Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-25 / 21. szám
C AvU-o-, /~o ? JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP Az Országgyűlés második munkanapján Törvényt hoztak a lelkiismereti és vallásszabadságról Elnapolták a nemzetbiztonsági törvényjavaslatot Heves, indulatos felszólalások - Az állami vagyon védelméről szóló törvény előterjesztése A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat tárgyalásával folytatta munkáját szerdán az Országgyűlésjanuári ülésszaka. Az előzó napi vitában elhangzottakra Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt. Elöljáróban utalt arra, hogy a módosító javaslatokat a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság kedden este megtárgyalta, jelentését elkészítette. Kulcsár Kálmán elsőként azokra a felvetésekre reagált, amelyek megkérdőjelezték annak szükségességét, hogy az alkotmányban deklarált alapvető emberi jogokat kell-e még külön, részletes jogszabályokban is rögzíteni. . A miniszter hangsúlyozta: a törvényre szükség van, s nem átmeneti jelleggel. Ez a törvény nagyon is történelmi jelentőségű a magyar fejlődést tekintve, s hatása is az lesz - mondta Kulcsár Kálmán. A bizottság a kormánnyal együtt nem javasolja elfogadni Tamás Gáspár Miklósnak azt a szövegszerű módosítását, hogy a vallásszabadság gyakorlásának törvényességi feltételeinél elegendő csak a Büntető Törvény- könyv megfelelő szakaszára utalni az alkotmány helyett. Mint Kulcsár Kálmán megjegyezte: a képviselőnek elviekben igaza van, de a törvény sajátos arculata, stílusa miatt furcsán hatna a vallás- és lelkiismereti szabadsággal összefüggésben a bűncselekmény fogalmát emlegetni. A miniszter nem javasolta a témával összefüggésben külön is meghatározni az állam és intézményei ideológiai semlegességét, mert az alkotmány és a törvény következetes végrehajtásával ez a kitétel üressé válik. Kulcsár Kálmán végezetül ismételten hangsúlyozta: ez a törvény nemcsak állami, hanem társadalmi értelemben is elismeri az egyházak tevékenységét. Hozzátette: kiküszöbölendő mindaz, ami ezzel kapcsolatosan történt az utóbbi 40 évben egy rossz, téves vagy bűnös politika következményeként; mind szellemi, mind pedig anyagi értelemben szükség van a dolgok helyretételére. Mielőtt sor kerülhetett volna a határozathozatalra, Tóth Károly (országos lista) református püspök jelentkezett szólásra, aki nehezményezte, hogy módosító indítványaival nem foglalkozott a jogi bizottság. Hangoztatta: javaslatai közül egyet feltétlenül továbbra is fenntart, nevezetesen azt, hogy egyházat ne a javaslatban foglalt tíz személy, hanem legkevesebb százan alapíthassanak. Az elnök szünetet rendelt el, hogy a jogi bizottság állást foglalhasson ebben a kérdésben. A szünetet követően Bölcsey György, a jogi bizottság elnöke ismertette a bizottság véleményét, előrebocsátva, hogy az előző napi ülésen is megtárgyalták ezt a javaslatot, s figyelembe véve Tóth Károly püspök érvelését, a bizottság úgy foglalt állást, hogy indokolt százban megjelölni azok számát, akik egyházat alapíthatnak. A bizottság állás- foglalásával a miniszter is egyetértett, s az Országgyűlés is elfogadta azt. Határozathozatal következett: az Országgyűlés a már elfogadott módosító indítványokkal együtt 304 szavazattal elfogadta a törvényjavaslatot. Ezután az Országgyűlés megbízza a Minisztertanácsot, hogy mindazokat a megállapodásokat, amelyeket az állam a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény hatályba lépése előtt az egyházakkal kötött, velük együttműködve 1990. december 31-ig vizsgálja felül. Gál Zoltán belügyminisztériumi államtitkár tájékoztatta a Tisztelt Házat a Duna-gate néven ismertté vált lehallgatási botrány néhány tapasztalatáról, (Folytatás a 2. oldalon) Elkezdődött a második nap Naponta mintegy 70-100 mázsa kenyeret sütnek a Szolnok Megyei Sütőipari Vállalat kunszentmártoni üzemében. Sajnos az áremelések miatt a péksütemény gyártása visszaesett. Képünkön Benke Anikó, a malomipartól érkező liszt minőségét ellenőrzi. Fotó: T.Z. Választási előkészületek intenzív szakaszban Sajtótájékoztató a megyei helyzetről Az országgyűlési képviselő- választások megyei szervezésének előkészítéséről, jelenlegi helyzetéről és az ezzel összefüggő időszerű feladatairól tartottak sajtótájékoztatót tegnap délelőtt a megyei tanács épületében. A tájékoztatón dr. Bozsó Péter, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára, a megyei választási iroda vezetője számolt be a törvény meghozatalát követő intézkedésekről. Elmondta, hogy miután az ideiglenes köztársasági elnök március 25-ére kitűzte a választásokat, megyénkben is intenzívvé vált az előkészítés. Ennek korábban kevésbé látványos szakaszáért véget. Egyebek között a törvényes keretek között