szülő mindenáron való jogát a gyermekhez, és a gyermek min­denáron való jogát a boldog élet­hez. A törvényjavaslat elfogadá­sa pedig mindenképpen megala­pozottabbá, átgondoltabbá, lel­kiismeretesebbé teszi az örökbe­fogadással kapcsolatos döntése­ket. Az igazságügy-miniszter ki­tért arra is, hogy valóban jelentős anyagi terhek sújtják a családo­kat. Ennek megoldása azonban nem a jelenlegi törvényjavaslat feladata, más pénzügyi és egyéb jogszabályok megalkotásánál kell érvényesíteni ezeket a szem­pontokat. A miniszteri választ követően vita bontakozott ki Kulcsár Kál­mán és Horváth Jenó képviselő Kulcsár Kálmán a sajtótörvény módosításának vitáját foglalja össze nem fosztott szülőknek az örök- befogadáshoz hozzájáruló nyi­latkozatát az állami gondozott gyerekek esetében a gyámható­ság pótolhassa. A másik elem, hogy ha a gyermek intézeti gon­dozásba kerül, arra az időre szü­netel a szülői felügyeleti jog. Ugyancsak lehetőség nyílik arra, hogy a szülő ne csak a gyermek születését követő hat hónap múl­tán, hanem időbeni korlátozás nélkül megadhassa hozzájáruló nyilatkozatát. Viszont a gyer­mek születése után két hónapig ezt a nyilatkozatot visszavonhat­ja­Kulcsár Kálmán elmondta azt is, hogy a jövőben megszűnik az az előírás, miszerint a házasság- kötésre csak a szándék bejelen­tését követő három hónap eltel­tével kerülhet sor. A miniszter szólt arról is, hogy megkezdődött a családjogi tör­vény felülvizsgálata, amelynek célja nem az 1952-ben született törvény kiigazítása, hanem egy új alapokon nyugvó, a társada­lom egyetértésével találkozó családjogi kódex megalkotása. Péterfy Réka, a szociális és egészségügyi bizottság család- védelmi albizottságának előadó­jaként elmondta, hogy a módosí­tó javaslatokat a szociális és egészségügyi bizottság, vala­mint annak családvédelmi albi­zottsága, illetve az ifjúsági bi­zottság együttes ülésen tárgyal­ta. A három bizottság tagjai egyetértettek azzal, hogy az anya már gyermeke születése előtt rendelkezhessék örökbeadásá­ról, de azt a gyermek két hónapos koráig visszavonhassa; hogy ha a szülő hatévesnél idősebb gyer­mekéről kíván lemondani, ahhoz között arról, hogy a törvényja­vaslat elfogadásához minősített, avagy egyszerű többség sziiksé- geltetik-e. Az elnöklő Jakab Ró- bertné megkísérelte átvágni a gordiuszi csomót: javasolta, hogy a döntést halasszák az ebédszünet utánra. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a semleges képviselők csoportja úgy véli: a már amúgy is zavaros választási kampányt tovább bonyolítani nem szabad. Ezért indítványoz­zák, hogy az országgyűlési kép­viselők jogállásáról szóló tör­vényjavaslattal kapcsolatban ki­alakult helyzetet a frakciók tár­gyalják meg, foglaljanak állást, s az elnök csütörtökön ismételten szavaztassa majd meg a jogsza­bálytervezetet. Az elnöklő Jakab Róbertné is a törvényjavaslat is­mételt átgondolására kérte fel a parlamenti frakciókat. Dauda Sándor (Budapest 45. vk.) önálló indítványt terjesztett elő a választójogról szóló tör­vény kiegészítésére. Azt javasol­ta, hogy a törvény szövegét azonnali hatállyal egészítsék ki azzal: „Az összegyűjtött, a kép­viselőjelöltet támogató, a vá­lasztási bizottságnál leadott ajánlási szelvényeket az átvétel, a megszámlálás és az esetleges hitelesítési eljárás után az átadó és a választási bizottság jelenlé­tében meg kell semmisíteni. Az ajánlási szelvényekről a darab- szám-nyilvántartáson kívül egyéb nyilvántartást készíteni ti­los.,, Kérte indítványának sürgős tárgyalását, amihez 50 képviselő aláírását összegyűjtötte. Indok­lásul elmondta: a törvény az ajánlási szelvény sorsáról nem rendelkezik, ugyanakkor a vá­lasztópolgárok félelme indokolt, hogy ezeket a szelvényeket a ké­sőbbiek során illetéktelen sze­mélyek felhasználhatják. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy Dauda Sándor indítványát napirendjére tűzi. Az ebédszünetben ülést tartott a jogi bizottság, amely - osztva Horváth Jenő véleményét - úgy vélte, hogy a családjogi törvény alkotmányerejű. Ezért az elnök­lő Jakab Róbertné a kérdést ki­adta az Alkotmánybíróságnak, és a határozathozatalt elnapolta. Ezt követően az elnöki széket Horváth Lajos foglalta el, s meg­kezdődött az Állami Számvevő- szék létszámáról és költségveté­séről szóló javaslat megtárgyalá­sa. Nehéz helyzetben a számvevőszék A napirendi ponthoz Hagel- mayer István,az Állami Szám­vevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést Elmondotta: tény, hogy egy ilyen intézmény könnyebb hely­zetben lenne akkor, ha a parla­ment elfogadta volna már az ál­lamháztartási törvényt. Ennek ellenére nem marad munka nél­kül az Állami Számvevőszék, hi­szen legfontosabb feladata, hogy véleményt mondjon az állami pénzek gondos, takarékos fel- használásáról. Magyarországon az állami va­gyon lényegesen nagyobb a kí­vánatosnál. Ezért fontos a repri- vatizálás előrehaladása, s várha­tóan e téren is jelentős szerep hárul az Állami Számvevőszék­re. Már hozzáláttak a reprivati- zálással kapcsolatos anyaggyűj­téshez, s az elemzések elkészíté­séhez. Hagelmayer István a további­akban elmondotta, hogy jelentő­sen átdolgozták a szervezet költ­ségvetését, mert az Ország- gyűlés legutóbbi ülésén nem ta­lálta elfogadhatónak. Kovács András, a terv- és költ­ségvetési bizottság előadójaként elmondta: bizottsága az Állami Számvevőszék létszámára és költségvetésére kidolgozott újabb javaslattal egyetért. Támo­gatja, hogy az ÁSZ regionális szervezeti alapon épüljön fel. A fizetésekkel kapcsolatban kiemelte: ajavaslatbanolyanösz- szegek szerepelnek, amelyeket még az állami vezetők javadal- mazásárólszóló-időközbenvisz- szavont - törvényjavaslat beter­jesztése előtt állapítottak meg. Eszerint az Állami Számvevő- szék elnökének nettó havi bére mintegy 35 ezer forint lenne, amely a bizottság szerint más gazdasági vezetők fizetésével összehasonlítva, nem kifogásol­ható. A szervezet munkatársai­nak fizetésénél pedig arra is te­kintettel kell lenni, hogy az biz­tosítsa anyagi függetlenségüket, s valóban a legjobban képzettek kerüljenek oda. Végezetül egy gyakorlati kér­désre is kitért, nevezetesen arra, hogy jóváhagyott költségvetés nékül az ÁSZ nem tud fizetni dogozóinak, akik egyébként ja­nuár 1-jével megkezdték a mun­kát. Bállá Éva (Budapest, 46. vk.) elfogadhatatlannak tartotta, hogy a pontosan kiszámítható és az államigazgatásban szokatla­nul magas javadalmazás mellett 18 millió forintnyi bértartalékot határoztak meg. Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) helyeselte, hogy az Állami Számvevőszék már megkezdte tevékenységét anélkül, hogy a parlament döntött volna a konk­rét működési feltételekről. A szünet után a Magyar Köz- tásaság katonapolitikai érdekei­nek képviseletéről, a szovjet csa­patok hazánkból történő kivoná­sáról szóló országgyűlési határo­zattervezet tárgyalásával folytat­ta munkáját az Országgyűlés. Határozat a szovjet csapatok kivonásáról A tervezethez csupán Sebók János (Veszprém m. 12.) fűzött megjegyzést. Elmondta, hogy decemberben ő tett javaslatot ar­ra: az Országgyűlés foglaljon ál­lást a szovjet csapatok kivonásá­val összefüggésben. Hangsú­lyozta azt is: nem kívánja, hogy a szovjet csapatokat nagyobb ütemben vonják ki Magyaror­szágról, mint ahogyan 1956 no­vemberében bevonultak. Java­solta