Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-31 / 26. szám
2 Néplap 1990. JANUÁR 31. "Még maradjanak az ideiglenesek " /Folytatás az 1. oldalról/ szerint a csapatok további jelenléte sem politikai, sem katonai szempontból nem indokolt. Merőben más véleményt fejt ki viszont a szovjet honvédelmi minisztérium lapjának keddi számában megjelent vitacikk írója, aki a csapatkivonások általa sietősnek tartott ütemét kifogásolja. Nézete szerint tagadhatatlan, hogy megvannak a szovjet csapatok jelenlétének katonai okai. Mindenekelőtt az Európában még fellelhető katonai veszéllyel támasztja alá megállapítását, s a földrész katonai stabilitásának megbomlásától óv. A Krasznaja Zvezda cikkére Somogyi Ferenc külügyminisz- tériumi államtitkár reagált. Az államtitkár előrebocsátotta, hogy az írást magánvéleménynek tartja, s a probléma kifejtését, a hivatalos szovjet álláspont ismertetését a csütörtökön megkezdődő hivatalos kétoldalú tárgyalásra érkező szovjet delegációtól várja. Ami a cikk tartalmát illeti, a hírügynökségi gyorsjelentések ismeretében Somogyi Ferenc úgy vélte, a Krasznaja Zvezda írása egyoldalúan közelíti meg a csapatkivonás problematikáját. A szerző ugyanis a - magyar részről sem tagadott - nemzetközi összefüggések hangsúlyozásakor megfeledkezik arról, hogy a probléma megoldásának kulcsát a két érintet fél érdekeinek feltárásában kell keresni. Azt is figyelmen kívül hagyja, hogy a jelenlegi feltételek közepette fegyveres erők külföldi állomásozta- tása csak a küldő és fogadó ország egyetértése, megállapodása alapján lehetséges. Ezen túl Somogyi Ferenc kifejezetten érthetetlennek tartotta, hogy a több mint három évtizede „ideiglenesen,, hazánkban tartózkodó szovjet csapatok távozásának napirendre tűzése kapcsán egyáltalán hogyan lehet elhamarkodottságról, sietségről beszélni. A szovjet csapatkivonások kérdésköréről Somogyi Ferenc nagyobb terjedelmű interjút adott a Népszabadságnak; ezt szerdai számában közli a lap. Nem változnak a kedvezmények Holnaptól húsz százalékkal drágább a vasút A Magyar Államvasutak értesíti az utazóközönséget, hogy február 1 -jétől a vasúti közlekedésben a személyfuvarozási tarifák 20 százalékkal emelkednek. A díjváltozás kizárólag a belföldi utazásokra, fuvarozásokra érvényes, a nemzetközi forgalomban meghirdetett díjakat nem érinti. Ugyancsak változatlanok maradnak az állami és szociálpolitikai kedvezmények, valamint a vállalati hatáskörben biztosított üzletpolitikai kedvezmények is. Az új menetdíjakról a pénztáraknál kifüggesztett díjtáblázatból tájékozódhatnak az utasok. A díjváltozás időpontja előtt, 1990. január 31-éig elővételben, a régi áron kiadott menetjegyek, valamint a felmutatóra és névre szóló bérletjegy a díjszabási érvénytartamon belül felhasználható az utazáshoz. A január hónapra érvényesített havijegyek és a tanulók havijegye, illetve a második félhónapra váltott félhavijegy február 5-én 24 óráig érvényes. A díjszabási változásokról részletesebb tájékoztatást a menetjegyirodákban kaphatnak az utasok. Melyik kutyából is nem lesz szalonna? Falugyűlés helyett "országgyűlés" Szászberken A késő esti órákig tartó falugyűlés volt tegnapelőtt Szászberken. A közelmúltban Zagyva- rékastól függetlenné vált tanács tisztségviselői először találkoztak ilyen formában a helyi választópolgárokkal. A kezdet a "forgatókönyv" szerint történt. Oláh Sándorné, a tanács társadalmi megbízatású elnöke beszámolójában - úgy látszik, a hetedik érzékére alapozva - a lakosság megértését, türelmét és segítőkészségét kérte. A tavalyi munkáról, amikor a tanács még a rékasi vezetők irányítása alatt volt, megemlítette, hogy elkészült a szászberki általános iskola bővítésének terve. Valóra váltásához a megyei tanács négymillió forinttal járul hozzá. A gáz községbe való bevezetése