Néplap, 1990. január (41. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-13 / 11. szám
6 Néplap 1990. JANUÁR 13.------------------------------------------------------------------------------------S ok erdélyi magyar lap került a kezünkbe az elmúlt napokban, hetekben. Érdeklődéssel olvastuk őket, elsősorban nem a nagy, országos eseményekre voltunk kiváncsiak, azokról a televfzió, a rádió és a magyar írott sajtó is részletesen tájékoztatott, inkább a hétköznapok krónikáját kerestük bennük. Azt, hogy a romániai események hogyan tükröződnek az ottani hétköznapokban, az emberek mindennapi életében. Válogatásunknak is ez volt mmem ; Tagtoborzó az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetébe Megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség /RMDSZ/ 1989 december 22-én Bukarestben, mint a romániai magyarság nemzetiségi közképviseleti és érdekvédelmi szervezete. Székelyudvarhelyen karácsony szombatján megalakítottuk az RMDSZ helyi alapítószervező csoportját,amire helyi gondjaink sarkalltak. A Romániai Magyar Szó december 26-i számában nyilvánosságra hozott, Domokos Géza által aláírt RMDSZ programkiáltványt maradéktalanul vállaljuk. Különösen fontosnak tartjuk a következő megállapítását: az RMDSZ "a romániai magyarság önrendelkezési jogának elvi alapján áll, mindazzal együtt, ami ebből természetszerűen következik". Sajátos helyi gondjaink között a legelső az egykori Székely Anyaszék területén kialakítandó Udvarhely megye haladéktalan létrehozása. Követeljük, hogy katonafiainkat azonnal szabadítsák föl bányarabszolgaságukból. Sürgős feladatunk az idegenbe, országhatárainkon kívül vagy idegen nyelvi környezetbe szakadt szakembereink hazahozatala. Elsőrendű fontosságúnak tartjuk a magyar nyelv mint második hivatalos nyelv elismerését Erdélyben. A magunk részéről teljes támogatásunkról biztosítjuk a Nemzetmentő Front Tanácsát, minden erőnkkel részt kívánunk venni Hazánk új, demokratikus rendjének felépítéséből, ugyanerre felhívjuk városunk minden becsületes magyarját. Székelyudvarhely, 1989. december 24. RMDSZ székelyudvarhelyl alapító-szervező csoportja Jönnek a magyarok! Jönnek szabadon, ahogy mondják a mosolygó román határőrök, vámosok üdvözletétől kísérten. Jönnek, és hoznak gyógyszert, kötszert, élelmiszert és lelki táplálékot: olvasnivalót, biztató mosolyt, testvéri kézfogást. Valamennyi fontosabb magyarországi politikai párt képviselői megjelentek minálunk. Sok régi barát, ismerős gyűjtőakciót szervezett, személygépkocsival. fuvart vállalt a vérző Romániá- ba.Egymást érik a magyarországi rendszámú autók: budapestiek, debreceniek, veszprémiek, miskolciak, soproniak. Békéscsaba pedig egész küldöttséggel képviselte magát: testvérvárossá fogadta a Székely Anyavárost, városunkat. /Szabadság - Az RMDSZ Székelyudvarhelyi Szervezetének lapja - 1989. december 30./ Megújulás Legnyomasztóbb talán szellemi nyomorúságunk volt. Az, hogy kirekesztettek az egyetemes értékek áramlatából. Hogy béklyók kötötték s őrök fogták vissza gondolataink szabad szárnyalását. Hogy minden megnyilatkozásunkban lázadást sejtettek, s minden szándékunkat félremagyarázták. Hogy hamis szólamok, hatalmi eszközök emelték magasba, s terjesztették gombamód az álértékek, imposztorok siserehadát. Hogy... Mindenki maga folytathatja a szomorú példák hosszú sorát, melyeknek végre a múlt kárhozatra ítélt, örökre elásott kelléktárába kell kerülniük. Az irodalomban, a művészetekben, a művelődésben is eljött