Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-27 / 23. szám

1990. JANUÁR 2 7. Néplap 3 Elutazott Budapestről a csehszlovák elnök A pártok érdekérvényesítését szolgálja Beszélgetés az új választójogi törvényről /folytatás az 1. oldalról / regionális összefogásnak, s kí­vánatos lenne, hogy Csehszlová­kia fontolja meg kapcsolódásá­nak lehetőségét ehhez az együtt­működéshez. A magyar-csehszlovák kétol­dalú kapcsolatokat érintve Szű­rös Mátyás javasolta, hogy a két ország külügyminisztériumát bízzák meg a kapcsolatok „jó­szomszédi deklarációjának,, elő­készítésével. E dokumentumban határoznák meg, hogy miként képzelik el a kétoldalú kontaktu­sok új alapokra helyezését. Ez a deklaráció lépne a barátsági és együttműködési szerződés örö­kébe, amely immár betöltötte szerepét. Az államfői találkozóról ter­mészetesen nem hiányzott a bős­nagymarosi beruházás sorsának áttekintése. A csehszlovák tárgyalópartne­rek arról számoltak be, hogy két szakbizottságuk foglalko­zott az építkezés helyzeté­vel, s arra a meggyőződésre jutottak, hogy a vízlépcső- rendszer környezetvédelmi szempontból káros beruhá­zás. Rövidesen megvizs­gálják gazdasági szem­pontból mégis miként le­hetne hasznosítani a mű már eddig elkészült részeit. A beruházás megítélésével kapcsolatban Csehszlová­kia szabad kezet kíván adni a tudomány művelőinek, s a tudományos vélemények szakmai megmérettetését szorgalmazza. A megbeszélésen érintet­ték a két országban élő ma­gyar, illetve szlovák nem­zetiségek helyzetét. Szűrös Mátyás hangsúlyozta: hasznos lenne felmérni a világ­háború után a Csehszlovákiában élő magyarságot ért hátrányok tényeit, s megvizsgálni, miként lehetne orvosolni azokat. Szűrös Mátyás felvetette azt is, hogy hasznos lenne egy magyar egye­tem felállítása Komáromban. Václav Havel támogatásáról biz­tosította ezt az ötletet. Szűrös Értetlenül állunk a Megyei Vá­lasztási Etikai Bizottság január 23- i állásfoglalása előtt. Sem a Szabad Demokraták Szövetsége világos programjának, sem Fodor Tamás­nak és Hortobágyi Zoltánnak nincs szükségük azokra a módszerekre, amelyekkel ez a bizottság minket vádol. Megdöbbenve tapasztaltuk, hogy ez az állásfoglalás milyen za­vart okozott a választópolgárok­ban, tovább erősítve a kopogtató­cédulák kitöltésével kapcsolatos bizonytalanságokat. Ezért kije­lentjük: 1. Semmilyen rendelkezés nem mondja ki, hogy január 23-a előtt három nappal tilos megnevezni, hogy egy párt kit ajánl képviselő- jelöltnek, különösen akkor, amikor a választók többségének kezében ott van már a kopogtatócédula. Ezek begyűjtését nem kezdtük meg, csak felhívtuk a figyelmet, hogy a későbbiekben jelöltünk ne­vére adják. 2. Semmilyen rendelkezés nem intézkedik plakátok kiragasztásá­nak első napjáról, sem arról, hogy mennyi az az "indokoltnál több". 3. Semmilyen kiskorúakra vo­natkozó rendelkezést nem sértet­Mátyás emellett javasolta egy magyarság társadalomkutató in­tézet felállítását is Csehszlováki­ában. A Szűrös Mátyással folytatott megbeszélés után Václav Havel felszólal az Országgyűlés ülésszakán, majd Németh Mik­lóssal és Pozsgay Imrével talál­kozott. A csehszlovák közársa- sági elnök ezután koszorút he­lyezett el a Magyar Hősök em­lékművén a Hősök terén. Szűrös Mátyás díszebédet adott Václav Havel tiszteleére a Magyar Nép­hadsereg Művelődési Házában. Szűrös Mátyás vendégét kö­szöntve méltatta a kelet-európai térségen átsöprő változásokat. Hangoztatta: az elmúlt év forra­dalmi eseményei nyomán vég­képp eltűntek egy működéskép­telen rendszer utolsó bástyái a kontinensen. Közép-Kelet-Eu- rópa népei felismerték, hogy a fejlődést hosszú távon nem az állam, hanem az emberek hatá­rozzák meg. A térség országai ismét az európai társadalmi fej­lődés általános értékeit vallják magukénak, s olyan politikai, gazdasági gyakorlatot kívánnak folytatni, amely megfelel a való­ság és a józan ész törvényeinek Václav Havel, a tőle immár megszokott tömörséggel vála­tünk meg. Az valóban megtörtént, hogy két 12 év körüli élelmes gye­rek bejött irodánkba /úgy tudjuk másokéba is/, hogy pénzt keresse­nek röpcédulák terjesztésével, de mi ezt természetesen elutasítottuk. 