Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-30 / 25. szám

1990. JANUAR 30. Néplap Németh Miklós az Európa Tanács parlamenti gyűlésén A megosztott Európa helyett egy új épül Hatvanezres tömegtüntetés a Parlament előtt / folytatás az 1. oldalról / or­szágait és politikai áramlatait reprezentáló képviselők kérdé­seire, amelyek a magyar belső élet, gazdaság és külpolitika leg­különbözőbb témáira vonatkoz­Németh Miklós miniszterel­nök hétfőn délután felszólalt az Európa Tanács parlamenti köz­gyűlésén. Elmondotta:- Felszámolóban van konti­nensünk keleti és nyugati felének több évtizedes mesterséges szembeállítását eredményező hi­degháború. A kelet-európai vál­tozások Magyarországon az el­sők között vették kezdetüket. Magyarországon bontották le el­sőként a vasfüggönyt, itt kezdő­dött el a pártállam monolit struk­túrájának felszámolása. A mint­egy kétéves dinamikus és békés demokratikus átalakulási folya­matban az egymástól is különbö­ző pártprogramok ellenére nem­zeti konszenzus van a tekintet­ben, hogy az egyetemes emberi jogok maradéktalan érvényesü­lésére épülő, többpártrendszerű, alkotmányos jogállam, parla­menti demokrácia kiépítése és zavartalan működése a cél. A gazdaságot illetően is többségi vélemény alakult ki az eltérő in­díttatású politikai erők között ar­ról, hogy fontos nemzeti érdek egy szociális piacgazdaság meg­teremtése Magyarországon. E két kérdésben kialakult nemzeti konszenzus képezi a békés átme­net egyik legfontosabb funda­mentumát, és egyben garanciáját is, függetlenül attól, hogy a már­ciusi parlamenti választásokra való felkészülésben időnként felizzanak a szenvedélyek, kiéle­ződik a pártok közötti küzde­lem,,. A miniszterelnök kifejezte a reményét, hogy a magyar politi­kai pártok demonstrálni fogják a nemzet iránti felelősségüket és politikai érettségüket, biztosítják - a választások eredményétől függetlenül - a demokratikus át­menet békés folytatódását. A magyar nép tisztában van azzal, hogy a feladatokat alapve­tően az országnak saját erejére támaszkodva kell megoldani, a konkrét történelmi helyzet csak lehetőséget kínál. A magyar nép történetében évszázadokon át él­tető gondolat volt Európához tar­tozni. Példák sokaságát lehetne sorolni, hogy amikor Magyaror­szágon a nemzeti fejlődés el­akadt, a gondolkodók mindig az Európához való tartozás fontos­ságára irányították a nemzet fi­gyelmét. A magyar nép - és talán ez Közép-Európa minden népé­re, országára elmondható - tisz­tában van azzal, hogy Európa, a világ nélkül nincs nemzeti hala­dás - hangoztatta Németh Mik­lós.- Úgy akarunk az új európai értékrendhez tartozni, hogy megszüntetünk mindenféle el­lenségeskedést más népekkel, népcsoportokkal, kisebbségek­kel szemben - mondotta. - Ne­künk magyaroknak olyan tanul­ság ez, amit történelmi tapasz­talataink tettek maradandóvá tu­datunkban. Ezután így folytatta:- A közvetlen szomszédsá­gunkban történő változások ter­mészetesen nem maradnak hatás tak,s a Magyaroszágon kibonta­kozott átalakulás iránti egyönte­tű rokonszenvről tanúskodtak. Szinte lélegzetvételnyi szünet sem adódott, fél hatkor ugyanis nemzetközi sajtóértekezlet kez­nélkül ránk sem, mint ahogy nagy valószínűséggel feltételez­hető: újra írják az össz-európai folyamatok egészének forgató- könyvét. Az új helyzet minden érdekelt fél számára megkerül- hetetlenné teszi, hogy újragon­dolják eddigi integrációs kon­cepcióikat. Kötelességünk fel­tenni magunknak újból és újból a kérdést: felkészültünk-e igazá­ból arra, hogy gyakorlatilag a vé­géhez ért egy történelmi korszak Európában? Hogy a megosztott Európa helyét