azt is: a parlament hatal­mazza fel a kormányt a tárgyalá­sok folytatására és újabb tárgya­lás kezdeményezésére az 1957- ben megkötött kétoldalú katonai egyezmény felbontása érdeké­ben. A parlament a határozatterve­zetet - amely kimondja: a ma­gyar Országgyűlés felhatalmaz­za a Magyar Köztársaság Mi­nisztertanácsát, hogy a magyar és a szovjet kormány között fo­lyamatban lévő tárgyalásokon a magyar fél szorgalmazza a szov­Nyilalkozat a romániai eseményekről és a magyar nemzetiség helyzetéről A Magyar Köztársaság Országyülése örömmel Uvözölte a romániai forradalmat, a Ceausescu-diktatára bukását A Magyar Köztársaság a Nemzeti Megmentést Frontot s minden demokraikus romániai mozgalmat kezdettől támogatott a demokratikus Románia megteremtésére irányuló törekvéseiben. Tudjuk, hogy a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa sokat tett a múlt bűneinek, a Románia népeit sújtó jogtalanságoknak a felszámo­lásáért Éppen ezéit nem hallgathatjuk el, hogy a legutóbbi napokban bizonyos romániai erők megnyilatkozásai aggodalmakat keltettek hazánk­ban. Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy még napjainkban is fellépnek olyan politikai erők, amelyek nem tanultak a múltból, és változatlanul a romániai kisebbségek egyéni és kollekív jogainak korlátozására töreksze­nek. Úgy ítéjtlk meg: a magyar kisebbség joggal igényli hogy az anyanyevi oktatás, a kulturális autonómia feltételeit az önrendelkezés alapján mi­előbb teremtsék meg, s indokoltan utasítja vissza azokat a vádakat, hogy e kisebbségi jogokét vívott küzdelem szeparatizmust jelent. Reméljük, hogy Románia demokratikus erő határozottan kiállnak minden romániai kisebbség, így a magyarság egyéni és kollekív jogainak biztosítása mellett * Újságíró-szövetség - megyei lapok Szűrös Mátyás az elnökségi ülésen Szűrös Mátyás ideiglenes köz- vény módosításáról. A mi a megyei társasági elnök tegnap részt vett az lapok sorsát illeti, az ideiglenes újságíró-szövetség elnökségének köztársasági elnök határozott véle- ülésén. ménye: korábbi pártelkötelezettsé­Az elnöki látogatásnak közvet- gükkel szakítva nemzed tájékoz- len aktualitást adott, hogy a parla- tatási eszközökké kell válniuk a ment szerdán döntött a sajtótör- megyei sajtóorgánumoknak. jet csapatok teljes kivonása me­netrendjének mielőbbi kidolgo­zását - a technikailag szükséges időtartamot és a kérdés nemzet­közi vonatkozásait figyelembe véve - hogy annak alapján a tel­jes kivonásra még az idén, de elnök indítványára határozatho­zatal következett. Először Bállá Éva módosító javaslatát hagyták jóvá; ezzel egyébként a bizottság is és az előterjesztő is egyetér­tett. A módosítás értelmében az ÁSZ költségvetését csak úgy Biztos van / lenne? / mit megbeszélniük. Tamás Gáspár Miklós és a miniszterelnök az ülésszak megkezdése előtt legkésőbb 1991 -ben sor kerüljön - egy ellenszavazattal elfogadta. Ezt követően az országgyűlési képviselőjelöltek állami támo­gatásáról szóló határozattervezet került terítékre. A belügyminisz­ter és a pénzügyminiszter együt­tes javaslatát Gál Zoltán állam­titkár, a Belügyminisztérium megbízott vezetője ismertette. Mint mondotta, a 100 millió fo­rintos összegben a tavalyi politi­kai egyeztető tárgyalásokon ál­lapodtak meg a felek. Ezt asze­rint osztanák el a pártok között, hogy hány hivatalos jelöltjüket fogadják el a választási szevek. Azaz: a 100 millió forintot el­osztják az összes jelölt számá­val, s ennek arányában kapnak pénzt a pártok. Következett a határozathoza­tal. Az Országgyűlés - 49 igen, 118 ellenző szavazattal, 61 tar­tózkodás mellett - elutasította a határozattervezetet. Ezért az el­nök