4. Semmilyen rendelkezés és etikai norma nem tiltja, hogy szer­vezetek, illetve vezetők politikai múltjáról ne beszéljünk. Egy régi párt és új utódja közötti politikai jogfolytonosság cáfolása viszont nem ami dolgunk. Természetesen, nem torkolljuk le azokat a válasz­tóinkat, akiknek a politikai felelős­ségről más a véleményük, mint az MSZP-nek. Kérni fogjuk, hogy az Etikai Bi­zottság az ellenünk szegezett váda­kat- most már a jelenlétünkben - újra tárgyalja. A továbbiakban is tartjuk magunkat ahhoz, hogy programunk kifejtéséhez, jelöltje­ink megismertetéséhez nem ve­szünk igénybe sanda eszközöket. Ugyanezt kérjük politikai verseny­társainktól is, hogy megőrizhessük a szabad választások békés jellegét és méltóságát. Az SZDSZ Szolnoki Szervezete szolt vendéglátójának pohárkö­szöntőjére; osztotta az általa megfogalmazott gondolatokat. Köszönetét fejezte ki magyaror­szági fogadtatásáért. Megelége­déssel szólt arról, protokolláris kötöttségekől mentes alkotó­munkát folytattak, s a megbe­szélések tanúsága szerint a leg­több kérdésben a csehszlovák és a magyar fél azonos nézeteket vall. A két ország előtt megnyí­lik annak lehetősége, hogy új alapokra helyezze kapcsolat- rendszerét, s igazi,valódi barát­ság szövődjék Csehszlovákia és Magyarország között. A csehszlovák államfő dél­után a Rákoskeresztúri Új Köz­temető 301-es parcellájában megkoszorúzta Nagy Imre sír­ját. Václav Havel ezután időt sza­kított arra is, hogy magyar bará­taival találkozzék. A vendéglátó ezúttal Varga György, a Havel- művek magyar fordítója volt. Václav Havel a baráti ta­lálkozót követően ellenzéki pártok és szervezetek - az MDF, az SZDSZ a Függet­len Kisgazdapárt, a Keresz­ténydemokrata Néppárt, a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt, a Bajcsy-Zsi- línszky Endre Társaság, a Magyar Néppárt, a Fidesz, a Független Szakszerveze­tek Demokratikus Ligája, valamint a Szolidaritás Munkásszövetség - képvi­selőivel találkozott a kor­mány Béla király úti ven­dégházában. Václav Havel csehszlo­vák államfő nem egész 24 órás budapesti látogatásá­nak végeztével közös sajtó- értekezletet tartott a Parlament­ben magyar vendéglátójával, Szűrös Mátyással. Este a parlament előtt búcsúz­tatták ünnepélyesen vaszlav Hávelt, akit ezután Szűrös Má­tyás kikisért a Ferihegyi repülő­térre, ahonnan a csehszlovák köztársasági elnök elutazott Bu­dapestről. Kistermelők / folytatás az 1. oldalról / Az új szervezet alapvető célja a mező- gazdasági kistermelés rangjának és megbecsülésének helyreállí­tása, a termelők érdekeinek kép­viselete, védelme .A megyeszék­helyen tartotta meg tegnap ala­kuló közgyűlését a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Mezőgaz­dasági Kistermelők Szövetsége. Az érdekvédelmi szervezet jog­elődjének tekinti a Kertbarátok és Kistenyésztők Szolnok Me­gyei Szövetségét és ennek meg­felelően továbbra is támogatja közösségeit. Az új szervezet alapvető célja a mezőgazdasági kistermelés rangjának és megbe­csülésének helyreállítása, a ter­melők érdekeinek képviselete, védelme. Ennek érdekében részt kíván venni a kistermelőket érin­tőjogi, gazdasági szabályozások előkészítő munkáiban, terme­lésszervezési, gazdasági jogi in­formációk szolgáltatásában, szakmai továbbképzések szerve­zésében. Az alakuló ülésen az egyéni és kollektív termelőkön kívül szá­mos vállalat képviselője is részt vett. L.z. A Magyar Köztársaság kikiáltá­sa szimbolikusan is felgyorsította a magyar állami és politikai intéz­ményrendszer további változásai­nak folyamatát. Az alkotmány mó­dosítása jogszerűvé tette a