Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-06 / 5. szám
10 Nyugdíjasok fóruma 1990. JANUÁR 6. Kinek, mennyi lesz a nyugdíja? Nyugdíjasok karácsonya ... Senkinek nem kell kérnie- Januárban még külön viszi a postás a nyugdíjemelést A Minisztertanács rendelkezett arról, hogy 1990. január Újétól a saját jogú és hozzátartozói nyugellátások, a baleseti nyugellátások és a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások meghatározott összeggel emelkednek. Az intézkedés a következő ellátásokat érinti: Saját jogú nyugellátások: az öregségi, rokkantsági nyugdíj, mezőgazdasági szövetkezeti öregségi és munkaképtelenségi járadék és a szakszövetkezeti tagok növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadéka. Hozzátartozói nyugellátások: özvegyi és szülői nyugdíj, árvaellátás, a mezőgazdasági szövetkezeti tag jogán járó özvegyi járadék és a szakszövetkezeti tag jogán járó növelt összegű özvegyi járadék. Baleseti nyugellátások: baleseti járadék, baleseti rokkantsági nyugdíj és a hozzátartozói baleseti nyugellátások (özvegyi, szülői nyugdíj, árvaellátás). Nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások: átmeneti járadék, rendszeres szociális járadék, rendszeres szociális segély, vakok személyi járadéka, vakok szociális segélye és a hadigondozási pénzellátások. Milyen összegű az emelés? A nyugellátások emelésének összege két tényezőtől függ. A folyósított ellátás összegétől és a megállapítás időpontjától. Az összeg szerint:- havi 550 forinttal emelkedik minden olyan nyugellátás, amelynek havi összege a 6000 forintot nem haladja meg;- havi 400 forint emelés jár a havi 6001 és 10000 forint közötti nyugdijakhoz;- havi 300 forint a havi 10001 és 20000 forint közötti nyugdíjak emelése;- a havi 20000 forintot meghaladó nyugdíjak havi 200 forinttal emelkednek. Hogyan határozzák meg a nyugdíjemelés összegét? A már megállapított nyugdijak emelése szempontjából az 1989. december havi nyugdíj összege az irányadó. Nem veszik azonban figyelembe az összeg meghatározásánál a nyugdíjjal együtt folyósított házastársi pótlékot, házastárs utáni jövedelempótlékot, családi pótlékot, a gyermek utáni jövedelempótlékot, a nyugdíjazás után történt üzemi baleset alapján járó baleseti járadékot és a nem társadalombiztosítási ellátást. Ez utóbbi például a lakbér- hozzájárulás, szociális támogatás, kártérítés. Ha egy nyugdíjas 1989. decemberében 6100 forintot kapott, abból azonban 150 forint a szociális támogatás, 590 forint pedig házastársi pótlék volt, az 1990 januári emelés havi 550 forint. * * * Az előbbiek szerint, tehát összegtől függően havi 550, 400, 300, illetőleg 200 forinttal kell emelni azokat a nyugdijakat is, amelyeket 1989. december 31-e utáni, de 1991. január 1-je előtti időponttól állapítanak meg. Természetes, hogy az emelés összegének meghatározásánál nem az 1989. december havi, hanem a megállapításra kerülő nyugdíjnak az emelés nélküli összege az irányadó. Például ha az átlagkeresettől és a szolgálati időtől függő nyugdíj havi 7800 forint, azt havi 400 forinttal kell emelni. Mit kell tudni a megállapítás időpontjától függő nyugdíjemelésről? A nyugdíj megállapításának időpontjától függően a nyugdijak az alábbi összegekkel emelkednek:- az 1975. július 1-je előtt megállapított nyugdíjak havi 