már koránt sincs ilyen kedvező mederben. Évekkel ezelőtt a Vasipari Vállalat hatmillió forinttal járult volna a vezetéképítéshez, de akkor nem volt rá engedély. Most van engedély, de nincs pénz. Az út- és járdaépítés mellett megemlítette, hogy harminckét házhelyet alakítottak ki. Az idei feladatokról nem sokat mondhatott, hiszen azok még csak vázlatosak. Előreláthatólag 9,5 millió forint áll a tanács rendelkezésére, amiből kétmilliót fordítanak fejlesztésre, voltaképpen az iskola bővítésére. A beszámolóban szerepelt az is, hogy az akkumulátorüzemet övező, háromszáz méteres védősávot az érvényes jogszabályok megváltoztatása nélkül nem lehet módosítani. Elhangzott az is, hogy a posta előtt távhívásra alkalmas telefonfülkét állítanak fel. Ezt egyébként a posta már a múlt év végére ígérte. Summa summárum: egy falu szinte szabványosnak tűnő napi gondjai bontakoztak ki a beszámolóból. Az ezt követő vita azonban arról tanúskodott, hogy nemcsak anyagi gondjai vannak a falunak. A tanácsi vezetőkkel szembeni kétkedés csendült ki például abból a kérdésből, hogy vajon egy év múlva is tisztakezű, becsületes emberek lesznek-e a vezetők? Jogos volt a kérdés: miért nem jelent meg a falugyűlésen a rékasi tanácselnök, hiszen tizenöt évi közösködés után illett volna elköszönnie a szászberkiektől, s megnyugtató választ adnia a "válóper" okozta gondokra. Többek között a közvagyon igazságos megosztására. Elhangzott ugyan, hogy azt a lakosság lélekszámának arányában osztották szét, de az is szóba került, hogy az ismét helyben tanuló felső tagozatnak egy térkép sem jutott az osztozkodáskor. Igaz, az iskola igazgatónője arról adott számot, hogy eszköztáruk és felszerelésük gyarapításához segítséget ígért a megyei tanács. A jelenlévők nagy teret szenteltek a környezetvédelemnek, mondván, hogy amilyen az ember környezete, olyan az élete. Kifogásolták a szeméttelep rendjét, máig sem békéitek meg az ólomszennyezés veszélyével állandóan fenyegető akkumulátorüzem jelenlétével. Hiába ígért támogatást a Vasipari Vállalat képviselője telekvásárláshoz azoknak, akiknek házhelye a "védőövezeten" belül van. A tanácsi vezetők talán a kelleténél jobban megkapták a magukét. Az egyik felszólaló például azt mondta, hogy ha helyükön hagyják őket, semmi sem változik, hiszen kutyából nem lesz szalonna. Talán érdemibb lett volna azonban a vita, ha elsősorban arról szólnak, hogy mit várnak a most függetlenné vált tanácstól, és nem elégednek meg olyan szólamokkal, hogy "a tanács szolgálja a lakosságot, ne üljön annak a nyakán!". Mindössze egy konkrét kifogás merült fel, mégpedig az, hogy miért tűri a tanács azt, hogy szeméttárolónak nézzék a Rákóczi utcát. Arról viszont nem esett szó, hogy a lakosok mit akarnak tenni Szászberekért. Hogy nem sokat, arra csak következtetni lehet az iskola igazgatónőjének kifakadásá- ból: maguk kérték, hogy hozzuk vissza a felső tagozatot, mégsem segítettek, pedig csak egyszer kértem társadalmi munkát maguktól. Nincs gazdánk, mondta az egyik felszólaló, mire a többiek rábólintottak. Egyikük sem idézte a régi mondást: "Segíts magadon és az Isten is megsegít". Márpedig régi sérelmek folytonos emlegetésével, állandó vádaskodással nem sokra mennek. A helyi lehetőségeket nem mindenki hagyta figyelmen kívül. A Hazafias Választási Koalíció által képviselőnek javasolt dr. Szóró Magdolna újszászi orvos, valamint az SZDP színeiben ugyanezért a posztért fellépni szándékozó Varga Béla, az SZDP megyei elnöke - megragadva a falugyűlés adta lehetőséget - igen részletesen kifejtette koalíciója, illetve pártja programját. Nem véletlenül jegyezte meg az egyik néni: nem falugyűlés ez, hanem országgyűlés.Ta- lán voltak, akiknek az is eszébe jutott, hogy a falu lakói maguk mondtak le helyi problémáik