több­pártrendszert. Létrejött a köztár­sasági elnök intézménye. Az Or­szággyűlés megalkotta az úgyne­vezett sarkalatos törvényeit, kö­zöttük a választójogi törvényt. Az országgyűlési képviselő-választá­sok közeledtével ennek általános jogi-elvi kérdéseiről kérdeztük dr. Bozsó Pétert, a megyei tanács vég­rehajtó bizottságának titkárát, a megyei választási iroda vezetőjét, aki elöljáróban elmondta:- A választójog és a képviselet tartalma politikailag a legérzéke­nyebb közjogi kérdés. A választó­jog - az állampolgárokat megillető politikai alapjog - gyakorlása egy­ben a képviseleti testület létreho­zásának egyetlen lehetséges esz­köze is. A képviseleti szervek megalakításának módját meghatá­rozó választójogi törvény szabá­lyainak szervesen kell kapcsolód­ni az adott társadalmi viszonyok­hoz.- Szinte minden markáns társa­dalmi-politikai változás szükség­szerű velejárója a választójogi tör­vény felülvizsgálata, a választási rendszer átalakulása. Ez történt most is?- Hazánkban olyan politikai képviselet kialakulása körvonala­zódik, amelyben a különböző po­litikai pártok politikaformáló ereje válik mindinkább meghatározóvá. A korábbitól gyökeresen különbö­ző modellű politikai képviseleti rendszer az eddigiektől eltérő vá­lasztási rendszert is követelt, amely sajátos hazai viszonyainkat veszi alapul. A többpártrendszerre épülő társadalmi-politikai modell­ben a képviselet helye, szerepe is megváltozik, ugyanakkor a több­pártrendszerre épülőparlamentális szisztéma jelentősen megváltoz­tatja az egyes képviselők pozíció­ját is, ideértve a választókkal való képviselet tartalmát, formáját, az irántuk viselt felelősség jellegét. Kereskedelmi vállalati, szövet­kezeti vezetők, a szakma szakszer­vezeti titkárai találkoztak tegnap a Kereskedelmi Szakszervezetek Szövetségének megyei szövetsé­ge által összehívott aktívaülésen. Nem másról volt szó, mint a véle­mények cseréjéről és vitáról - az új szakszervezeti szövetség felada­tairól, a munkahelyi szakszerveze­ti alapszervek vezetőit és tagságát érintő dolgokról. Ezen mutatkozott be a Szolnok megyeieknek a tavaly december­ben megválasztott új szövetségi főtitkár, dr.Vágó János. A har­minckét éves jogász nem először fordult a 350 ezer tagot tömörítő szakszervezeti szövetség megyei csoportjaihoz. Már megválasztása után pár nappal kérte a megyei szövetségi titkárokat, adjanak az új szövetség új tisztségviselőinek- Úgy tűnik fel, az új választójogi törvény legmarkánsabb és legkon- zekvensebb elve, hogy a pártok ér­dekérvényesítését szolgálja, alap­vetően a pártok közötti küzdelem­nek biztosít lehetőséget. Túl ezen, milyen sajátosságait emelné ki?- A törvény megőrzi a hagyomá­nyos és demokratikus választási alapelveket: az általános és egyen­lő választójogot, a szavazás köz­vetlenségét és titkosságát. Foglal­kozik a választójoggal, s kivétel­ként határozza meg a választójog­ból kizártak körét, a megelőző sza­bályozáshoz képest szűkebben. Kizárólag bírósági ítélethez kap­csolja a választójog hiányát. Elvi jelentőségű szabály, miszerint: a választójog gyakorlása a választó- polgár szabad elhatározásán ala­pul, vagyis nem jelent jogi kötele­zettséget a szavazásra. A szabályozás azt a célt hivatott biztosítani, hogy a pártok között a mandátumok elosztása a legtelje­sebb mértékben a választók támo­gatását tükrözze. Alapelv a válasz­tási eljárás nyilvánossága, ami a választások tisztaságának biztosí­tásában meghatározó. Minden, a választópolgárokat érintő szabály­ról, közérdekű információról tájé­koztatni kell a lakosságot. Új elem az is, hogy a szavazóumákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében kell lezárni. Alapelv­ként fogalmazódik meg a törvény­ben, a választáshoz, a szavazáshoz kapcsolódó írásos dokumentációk készítése, megőrzése.