Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-13 / 11. szám
2 Néplap ]990. JANUAR 13. Uj szövetségi rendszerre van szükség (folytatás az 1. oldalról) A köztársaságot a Szovjetunió részének tekintő álláspontja mellett érvelve a szovjet politikus hangoztatta: közösen kell kimunkálni egy olyan új szövetségi rendszert, amelyben a köztársaság az eddiginél lényegesen nagyobb gazdasági és politikai önállósággal rendelkezne. A Litvánia részvételével kimunkálandó jogállam keretében a köztársaságok ügyeibe nem szólna bele a moszkvai központ. Az SZKP főtitkára az elszakadás ellen szólva gazdasági érveket sorakoztatott fel, majd hangsúlyozta, hogy Litvánia Szovjetunióból való kiválása számos ember sorsát érintené érzékenyen. A pártfőtitkár érvei a terem reagálásából ítélve nem bizonyultak túlzottan népszerűnek. Az SZKP és a szovjet állam első embere ugyanakkor nem zárta ki az elszakadás lehetőségét, amelyet elviekben lehetővé tesz a szovjet alkotmány. Gorbacsov ugyanakkor hangoztatta, hogy ehhez előbb meg kell teremteni a megfelelő mechanizmust. A pártfőtitkár végezetül megismételte, hogy mindent megtesz azért, hogy Litvánia a Szovjetunió része maradjon. A Litvániában nem túl népszerű, az SZKP platformján álló ideiglenes központi bizottság képviselői pénteki vilniusi sajtóértekezletükön megismételték: továbbra is élvezik a moszkvai vezetés bizalmát. A független kp adatai szerint azonban a régi párt tagságának több mint 80 százaléka máris átigazolt. A nap második felében tartott sajtóértekezleten a Sajudis képviselői, köztük Vitautas Lands- bergis elnök, és a radikális nézeteiről ismert Kazimiras Moteka, a Sajudis választmányának tagja foglalt állást Gorbacsov előző napi felszólalásával kapcsolatban. Landsbergis egyebek között türelmetlenséggel és a kompromisszumkészség hiányával vádolta Gorbacsovot, kinyilvánítva: Litvánia függetlensége a peresztrojka alakulását meghatározó kulcskérdés lehet. Moteka szerint a Gorbacsov-látogatás konkrét eredménye, hogy nyilvánvalóvá vált: Litvánia ragaszkodik függetlenségéhez. A Magyar Köztársaságot Nobel Béke-díjra javasolják A Nobel Béke-díj odaítélését javasolja a Magyar Köztársaságnak Hubertus Schmid NSZK-beli nagyvállalkozó, aki indítványát levélben fogalmazta meg a magas szintű elismerés adományázásában illetékes Nobel-díj-Bizottság számára. A levélben - amelynek egy-egy példányát szerzője elküldte többek között Svédország és Norvégia királyának, az NSZK államfőjének és a magyar miniszterelnöknek is - az az indoklás olvasható, hogy „e bátor nemzet,, sokrétű, a béke megőrzésére irányuló tevékenységet fejtett ki, „a Varsói Szerződés országai katonai beavatkozásának veszélyével is dacolva, teljes mértékben és fenntartások nélkül hozzájárult a nyugati határok megnyitásához,,. Az üzletember - aki a Schmid Investment-Immobilien elnevezésű, főleg iparosítással, termékmenedzseléssel és ökológiai fejlesztésekkel foglalkozó beruházási iroda tulajdonosa - emlékeztet arra, hogy 1989 decemberében tett magyarországi látogatása során konstruktív megbeszéléseket folytatott a politikai és gazdasági élet felelős személyiségeivel. Ezek a tárgyalásai - Kohl kancellár látogatásának kedvező visszhangjaival együtt - megerősítették őt indítványának megalapozott voltában. Tárgyalások a szovjet csapatkivonásról A Tanjug szerint: Rendkívüli állapot Albániában A Tanjug jugoszláv hírügynökség péntek esti jelentése szerint az albán hatóságok igyekeznek meggátolni, hogy a lakosság felkeljen a tiranai rezsim ellen: az országban igen szigorú ellenőrzést, a rendkívüli állapotnak megfelelő intézkedéseket vezettek be. Ajugoszláv hírügynökség megjegyezte, hogy erről a hivatalos Tirana és tömegtájékoztató