Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-29 / 24. szám

4 Néplap 1990. JANUAR 29. |A szerkesztőség postájából Segítséget kérnek a bejáró dolgozók, tanulók Hozzászólás cikkeinkhez Lesz-e türelmünk?------------------------------------------------------------------->. A tárgyalóteremből v____________________________________________________/ Hatéves lánygyermekkel fajtalankodott a férj A jászberényi helyi autóbusz- járattal kapcsolatos gondunk nem új keletű. A naponta ingázó, bejáró dolgozók és diákok nevé­ben írok, akik számára rendkívül fontos, hogy a helyi buszjárat miképp igazodik a vonatok indu­lásához, érkezéséhez. Példának említem, hogy a vasútállomásra hetente csupán kétszer közleke­dik a 14.4o-es autóbusz és több­ször előfordult, hogy nem a kije­lölt 4-es számú megállóból in­dult. Legutóbb integetésünkre sem állt meg a vezetője, képes volt utasok nélkül menni az állo­másra. E járat megbízhatatlansá­ga miatt gyakran a Budapestre tartó 14.45-ös távolsági buszra kéredzkedünk fel - olykor siker­A szolnoki Egyetértés utcát több éve csúfítja az úttest mellett lévő nagy halom földkupac. Nincs gazdája? Elképzelhetet­len, hiszen jól tudjuk, ha ma­gánemberként közterületre aka­runk rakodni (sóder, homok, egyéb anyagot), helyfoglalási engedélyt kell kérni. A munka befejeztével pedig rendbe kell telenül hogy elérjük a 15.o5 órakor Szolnokra induló vona­tot. A közlekedési díjak emelked­nek, mi pedig - drága bérlettel a zsebünkben - szaladgálunk egyik megállóból a másikba, sokszor taxi után. Ezt már nem lehet bírni! A Tanács körúton közlekedő járat megbízható lenne ugyan, de valamivel korábban indul a már említett busznál, ezért sem a délelőttös műszakban dolgozók­nak, sem a diákoknak nem jó. Gondjaink megoldásához várjuk az illetékesek segítségét. Utastársaim nevében: Sz. J.-né Jászboldogháza hozni, mert ellenkező esetben nem ússzuk meg büntetés nélkül. A Széchenyi lakótelepre veze­tő úton, az aluljáró jobb oldalán olyan kép tárul az arra járó elé, mintha itt lenne a szeméttelep. Mindkét helyen az illetékesek intézkedését kérjük. Deák Ferencné Szolnok Néhány gondolatot szeretnék fűzni az Igyekezzünk kiutat ta­lálni címűjanuár 15-ei íráshoz: Tisztelt Tolnai Antal Úr! Nekem akkor remeg a kezem­ben az újság, ha valami után azt írják, hogy MSZMP. Úgy gon­dolom, ezt meg kell indokolnom. Ön felrótta az SZDSZ-nek: nem mutatja jelét, hogy a sokat tűrő, szenvedő népnek miképp igye­keznek kiutat találni ebből a le­hetetlen helyzetből. Lehet, hogy fedi a valóságot, viszont elfeledkezett valamiről: voltak, akik ezt nem hagyták, meg arról, hogy több mint 4o Olvastuk a Néplapban, hogy a megyei szakszervezet koordiná­ciós tanácsa nyilatkozatában úgy ítéli meg: az MSZDP a szakszer­vezeti mozgalmat gyengíteni akarja. Mi azt olvastuk ki az MSZDP nyílt leveléből, hogy felébreszteni akarja a szakszer­vezeteket, ráébreszteni a tagokat helyzetük javításának szüksé­gességére. A megyei koordinációs tanács úgy gondolja talán, hogy miután a szakszervezeti szervek "kellő időben" jeleztek a kormánynak, más tennivalójuk nincs? Volt idejük kitalálni, hogyan lehet a tagság által fizetett tagdí­jakból