az általános megújhodás. Ezt kívánjuk lapunkkal mi is segíteni, közreadva mindazt, ami humánumot, a valódi testvériséget, sajátosságunk méltóságát, a teljes jogegyenlőséget, új világunk kiteljesedését, megerősödését szolgálja becsületesen, őszinte jóindulattal és színvonalasan, úgy, hogy ne találtassék könnyűnek sem az ítészek, sem az olvasók elvárásának mérlegén. Mai bldalunkon olyan alkotásokat, alkotói vallomásokat közlünk, melyeket e drámai napok szültek, a csodálatos fordulat tett közlésképessé, aktuálissá. Várjuk toliforgatóinkat, hogy írásaikkal, képeikkel, nyomtatásra szánt munkáikkal támogassák megújult napilapunk törekvéseit. Tompa Gábor Vers a semmiből A Senkiföldjén senkinek semmihez van joga kisemmizettek semmizik a senkiket tova. A Semmi egén felragyog a Senki sugara: a gaz lehúz, altat, befed: a nincsen ugara. V De Isemmiből csak semmi lesz s e vers csak töredék; semmiért semmit senkinek, elég, elég, elég. ________________________________ F ELHÍVÁS Hargita megye honpolgáraihoz! Történelmi napokat éltünk és élünk ? Győrött a nép akarata, miénk, a becsületes embereké, a népé a szabadság, érvényre jut a demokrácia. Országszerte és a mi megyénkben is ! Amint az Orszógmentcsi Front Tanácsának a reggeli érákban rádióban és televízióban közzétett Felhívása is hangsúlyozza : a forradalom győzelmes folyamata visszafordíthatatlan. Azzal együtt, hogy az ország egyes városaiban még elszigetelt, kriminális egyének, vagy csoportok áruló tettei továbbra is »áráldozatokat követelnek. Megszületett az igazi egyetértés az ős zes honpolgárok, valamennyi társadalmi kategória, nemzetiség, az anyanyelvét, vallását, demokratikus nézeteit szabadon gyakorló minden állampolgár kozott. A nép. a hadsereg és más fegyveres erők szilárd egysége, együttmunkálkodása szavatolhatja és szavatolja is ezt a nemzeti egyetértést! Az ORSZÁGMENTÉSI FRONT HARGITA MEGYEI TANÁCSA azzal a FELHÍVÁSSAL lor- dúl a megye összes lakóihoz, hogy szilárd egységben, egyetértésben, őszinte és igaz testvériségben védje, konszolidálja meg közös győzelmünket. Józanul, fegyelmezetten, békésen, úgy. ahogyan ezt megköveteli, feltételezi nehezen kivívott igazi, új demokráciánk I Győzzön a józan ész, az értelem ! Éppen ezért határozottan elejét kell venni mindennemű túlkapásnak, meggondolatlan cselekedetnek, egyéni megtorlásnak I Nyugalomra van szükség a békés átmenethez ! A demokrácia feltétele a humánum, a törvényes rend biztositása ! Tegyünk meg mindent, hogy úgy legyen I Aki felelőtlen tetteket hajt végre, az szabadságunknak, kivívott sikereinknek árt. Határozottan le keli leplezni ez ilyen elemeket és lehetetlenné tenni bűnös cselekedetek végrehajtását. Akár az égés: országban, Hargita megyében is Testvérek, magyarok és románok eltek, szenvedtek együtt. Most pedig együtt töltjük első szabad Karácsonyunkat, a szeretet ünnepét ! Kövessék ezt a békés, teremtő munka napjai ! MEGYÉNK MUNKÁSAI. FÖLDMŰVESEI, ÉRTELMISÉGEI, ÖSSZES HONPOLGÁRAI I Győzelmünk megerősítése, szabadságunk, demokráciánk építése munkára szólít! Az anyagi javakra szükségünk van ! Dolgozni, termelni kell I Csakis ez lehet szilárd alapja szabad életünknek a megyében, az országban egyaránt! Adjuk tanújelét megfontoltságunknak az ünnepi pillanatokban - napokban is I Felhívjuk az élelmiszeripar, kereskedelem dolgozóit, hogy ezekben a napokban is legyenek meg minden tőlük telhetőt a lakosság ellátásáért, a honpolgárok pedig vásárlói minőségben, odják tanújelét megértésüknek és fegyelmezettségüknek ! Védjük meg szabadságunkat ! Fegyelmezetten, határozottan, megfontoltan I ÉLJEN A NÉP GYŐZELME, KIVÍVOTT IGAZ SZABADSAGA. ÉLETÜNKET MEGÚJÍTÓ BÉKÉS ALKOTÓ MUNKÁJA! PATAKI IMRE, az Országmentő Front Hargita Megyei Tcnócsánok ideiglenes elnöke Visszásságok a segélyelosztásban Varrnak, akik tarisznyával lesik az érkezőjavakat, és igyekeznek ezekből minél többet megkaparintani, hogy üzletelhessenek vele. Innen is, onnan is hallom: a cigányok. Kedves polgártársak, ne általánosítsunk! Ebből elég volt. Sok-sok becsületes munkás, technikus, orvos, zenész... cigány. Sokan ott voltak a szabadságot követelő tömegek soraiban is. Másrészt: kedves cigány nemzetiségű polgártársak! A szabadság útja előttetek is nyitva áll. Megvan a lehetőség, hogy megbecsült, egyenlő jogokkal rendelkező nemzetiséggé váljatok a demokratikus, szabad hazánkban. Rajtatok is múlik, hogy ezután a cigány név ne jelentsen soha többé lealacsonyító jelzőt. Ne tűrjétek, hogy egyes felelőtlen harácsolók szégyent hozzanak a nagyszámú együttélő cigányságra. /Népújság 1990. január 4./ Az igazi internacionalizmus új szelleme Új szelek fújnak Európa, de mondhatni az egész világ politikai színterén. Az enyhülésé, a megértésé. És nem a tegnap, tegnapelőtt óta. S bár elérkeztek országunk határaihoz is, sokáig megütköztek az önkény emelte mesterséges falon, Hírközlő szerveink tevékenységét béklyóba verte a cenzúra, az "irányítás" - s így manipulált információk kerülhettek a lapok hasábjaiba. Most, a forradalom győzelme magasra emelte - még pontosabban: eltüntette - a sorompót a nemzetközi hírközlés előtt is. /Egyébként ezt a tényállást hangsúlyozta az Ageipres hivatalos nyilatkozata is./És megindult az információ-áradat ki - és be az országba, úgy, ahogy az természetes is egy demokratikus, magát civilizáltnak nevező országban. Ebbe a keretbe illeszkedik bele az a részletes tájékoztatás, amelyet a hazai és külföldi hírügynökségek szolgáltattak, szolgáltatnak - számos helyszíni közvetítés alapján is - a románai eseményekkel kapcsolatosan, józanul, sallangmcntcscn, reálisan és tényszerűen. Az információáradatból pedig jóleső érzéssel szerezhetnek tudomást olvasóink is az országunk iránt megnyilvánuló együttérzésről, nagy érdeklődésről, s nem utolsó sorban az igazi, új internacionalizmus és szolidaritás megannyi felemelő megnyilvánulásáról. Ezek láttán, hallatán megelégedéssel nyugtázhatjuk: velünk, mellettünk vannak a világ becsületes emberei, a nemzetközi közvélemény is. Nemcsak véleményével, állásfoglalásával, hanem a legnemesebbértelemben fogalmazódott támogatással. Hivatalos szervek és szervezetek, vallásfelekezetek, nemzeti vörös- kereszt bizottságok, intézmények és magánszemélyek ajánlják fel önzetlen, fclcbaráli - nagyon is jólfogó - támogatásukat, segítségüket. (Hargita Népe 1989. december 25 A gyilkosokat Megdöbbenve értesültünk tegnap, hogy Nagygalambfalván /Bögöz község/ három személy személyi bosszúból megölte Sándor Sámuelt, a volt néptanács hajdani elnökét, a nagygalamb- falvi mtsz elnökét. Arról is értesültünk, hogy a község lakóinak döntő többsége mély megdöbbenéssel, felháborodással fogadta a hírt. Mint ahogyan Opreai Mihai őrmester elmondta, segítséget kértek a matricagyár népőrségétől, akikkel együtt a GYILKOSOKAT LETARTÓZTATTÁK és Székehlyudvarhelyre szállították. Ugyancsak a törzsőrmestertől értesültünk, akiket másik letartóztatták két kollegájával együtt már első nap beválasztottak a község tevékenységét irányító tanácsba, hogy Betfalván is megölték Balogh Imre molnárt, falufelelőst. Egyébként a helyszínre érkeztek a Csíkszeredái hegyaljai alakulat és ügyészség tagjai is az esetek tüzetes kivizsgálására. Mert nem maradhat büntetlenül egyetlen garázda gyilkos sem. Nem csak a régi rend gyilkosai kerülnek a nép törvényszéke elé, hanem azok is, akik az adott helyzettel visszaélve gyilkolnak. (Hargita Népe 1989. december 25/ A közrend szolgálatában A hagyományos újévi ünnepnapok a rend és a köznyugalom légkörében teltek el - nyilatkozta lapunknak Sarea Mihai rendőralezredes. A rendfenntartó szervek, a katonaságból, a hazafias alakulatokból és a rendőrökből alakult csoportok ezekben a naplókban állandó jelleggel szolgálatot teljesítettek, hogy elejét lehessen venni az esetleges meggondolatlan, törvénytelen cselekedeteknek. Sajnos, mégis akadtak elítélendő tettek, például lopás, de az elkövetőket sikerült leleplezni és letartóztatni. Alsó- sófalván a féktelen indulat emberéletet követelt: lókupecek egykori nézeteltérése torkollott gyilkosságba. /Egyébként a bűntény elkövetőit letartóztatták, s közrendünket, biztonságunkat, a nép érdekeit szolgáló szigorú felelősségre vonás sem marad el./ /Hargita Népe 990. január 4./ Szabad népgyűlés Marosvásárhelyen Ünnep. A szeretet, testvériség ünnepe ez a ködös téli reggel. 1989. december 23., szombat. Szabadságunk szombatja, olyan népgyűlés, amelyre nem kellett mozgósítani az embereket. Jöttek rrYaguktól, románok, magyarok és más nemzetiségűek, munkások és értelmiségiek, a dolgozó parasztság képviselői, nők, férfiak, gyermekek, idősek és fiatalok. Jöttek megünnepelni a győzelmet, népünk győzelmét, a diktatúra, az áljelszavakban tobzódó hatalom felett. Jelszavak, zászlók hirdették, hogy annyi év után, valóban népünké a hatalom. Hatalom, amelyre méltónak kell lenni továbbra is, ezután is, ha majd elmúlnak a győzelem mámoros pillanatai. Hatalom, amely emberi méltóságot, önmagunk és a velünk, körülöttünk élők tiszteletét, megbecsülését jelenti. Hatalom, amely szólásszabadságot jelent, amit a legnagyszerűbben bizonyított ez a mai népgyűlés. Igazgató gyertyával Ilyet sem láttam életemben: vállalatigazgatót, fényes nappal, égő gyertyával a kezében a város központjában. Ismerem még abból az időből, amikor a helyi néptanács községgazdálkodási osztályának a főnöke volt, s azóta is, többször találtoztunk, hogy kinevezték a Nyárádtői Be- tonelemgyár első számú vezetőjévé. A rendkívüli helyzetben, amikor a municípium máskor életveszélyesen forgalmas központja átalakult amolyan sétálóutcává, magam is szokatlan módon szólítom meg, átfogva a vállát, hátha nem haragszik meg emiatt gondolattal. Persze, hogy nem sértődik meg, hiszen mindig is nagystílű, de ugyanakkor közvetlen és egyenes embert volt Socol Viktor mérnök. Kissé banálisán hangzik az elsőkérdésem, de föl kell tennem.- Hova igyekszik a gyertyával?- Annak az ismeretlen halottnak viszem, aki a szabadságért vesztette életét. Az emberek, a fiatalok nem voltak agresszívek. Nem tettek egyebet, mint hogy skandáltak. Maguk költötte jelszavakat hangoztattak. Az igaz, hogy betört a közeli áruház vitrinje, de tessék megnézni, és elhinni, hogy senki egyetlen, a kirakatokban vagy az üzletben lévő tárgyhoz sem nyúlt hozzá. /A Maros megyében megjelenő Népújság 1989. december 24-ei számából/- Készítsük elő a legnagyobb aranyüstöt, mert illusztris vendégeink érkeznek Erdélyi magyar lapokban olvastuk