eszközei mélyen hallgatnak, de a hírt számos külföldi forrás is megerősíti. Hírek érkeztek arról is, hogy a hatóságok brutálisan leszámolnak az elégedetlenkedőkkel és a másként gondolkodókkal. A Tanjug a továbbiakban a londoni BBC adásaira hivatkozva közölte, hogy Tiranában és Shkodrában rendkívüli állapotot léptettek életbe. Olasz források szerint Albánia a „lázadás küszöbéhez,, érkezett. Az Elefterosz Tiposz című görög lap péntek délutáni számában azt állította, hogy Albániában a „romániaihoz hasonló lázadás kezdődött,,. A Tanjug athéni tudósítója diplomáciai forrásokból úgy értesült, hogy „Albániában rendkívüli dolgok történnek,,. Lapunk hasábjairól ismeretes, hogy Szolnok-Arad testvérvárosi kapcsolatot szeretett volna létrehozni négy párt szolnoki szervezete. Ezzel kapcsolatban Szolnok Város Tanácsa a megfelelő lépéseket megtette, de ezt megelőzve egy másik magyar nagyváros már érintkezésbe lépett Araddal. Ezek után terelődött a kezdeményezés Nagybánya felé, amely Máramaros megye székhelye, s nagyságrendjében, illetve település-közigazgatási szerepében Szolnokhoz hasonló. A tanács a nagybányaiaknak levelet küldött, amelyet alább ismertetünk. A testület kéri, hogy a megye többi városa is vegye fel a kapcsolatot a máramarosi városokkal, hogy így legyen gyümölcsözőbb a kapcsolat. * * * Nemzeti Megmentés Tanácsa helyi vezetőségének Nagybánya (Baia Maré), Románia Január 15-töl Prágában A Csehszlovákiában állomásozó szovjet csapatok kivonásáról január 15-én Prágában kezdődnek tárgyalások - jelentette be pénteken Moszkvában Va- gyim Perfiljev szovjet külügyi szóvivő. A kivonás kérdését az új csehszlovák hatóságok vetették fel a Varsói Szerződés tagállamai veKedves Barátaink! Szolnok város lakossága egy emberként támogatja erkölcsileg és anyagilag a romániai forradalmi eseményeket. A Szolnok városban működő pártok javaslatára, a hosszú távú és szorosabb román-magyar baráti együttműködés érdekében Szolnok Város Tanácsa nevében testvérvárosi megállapodás kötését kezdeményezzük Nagybánya városával. A testvérvárosi megállapodás kiterjedne a két város gazdasági, társadalmi és kulturális életében való együttműködésre. Kérjük, szíveskedjenek hivatalos formában tájékoztatást adni, elfogadják-e előterjesztésünket, illetőleg - elfogadás esetén - mely területeken kívánják a szoros és közvetlen kapcsolatot. A testvérvárosi megállapodás tartalmi kidolgozása az Önök válasza után válhat valóra. Szolnok, 1990. január 8. zetőinek december 4-i moszkvai tanácskozásán. A prágai tárgyalásokon a szovjet küldöttséget Ivan Aboimov külügyminiszter-helyettes vezeti, míg a csehszlovák delegáció első embere Evzen Va- cek külügyminiszter-helyettes lesz. Nyílt levél a szakszervezetekhez és a dolgozókhoz Az ország jelenlegi helyzetében a kialakult szabadáras rendszer megint a kis jövedelmű rétegeket sújtja leginkább. Ennek ellensúlyozására felhívással fordulunk a szakszervezetekhez és a dolgozó néphez!- Követeljük a vállalati tanácsok azonnali megszüntetését!- Követeljük a prémiumrendszer felfüggesztését, a tényleges teljesítményhez és képzettséghez igazodó reális bérrendszer kialakítását!- A vezetők bruttó jövedelme semmilyen jogcímen ne haladhassa meg a mindenkori átlagjövedelem tízszeresét!- A nyugdíjak minimális ösz- szege érje el a mindenkori társadalmi minimumot, a maximális összeg ne legyen több ennek háromszorosánál!- Felhívjuk a dolgozókat, amennyiben a működő szakszervezetek nem támogatják követeléseinket, alakítsanak független szakszervezeteket! Magyarországi Szociáldemokrata Párt Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Szervezete Mégsem Szolnok—Arad | _______Már az idén is önállóan vállalkozhat a kunhegyes! gyár A szocialista piacokról lemondani nem lehet Beszélgetés Kovács Kálmánnal, a BHG Híradástechnikai Vállalat vezérigazgatójával A magyar ipar állatorvosi lova is lehetne- Ön nem valami rózsás képet festett a BHG mostani helyzeté- ről, hisz a munkás gyűlésen is komoly nehézségekről beszélt. Ennek tükrében hogyan látja a cég jövőjét, s vajon mennyire lehetnek biztosak a kunhegyesi gyár dolgozói abban, hogy mondjuk 4-5 év múlva is megtalálják számításaikat az üzemben?- Elöljáróban csak annyit, hogy a mi gondjaink ma megegyeznek a hazai ipar gondjaival, s így a BHG akár a magyar gazdaság állatorvosi lova is lehetne. Persze ennek ellenére nálunk a termék- szerkezet- -váltás, a megújulás gondolata nem most, hanem évekkel ezelőtt felvetődött. Hisz már a ’80-as esztendők elején számoltunk azzal, hogy az évtized végére az a termékkör, amivel foglalkozunk, elavul, s fel kell váltani újabbal.- A kívülálló számára mégis úgy tűnik, mintha ezen a téren nem történt volna semmi.- A látszat csal, mivel már 1981 óta különböző licencvásárlásokról tárgyaltunk, s 1986-ban eljutottunk oda, hogy megállapodásokat, szerződéseket kötöttünk. Ennek megfelelően a budapesti gyárunkban már piacképes, modem berendezéseket készítünk.- De Kunhegyesre ezekből a fejlesztésekből semmi sem jutott...- Ez igaz, de azt tudnia kell, hogy az ott gyártott és szovjet piacra szállított berendezéseinkre továbbra is igényt tartanak partnereink. Sőt, a jelenleginek a dupláját is el tudnánk adni nekik.- Csak, mint említette, nem a mostani termékre, hanem ennek egy modernebb változatára lenne szükség.- így van, s ebben a pillanatban vetődik fel a termékszerkezet- - váltás problémája.- Arról a munkás gyűlésen nem beszélt, hogy ennek érdekében tettek-e lépéseket, s ha igen, akkor hogyan állnak az új típusú telefonközpontok kifejlesztésével?- Ezt tényleg nem mondtam el, de megnyugtathatok mindenkit: utolsó állomásához érkezett, tehát befejezés előtt van az új típus kifejlesztése. Tavaly decemberben már volt is egy előzetes vizsgálat szovjet szakemberek részvételével. Jelenleg az akkori kifogásaikat korrigáljuk, s úgy néz ki, hogy már az idei első negyedévben szállítunk részükre az új telefonközpontokból mintaberendezéseket. Ha ezek a gyakorlatban is jól vizsgáznak, akkor azonnal nekifogunk a sorozat- gyártásukhoz. Megítélésem szerint 1991 első felében már Kunhegyesen is ezt gyártjuk, így az ottani üzemet fokozatosan át kell alakítani, képessé kell tenni az új típusú berendezések előállítására. S ha minden a terveink szerint megy, akkor a jövő esztendő második felétől Kunhegyesen is az elektronikus telefonközpontok készülnek.- Mindez szépen hangzik, csak mint ön a munkásgyűlésen megjegyezte: akkor már nem kell az az ezer ember, akik most a kunhegyesi gyárban keresik kenyerüket.- Nem akarunk elküldeni senkit. Munkát biztosítunk azok részére is, akik nem tudnak lépést tartani az új technikával. Ezért úgy gondolkodunk, hogy mivel gyártó berendezéseink jó része univerzális, vagyis másféle termékek előállítására is alkalmas, a dolgozók egy részét más feladatokkal kell ellátni. Önállóan vállalkozhatnak- Lehet, hogy ezt a BHG többi gyáraiban megvalósíthatják, ám a kunhegyesieket mindez nemigen nyugtatja meg, hisz az ottani berendezéseket a legjobb szándékkal sem lehetne univerzálisaknak nevezni, mivel azok kizárólag csak a régi típusú telefonközpontok gyártására alkalmasak.- Ez sajnos igaz, s ráadásul az idén az előző évhez képest 30 százalékkal csökken Kunhegyesen a termelés. Tehát fölösleges kapacitások lesznek, éppen ezért megegyeztünk a gyár vezetésével, hogy ebben az évben már önállóan is vállalhatnak feladatokat.- Ez azért is az újdonság erejével hat számomra, mivel a BHG esetében egy, a ’60-'70-es években létrehozott, tipikusan felülről vezérelt, vidéki telephelyekkel rendelkező szocialista nagyvállalatról van szó, ahol a vidéki gyáraknak eddig kezük-lábuk meg volt kötve, mert minden a központban dőlt el. Szóval, még ha akartak volna, akkor sem vállalkozhattak semmire.- Eddig valójában így volt. Kényelmesek lehettek. Hisz a központból leadtuk a munkát, ők megcsinálták, és kész. Nem kellett vállalkozniuk, szaladgálniuk, csupán karban kellett tartaniuk az eszközöket, s ezzel a feladatukat meg tudták oldani.- Térjünk vissza a termékszerkezet-váltáshoz. Ön azt mondta, hogy új termelő berendezések és mindenekelőtt pénz kell ahhoz, hogy a jelenleginél jóval modernebb telefonközpontokat szállíthassanak a Szovjetunióba. Történik mindez akkor, amikor a BHG 24 százalékos termelési adót fizet a szocialista exportja után. Szóval egyelőre sokkal inkább káruk, mint hasznuk származik ebből, mégis úgy tűnik, mintha nagyon is ragaszkodnának a szovjet piachoz.- Nézze, az kétségtelen, hogy nem szeretnénk lemondani róla. Az csak ebben a pillanatban igaz, hogy termelési adót fizetünk a szocialista export után, mert szó van arról, hogy dollárelszámolásra térünk át a két ország közötti kereskedelemben. Persze, mi megelégednénk egy egyszerű barter - árucsere - elszámolással is, feltéve, ha a kiszállított telefonközpontjaink ellenértékeként kapott termékek importját is cégünk bonyolíthatná le.- Mire gondol?- Arra, hogy minden olyan áruféleséget - így például fenyő fűrészárut, de még sót is - elfogadunk tőlük, amelyek jól eladhatók a világpiacon. Pénz kell hozzá- Ha már az anyagiaknál tartunk, ugyan árulja már el, hogy a termékszerkezet-váltáshoz honnan lesz pénzük, hisz éppen ön mondta, hogy tavalyi tevékenységük után mindössze 170- 180 millió forintos nyereségre számítanak.- Szeretnénk vegyesvállalatot alapítani, s ehhez olyan partnert keresni, amelyik tőkét fektet a vállalkozásba. Mi adjuk a piacot, a terméket, a szakértelmet, a helyet, s az anyag egy bizonyos hányadát. így a behozott tőkét egyrészt az anyag- és eszközvásárlásra, másrészt pedig a napi termelés finanszírozására fordíthatnánk.- És vannak-e már jelöltjeik?- Nézze, adott esetben el tudnék képzelni egy szovjet-magyar vegyesvállalatot, hisz nekik is van két igazán jól felszerelt gyáruk - Rigában és Ufában -, ahol elektronikus telefonközpontok készülnek.- Nem volna jobb tőkés partner után nézniük?- Erre is van elképzelésünk, ugyanis létezik egy nyugati li- cenc alapján gyártott termékünk. Mindenesetre jók a kilátásaink, mert némi túlzással a tőkés cégek majdhogynem összetörik magukat azért, hogy rajtunk keresztünk, vagy velünk együtt bekerülhessenek a szovjet piacra. Nem véletlen az igyekezetük, hisz óriási kielégítetlen igényről van szó. Gondoljon csak bele: a Szovjetunióban az ezredfordulóig százmilliós vonalkapacitású telefonhálózatot akarnak kiépíteni, s ennek eddig mindössze alig több mint egyharmada készült el. Nos, éppen ezért, erről a piacról lemondani a jelenlegi gondok ellenére sem szabad.- A termékszerkezet-váltással együtt - ha jól vettem ki a szavaiból - egy önállósulási törekvés is elindult a BHG-nál?- így van. A cég minden vidéki gyárát már az idén kft-ké, vagy mint említettem vegyesvállalatokká alakítjuk át. Ezzel együtt természetesen megszűnik a 2000 embert foglalkoztató központi irányító szervezet, s a létrehozandó vagyonkezelő központban mindössze ötvenen dolgoznak majd. A többiek vagy az önállóvá váló gyárainkban kapnak munkát, vagy kénytelenek leszünk megválni tőlük. Tehát a lényeg az, hogy a vállalaton belül eltartott szervezet nem lesz.- Köszönjük a beszélgetést! Nagy Tibor Fotó: Mészáros János