500 forinttal,- az 1975. július 1-je és 1980. december 31-e között megállapított nyugdijak havi 300 forinttal,- az 1981. január 1-je és 1985. december 31-e között megállapított nyugdijak pedig havi 200 forinttal emelkednek. Ha egy nyugdíjas például 1974. január 1-től részesül nyugdíjban, és ellátása 1989 decemberében havi 5950 forint volt, az 550 forint alapemelésen felül további 500 forint emelésben részesül, így az 1990. január havi nyugdíja 5950+550+500 forint, összesen 7000 forint lesz. Ha pedig a nyugdíját 1981. január 1-től állapították meg, és a decemberi összeg 8200 forint volt, a januári emelés 400 + 200 forint, így a nyugdíj összege havi 8800 forintra emelkedik. Nem vonatkoznak az előbbiek a baleseti járadékra, mert ez az ellátás az alapemelésen felül a megállapítás időpontjától függően nem növekedik. Mit kell tudni a nyugdíjminimumok emeléséről? Havi 550 forinttal emelik 1990. január 1-jétől a nyugdíjak legkisebb összegeit, az úgynevezett minimumösszegeket és a meghatározott összegű nyugellátásokat. A következőkben néhány összeget ismertetünk:- az öregségi és a ül. rokkantsági csoportban járó rokkantsági nyugdíj havi 4190 forint,- az özvegyi nyugdíj legkisebb összege havi 3990 forint,- az árvaellátás legkisebb ösz- szege havi 3790 forint,- a III. rokkantsági csoport szerinti baleseti rokkantsági nyugdíj havi 4230 forint,- a mezőgazdasági szövetkezeti öregségi járadék havi 3858 forint,- a mezőgazdasági szövetkezeti munkaképtelenségi járadék havi 4350 forint,- a mezőgazdasági szövetkezeti özvegyi járadék havi 3755 forint,- a növelt összegű öregségi járadék alapösszege havi 3960 forint,- a növelt összegű munkaképtelenségijáradék alapösszege havi 4350 forint,- a növelt összegű özvegyi járadék legkisebb összege havi 3780 forint. Ugyancsak 550 forintal emelkedik 1990. január 1-jétől a rokkantságijáradék, amely havi 3410 forint lesz, és a rendszeres szociális járadék, amely 4140 forintra növekedik. Mit kell tudni a vakok személyi járadékának és a hadigondozási pénzellátások emeléséről? A vakok személyi járadéka, a vakok rendszeres szociális segélye és a hadigondozási pénzellátás emelése egységesen havi 1050 forint. Ha pedig az említett ellátások közül valamelyiket nyugellátással együtt folyósítják, a két ellátás együttes összegét kell emelni. Az emelés összege azonban 1050 forintnál ebben az esetben sem lehet kevesebb. Milyen támogatást kapnak az időskorúak? A nyugdíjak emeléséről szóló minisztertanácsi rendelet szerint meghatározott személyi körben a nyugdíj nem lehet kevesebb havi 4300 forintnál. Nem kaphat ennél az összegnél alacsonyabb ellátást- az, aki 70. életévét betöltötte, illetőleg a megállapítás évében betölti,- súlyosan rokkant (I-II. rokkantsági csoportba tartozik),- nyugdíját - kivéve az árvaellátást -1986. január 1-je előtt állapították meg. Nem vonatkoznak az előbbiek arra, aki kizárólag kivételes ellátást kap, baleseti járadékban, vagy ún. félösszegű mezőgazda- sági szövetkezeti járadékban részesül. Mennyi lesz a házastársi pótlék összege? 