rendelkezésre álló anya­giakat - a tagság megkérdezése nélkül! - erre-arra pazarolni. Ar­ra is volt gondjuk, miközben a pártok nyilvánosan versengenek egymással, addig ők suba alatt, észrevétlenül mentsék hatalmu­kat; kitalálják a saját maguk által alakított szervezetüket. Ugyanis "A megyei TÜZÉP-hálózat munkatársai" megnevezéssel küldött levél aláírását, hitelesíté­sét kérjük, mert nem tudjuk, hogy ki közvetíti az ott dolgozók véleményét. Nádas Józsefné, Fegyvernek: a Törökszentmiklósi Generál Szerviz illetékese arról tájékoz­tatott, hogy felkeresték, és a szovjet színes tévé javítása ügyé­ben megelégedésére zárták le az ügyet. Észrevételét köszönjük. Molnár Andrásné, Tiszafü­red: édesanyja ügyében a Nyug­díjfolyósító Igazgatósághoz for­duljon, s ajánlott levélben kérje az özvegyi nyugdíj összevoná­sát. Az erre vonatkozó jogsza­bály január elsejével lépett élet­be, s bár kérés nélkül is összevon­ják a 6ooo forintot meg nem ha­ladó nyugdíjakat, előfordulhat a tévedés. (Cím: Budapest, Váci út 73.- 1820.) K.Antal, Rákóczifalva: amennyiben többen voltak test­vérek, s azok leszármazottai él­nek, ők is törvényes örökösök. Mindez csak arra az esetre vonat­kozik, ha a végrendelet nem öleli fel az örökhagyó teljes vagyonát. Az intézetek (intézmények) mint örökösök nem kötelezhetők arra, hogy a végrendeletben nekik jut­tatott vagyonról lemondjanak. Nem zárja ki viszont azt, hogy kérésre (önszántukból, méltá­nyosságból) átengedjenek belőle az elhunyt hozzátartozójának. évig az MSZMP sem tudott ki­utat találni... Aki tudja a kivezető utat, az győzze meg az SZDSZ-t vagy bármelyik pártot! Ezenkívül azt tanácsolom, hogy valamennyi szervezet kép­viselője kérdezze meg a dolgo­zókat: mennyiből és lassan miből élnek? Továbbá azt is, hogy a választásokig lesz-e türelmük a pártok egymásra mutogatásai­nak győztesét kivárni? Szerintem "tenni, de tenni kell"! Kincs Róbert pártonkívüli Martfű rájöttek, hogy a tagságnak nincs szüksége a meglévő szakmai ér­dekképviseleten kívül még egy­re, aminek ráadásul semmi ha­tásköre nincs. Korábban sem csi­náltak semmi felmutathatót, csak jó fizetésért mozgatják önmagu­kat. A koordinációs tanácsot nem a tagság akarta létrehozni, hiszen az alapszervezetnél van minden jogosítvány! A munka nélkül maradt kollégáinkon enélkül mit tudnának segíteni? Az a véleményünk, hogy a legrövidebb időn belül meg kell szüntetni az ehhez hasonló szer­vezkedéseket, és az így megtaka­rított pénzt a szegényeknek, a munkanélkülieknek adják oda. Ez lenne a szakszervezeti segít­ség. A tagdíjak felhasználásáról a tagság döntsön! Menyhárt Endréné és munkatársai Besenyszög B.A.-né, Cibakháza: a gyer­mekgondozási szabadságról visszatérők munkabérének eme­léséről szóló rendelet kimondja: ha a gyesről munkába álló anya bére - képessége és teljesítménye alapján - alacsonyabb az ugyan­ilyen munkakörben dolgozók ke­reseténél, törekedni kell az elma­radás mielőbbi pótlására. A ren­delkezés tehát nem kötelezi a munkáltatót a gyesen lévő anya bérének emelésére. Ezért csupán kérni lehet a fizetésemelést, kö­vetelni nem. S. Zoltán, Karcag: a termelő- szövetkezetek a tagokkal történt megállapodás alapján dönthetik el, hogy a háztájiban végzett munkából mit minősítenek kö­zös munkateljesítésnek. E tekin­tetben semmilyen megkötöttség nincs, a termelőszövetkezet és a tag kölcsönösen megállapodhat az állattartással összefüggő mun­kanap jóváírásában is. A közös munkának elfogadott tevékeny­ség után azonban társada­lombiztosítási járulékot kell fi­zetnie. Polgár Lászlóné, Mezőtúr: a gyermekgondozási díjat a táp­pénzszámítás szabályai szerint állapítják meg, vagyis: a gyedet megelőző évben elért kereset át­lagából számítják ki az összeget, és minden naptári napra - heti pihenőnapokra, munkaszüneti napokra is - folyósítják. Az oldalt összeállította: Csankó Miklósné Nem volt hosszú életű házas­ság. Csepregi György 1987 nya­rán kötött házasságot Török- szentmiklóson egy elvált asz- szonnyal, de 1989 januárjában már gyakorlatilag megszakadt közöttük a házastársi viszony. Időközben született egy gyer­mekük. A nő előző házasságából egy fiút és egy lányt hozott ma­gával. Csepregi Budapesten vállalt munkát. A közös lakás félszobá­ját használta hétvégeken. Tavaly nyáron egy ilyen alkalommal ké­ső este érkezett a lakásba. A fe­leség a nagyszobában aludt, míg a három gyerek a kisszobában. Köztük volt a nő első házasságá­ban született leánygyermek is. Csepregi a hatéves kislány mellé feküdt. Miközben a másik két gyermek aludt, az egyébként it­tas állapotban lévő Csepregi si­mogatni kezdte nevelőlányát, majd - miután erre a kislány fel­ébredt - levetkőztette és maga is levetkőzött. A férfi fajtalankodása ellen tiltakozó kislányt pofonnal kényszerítette nemi vágyainak kielégítésére. Nyolc napon belül gyógyuló sérülést okozott ezzel Az örökhagyó - halála esetére- egyoldalú nyilatkozattal ren­delkezhet a vagyonáról vagy an­nak egy részéről. Korábban szól­tunk a köteles részről, mely nem a végrendelkezési szabadságot korlátozza, csupán lehetőséget ad arra, hogy a legközvetlenebb hozzátartozó (leszármazó, há­zastárs, szülő) igényelhesse a végrendeleti örököstől. Végren­delkezni szóban vagy írásban le­het, megbízott útján nem. Szó­ban végrendelkezhet az, aki éle­tét fenyegető rendkívüli helyzet­ben van, s nincs lehetősége írás­ba foglalni. A viták, perek több­sége az írásbeli magánvégrende­letek nyomán keletkeznek, külö­nösen, ha nem jogi szakember közreműködésével készültek. Hogyan alkotható érvényes vég­rendelet? Az okiratból ki kell tűnnie, hogy az halál esetére szó­ló rendelkezés, keltének helyét, idejét is tartalmaznia kell. Egy ügyben például olyan papírlap szerepelt, amely kelettel és alá­írással nem volt ellátva, s mind­össze a következő feljegyzést tartalmazta: "Ház Lajosé, fele kert Julié, Lajos szenvedett ve­lem tíz évig. Isten veletek." A Legfelsőbb Bíróság rámutatott: ez a feljegyzés nem tekinthető végrendeletnek, mert a minimá­lis kellékei sincsenek meg. Azon túl, hogy az okiratból ki kell tűn­nie a végrendeleti minőségnek, a kelte helyének és idejének, to­vábbi feltétel az, hogy az okiratot elejétől végéig maga írja és alá­írja; vagy két tanú együttes jelen­létében aláírja - vagy ha már alá­írta, az aláírást két tanú előtt a magáénak ismeri el, és a végren­deletet mindkét esetben a tanúk is - e minőségük feltüntetésével- aláírták; vagy aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a köz­jegyzőnél - végrendeletként fel­tüntetve - személyesen letétbe helyezi. Az első mód a legegy­szerűbb. Ehhez a végrendelethez tanúk sem kellenek. Vigyázat: a gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendel­a gyermeknek. Ez kimutatható volt, a lelki sérülés, amely egy életre meghatározó nyomokat hagyott, már nem. A védtelen gyermeknek testvérei segítettek, akik időközben felébredtek. A kislány fiútestvére ébresztette fel az anyját, a nő ezt követően a rendőrséghez fordult. Bár Csepregi tettének elköve­tését nem tagadta, a bíróság kü­lönös nyomatékkai értékelte a tízéves testvér tanúvallomását. A fiú lényegében azonos módon számolt be a látottakról mind az édesanyjának, mind a nyomozó- hatóságnak, mind pedig a bíró­ságnak. A Szolnok Megyei Bíróság dr. Szűcs Sándor tanácsa másodfo­kon tárgyalva az ügyet megálla­pította, hogy Csepregi György bűnös a nevelése alatt álló sze­mély sérelmére elkövetett, sze­mérem elleni erőszak bűntetté­ben, továbbá kiskorú veszélyez­tetésének bűntettében, ezért há­rom év hathónapi fegyházbünte­tésre ítélte, illetve négy évre el­tiltotta a közügyek gyakorlásá­tól. Az ítélet jogerős. kezőtől származik! Különösen ügyelni kell arra, hogy az örök­hagyó aláírásakor a két tanú együttesen legyen jelen. Sajnos előfordult már, hogy a végrende­letet az egyik, vagy mindkét tanú utóbb írta alá (tehát az aláíráskor nem együttesen volt jelen három személy: a végrendelkező és a két tanú), és így a végrendelet érvénytelen! Fontos szabály, hogy a vakok, az írástudatlanok, valamint olyan személyek, akik olvasásra vagy nevük aláírására képtele­nek, írásbeli magánvégrendele­tet nem tehetnek. Közvégrende­let tétele végett fel kell keresniük a közjegyzőt. (Ha ágyban fekvő betegek, házhoz kérjék a köz­jegyzőt.) Az írásbeli magánvégrendelet tanúi nem lehetnek kiskorúak, cselekvőképtelenek, írástudatla­nok, ugyanakkor a végrendelke­ző személyazonosságát tanúsíta­niuk kell. Kevésbé ismert - épp ezért gyakran megszegett - sza­bály az, hogy az írásbeli magán­végrendelet tanúja, vagy más közreműködő személy, illetőleg ezek hozzátartozója javára szóló juttatás (némely kivételtől elte­kintve) érvénytelen. Ezért vég- rendeleti tanúként célszerű ér­dektelen személyeket felkérni. Végül: Számos per tárgya a végrendelet hatálytalansága, ér­vénytelensége. Tudni kell, hogy a végrendelet visszavonással, újabb végrendelet tételével ha­tálytalanná válik, s akkor is, ha a végrendeletet az örökhagyó (vagy az ő beleegyezésével más személy) megsemmisíti. Épp ezért az eltartásra vállalkozó ne elégedjék meg pusztán azzal, hogy az eltartotta javára végren­deletet alkot, hiszen azt az örök­hagyó (az eltartott) bármikor megváltoztathatja, visszavon­hatja. Célszerű öröklési szerző­dést kötni, amelyről sorozatunk befejező részében lesz szó. (foly­tatjuk) Dr. Korpás László / \ Villám csapott a tévébe Tavaly július 26-án vettem egy CTV 256-os Vénusz színes televíziót. Sajnos egy hónap múlva a közelébe csapott villám megrongálta. A Kisújszállási Elektroszol Szervizben augusztus 3o-a óta vár javításra. Legutóbbi érdeklődésemkor adtak egy cédulát, hogy milyen alkatrészt próbáljak hozzá beszerezni. Rokkantsági nyugdíjamból az is luxusnak számít, hogy Fegy- vemekről Kisújszállásra utazzak. Véleményem szerint az anyag- beszerzés a szerviz dolga. Úgy érzem, hogy nem szolgáltatást veszek igénybe, hanem kiszolgáltatott vagyok. Jancsó István Fegyvernek ★ ★ * Olvasónk panaszával Tóth József szervizvezetőt kerestük meg, aki megerősítette az alkatrészhiányt: komplett kezelőegy­ség-panel kellene a készülékhez, de képtelenek hozzájutni. Ren­delésükre, sürgetésükre sem kaptak a Ramovilltól, személyes anyagbeszerzési útjuk sem járt eredménnyel. Ott tartanak, hogy most már az Orion Vállalattól várják a hiányzó alkatrészt. Hoz­záfűzte, hogy az elemi kárra, villámcsapásra nem vonatkozik a garanciális javítás (tartós alkatrészhiány esetén készülékcsere, kártalanítási kötelezettség), a teljes költséget a biztosító fizeti. - Olvasónk tehát többszörösen kiszolgáltatott helyzetbe került. Ismerve a kárrendezési procedúrát, ennél is jobban az alkatrész­utánpótlás követhetetlen labirintusát, a szerviz helyében már hónapokkal előbb a gyártó segítségét kértük volna... V ___________________________________________/ A legszebb fasor kivágásához fogtak Kegyetlen irtást végez a Köti- Kövizig a szandaszőlősi sportre­pülőtér mellett. A Gátőr utcánál kezdték. és haladnak a Tiszaliget felé. Egészséges, viszonylag fia­tal fákat fűrészelnek darabokra, mert ezeket a fatörzseket lehet a legjobb áron eladni! Mindegy, hogy az áruk össze sem hasonlít­ható a környezetben okozott kár­ral. Szolnok térségében vala­mennyi fára szükség van, de erre a fasorra mindenképpen, mert a város "fél tüdeje" - írta Sándor József, s rajta kívül több olva­sónk tette még szóvá a fairtást. Czeglédi István, a Köti-Kövi- zig központi erdőmémöke kér­Köszönet A romániai forradalom napja­iban megnyilvánult segítőkész­séget, az adományokat, a pénzt, a gyűjtésben tanúsított áldozatos munkát az MDF jászalsószent- györgyi és jászboldogházi szer­vezete ezúton is köszöni. Hálá­Földkupac, hulladék az út mellett désünkre igyekszik vigasztalni, megnyugtatni az aggódókat. Er­dőtervük alapján már öt évvel ezelőtt meg kellett volna kezde­niük az újratelepítést, hiszen az itt lévő fák körülbelül 5o évesek. Az idős, bél- és tőkorhadt, szára­dó gallyú fákat kivágják, de a szomorúfűz-fasort meghagyják, és a hiányzókat pótolják. A pely- hedző nyárfák helyébe tavasszal hímivarú, nemes nyárfát ültet­nek, valamint feketedió- és tölgyfát. Ősszel pedig hozzáfog­nak a 4-es főút elterelő szakaszá­ra emelt töltés mindkét oldalán - összesen 28 hektáron - az új erdő telepítéséhez. sak a pártoknak, szervezetek­nek, az egyházaknak, amelyek felhívásukhoz csatlakoztak, a 2- es számú választói körzet (tizen­két jász község) lakosainak. Mindazoknak, akik önzetlenül segítettek erdélyi barátainkon. A szakszervezeti tagság döntsön Szerkesztői üzenetek- Szőke ­--------------------------------------------------------------------------­Jogi tanács az öröklésről (8.) V _______________________________________i_______________________________/ A végrendelet

Next

/
Thumbnails
Contents