a tervezetet visszautalta a két érintett miniszternek, hogy ők vagy újra átdolgozva a febru­ári ülésszakon ismét terjesszék elő, vagy álljanak el attól. A szavazást követően kért szót Gál Zoltán. Az államtitkár emlé­kezetett arra, hogy a törvény ér­telmében a támogatás mértékét az Országgyűlés állapítja meg. E megfogalmazás azt jelenti, hogy a parlament már döntött a pártok és ajelöltek költségvetési támo­gatásáról. Utalt arra, hogy az el­ső szabad választásoknak van­nak bizonyos feltételei. Az anya­gi forrásokat tekintve nem egy­forma eséllyel indulnak a válasz­tásokon a különböző pártok és a független jelöltek. Ez pedig - ma már nálunk is - meghatározza szereplésük sikerét. Ügy vélte, hasznosabb azok támogatása, akik kevesebb forrással búnak, mintsem növelni azok esélyeit, akik egyébként is rendelkeznek anyagiakkal. Ezután a Nagykanizsai Sör­gyár államigazgatási felügyeletű vállalattá történő átminősítését tárgyalták meg a képviselők. Az Országgyűlés a Nagykani­zsai Sörgyár államigazgatási irá­nyítás alá vonására tett kezde­ményezést 9 ellenző és 41 tartóz­kodó szavazattal szemben 183 igáméi elfogadta. A terv- és költségvetési bizott­ság befejezte az Állami Számve­vőszéket érintő módosító indít­ványok megvitatását, elkészítet­te jelentését, így az Ország- gyűlés újból visszatért erre a té­mára. A beterjesztő Hagelmayer István nem kívánt kiegészítést tenni, úgy ítélte meg, hogy elfo­gadható a bizottság jelentése. Az hagyják jóvá, hogy a tarta­lékként feltüntetett, több mint 18 millió forintot kizárólag az Or­szággyűlés felhatalmazása alap­ján lehet felhasználni. Az Állami Számvevőszék szervezeti felépí­tésére, létszámára, éves költség- vetésére tett, a módosítással ki­egészített határozati javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Az Országgyűlés ezután Há­mori Csaba indítványát tárgyalta meg. A képviselő az ülésnap ele­jén nyilatkozattervezetet terjesz­tett elő a Romániában zajló ese­ményekről és az ott élő magyar nemzetiség helyzetéről. A ta­nácskozás egyik szünetében összeült a külügyi bizottság, s - kisebb változtatásokkal - elfoga­dásra ajánlotta a dokumentumot. Az Országgyűlés 202 igen, 1 el­lenzőszavazattal, 18 tartózkodás mellett elfogadta a nyilatkoza­tot. Következő napirendként a né­pi kezdeményezésként benyúj­tott tervezet került a képviselt* elé. A Kisiparosok Országos Szervezete 50 ezer aláírással megerősítve nyújtott be népi kezdeményezést, amelyben szorgalmazzák az érdekképvise­leti törvény megalkotását, vala­mint a magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló, illetve a vál­lalkozási nyereségadóról szóló törvények módosítását. A képvi­selők döntöttek az érdekképvise­leti törvény megalkotásáról, ám a két törvénymódosításról nem tudtak szavazni, mivel a reform- bizottság nem készült el erre vo­natkozó határozattervezetével. Hová tűntek a képviselők? Ezt követően egy személyi kérdésben döntött a Tisztelt Ház: elfogadták, hogy a Budapest- Bécs Világkiállítás előkészítésé­nek ellenőrzésére létrehozott ideiglenes bizottság elnöke Zsigmond Attila legyen. Interpellációk tárgyalása kö­vetkezett volna, ám vagy az in­terpelláló képviselő, vagy a vá­laszadásra hivatott miniszter, il­letve államtitkár hiányzott az ülésteremből. Ezért is vetette fel az egyik képviselő, hogy az el­nök ismételten ellenőrizze, hatá­rozatképes-e még a törvényhozó testület. A létszámellenőrzés ar­ról tanúskodott, hogy az üléste­remben nincs kellő számú képvi­selő, ezért az elnöklő Horváth Lajos berekesztette a januári ülésszak második fordulójának első munkanapját.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents