Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-06 / 5. szám

1990. JANUAR 6. Néplap 15 Mondja a magáét Elsietett lépés Az Olajbányász SE felháboro­dott sakkozóinak küldötteiként Pallos László és társai jártak szer­kesztőségünkben. Lapunk decem­ber 19-i számára hivatkozva - melyben saját OB. II-es szakosztá- lyukmegszűnésénekhírétolvasták - előadták, hogy őket igen kelle­metlenül érintette az elnökségi ha­tározat. Jószerivel ötven sakkozó megkérdezése nélkül, nem tudják kinek a sugallatára döntöttek így. Amennyiben a szakosztály ve­zetése volt az ötletgazda, abban az esetben a sakkozóknak az a véle­ményük, hogy nem a csapatot kell megszüntetni, hanem a vezetést megújítani. Bonyolítja a helyzetet Balogh László ügyvezető elnök december 2-án napvilágot látott nyilatkozata, mely szerint: ..."ja­nuári gyűlésünkön újra napirendre kerül majd a szakosztály léte, s akkor már azosztályozón történtek birtokában fogunk lépni." Nos, ők már a sikertelen osztály- zók után sietős lépést tettek, még­hozzá már december 15-én az el­őzetes bejelentésre fittyet hányva. Maguk között eldöntötték, elég volt a sakkból, és hogy az ebben a kérdésben leginkább érdekeltek, maguk a játékosok mit szólnak hozzá, az hidegen hagyta őket. Rám éppen ellenkezőleg hatott. Magyarázatot kértem az ügyben általam illetékesnek vélt szemé­lyektől. Czibulka Péter elnökségi tag, az egyesület társadalmi elnöke:- Nem érhette váratlanul sakko­zóinkat határozatunk, hiszen a március 13-ai közgyűlésünk az el­nökséget arra kötelezte, hogy a sakk- szakosztály működését vizs­gálja felül még 1989-ben.- Szó mi szó, alaposan felül­vizsgálták, aztán hirtelen leépítet­ték - vetem közbe.- Tudom, fájdalmas a döntés so­kak számára. Nem a 150 ezer fo­rintos költségvetésük fedezetének hiánya az alapvető indok. A jövő­ben csupán két szakosztályt kívá­nunk kiemelten működtetni (kézi- és kosárlabda - a szerk.). Nem ér­tem a sakkozók tájékozatlanságát, ugyanis vezetőjük Bokodi László jelen volt az ülésen.- Mit szólna ahhoz, ha a támoga­tás megvonása ellenére a játéko­sok önköltséges alapon vállalnák a további versenyzést?- Nézze, bár az elnökség meg­hozta megszüntető határozatát, de ha így áll a dolog, hajlandó vagyok újra napirendre tűzni az ügyet. Balogh László ügyvezető elnök: - Az elnökség felkérte Bokodi Lászlót, hogy tolmácsolja a szak­osztály tagjai felé a határozatban foglaltakat, de magam is el fogom majd mondani nekik január köze­pén.- Tett-e kísérletet arra, hogy esetleg más bázisszerveknek átad­ja a sportolókat?- Nem, mert így is tizenegy vi­déki versenyzőnk volt a több mint ötven fős gárdában, közülük mind­össze húszán voltak aktívak. Ha önköltséges alapon is vállalnák a megyei bajnokságot, ez új helyze­tet teremtene, viszont ebben nyi­latkozni nem vagyok illetékes. Bokodi László szakosztályveze­tő: - Egy határozat meghozatala nem harmadosztályú sportolók feladata, az a szakvezetés és az elnökség dolga.- Én úgy gondolom, egy har­madosztályú sportoló is igényt tarthat humánus bánásmódra. A követek szerint az ön sugallatára történtek az események, sót azt is felrótták önnek, hogy ezt nem volt hajlandó megbeszélni velük.- Ez hazugság. Balogh László javasolta az egészet. Én az elnök­ségi ülésen jelen voltam ugyan, de ott már nem volt mód apellálásra, a döntésbe beleszólni már nem tudtam. Tájékoztatási kötelezett­ségemnek január 7-én az Olajbá­nyászklubban teszek eleget. Tud­ja, ebben az bánt a legjobban, hogy azok támadnak hátba, akikért negyven esztendőn át társadalmi munkában sok szabadidőt áldozva dolgoztam, de nyugodjon meg, ezeknek az embereknek nagyon oda fogok vágni.- Remélem, tettlegességre nem­kerül sor. N.L Jégkorong OB I. Biztos győzelem Lehel SC-Alba Volán 11-4 (4-1, 3-1, 4-2) Jászberény, 700 n. V.: Moharos, Bellus, Szaicz. Lehel SC: Mihonik-Vaszjunin/1/, Doni­ka, Vlaszov 4/1/, Kulikov 2/2/, Puskarjov 1/1/Csere: Csókási/ka­pus/, Bállá, Bató, Pápai/l/ Leleszi 2, Bálint 121, Kolbenheyer, Simon, Havrán 1/1/, Sipos 1/1, Szajka/1/, Szabados, Bugyi, Bujdosó, Koha. Edző: Kereső Csaba. Álba Volán: Fekete-Mányok 1, Énekes, Pesti, Koger, Csibi. Csere: Palla/2/, He­gyi 2, Kohn, Endrődi, ZsitvaZ. /I/, Medven, Szilasi, Varga, Viniczai, Nyerges 1, Péter gy. Edző: Tamás Elek Egy hónapos szünet után csütör­tökön este a harmadik kör kezdő­dött a felnőtt OB I-es jégkorong­bajnokság küzdelmeiben. Az új, korszerű eredményjelzővel felsze­relt jászberényi műjégpályán az Álba Volán csapata vendégszere­peit. A találkozó sorsa gyorsan el­dőlt - ez a mérkőzés előtt sem volt kétséges -, hiszen a hazaiak 9 perc alatt háromgólos előnyre tettek szert. Lendületük ezt követően alábbhagyott, s egy kettős embere­lőnyt kihasználva a vendégek szé- pítettek.A Lehel a folytatásban sem játszott teljes erőbedobással, ennek ellenére növelni tudta el­őnyét. A találkozó színvonalán meglátszott az egy hónapos mér­kőzésszünet, mert az nem emelke­dett a közepes fölé. A jászberényi­ek jó szokásukhoz híven a találko­zó végére most is elérték a két­számjegyű eredményt, 11 góllal avatták fel az új eredményjelző táblájukat. A Lehel SC következő hazai mérkőzésén, január 9-én a Vasziljev, Malcev, Szvetlov sze­mélyében többszörös világ- és olimpiai bajnokokat felvonultató Ú.Dózsát fogadja. A találkozó 18 órakor kezdődik. A nap további eredményei: Ú.Dózsa-Miskolc 15-5, NSZE-Sziketherm 8-7.-szántai­Hétvégi sportműsor Vasárnap Asztalitenisz: me­gyei felnőtt egyéni bajnokság. Tiszali- geti sportcsarnok 9.30. Vlaszov első gólja a mérkőzésen Indoklás nélkül Edzőváltás sebtiben Cseng a telefon. Éppen úgy, mint napjában jónéhányszor. A vonal túlsó végén Szűcs Imre a Mezőtúri Honvéd SE elnöke. Rö­viden közölte: - Mától az elnökség felmentette Földesi Jánost a labda­rúgó- csapat edzőjét, utódlásáról a jövő héten várható döntés. Majd kiesett a kagyló a kezem­ből. Nem mintha nem szoktam vol­na hozzá hasonló hírekhez, hanem azért, mert négy nappal korábban (december 3-án) éppen Földesi Já­nossal közösen értékeltük lapunk hasábjain az NB II-es csapat őszi szereplését Jancsa László szakosz­tályelnök társaságában. Monda­nom se kell, jelét se tapasztaltam akkor a nagy készülődésnek. Mint ahogy ez már lenni szokott, rövid időn belül arról is tájékoztatást ka­pott a sportrovat, hogy a focisták szakmai irányítását az elkövetkező két és fél esztendőre Kajtár István­ra bízták. "Én indítottam el az akciót" Még mielőtt azonban az új edző nyomába eredtem volna, Szűcs Imrétől a pál fordulás okairól tájé­kozódtam. Hosszas gondolkodás után kifejtette, hogy a megjelent interjúról neki nem volt tudomása. Ő már az utolsó előtti mérkőzés előtt felhívta Földesi figyelmét ar­ra, valószínű edzőt fognak váltani. Érdekes módon ezt az érintett elfelejtette megemlíteni az értékelő társalgás során. Az edző beszámolójában kivet­nivalónak találták azt, hogy tartal­ma évek óta ismétlődik. Az elnök úgy látta, a csapat csak abban az esetben tud megmenekülni a ki­eséstől, ha a kispadon személyi változás történik. Elmondása sze­rint nem tudott már ellenállni a bá­zisszervek és a szurkolók állandó "zaklatásának", ezért idézem: "én indítottam el az akciót" -, s hama­rosan dűlőre vitték a dolgot. Kö­vetkezett az új edző személyének kijelölése. Szűcs Imre szerint a szakmában régi motorosnak szá­mító Bűzi Lajos és Adám Gyula konkrét javaslattal állt elő, mégpe­dig a szarvasi Kajtár István szemé­lyével. Gyors egyezkedés után nyélbe ütötték az üzletet, Földesi- nek pedig felajánlották az utánpót­lás vezetését. Idáig mondhatni szokványos a történet, mégis az új edző kiválasz­tásának szempontjairól és az el­őkészületek részleteiről próbáltam faggatni a már nyugdíjba vonult, ám a pályán sok évtizedet eltöltött Bűzi Lajost. Látszik rajta, fogas kérdésekkel sem lehet kihozni sod­rából. Viszont a válasza több volt mint meglepő.- Én az edzőcseréről akkor sze­reztem tudomást, mikor a tárgyalá­sok nyílttá váltak. Személyesen legalább három hónapja nem talál­koztam Kajtár Pistával, ezért szer­ződtetésének az ötlete nem szár­mazhat tőlem. Mikor Ádám Gyula közölte velem, hogy őlesz az edző, megörültem, mert egy jól felké­szült, megszállott fiatalembernek tartom. Én ugyanúgy maximálisan bízom benne mint elődjében, de ha Kajtár István az új vezetőedző a többség azt mondja, változtatni kell,... Be kell vallanom, diplomatiku- sabb feleletre az ügy hátterével kapcsolatban már aligha számít­hattam. Talán Adám Gyula kerte­lés nélkül hajlandó lesz beavatni a manőver titkaiba, elkerülve ezzel a pletykákat, amik ilyenkor elma­radhatatlan kísérőkként szegőd­nek az események nyomába.- Búzi és Szűcs azzal kerestek fel a munkahelyemen, mit szólnék hozzá, ha megkérnék Kajtárt, nyújtson szakmai segítséget. Az irodámból telefonáltak Szarvasra, majd Kajtár szándéknyilatkozatá­nak birtokában december 7-én dé­lelőtt egyeztettünk Matúz István társadalmi elnökkel, délután pedig összeültünk az ügy kapcsán. Ekkor még szó sem volt Földesi leváltá­sáról. Miután azonban Szűcs Imre ismertette az edző álláspontját, mi­szerint nem hajlandó együtt dol­gozni a jövevénnyel, a jelenlevők egy ellenszavazattal a leváltása mellett voksoltak. Csak megje­gyezni kívánom azt, hogy ki nem állhatom az utólagos mosakodást. Vezetőtársaimtól ugyanolyan kor­rekt nyilatkozatokat vártam volna ✓ Ússzunk a barátságért! Eleddig egyedülállónak mond­ható kollektív vállalkozásba fogott a helyi tanács ifjúsági és sportosz­tálya, a Vízügy SE, a szolnoki tri- atlonozók, valamint a Víz- és Csa­tornamű Vállalat. Január 19-én pénteken 15 órai kezdettel egy­szerre két pályán nonstop úszóvál- tót rendeznek a Damjanich uszo­dában, Tempókkal a barátságért mozgalom jegyében. Az egyik pályán a megyeszék­hely legjobb triatlonistái (négy fiú és két leány) egyfolytában 339 ki­lométer kúszására vállalkoznak. Ezzel szeretnék megdönteni az eg­riek 338 kilométeres tavalyi re­kordját, melyet ők 103 óra alatt teljesítettek. A kiváló sportolók ily módon szeretnék kifejezni együtt­érzésüket a Romániában történt események iránt, ugyanis a 339 ki­lométer pontosan a Szolnok-Torda közötti távolságot jelenti, tehát jel­képesen úszva teszik meg az utat itthonról a romániai településig, amellyel a hírek szerint testvérvá­rosi kapcsolatot kíván létesíteni Szolnok polgármestere. Az elkülönített másik pályán úgynevezett lakossági váltóban vehetnek részt mindazok, akik ha­sonló szándékkal szeretnék rokon- szenvüket kinyilvánítani. Két tel­jes napon át - pénteken 15 órától vasárnap 15 óráig - várják az úszni tudó lakosságot. A tervek szerint a 48 órás folyamatos úszással a Szolnok-Arad közti távolságot (235 kilométer) teljesítenék a vál­lalkozók. A várható torlódások elkerülése miatt munkanapokon 8-16,30-ig telefonon (30-202) jelentkező úsz­ni szándékozókat a rendezők prog­ramozni tudják, így a közösen egyeztetett időpontokban várako­zás nélkül startolhatnak. A váltó éjszaka sem áll meg, aki kedvet érez akár egy késő éjszakai, netán egy kora hajnali fürdőzéshez, bát­ran jelentkezzen, biztosan felejt­hetetlen élményben lesz része. A táv hosszát mindenki egyénileg szabja meg, a lényeg csupán az, hogy az úszás és a váltás mindig folyamatos legyen. Az állandó or­vosi ügyeletet a Hetényi Géza kór­ház kollektívája önként vállalta. Görög sporto­lók Szolnokon A Titász vendégeként Szol­nokon szerepelt a görög Kala- marisz Apollón férfi és női röp­labda csapata. Először a Szol­noki Vegyiművek női együtte­sével mérkőzött meg az ifjúsági játékosokból álló női gárda, és a találkozó fölényes Vegyimű- vek-győzelmet hozott Később a Kunhegyes, a Titász I-II., va­lamint a vendégek részvételé­vel egy tornára került sor, me­lyet a Titász I. nyert meg. Ezt követően teremlabdarú­gó mérkőzést rendeztek, este pedig közös óév-búcsúztató volt a Titász-üdülőben. Hétfőn kosárlabda-mérkőzésen mérte össze tudását a két férficsapat, s ismerve a görög kosárlabdát, nem volt nehéz megjósolni a végeredményt. Ha azt mondjuk, hogy a kul­túrának és a sportnak a híd sze­repét kell betölteni a nemzetek között, akkor elmondhatjuk, hogy e két szakosztály egy pil­lér alapjait már lerakta. Úgy váltak el, hogy: viszontlátásra májusban Görögországban. el, mint amilyet én tettem a Néplap munkatársának. Ezen egybehangzó megnyilvá­nulások után végre a sportszakma is előtérbe került. "Csak a szakma érdekel" Az év első edzésnapján a szoká­sos orvosi vizsgálat folyt kint a pályán. Dávid Tibi a csapatkapi­tány a büfé egyik sarkába húzódva egy darab cetlivel bíbelődött. Rajta nyolc kérdés várt válaszra,melye- ket az új edző amolyan belépőként osztott szét a játékosok között. Ér­deklődésemre, hogy milyen az első benyomása frissen igazolt meste­réről? - tömören reagált. "Úgy tű­nik, kemény lesz." Tényleg, ki is a Mezőtúr i Honvéd január elsejétől kinevezett szakve­zetője? A legilletékesebb, Kajtár István önmagáról, elképzeléseiről ekképpen szólt:- Harmincnyolc éves vagyok. Csongrádon, szülővárosomban kezdtem a játékot, ahonnan Sze­gedre vitt az utam, aztán négy évig a Pénzügyőr színeiben kergettem a labdát. 1976 óta élek Szarvason, ahol a helyi csapatot erősítettem öt esztendeig, mígnem 1981 -ben Me­zőtúron fejeztem be aktív pályafu­tásomat. Nem dicsőség, de benne voltam az emlékezetes totóbot­rányban. Egyéves szabad­ságvesztéssel és százezer forinttal fizettem érte. Jelenleg a szarvasi áfész egyik szerződéses üzletének a békésszentandrási Kőrös étte­remnek vagyok a vezetője, az edzői munkát egyelőre mellék­állásban végzem. Múltam nincs ezen a pályán, első vállalkozásom­nak tekinthető a honvédcsapat irá­nyítása. Ettől függetlenül érzem magam annyira felkészültnek, hogy a reám váró feladatot, ami az NB II-ben maradást jelenti meg­oldjam, sőt sikeréről meg vagyok győződve. Elsősorban a rend és a fegyelem tekintetében kell óriásit lépnünk, ehhez mindenre kiterje­dően részletes szakmai munkát kell párosítani és akkor kialakulhat a csapategység. Valamennyiünk­ben óriási az elszántság, a bizo­nyítási vágy. A februári bevonulá­sok után szeretném néhány posz­ton felfrissíteni a társaságot. Szer­kezeti változtatásokra is gondolok elsősorban a védelemben, mert a huszonöt kapott gól azt hiszem ön­magáért beszél. Az idő sürget a bajnoki rajtig 87 edzést és 11 gya­korlómérkőzést tartunk, remélem ennyi munkával egyenesbe érünk. Nagyon sok múlik az első három mérkőzésen, a jó indulás szárnya­kat adhat. Persze ebben a tavasz­ban benne van a kiesés lehetősége is, hiszen a szele már ideért. Fon­tosnak tartom elmondani, hogy Földesi János kollegám segítő szándékú véleményére, tapasz­talatára igényt tartok, én semmifé­le súrlódásra okot nem adok. Nem hiszem, hogy ez a gesztus különösebben megvigasztalná a mélységesen csalódott exedzőt. Munkáját, eredményeit, kudarcait nem tisztem minősíteni, de az em­berség azt diktálja, mint a történet egyik főszereplője, ő is kapjon szót: - Engem is utolért az edző­sors. Felállítottak a kispadról mi­előtt a munkámat befejeztem vol­na. Nagyon fáj maga a módszer, ahogy eljártak velem szemben. Úgy érzem a város labdarúgásáért tettem annyit, aminek alapján más bánásmódra tarthattam igényt. Szakmai feladataimat mindig be­csülettel elvégeztem, a beszámoló­mat az elnökség elfogadta, mégis indoklás nélkül felmentettek. To­vábbiakban az utánpótlás-nevelés területén végzem munkámat, re­mélem az itt elért sikerek mielőbb begyógyítják sajgó sebeimet. Néder István

Next

/
Thumbnails
Contents