megvitatásáról. S.B. /----------------------------------\ K özéleti hírek v___________J P olitikai fórumon mutatkozik be ma este 18 órakor a vezsenyi könyvtárban Fodor Tamás, a Szabad Demokraták Szövetségének országgyűlési képvise- lőjelöltségére pályázó tagja. Az MSZP jászberényi elnöksége február elsején 17 órai kezdettel összevont taggyűlésre várja tagjait a Táncsics Mihály úti közösségi házba. A párt az I.sz. képviselői választókörzethez tartozó választási irodája (Jászberény, Táncsics út 6.) reggel 8-tól 19-ig várja az érdeklődő állampolgárokat. Ä Hazafias Választási Koalíció Jászárokszálláson január 31 -én 18 órakor, Jászfelsőszentgyörgyön február 2- án szintén 18 órai kezdettel fórumot rendez, ahol részt vesz dr.Dobos László közgazdász, független pályázó. Mindkét helyen a művelődési házban lesz az esemény. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt Jász-Nagykun-Szolnok megyei szervezete közli, hogy új címe a következő: 5001. Szolnok, Kossuth tér 1. sz. Irodaház III. emelet. Pf.: 57. Telefon: 30-155. A városi szervezet fogadóórái: kedd, csütörtök 16-18 óráig; a megyei szervezeté: szerda 16-18 óráig. Az Agrárszövetség február 2-án 16.30 órakor megyei nagygyűlést tart Szolnokon a Ságvári Endre Művelődési Központ nagytermében (Ságvári krt. 23.). A gyűlésen az országos és a megyei választási program kerül megvitatásra, valamint bemutatkoznak a szövetség országgyűlési képviselőjelöltnek javasolt tagjai is. A Demokrata Fórumnak Jánoshidán is megalakult a szervezete. Az MDF programja, országgyűlési képviselőjelöltje iránt érdeklődő jánoshidaiak Lipták Péterhez fordulhatnak információért, aki a Deák Ferenc út 25. alatt lakik. Alattyánon tart tagtoborzó és programismertető gyűlést az MDF. A művelődési házban január 31 -én 18 órakor várják az érdeklődőket. Az MDF ajánlott országgyűlési képviselőjelöltje, dr.Kecskés Ákos is bemutatkozik a fórumon. Alattyán és Jásztelek fiataljaival találkozik az MDF által ajánlott ország- gyűlési képviselőjelölt dr.Kecskés Ákos. A találkozót szervező Demisz- tagcsoportok szívesen várnak minden érdeklődőt február 2-án 18 órakor az alattyáni művelődési házba. Programismertető gyűlést tart a párt ma este 18 órakor Tiszavárkonyban, a művelődési házban, valamint február elsején 18 órakor Szajolban, a művelődési házban. Választási gyűlést rendez az MDF ma este 18 órakor a szászberki művelődési házban. Tanácsi lakásra várva Lassan telnek az évek a Jászkunságban is Tiszafüreden a tanácsi bérlakásra várók legalább fele harminc év alatti. Dr Barna Andrással, a városi tanács hatósági osztályának vezetőjével és dr. Tóth Sándor főelőadóval beszélgetve nem kis meglepetésemre megtudtam, hogy a pedagógusoknak, óvónőknek, orvosoknak itt nincs lakásgondjuk, Az igénylők száma csak viszonylag kevés Ehhez képest elenyészőnek tűnik az igénylők száma. Alig hetvenen vannak. Kívülállóként, összehasonlítva a lakáshiány "sújtotta" más településekkel, elviselhetőnek tűnnek ezek az arányok, mégis kizárt, hogy a várakozók elégedettek lennének. Üres lakások pedig vannak. Itt is és más városban is. Ezúttal azonban a magánlakásokról van szó. Az előrelátó tulajdonos óvatos, ha sajátját adja bérbe, albérletbe, mert képtelen megszabadulni attól, aki úgy dönt, hogy a megállapodás ellenére a lakásban marad. A törvény betűje ilyenkor nem több erőtlen ostorsuhogtatásnál. A tanácsnak megküldött, kiköltözésre kötelező bírósági végzést pedig - üres lakás hiányában - akár irattározni is lehetne.- Az emberek tisztában vannak azzal, hogy belátható időn belül nem épülnek új bérlakások - kanyarodunk vissza eredeti témánkhoz.- Sajnos míg egy átlagos két szoba komfortos lakás leadásakor a "beugró" ötszörösét, 190 ezer foLakbérhátralékok Az utóbbi néhány évben annyira lelassult az állami építés - állni látszik jobban -, hogy csak elvétve adnak át egy-egy lakást. Karcagon még 1987-ben is voltak olyan szerencsés igénylők, akik új lakásba költözhettek. Azóta csak a megüresedő bérleményekre számíthatnak. Az akkori beruházásokkal sokakat juttattak lakáshoz. Míg máshol akár tíz évet is várhatnak erre, itt a legrégibb megalapozott igénylést pontosabban magántulajdonú, tanácsi bér- vagy szolgálati lakásban laknak. A három-négyemeletes épületekben lévő állami lakások szinte kivétel nélkül 1960 és 1982 között épültek. A több mint kétszáz bérleményből százötvenhét komfortos, huszonkilenc komfort nélküli. rintot tudjuk fizetni - mondja dr. Barna András -, a magánforgalomban egy építési telek 3-400 ezer forint. Ezeknél az áraknál persze mi olcsóbbak vagyunk, építési telkünk van bőven. Az állam, kényszerű tétlenségével hallgatólagosan tudatta mindenki vei már évekkel ezelőtt, hogy a lakásgazdálkodásban csak éjjeliőr szerepet képes vállalni. A feladat azonban marad a tanácsoknál, miközben pénzügyi mozgásterük tovább szűkül. Elgondolkodtató, hogy a városiakhoz képest - akik több év albérlet, kényszerű együttélések után, de lakáshoz juthatnak - mennyivel rosszabb otthonteremtési esélyeik vannak a kisebb településeken, a falvakban élőknek. Bérlakás helyett csak telket kérhetnek, építeni maguknak kell. Ott ugyan ki szánná meg, mondjuk a távolsági buszmegállóban tiltakozó hajléktalant? A füredi igénylők nem elhanyagolható része a környékbeli falvakból jár be dolgozni, de akad közöttük foglalkozásnélküli is. idegenítését tervezik. A lakások szerencsére újak, vagy pedig nemrég újították fel őket. Egyelőre nincs különösebb kényszerítő körülmény, amely az eladások meggyorsítását indokolná. Ennél jóval több figyelmet érdemel a lakáshasználatba-vételi díj befizetését elmulasztók és a lakbérhátralékosok számának növekedése. Nem kell nagy fantázia a februári lakbéremelkedés utáni 1986-ban keltezték. Mindez persze sovány vigasz a kétszázhatvan várakozónak. Különösen nehéz a kétgyermekes családok helyzete. A legtöbben ebbe a csoportba tartoznak. Semmivel se könnyebb az őket számszerint közvetlenül követő fiatal házasoknak. Sajnos, mindezeket csak megismételni lehet a nagycsaládosokkal és a gyermeküket egyedül nevelőkkel kapcsolatban. Miben reménykedhetnek? Abban, hogy a lakásgazdálkodás tanácsi feladat. Abban, hogy a bérlők talán visszaadják a lakásokat; csökken az igénylők száma; és ha lassan is, de telnek az évek... A múlt év tavaszán az érvényben lévő lakásügyi tanácsrendelet előkészítése érdekében lakossági fórumokat szerveztek, melyeken összegyűjtötték a bérlakások elidegenítésével kapcsolatos véleményeket. A hozzászólásokból kitűnt, hogy az ország egyik legnagyobb területű, zömében családi házas beépítésű városának polgárai sokallják a tanácsi lakásokban élők kedvezményeit, nem titkolták elidegenítésekkel szembeni érzelmeiket - tájékoztat Fodor Julianna főelőadó. Egyelőre semmilyen állami ingatlan nem adható el. A jövőben csak az úgynevezett nem lakás céljára szolgáló helyiségek eltrend megrajzolásához. A fizetés- képtelen lakók jelentős része munkanélküli, vagy annyira alacsony a keresete, hogy lakbérre már nem marad. Hiba lenne szemérmességből elhallgatni, hogy a Kunság "fővárosában” sem csak az alacsony jövedelem miatt maradtak kilenc - venen adósai a városgazdálkodási vállalatnak. A vállalat menti a menthetőt. Behajtással kísérli megszervezni a hátralékokat. Ha ez nem vezet eredményre, rosszhiszemű jogcímnélküli lakáshasználóvá nyilvánítják a lakót, mert nem teljesítette a bérleti szerződésben foglalt megállapodást. Patthelyzet alakul ki a lakásügyi sakktáblán: kevés az alacsonyabb komfortfokozatú lakás, tehát hátraléptetni nem lehet, az utcára pedig nem tehetik. A telekárak és az építési költségek növekedésével nem több halvány reménynél