kontinensünkön egy új belső struktúra veszi át, ahol maradnak is törésvonalak, de azok bizonyára máshol hú­zódnak majd meg, mint az eddi­giek? S hogy ennek az új európai belső struktúrának a külső kap­csolatrendszere is óhatalanul megváltozik? Akarunk-e, illetve tudunk-e valójában egységes Európában gondolkodni, vagy pedig fantáziánkat változatlanul bekényszerítjük az eddigi törté­nelmi fejlődés korlátái közé, vagy éppen a mai érdekütközé­sek mikrobarázdáiba? S hogyan vagyunk felkészülve a lehetsé­ges új konfliktusokra, amelyek az emberi kapcsolatok szorosab­bá válásából, vagy az erő- és ér­dekviszonyok átrendezéséből fa­kadnak? Megvannak-e, vagy meglesz- nek-e azok az európai intézmé­nyek, amelyek a konfliktusokat kezelni tudják, lesz-e ezeknek az intézményeknek kellő súlyuk, hogy integrálni tudják a nemzeti indíttatású törekvéseket, és ke­zelni legyenek képesek a gazda­sági, politikai, etnikai vagy bár­milyen más köntösben jelentke­ző nacionalizmust? A kihívás komplex - távolról sem csupán kereskedelmi vagy vámproblé­mát jelent. S a kelet-európai or­szágok - jóllehet egyelőre atomi­zált módon egy sajátos verseny- futás közepette - egységesen sür­gető impulzusokat adnak egy egész kontinens számára. És rá­adásul egy történelmi időszak­ban, amikor a kontinens nyugati országai maguk is intenzíven ke­dődött az Európa-palota konfe­renciatermében. A miniszterelnök és kísérete programjában ezután a stras- bourgi városházán teendő láto­gatás szerepelt. Itt Catherine resik egy minőségileg új európai együttműködés lehetőségeit és formáit.- A Magyar Köztársaság kor­mányának tevékenységét a füg­getlen szuverén Magyarország teljes körű megteremtése hatja át. Külpolitikánk - geopolitikai helyzetünknél, történelmi ha­gyományainknál fogva - Euró- pa-központú, ugyanakkor az em­beri civilizáció egyetemes érté­keit és normáit is tiszteletben tartja.- A demokratikus átalakítási folyamat megvalósításához bel­ső stabilitásunk megőrzéséhez nyugodt, kiszámítható nemzet­közi környezetre van szüksé­günk Európában, de tágabb érte­lemben is. Lehetőségeinkhez ké­pest az előbbiek tartós kialakítá­sához kívánunk hozzájárulni külpolitikai - tágabban értelmez­ve - külkapcsolati gyakorlatunk­kal. Ezzel összefüggésben szük­ségesnek tartom itt is megismé­telni: egy korábbi, ma már végér­vényesen meghaladott időszak sajátjának tekinthető a magyar külpolitika ideológiai kötöttsé­gek által determinált alakítása. Ezen elvi álláspontunk fejeződik ki abban is, hogy társadalmi be­rendezkedéstől, szövetségesi ho­vatartozástól függetlenül követ­kezetesen síkraszálunk az embe­ri jogok, a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak tiszteletben tartásáért.- A Magyar Köztásaság pers­pektivikus célja egy katonai töm­bök, külföldön állomásozó csa­patok nélküli, békében és bizton­ságban élő, eyüttműködő Európa megteremtése. A továbbiakban Németh Mik­lós kifejette:- Múlt év júniusa óta Magyar- ország - a Szovjetunióval és Len­gyelországgal együtt - különle­ges meghívottként részt vehet a közgyűlés plenáris és bizottsági üésein. Attól a határozott szán­dékunktól vezetve hogy elmé­lyítsük sokoldalú kötődésünket Éurópához, hogy erőnkhöz mér­ten hozzájáruljunk az európai Trautmann polgármester rende­zett fogadást. A magyar miniszterelnököt és kíséretét szállító különgép 19.30 órakor emelkedett a magasba az entzheimi repülőtérről. egység kialakításához, múlt év őszén elhatároztuk, hogy kérjük csatlakozásunkat az Európa Ta­nácshoz. Szeretném remélni, hogy az országunkban megvaló­sult, illetve megvalósuló törté­nelmi változások, továbbá Ma­gyarország és az