1990. január 1-jétől a házastársi pótlékhoz járó kiegészítés további 550 forint. A teljes összegű házastársi pótlék havi 900 forint, amelyhez 1760 forint kiegészítés jár. Ugyancsak havi 550 forinttal egészül ki a rendszeres szociális járadékos eltartott hozzátartozója után járó növelés. Emelkedik meghatározott személyi körben a házastárs után járó jövedelempótlék is. Mégpedig akkor, ha a házastárs utáni jövedelempótlékot havi 6000 forinttal meg nem haladó nyugellátás mellett folyósítják. A 6000 forint feletti nyugdíjhoz járó házastárs utáni jövedelempótlék azonban változatlan, továbbra is havi 390 forint. * * * 1990. január 1-jétől 550 forinttal, 5090 forintra emelkedik a házastársi pótlékra jogosultság megállapításánál irányadó ösz- szeghatár. Ez azt jelenti, hogy eddig az összeghatárig lehet az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjat és a növelt összegű szakszövetkezeti járadékot házastársi pótlékkal kiegészíteni, ha a házastárs keresete (jövedelme, nyugellátása) a havi 3990 forintot nem haladja meg. Ugyanilyen összeggel emelkednek a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások megállapításánál, folyósításánál irányadó összeghatárok, illetőleg kereseti (jövedelmi) értékhatárok is. Mikortól folyósítják az emelt összegű ellátásokat? A nyugdíjat emelt összegben az ellátásban részesülők 1990. februárjában kapják meg. A január hónapra járó nyugdíjemelést a folyósító szervek a nyugdíjtól elkülönítetten, de még január hónapban tudják kiutalni. Az emelést a korábbi évek gyakorlatának megfelelően nem kell külön kérni. Mennyi az özvegyi és a saját jogú nyugdíj együttes összege? 1990. január 1-jétől változik az özvegyi és saját jogú nyugdíj együttfolyósítási öszeghatára is. A saját jogú öregségi, rokkantsági nyugdijat és a baleseti nyugellátást az özvegyi, baleseti özvegyi nyugdíjjal havi 6000 forint ösz- szeghatárig lehet kiegészíteni. Ez az összeghatár a nyugellátások emelésére vonatkozó rendelkezések szerint januártól azonban nem emelkedik. Ha az özvegy 1989. decemberében havi 5800 forint nyugdijat kapott, és ez volt az öregségi nyugdija, nyilvánvaló, hogy ennek emelésével magasabb lesz az ellátása, mintha a saját és özvegyi nyugdíját együtt folyósítanák. Ha azonban korábbi ellátása például 3800 forint volt, amely januártól a legmagasabb emeléssel is legfeljebb havi 4850 forintra emelkedhet, özvegyi nyugdíjjal ezt az ellátást havi 6000 forintra fogják kiegészíteni. Itt hívjuk fel a figyelmet arra, hogy az özvegyeknek a magasabb összegű egyesített ellátás folyósítását külön nem kell kérni, azt a folyósító szervek hivatalból egyesítik. Ha azonban akár az özvegyi, akár a saját jogú nyugdíj megállapítása ez ideig nem történt meg, nyilvánvaló, hogy az igényt érvényesíteni kell. (A Népszava 1989. december 30-i közlése alapján) A magányt elűző emlékezés Jászberényben a Messzelátó út egyike azoknak a "műtárgyaknak", amely vonulása során szinte több utcával találkozik, mint ahány patakkal a Zagyva. Több mint tizenkét utca indul el a Messzelátó útról, vagy ha úgy vesszük, ott ér véget. Az onnan lekanyarodó kis utca egyikében van az a takaros kertes ház, ahová a karácsonyi ünnepek után bekopogtattam. A ház idős lakójától szerettem volna néhány, az ünnep hangulatát megőrző szót hallani arról, hogy milyen volt a karácsonya? Három gyerek közül melyik érkezett először és milyen sorrendben jöttek a többiek, hogy együtt legyenek a szeretet ünnepén idős - már a hetvenedik életévét taposó - édesanyjukkal. Azzal a meggyőződéssel nyitottam be, hogy egy boldog anya beszél majd a két fiáról, azok feleségeiről, egy szem lányáról és természetesen az unokákról. Gyanútlanul nyitottam be és... megbántam. Kérdéseimre egy elszánt "védőügyvéd" igazolta a távolmaradásukat. Olyan szenvedéllyel, ahogyan csak egy anya tudja védeni gyermekeit.- Egy anyának, aki három apró gyerekkel maradt özvegyen, nagyon nehéz sorsot kell elvállalni, hogy felnevelje gyermekeit. Annál is nehezebb azonban, amikor az ismerősök, a szomszédok szájától kell védeni a gyerekeket. Én megpróbáltam mind a két oldalát, és furcsa, hogy mindig ünnepek táján gondolkodom el azon, hogy vajon melyik a nehezebb. Szerencsére egy anyának nemcsak feje, de szíve is van. Köny- nyebben tudomásul veszi, hogy a gyerek, amig kicsi, ott csimpaszkodik a szülő nyakán, amikor megnő, éli a maga világát.- A lányom hét-, a kisebbik fiam hároméves volt, amikor az uram meghalt. Anyai teendőim gyarapodtak a kenyérkeresés nehéz feladataival. Egy darabig a gazdaságban dolgoztam, amikor beindult a Hűtőgépgyár, a pácolóban - mert ott fizettek a legjobban - vállaltam munkát. Mellékesen bedolgozással is próbálkoztam a csökiseknél. Attól kezdve a napom hajnalban kezdődött és éjfélig tartott. Addig dolgoztam - a pácolói munka mellett - lent a nyári konyhában, hogy a varrógép zaja ne ébressze fel a gyerekeket. Kellett a pénz, sok, nagyon sok, eleinte még csak a kosztra és a ruházkodásra, később aztán jött a taníttatásuk költsége. A lányom számviteli főiskolával most gazdasági igazgató egy pécsi vállalatnál. A nagyobbik fiam gépészmérnök Győrött, a kisebbik az elektroműszerész szakmát választotta, most valamiféle vállalkozásba kezdett Budapesten.-Elmondtam, bár az egészben semmi különleges nincs. Azt tettem, amit hasonló helyzetben minden anya megtett volna. Azért is szeretném, ha a nevem kimaradna, hiszen nemcsak az én küzdelmes életemről, hanem sok anya sorsáról szólhat az írás. Bevallom azt is, nem értem ismerőseim ostoba kérdéseit, hogy Bori, te világ mártírja, hát megérte? - s a közvetlen szomszédomékét sem, akik megragadnak minden alkalmat, hogy keserítsenek. A hajnalban kezdődő és éjfélig tartó műszakokat emlegették, meg azt, hogy most mégis. És már évek óta egyszál magam bámulom a karácsonyfát a szentestén.- Belátom, nekik nem volt gyerekük, nem tudják megérteni azt, amit egy anyának meg kell érteni. A gyerek, ha felnő, ha családot alapít, nem maradhat olyan, amilyennek a szülő látni szeretné. A lányomnak, meg a fiaimnak például az idén is megírtam, hogy karácsonyra levágjuk a nagy hízót, várom őket, hiszen úgyis nekik szántam a java falatokat. A lányom válaszolt, hogy fájlalja, de nem jöhet, szidta is a sorsot, amiért a főnöke szállja meg őket családostól karácsonyra, ők meg a szilvesztert töltik a főnökénél. A fiaimra sem panaszkodhatom, a kisebbik már kora őszkor meglátogatott, éppen jókor jött, készen voltam a befőzéssel, telepakoltuk a kocsi csomagtartóját, elfért vagy harminc üveg befőtt.- A szomszéd - az a rosszmájú - az most is "megnyugtatott", hogy majd január közepe táján, amikor már füstölt lesz a sonka, száraz a kolbász, akkor úgyis megjelennek majd a csemetéim. Ilyenkor nem szólok semmit, mert amit gondolok, az csak rám tartozik. Egy anya, aki olyan körülmények között nevelte fel, mint én, annak a szíve akkor sem üres, amikor a gyerekek távol vannak.- Az én karácsonyaim ha nem is vidámak, de nem magányosak. A csillagszóró fénye nekem mindig visszahozza a gyerekkacajt, eszembe juttatja a nyakamba csimpaszkodó puha kezeket.-Ulís... és szilvesztere Hogyan búcsúztatta az óévet, az óévtizedet, s hogyan készül az új évre? - kérdeztük a szolnoki nyugdíjasház néhány lakóját, akik a következőket válaszolták: Abonyi Margit, 65 éves - Egyedül, itthon töltöttem a szilveszterestét. Délután 6 órakor templomban voltam év végi hálaadáson, majd hazajöttem, s leültem a tévé elé. Azért is voltam egyedül, mert jobb szeretem magam nézni a műsort, így nincsen vita, hogy ki mit nézzen. Éjfélkor aztán kimentem a folyosóra, s a szomszédokkal koccintottunk, énekeltünk, majd még megnéztem az éjfél utáni műsort, s csak négy órakor feküdtem le.- Hogy mit várok az új évtől? Békességet, szeretetet, egymás megbecsülését. Én már megéltem a háborút, majd az azt követő éveket, úgyhogy azt mondom, nem olyan rossz most a helyzet. A háború idején már az is nagy öröm volt, ha a kukoricakására olajat tudtunk cseppenteni, most meg úgy érzem, nagyok az igények. Nekem nincsenek nagy elvárásaim, nem költök ruhára, meg egyébre, megélek a nyugdíjamból, csak egy a fő: egészség legyen! December 21-én Szolnok nyugdíjasait látta vendégül a város tanácsa és a Vöröskereszt A megyei művelődési központban több százan hallgatták meg dr.Urbán Mária osztályvezető főorvos köszöntőjét, s a tiszteletükre rendezett műsort Az SZMT december végén rangos vendéget fogadott a nyugdíjas klubvezetők megyei találkozóján. Győri Béla, a rádió Vasárnapi Újságjának felelős szerkesztője folytatott eszmecserét nyugdíjasklub-vezetőkkel és diákokkal. Farkas Tamásné, 75 éves- Egyedül néztem a műsort, én már csak így szeretem, hiszen megszoktam, egymagám vagyok 30 éve, csak azt sajnáltam, hogy nem láttam a magyarnőtát, mert azt nagyon szeretem.- Úgy gondolom, az idén jobban össze kell húzódni, bár nagy igényem már nincsen. Ami áremelés lesz, azt nekem kifutja a nyugdíjnövekedés. Csak a fiataloknak lesz rosszabb, sok a részlet, meg a gyerekekre állandóan költeni kell ezt-azt, míg én tíz évig hordok egy csizmát. özvegy Juhász Gáborné, aki éppen délutáni tereferén volt Farkas Tamásnénál, 76 éves- Én csak 11 óráig néztem a műsort a szomszédommal, s mert fáradt voltam, lefeküdtem. Tudja, itt volt a családom Mezőtúrról, s a sürgés-forgástól eléggé kimerültem.- Én csendesen éldegélek a nyugdíjból, amelyet a férjem után kapok. Az OTP-tartozáso- mat az unokám fizeti, ruhára nem költök, meg másra sem nagyon, nem megyek sehova sem, így megélek a 3500 forintból, bár azt mondom, a nyugdíjemelés csak segít, de nem kisegít. Sipos Mihályné, 58 éves- Égyedül szilvesztereztem, s ez volt az első alkalom, hogy mióta itt lakom, itthon lehettem, minthogy még «nyugdíjasként dolgozom, s szilveszter éjjelén eddig mindig be voltam osztva éjszakai ügyeletre. Sok az OTP-részlet, meg a rezsi, s bizony, ezért nem tétlenkedhetek itthon, el kellett mennem dolgozni. Amúgy nincs nagy igényem, csak szeretek elmenni üdülni, hogy igazán kikapcsolhassam magam. Azt gondolom, hogy nem elég csak a pénz, de legyen egészség, békesség és nyugalom, s akkor sokkal jobb lesz mindenkinek Összeállította Sóskúti Júlia.
