Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-29 / 24. szám
2 1990. JANUAR 29. Néplap Németh Géza református lelkésszel, akinek neve összeforrott a Frontátvonulással kísérve romániai kisebbségek jogaiért folytatott harccal, Budapest egyik Thököly úti második emeleti lakásán beszélgettünk. A kisebbségek védelmében Kiűzessék a nacionalizmus ördöge- A családi gyökerek Felvidékhez kötnek, erdélyi irányultságot a feleségem révén szereztem. Ő neves családból származik, felmenői között szerepel Kriza János népdalgyűjtő, sőt anyai ágon Dózsa György a parasztvezér is. A szomszédos magyarság érdekében nyíltan már a 60-as években szót emeltem közösségekben, lelkészgyűléseken. Kárhoztattam a közömbös világi és egyházi politikát. Mint később megtudtam káderlapomra fel is jegyezték ezeket a cselekedeteimet. A ’70-es évektől rendszeresen jártam ki Erdélybe és az első lelkész vagyok, aki akkor már Moldovában, a csángók körében prédikált. Élelmiszerrel, könyvvel, puszta jelenlétünkkel segítettük a magyarokat, de ezek a kiutazások egyre nehezültek, míg az utóbbi két évben teljesen lehetetlenné váltak. Már az első menekültekért- Akkor jelentkeztek az első menekültek.- Nyolcvanhét őszétől sorra kerestek fel a visszatérni nem akarók, majd szöktek a határon is át. Először a Csaba utcában rendeztük meg a fogadásukat, de karácsonyra már háromszázan voltak, ezért Rákosszentmihályon is berendeztünk egy menekülttábort Páncél Tivadar lelkész és mások közreműködésével.- Ez az időszak volt az, amikor a közvélemény is tudomást szerzett a menekültekről?- Igen, amikor hivatalosan is törvényesítették az állapotokat. Attól kezdve a szeretetszolgálat ezernyi gondja szakadt ránk, amiben munkatársam, Reményi Tibomé végez áldozatos munkát. A menekülési, szökési áradat azonban nem hagyott alább, ezért 1988 végén már vidékre irányítottuk a hozzánk forduló szerencsétleneket. A tengernyi bajban legkínzóbb a családok kettészakadása volt, és semmi hajlandóságot nem tapasztaltunk a román hivatalos szervek részéről. Érdekükben az Egyesült Államok kongresszusához is eljutottam a múlt évben, ahol közbenjárásukról biztosítottak. Valóban mintegy kétezer családnak meg is oldódott a gondja.- Ennél azonban kezdett egy jóval súlyosabb probléma tudatosulni határon innen és túl is.- A múlt év végére a menekültek, áttelepültek száma elérte az ötvenezret. Közöttük tanárok, orvosok, sőt papok is. Ez az érték, és a még szakadatlanul tartó folyamat, az Erdélyben maradt kisebbség fennmaradási esélyeit már veszélyesen rontotta. Az a véleményem, hogy ebben az esetben a személyiségi jogokat alá kell rendelni a nemzeti érdeknek, vagyis valamiképpen útját kellett állni az áradatnak - az otthon maradók érdekében. Nem is szólva arról, hogy az érkezők mintegy ötödé egyszerűen nem érdemelte meg az össznemzeti együttérzést, mert a dolog vagy családi viszály elől szökött el. A határon nem volt megfelelő a szűrés.- Én magam több mint 120 interjút adtam a legnagyobb nyugati és távolkeleti lapoknak, rádiónak, tv-nek. Talán most először sikerült nemzetközi szimpátiát ébreszteni az erdélyi magyarság mellett, mert korábban jó esetben nem tudtak erről a problematikáról semmit.- A forradalom új helyzetet teremtet Romániában, de egy- csapásra megoldotta a menekültkérdést is?- Meg ugyan még nem oldotta, de a változtatás lehetőségét az ott élő kisebbségek számára is megteremtette. Ezért úgy gondoljuk, hogy nem fogadunk több menekültet itt az irodában és a táborokban sem. Szívesen foglalkozunk azonban az erdélyi turistákkal, a rászoruló betegekkel, illetve a fiatalokkal, diákokkal. Naponta érkeznek pedig még most is, és keresik, hol osztják a segélyt. A segélyt Kolozsváron, Vásárhelyen, otthon osztják, magukon kell segíteniük. Neheztelünk is a Belügyminisztériumra, hogy a mai napig is kiadják a tartózkodási engedélyeket ezeknek a szülőföldjükhöz, sorstársaihoz hűtlen embereknek. A minap is kaptam egy levelet az egyik erdélyi lelkésztársamtól, aki kéri, hogy vegyük rá a menekülteket a hazatérésre, az ottani magyarságra szégyent hozókat pedig utasítsuk vissza. De magam is tapasztaltam, amikor kint voltam, hogy hol sírva, hol fölhá- borodottan kérdezték a gyülekezetek, hogy még most is miért fogadjuk be a közös gondok elől szökőket. A változásokban nem bíznak?- Szökni már valóban nem kell, mert két nap alatt útlevelet kapnak, de még mindig jönnek oda- átról, hogy itt keressenek hazát. Nem bíznak a változásban?- Lehet ez is egy magyarázat, de bizonyosan csalóka illúziók is élnek az erdélyiekben Magyarországról. Óriási lelki és anyagi tehertétellel hátat fordítanak otthonaiknak, szeretteiknek, elkótyavetyélik vagyonukat, házukat, bútoraikat, s itt jó esetben egy külvárosi sufniban, vagy egy alföldi tanyán kötnek ki. A rosz- szabbik, hogy az aluljárók, pályaudvarok földönfutóit szaporítják. A magyar tömegtájékoztatás is hibás ebben, hogy odakint Magyarországot egy tejjel, mézzel folyó Kánaánnak tekintik, holott a nyomor országa vagyunk. Ezt nem tudatosítják a határon túliakban.- Érdekes megfigyelni manapság a vendégeinket. A szemek beszélnek. Akik áttelepülési szándékkal érkeznek, azok mind boldogtalanok, bűntudatosak, aki könyvért, gyógyszerért csönget be és újságolja melyik vonattal indul vissza, annak sugárzik az arca. Lélekben már otthon van, ahol várják, fogadják,- Mit tehetünk mi magyarországiak, Jász-Nagykun-Szolnok megyeiek értük?- Mindenkinek meg van a teendője, a nagyhatalmaknak, a román és a magyar kormánynak és a kisebb, nagyobb közösségeknek, az egyes személyeknek is, hogy Romániából kiűzessék a nacionalizmus ördöge. Ki kell dolgozni egy kisebbségi stratégiát, amelynek egyik lényeges eleme, hogy idehaza nem határrevíziót, hanem szabad, úgynevezett látszólagos határ megteremtését igényeljük. Az erdélyi magyarságnak pedig nemcsak egy szűk területre koncentrált jogait szeretnénk látni, hanem a minden állampolgára számára szabad, demokratikus Románián belül valamennyi kisebbséget megillető jogokat. Ezeknek az elveknek a gyakorlati megvalósításában találnak teendőt a Jász- Nagykun-Szolnok megyeiek is.- Emberi és intézményi kapcsolatok kellenek. Céltudatosan már most meg kell kezdeni a felkészülést a kölcsönös látogatásokra, kirándulásokra. Munkatársaimmal mi is már most négy erdélyi sátortábor szervezésén fáradozunk. Olyan táborokra gondolok önöknél, ahol a Tisza, Zagyva partjain, vagy a pusztában a fiatalok közösen tölthetik el a nyár egy részét, de lehet ez csereüdülés is tanári felügyelettel. Gondolni kellene azokra a vidékekre, ahol a magyarság jelentős kisebbségben van, illetve azokra, akikben a nemzetiségi tudat elbizonytalanodott.- Ezekben a táborokban a fiatalok, kisiskolások a környékkel való ismerkedésen túl a magyar irodalommal, történelemmel, zenével, helyi népszokásokkal is ismerkedhetnének. Ehhez azonban hozzátartozik, hogy ha rajtuk akarunk segíteni, akkor magunkon is kell. Az elmúlt évtizedek felelőtlen kultúrpolitikájára gondolok.-Nem kell attól tartani, hogy ezek a vendégjáró akciók a románságban visszatetszést keltenek?- Ez lehet, de a demokratikus szabadságjogokhoz ezek hozzátartoznak. Arra természetesen ügyelni kell, hogy minden a megbékítés szellemében történjen, a magyar öntudatot ápolni kívánjuk, de nem teremtünk ro- mánellenességet. Javasolnám, hogy minden megye állítson fel koordinációs bizottságot, készítsenek programot, és ne mindenki menjen mindenhová, hanem válasszunk egy települést és ott alakítsunk ki meghitt, baráti kapcsolatokat. Az erdélyieknek szívünkre, barátságunkra is szükségük van, nemcsak tárgyainkra. Nyújtva kezünket is járnunk kell saját utunkat-Mi nekünk, itthoniaknak a felelősségünk a határon túli magyarsággal szemben?- Azon túl, hogy nyújtjuk a kezünket és segítjük őket nemzetiségi megmaradásukban (ezen a téren a szovjetunióbeli magyarság vizsgázott legjobban ahol egységes tömbben maradtak meg; néhány közvetlen szomszédos területtől eltekintve nagyobb a pusztulás Szlovákiában; de a Vajdaságban a nyugati kiköltözések miatt kifejezetten erős a vérveszteség és megromlottak a magyarság újjáépülésé- nek esélyei), sikeresen végig kell járnunk a saját demokratizálásban megkezdett utunkat. Ha a szétzilált gazdaságunk fejlődésbe lendül át, akkor a környékbeli népek részéről az utóbbi években tapasztalt jóindulat, szimpátia megerősödik, és nem kell tartanunk attól, hogy a határokon túlra került magyarság elvész számunkra. Lukácsi Pál Megalakult a HNF megyei szövetsége Szombaton Szolnokon megalakult a Hazafias Népfront szervezeteinek megyei szövetsége. Ezt az tette lehetővé, hogy megyénkben tizenkét városban ezeregyszázötvennégy taggal és hatvankilenc résztvevővel (akik mozgalmi tevékenységüket a HNF tagjai sorába való belépés nélkül kívánják kifejteni) és húsz községben négyszázkilenc taggal és harminc résztvevővel megalakultak a HNF helyi szervezetei. A szövetség alakuló ülése ügyrendi kérdések és az alapszabály meglehetősen sótlan megvitatásával kezdődött, ám rögvest fojtott indulatok törtek a felszínre akkor, amikor a vezetőség megválasztására, tehát a személyi kérdésekre került sor. Csak a tanácskozás elnöke határozottságának köszönhetően kerülték el az értelmetlen személyeskedést. A felszólalásokból így is kitűnt, hogy a mozgalom eddigi tisztségviselői között enyhén szólva nem minden esetben volt meg az egyetértés, és az is, hogy a szövetség alakuló ülését nem a legjobban készítették elő. Néhány küldött ezt azzal bizonygatta, hogy a számításba jövő tisztségviselőkről előzőleg nem kérte ki véleményüket a jelölőbizottság. Annak vezetője azzal védekezett, hogy tisztükre csak ezen az ülésen választották őket. Az egyik felszólaló így tromfolt: akkor két nappal ezelőtt hogyan láthatta azt a listát,amely megegyezik a jelölőbizottság által beterjesztett névsorral? Kapták a listát valakitől, avagy csodálatos egybeesésről van szó? Mindenesetre antidemokratikus lépésként könyvelte el a jelölést. Egyszóval állt a bál. Az olyan - bár meghallgatásra találó - kérdések, hogy miért nincs nő a vezetőségi tagnak ajánlottak között, enyhe fuvallatnak tűntek. Burkoltan, ám mégis közérthetően hangzottak el olyan vélemények az elnökjelöltekről, hogy "a süllyedő hajón lévők közül kell kapitányt választani,nem pedig a már mentőcsónakban ülők közül." Ehhez persze tudni kell azt, hogy Tóth Lajos, a HNF eddigi megyei titkára már nem a HNF által fizetett tisztségviselő, tisztét társadalmi megbízatásként látja el. Védelmében arra hivatkozott a másik tábor, hogy ez nemcsak a pillanatnyi szorító körülmények miatt van így, hanem ez a jövő útja, a HNF nem fog rendelkezni nagy létszámú, függetlenített apparátussal. A szövetség elnöki posztjára Tóth Lajost, illetve Szarvas Zoltánt javasolták, majd titkos szavazással Tóth Lajost választották. Irodavezetői posztra Hajdú Lászlót és ugyancsak Szarvas Zoltánt jelölték és szintén titkos szavazással Hajdú Lászlót választották. Addig, amíg a szavazatszedő bizottság végezte munkáját, Tóth Lajos arra kérte a küldötteket, hogy figyelmüket most már az országyűlési képviselő-választásokra összpontosítsák és segítsék elő a Hazafias Választási Koalíció által jelöltek győzelmét. Ezt a koalíciót azért hozta létre a HNF, hogy valamennyi pártonkívüli; minden, nem párt- szerűen tevékenykedő tömeg- szervezet; a pártok harcában részt venni nem kívánó egyházak; a nemzetiségi és baráti szövetségek; a szokványos pártok által nem képviselendő kisebbségi és hátrányos helyzetű csoportok erkölcsi és anyagi forrásait összpontosítva, a pártok és a részérdekek kötelező képviseletétől független jelöltek parla- mentba való bejutását szolgálja. Tóth Lajos tájékoztatója szerint eddig országosan több mint húsz és megyénkben is több szervezet csatlakozott a Hazafias Választási Koalícióhoz. S.B. Döntött az országos gyűlés Nem válik párttá a Demisz Fidesz választási gyűlés Orbán Viktor, a Fidesz (Fiatal Demokraták Szövetsége) szóvivője és Várhegyi Attila részvételével Fidesz választási nagygyűlést rendeznek január 31 -én 16,30 órakor Újszászon, a Művelődési Házban és 18.30 órakor Jászberényben, a Déryné Művelődési Házban. A találkozón szó lesz aktuális belpolitikai kérdésekről és a lehallgatási botrányról is. Totóeredmények 1. Bologna - Cesena 1:0 1 2. Cremonese - Atalanta 1:1 X 3. Fiorent - Na 0:1 2 4. Lecce - Lazio 0:0 X 5. Verona - Ascoli 0:0 X 6. Ancona - Torino 0:1 2 7. Avellino - Mesina 1:0 1 8. Catanzaro - Licata 1:1 X 9. Como - Brescia 0:0 X 10. Padova - Barletta 1:0 1 11. Reggina - Cagliari 1:0 1 12. Triestina - Monza 2:1 1 13. Pescara - Parma 2:0 1 Pluszmérkőzés: 14. Juventus - Intern: 1:0 1 A jövőben sem válik párttá a Demisz, hanem pártoktól független autonóm társadalmi szervezetként, az ifjúsági szervezetek szövetségeként és meghatározott értékek képviselőjeként kíván a közéletben részt venni. így döntött a szövetség jövőjével kapcsolatban vasárnap Százhalombattán a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség második országos gyűlésén a több mint háromszáz küldött. Döntés született arról is, hogy a Demisz a jövőben nem kíván pártifjúsági szervezet lenni, es nem fogadja el egyetlen párt irányítását sem. Kapcsolatait és együttműködését más szervezetekkel az érték- és érdek- azonosságra építve alakítja ki. Mivel a szövetség jelen akar lenni a közéletben, szüksége van hosszú távra szóló politikai szövetségre. Helyileg a tagszervezetek nagyobbrészt a Szocialista Párttal, kisebb részben más pártokkal teremtettek ilyen kapcsolatot. A tagszervezetek által kialakított szövetségekre alapozva alakítja majd országos kapcsolatait ki a Demisz. A továbbiakban a küldöttek elfogadták az országos gyűlés dokumentumait: a programot, a választási téziseket, az alapszabály-módosítást és határozatokat. Nagy Imre tér Olaszországban Nagy Imréről nevezték el vasárnap Poggibonsi olasz kisváros egyik terét. Poggibonsi harmincezer lakosú város Toscanában, Sie- nától északra, a középkori tornyairól híres San Gimignano mellett. A városi tanács a közelmúltban döntött az elnevezésről. Az avatási ünnepségen a polgármester emlékezett meg a mártírhalált halt magyar politikusról. Az ünnepségen részt vett Misur György római magyar nagykövet. Tisztelt Választópolgárok! A Szocialistar Párt Szolnok város és környéke szervezetei országgyűlési képviselőjelöltnek ajánlják a 3. sz. választókerületben dr. Szegedi Károly ügyvédet, a 4. sz. választókerületben Kovács Libort, a Vízügyi és Építőipari Szakközépiskola igazgatóját. Kérjük Önöket, támogassák jelöltjeinket. Ajánlási szelvényüket átadhatják az igazolvánnyal rendelkező megbízottainknak, akik felkeresik Önöket lakásukon, de eljuttathatják választási irodánkhoz is. Jelöltjeink első bemutatkozására 1990. január 30-án 17 órakor kerül sor városi székházunkban, melyre tisztelettel meghívjuk Önöket. Címünk: Szolnok, Tófenék u. 1-3. Tel: 31-714,43-515. A választási kampány ideje alatt ügyeletet tartunk, hétköznap 8-19, hétvégén 8-12 óra között. Várjuk érdeklődő leveleiket, javaslataikat, kérdéseiket. A Szocialista Párt Választási Irodája Német mise Budapesten Ünnepélyes keretek között német misét celebrált Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek vasárnap Buapesten, a Fő utcai Szent Ferenc Sebei templomban. Az istentiszteleten a kormány képviseletében megjelent Beck Tamás kereskedelmi miniszter, jelen volt - Helmut Kohl kancellár személyes megbízottjaként - Wolfgang Gröbl, az NSZK parlamenti államtitkára., Több mint 40 év óta ezúttal tartottak először német misét Budapesten. A továbbiakban minden vasárnap délelőtt 10 órakor német mise színhelye lesz a Fő utcai templom. (MTI)