Európa Tanács közötti mind szélesebb körű kapcsolatok kellő alapul szol­gálnak ahhoz, hogy a közgyűlés és a miniszteri bizottság kedve­zően foglaljon állást csatlakozá­si kérlemünkről, aminek ered­ményeként Magyaroszág még az idén az Európa Tanács tagjá­vá válhat. A miniszterelnök bejelentette Magyarország csatlakozási szándékát a Helyi Önkormány­zat Európai Chartájához, vala­mint a területi köztestületek és hatáságok határokon átnyúló együttműködéséről kötött euró­pai egyezményhez. Magyaror­szág kész megfigyelői minőség­ben szakértői szinten bekapcso­lódni a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartájának előkészítő munkálataiba.- Alapvető fontosságot tulaj­donítunk annak, hogy Magyar- ország szervesen integrálódjék Európába. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az Európai Közösségekhez fűződő kapcso­latainknak. Elismeréssel adó­zunk a 24 fejlett országnak, s ezen belül az Európai Közösség tagjainak mindazokért az erőfe­szítéseiért, amelyeket azért tesz­nek, hogy segítsék Magyaror­szágot a reformfolyamatok ki- teljesítésében.- Élő és bővülő kapcsolataink vannak az Európa Parlamenttel, a tizenkét tagország közös parla­menti szervével. Az Európai Kö­zösség politikai együttműködé­se keretében rendszeressé váltak politikai konzultációink. Szeret­nénk továbblépni az Európai Közösségéhez való közeledé­sünkben, remélve, hogy a nem távoli jövőben Magyarország különleges társult viszonyt ala­kíthat ki az Európai Közösség­gel, ami elősegíthetné európai integrálódásunkat. Fontosnak tartjuk, hogy intézményes kap­csolatokat létesítsünk az EFTA- val. Erre irányuló javaslatainkat a múlt év második felében átad­tuk, s ennek nyomán rövidesen megbeszélések kezdődnek Ma­gyarország és az EFTA szakér­tői között.- Európa második világhábo­rút követő történelmének egy szakasza lezárulóban van. Ma­gyarország a körvonalazódó új időszakbein világosan és félre­érthetetlenül Európához való tartozásának minden oldalú erő­sítését helyezi törekvései közép­pontjába. Ennek szerves részét képezi azon szilárd elhatározá­sunk, hogy az Európa Tanáccsal kapcsolatainkat sokoldalúan fej­lesszük - mondotta befejezésül Németh Miklós. ./folytatás az 1. oldalról / Fém- és Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetségének elnöke szólt az egy- begyűltekhezBeszédét egyetér­tése jeléül a tömeg többször is tapssal szakította meg. Mondani­valóját azzal kezdte, hogy az or­szág lakossága hosszú ideje tartó, egyre mélyülő és elhúzódó gaz­dasági, politikai és társadalmi válságban él. Az elszegényedés rohamosan terjed, s a munkavál­lalók részéről hiába a görcsös akarás, életszínvonaluk romlását ma már túlmunkával sem tudják megállítani, viszont egyre töb­bük egészségét rongálja a túlhaj­szoltság. Ugyanakkor a másik ol­dalon olyan kirívó gazdagodás, vagyonosodás tapasztalható, ami a társadalom igazságérzetét sérti. A szakszevezeteknek joguk van a tiltakozáshoz, mert a kor­mány sorozatosan figyelmen kí­vül hagyja javaslataikat, nem mutat készséget az érdemi tár­gyalásokra - folytatta. A szak- szervezetek követeléseit a kor­mány túlzónak, teljesíthetetlen- nek tartja. Emlékeztetett arra, hogy a szakszervezeteket többfelől is tá­madják, mondván: bérkövetelé­seikkel az inflációt gerjesztik. Hazánkban alapvetően nem a bé­rek emelése az oka az inflációnak - mondta -, hanem sokkal inkább a még mindig pazarló költségve­tés és államigazgatás, a kapko­dás. A reálbérek csökkennek. Az állam jóformán mindenhonnan kivonul, mindent a piac törvé­„Le a kommunizmussal! „ - ki­abálta vasárnap a tömeg Temes- várott, ahol mintegy háromezren tüntettek a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa ellen az újonnan alakult ellenzéki pártok felhívá­sára. A temesvári jelszavak részben az ellenzék központi, bukaresti követeléseit visszhangozták: például azt, hogy a pártokat ve­gyék be a kormányba, és hogy a - jelenleg minden közhatalmi funkciót birtokló - front is csak a pártok egyikeként vegyen majd részt a választásokon. A temes­vári tüntetésen elhangzottak sa­játos gazdasági követelések is. A mezőgazdaság fellendítése érde­kében nyújtsanak kedvezményes kormánykölcsönt, valamint ./ folytatás az 1. oldalról / se­gítségével új élelmiszerbolttal gyarapodikUgyancsak a megyei tanács valamint az Állami Fej­lesztési Intézet támogatásával szolgáltatóműhelyt építenek, ahol újabb munkalehetőségeket teremtenek. Az oktatásban lé­nyeges változás lesz, hogy szep­tembertől újabb óvodai és isko­lai napközis csoportokat alakít­hatnak ki. Ennek köszönhetően nyei szerint kíván működtetni, csak éppen a béreket nem. Nem igaz, hogy csak leépíteni, felszámolni, megszüntetni lehet, és nem lehet hasznos, a nemzet- gazdaság gondjait is segítő mun­kahelyteremtő megoldásokat is találni - hangsúlyozta a vasasok elnöke. A bérből és fizetésből é- lők széles tömegei számára az a lehetőség nem adott, hogy vállal­kozásokba kezdjenek, társulja­nak, mert nemhogy tőkéjük nincs, de mindennapos megélhe­tési gondokkal küzdenek. Mind­eközben pedig a vállalatoknál zajlik a tulajdonváltás, a privati­záció, amelyből a dolgozók ugyancsak kirekesztődtek, s amelyek jobbára csak egy szűk menedzserréteg céljait szolgál­ják. Az előzetes programtól eltérő­en Nagy Sándor, a SZOT főtitká­ra szólt az egybegyűltekhez. El­mondta, hogy az elmúlt hetek­ben, hónapokban többször is tár­gyalt a kormányzat képviselőivel a szakszervezetek követelései­ről, de azok nem találtak meg­hallgatásra. Nagy taps fogadta azt a kijelentését: a kormánynak, az ország más felelős szervezete­inek igenis szembe kell néznie a szakszervezetek törekvéseivel, s rövid'időn belül megállapodá­sokhoz, egyezségekhez vezető tárgyalásokat kell kezdenie a munkavállalók képviselőivel. Ez elkerülhetetlen, ha nem kívánják az országot végeláthatatlan sztrájkokba sodorni, ami egyéb­ként a munkavállalóknak sem ér­deke. osszanak földet a parasztoknak legalább öthektáros parcellák­ban - szorgalmazták egyebek közt. Az is felvetődött, hogy az állami iparvállalatokat, a hadi­ipar, az energiatermelés és a szál­lítás-közlekedés kivételével, ala­kítsák át részvénytársasággá. Tőkés László vasárnap beje­lentette: ő lesz hétfőn az egyház jelöltje Temes megyében az ide­iglenes közhatalmi testület létre­hozását célzó választásokon. Tő­kés támogatásáról biztosította a Nemzeti Megmentési Front Ta­nácsát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a front - szemben az ellen­zéki pártokkal - jelenleg az egyetlen olyan politikai tényező az országban, amely képes a ha­talom megszervezésére. az óvodában külön foglalkoz­hatnak az iskolaéretlen kisgye­rekekkel, míg az általános isko­lában többet tehetnek a lemara­dott tanulók felzárkóztatásáért. Az év második felétől pedig nö­velhetik a szociális étkeztetés­ben résztvevők számát, s a ter­vek szerint valamennyi tényle­gesen rászoruló idős embernek házhoz viszik naponta a meleg ételt. Magyarországon a parlamenti demokrácia kiépítése a cél A miniszterelnök Strasbourg! beszéde Anders Bjorck, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnö­ke üdvözli Németh Miklós miniszterelnököt (MTI Telefotó) Románia Tőkés László támogatja a Frontot Gyorssegély utáni folytatás

Next

/
Thumbnails
Contents