az, hogy a tanács terhén majd könnyít a magántulajdonú lakásvásárlás és családiházépítés. A hatékony propagandának köszönhetően tavaly kétszer annyian igényeltek helyi támogatást, mint az azt megelőző évben. Igazán nem érheti az a vád a karcagi tanácsot, hogy elherdálta a pénzt. A hét- számjegyű építési költségek mellett igazán eltörpülnek, a 20 és 70 ezer forint közötti összegek. A februári tanácsülésen dől el - legalább nyolcvan embert érint -, ma- rad-e pénz a támogatásokra. Mindez természetesen csak a tanácsi lakásgazdálkodás egy szelete. Nagyon nehéz helyzetbe kerülnének, ha nem adnának át szinte minden évben tanácsi kijelölésű OTP-s ingatlanokat. A statisztikák szerint Szolnok város a lakáshoz jutási lehetőségeket tekintve - országos összehasonlításban - az utolsó előtti helyen áll. Négy éve csak néhány tanácsi lakás épült. A kiutaló határozatokon szereplő címeken korábban már laktak: a beköltözők olyan helyreállított ingatlanok bérlői lesznek, melyeket visszaadtak a tanácsnak. A kiköltözők többsége építkezett vagy személyi tulajdonú lakást vásárolt. Könnyíteni a lakásvásárlást- Nemcsak a leadott lakások száma a lényeges, hanem az épülő vállalkozói ingatlanok forgalmi értéke és minősége is - hangsúlyozza dr. Próbáld Ferenc, a városi tanács igazgatási osztályának vezetője. - Fontos, hogy még a tűréshatáron belül legyen e személyi tulajdonú lakások ára. Kezdjük ott, hogy a lakáshasználatba-vételi díj hatszorosánál nagyobb összeget nem tudunk fizetni. Egy bizonyos értéken túl egyszerűen értelmetlen a lakások visszaszerzésének e formája, mert akkor már gazdaságosabb lehet újak építése. Az érem másik oldala az, hogy a túlságosan magas, olykor irreális összegekbe kerülő lakásokat a "le- lépési" pénzből sokan még akkor is képtelenek megvásárolni, ha emellett még alacsony kamatozású hitelt is nyújtunk. Akárhogy is ösztönöznünk kell a leadásokat. Valószínű, az előbbi nem emelhető visszatérítési díj és a magas ingatlanár-ellentét következménye a lemondások csökkenése. Mindezek dacára a lakáskiutalások száma nem csökken. Felvetődött egy tanácsi szervezeten belüli nem profitérdekeltségű ingatlanközvetítő csoport létrehozása - tudom meg dr. Próbáld Ferenctől. A nyereség nem pénzben jelentkezne, hanem abban, hogy meggyorsíthatnák a lakásmobilitást, mert más közvetítőirodánál olcsóbb személyi tulajdonú ingatlanokat ajánlhatnának fel megvásárlásra. Másrészt hatással lehetnének a piaci árakra is. A vállalkozás pénzügyi hátterét nem magas kamatozású, árfelhajtó hatású bankhitelből, hanem a költség- vetésből biztosítanák. Erős túlzás lenne azt állítani, hogy 1300 bérlakásigénylő kilátásai - kizárólag ettől - rohamosan javulnának, mégis ígéretes próbálkozásnak tűnik a kevés jóval kecsegtető jövőre nézve. Néhány napja lépett hatályba az elidegeníthető tanácsi bérlakások vételárát szabályozó tanács- rendelet. A múlt évben joggal került az érdeklődés középpontjába e téma. Úgy tetszik, a lakóknak és az IKV-nak mégis vannak közös érdekeik. Az előbbi képtelen megbirkózni a jelenlegi lakásállomány fenntartásával, az utóbbiaknak pedig leghőbb vágyuk, hogy tulajdonosokká váljanak. Jellemző a lelkesedésre, hogy aláírásokat gyűjtöttek olyan összkomfortos, emeletes épületekben is, melyeket az eladások felfüggesztése előtt sem lehetett és jelenleg sem lehet elidegeníteni. A tanácsrendelet három csoportot különböztet meg: az épület korától és az utolsó felújítás időpontjától függően a lakások értékének 55-45-25 százalékát kell jogszabályban előírt módon törleszteni. A gazdaságos fenntartás mellett ügyelni kell a lakásállomány védelmére is. Nem könnyű megtalálni azt az arany középutat, amely a lakásokat fenntartó vállalat és egy 80 ezres város lakásgazdálkodásáért felelős hatóság számára egyaránt járható. Szurmay Zoltán