választották meg a területi választási bizottságok tisztségviselőit, tagjait, illetve párttagjait. Az előkészítés szakaszáról szólva említette, hogy a választójogosult állampolgárok névjegyzékét az Állami Népességnyilvántartó Hivatal végezte. Az úgynevezett kopogtatócédulák időben elkészültek, de a kézbesítés már nem volt probléma- mentes. A január 24-i széthordá- si határidőt azért a legtöbb helyen be tudták tartani, de az már tegnap nyilvánvaló volt, hogy a mégye 328 ezer 820 választó- polgára közül mintegy 3-4 ezer (elsősorban a külvárosokban, illetve a külterületeken lakók) már csak késve kapják meg az értesítő és jelölőlapot. A többségében tanácsi dolgozókból álló kézbesítőknek ugyanis mindössze két-három nap állt rendelkezésükre, hogy személyesen felkeressenek minden választó- polgárt. Itt tett említést arról, hogy a Posta - miután az munkaidőn túli megbízatást is jelent - nem vállalkozott a kézbesítésre, ezért esett a választás a tanácsiakra. Más kérdés, s ez előnyös, hogy ők egyúttal tájékoztatást is tudnak adni az embereknek. Dr. Bozsó Péter a tapasztalatokról is szólt. Úgy fogalmazott, hogy a fogadtatás differenciált volt, tehát volt, ahol kulturáltan vették át a kopogtatócédulákat, de ennek ellenkezőjéről is érkeztek információk, mint ahogy arról is, hogy a lakosság (ez országos becslés) tíz-húsz százaléka megtagadja a cédulák átvételét. A megyében ez a tendencia nem jellemző. Sajátos problémaként említette, hogy a késedelem oka egyes településeken az volt, hogy a helyi tanácselnök is indulni kívánt a választásokon, ezért - összeférhetetlenség miatt - a tanácsi dolgozók nem működhettek közre, ami megnehezítette a kézbesítést. Arról is tájékoztatta a jelenlévőket, hogy megkezdte működését a választási iroda, mely ügyeletet tart. Igazgatási, jogi, szakmai, szakértői kérdésekben lehet munkatársaikhoz fordulni. Hasonlóképpen a területi és az egyéni választókerületben létrehozott választási bizottságokhoz is. Hangsúlyozta, hogy az iroda a törvényesség szellemében pártsemleges alapon működik együtt a pártokkal. Gyuricza Péter, a területi választási bizottság elnöke a testület összetételét ismertette, majd arról szólt, hogy a bizottság feladata: a választás tisztaságának biztosítása, a pártatlanság, a törvény érvényesítése, illetve - ha az szükséges - a választási törvény rendjének helyreállítása. Elmondta azt is, hogy a testület munkájában a február 23-áig bejelentett független jelöltek képviselői is részt vehetnek. Dr. Tóth Éva, a megyei választási iroda vezetőhelyettese adott ismertetést a választás egyes jogi kérdéseiről, kiemelve azt, hogy miután a törvény értelmezése sokszor nem egyértelmű, az országos választási szerv javasolja a jelenlegi Ország- gyűlésnek, szövegezze meg azokat épp a jogviták megelőzése érdekében. A jogi kérdések közt hívta fel a figyelmet arra, ha valaki kimaradt a névjegyzékből, február 3- áig kifogásolhatja ezt a helyi vb- titkárnál. Március elejéig ugyanis mód van a pontosításokra.- Szőke A hídépítők bizakodnak Az idén behozzák a tavalyi lemaradást Tegnap délután Szolnokon a városi tanács nagytermében a lakosság és a pártok képviselőivel találkoztak azok, akik valamilyen formában részesei a Tisza-híd és a 4-es elkerülő szakasza építésének. A munkák állásáról Aut Györgyi számolt be, elmondta, hogy a tavalyi esztendő munkálatai lendületesen indultak. Száznegyven munkagép tette a dolgát, ám jött az árvíz és ez jelentős megtorpanást okozott. Ennek ellenére végezték a cölöpözés munkálatait, és mintegy 200 millió forintot érő munkát végeztek el. A tervezettől 40 millióval maradtak el, ám ezt az idén megpróbálják behozni. Új fordulatot jelent az építés menetében, hogy a 4-es főutat a Tószegi út felüljárón fogja keresztezni, ami érdekes módon némileg csökkenti a költségeket. Az átlag halandó ugyanis azt hinné, ez kerül többe. Épül az árvízvédelmi töltés is a Szandai réten, és elképzelhető, hogy a Sportreptér és környéke az idén már védve lesz az áradástól. Az 1990-es évre 225 millió forintnyi munkát terveztek, és ebben benne van a 40 milliós elmaradás is. Az idei esztendő végére az átéri híd egyik felét betolják a helyére, 1991 végére pedig a két parton épülő hídelemek középen találkoznak. Az épülő gát mellett védő erdősávot is telepítenek, Nagy István, a KÖTI-KÖVIZIG igazgatója úgy véli, ez az építkezés jó példája lehet annak, miként lehet a különböző érdekeket összeegyeztetni. Természetesen a lakosság türelmetlen, volt aki felvetette, miért kell napjainkban négy esztendőn keresztül építeni egy hidat, amikor a század eleji vashíd egyetlen év alatt megépült? Volt, aki a hobby- tulajdonosok képviseletében a mentetlen sorsa miatt aggódott. A szép számú érdeklődők minden kérdésükre szakszerű választ kaptak.