- Mint arról már lapunkban is hírt adtunk, megalakultak a vá­lasztási szervek: az egyéni és a területi választókerületben műkö­dő választási bizottságok és érte­lemszerűen az országos választási bizottság. Milyen feladatkörrel, kik lehetnek tagjai?- A választási szervek megalakí­tása, összetétele a pártelvű válasz­tások gyakorlatát követi. Vagyis, minden párt, amely jelöltet állít, illetőleg minden független jelölt megbízottja az érintett választási szervbe delegálhat tagokat. Elsőd­leges feladatuk a választások tisz­taságának biztosítása, a pártatlan­olyan témákat, amelyből kiderül: a szakszervezet felső szerve szol­gálni és szolgáltatni akar - a tagság érdekei szerint dolgozni. A tegna­pi szolnoki találkozón is ezt a munkát folytatta tulajdonképpen az új főtitkár. Nos, a Szolnok megyeiek nem engedték el üres jegyzetfüzettel és kevés gondolattal a főtitkárt. Olyan véleménycsere, vita bonta­kozott ki, amilyen talán még nem is volt a szakszervezeti székház­ban. A vállalati vezetők, szövetke­zeti elnökök, szakszervezeti alap­szervek titkárai elmondták mind­azt, ami e tájon a kereskedelemben dolgozókat érdekli és érinti. A mi­nimális béreket, - amin még a mos­tani 20 százalékos emelés is édes­keveset segít majd - a szakszerve­zeti tagdíjak helyben maradó és a központba utalandó részének egy­ság érvényesítése, a törvényesség ellenőrzése. Működésük alatt hi­vatalos személynek minősülnek tagjai, az egyéni választókerületi választási bizottság, a területi vá­lasztókerületi választási bizottság és az országos választási bizottság jogi személy. A választási szerv elnöke és titkára a pártatlanságot képviseli, egyikük sem lehet a vá­lasztókerületben jelöltet állító párt tagja. A választások szervezése, ügyviteli, technikai előkészítésé­re, lebonyolítására valamennyi vá­lasztási szerv mellett úgynevezett szakértői munkacsoport működik. A munkacsoport döntési hatáskör­rel nem rendelkezik, tagjai esküt tesznek a törvényesség feltétlen betartására.- Újdonságnak tekinthető a tör­vényben is, de választási gyakorla­tunkban is a kampány bevezetése. Első ízben épp mostanában válik aktuálissá. Kik vehetnek részt ben­ne?- A választási kampányban bár­mely választópolgár részt vehet. A törvény fő szabályaként határozza meg, hogy jelöltet ajánló szelvé­nyeket bárhol lehet gyűjteni, meg­jelöli azonban a kivételeket is: pél­dául munkahely, fegyveres erők, fegyveres testületek, tömegközle­kedési eszköz stb. Rendezi a törvény a sajtó, a köz­ponti hírközlő szervek szerepét, kötelezettségeit, itt is alapelv a pártok Számára az azonos feltéte­lek biztosítása. Ez vonatkozik a választási kampány lefolytatása feltételeinek, megteremtésében közreműködő állami szervekre is. A választási kampány politikai kultúránk nagy erőpróbája lesz. Végezetül annyit: valamennyi­ünk érdeke, hogy demokratikus, törvényes választások legyenek. Az Országgyűlés által megalkotott új törvények önmagukban nem ér­hetik el a kívánt célokat. Nagy kér­dés, amelyre a közeljövő ad felele­tet: a törvényekben biztosított jo­gainkkal tudunk-e helyesen, a tár­sadalom többsége, a köz érdeké­ben élni. re inkább vitatott arányát, s azt főképpen: ez a sok vihart átélt, de összetartó szakmai szakszervezet is választás előtt áll: a tagság szá­ntónkén munkáját, a befizetett tagdíj utáni valamiféle részesedé­sét, de főképp érdekeinek nyomó- sabb és hatásosabb képviseletét és védelmét. A vélemények, vitás kérdések özöne azt bizonyította, hogy a pultok mögött álló emberek is valamiféle bizonytalanságot éreznek a jövő iránt, s legalább a szakszervezetben szeretnének bízni. Többen elmondták azt is: az, hogy megválasztása után már a második hónapban a vidé­ket járja a főtitkár, ez már maga is biztató újat jelent.-sj­Vaclav Havel az ülésező Országgyűlésen be­szédet mondott SZDSZ-cáfolat A gyerekek élelmesek voltak- Szőke ­Valóban véleménycsere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents