Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-09 / 293. szám

1989. DECEMBER 9. j^ÉPLAP 15 Jégkorong Kitűnő mérkőzés, igazságos eredmény Lehel SC-Magyar válogatott 8- 812-2,4-2,2-4/. Jászberény, 1500 n., v.: Juhász, Kristóf, Léber. Lehel SC: Mihonik-Vaszjunin 1/1/, Do­nika 1/3/, Vlaszov 1/2/, Kulikov 3/1/, Bálint 1/2/. Csere: Bállá, Ba- tó, Pápai /l/, Leleszi, Molnár 1, Szabados, Sípos /l/, Szajka, Si­mon, Bujdosó. Edző: Kercsó Csa­ba. Magyar Válogatott: Póznik- Miletics, Teljék, Szajlai, Hudák 1, Orbán. Csere: Géczi /kapus/, Hor­váth, Kangyal, Mayer /2/, Dobos 1, Pindák, Scheiber /l/, Füzesy 1/2/, Ancsin L. 1, Ancsin J. /5/, Ba­logh B. 1, Rozgonyi 3121. Szövet­ségi kapitány: Boróczy Gábor. Ki­állítás: 6, illetve 14 perc. Gól egyé­ni akcióból: 1, illetve 1. Óriási iramban, Lehel támadá­sokkal kezdődött a mérkőzés, mégis a gólokat az első tíz percben a válogatott ütötte. Akétgólos hát­rányba került hazaiak még nagyob sebességre kapcsoltak és Donika, majd Kulikov révén ledolgozták hátrányukat. A második húsz percben úgy tűnt, hogy gyorsan döntésre viszi a dolgot a hazai csapat, 6-3- as előnyre tett szert. A há­romgólos hátrány azonban nem szegte kedvét nemzeti csapatunknak, még a har­mad befejezése előtt felzár­kózott. A befejező játékrészben is hatalmas volt az iram, gyorsan peregtek az esemé­nyek. A harmad felénél már ismét döntetlen - 6-6 - volt az állás. A három sorral ját­szó Lehel az utolsó tíz perc­ben kétszer is megszerezte a vezetést, s már győztesnek látszott, amikor a befejezés előtt 44 másodperccel a vá­logatottnak sikerült egyen­lítenie.- Szántai ­Izgalmas jelenet a válogatott kapuja előtt Mondja a magáét A múlt vasárnap délelőtt kerék­asztal beszélgetés folyt a szolnoki rádió stúdiójában a megye NB li­es és NB IU-as labdarúgó csapatai vezetőinek részvételével. Bizo­nyára sokan hallgatták az adást, melynek során telefonügyeletet is tartottak az esetleges szurkolói hozzászólások, kérdések miatt. Hat helyett öt meghívott egyesü­let képviseletében a vendégek másfél órás műsorban értékelték együtteseik őszi szereplését, csu­pán a rákóczifalviak hiányoztak az asztal körül. Fodor Ferenc ezzel kapcsola­tos hétfői telefonhívása nem lepett meg. Mivel fülkéből hívott, a hi­degtől didergő hangon megsúgta: - azt hallottam bajban vannak a Vo­lán Rákóczi focistái. Lehet, hogy tavasszal már nem is állnak ki a bajnoki mérkőzéseken, biztosan ezért nem vállalták a fellépést a rá­dióban. Szerettem volna már a mű­sor idején is betelefonálni, de a megadott szám állandóan foglaltat jelzett. Ami a telefont illeti, magam is próbálkoztam legalább húsz alka­lommal, sajnos sikertelenül. A mű­sor után jeleztem is ezt Tamási László szerkesztő-riporternek, de hogy a patinás Volán Rákóczi baj­ban lenne, igazán nem tudtam el­képzelni. Gyors telefon a faluba - ez működött - dr. Horváth Ferenc - nének, az egyesület gazdasszonyá­nak, akit arra kértem, szóljon hoz­zá a történtekhez.- Meg kell mondjam, rosszul esett, hogy a műsor után többen megkérdezték a faluban, miért nem képviselt minket valaki a be­szélgetésen. Ha időben értesítették volna egyesületünket, akkor teljes lehetett volna létszám. Én magam később tudtam meg Sebők Györgytől, a csapat edzőjétől, hogy mi történt. Pedig sok mende­mondára megadtuk volna a vá­laszt, mert tényleg hasonló dolgo­kat beszélnek a faluban, mint ami­ről a telefonáló is szólt.- Tessék, itt a lehetőség, mond­ja el a Néplapnak.- Átalakulóban van a szakosz­tály, ez igaz, de feloszlásról, a baj­nokságtól való visszalépésről szó sincs. Két bázisvállalatunkkal kö­zösen megpróbáljuk olyan munka­helyekre irányítani a játékosokat, ahol nem érzik hátrányát a focinak, és munkájukkal meg tudják keres­ni a megélhetéshez szükséges pénzt. Tehát arról van szó, hogy konkrét munkahelyen konkrét fel­adatokat fognak ellátni, ami ko­rábban nem volt jellemző, s talán ez okozott néhányuk fejében ki­sebb zavart. A teljes képhez az is hozzátar­tozik, hogy Tamási László utólag készített egy anyagot Sebők edző­vel és ebben a szakember is meg­cáfolta a feloszlással kapcsolatos kósza híreket. /ni/ Old-boy gála Füreden Mostanság, télvíz idején a fiatal lab­darúgók is már csak teremben szeretik terelni a pettyest, nem beszélve a közel­múltban kiöregedett "rókákról", akiket nemcsak a hótól, a jégtől, hanem időn­ként már a széltől is óvni kell. Tudva ezt, a Tiszafüredi Sportlétesítmények Igazgatósága villámtomát rendez im­pozáns sportcsarnokában december 9- én a DVTK, a Karcag és Tiszafüred öregfiúi számára, ahol negyedik meg­hívottként a kelet-magyarországi sport- újságírók alkalmi válogatottja is fellép. Az ünnepélyes megnyitót követően egész délután pattog majd a labda, sor­solásnak megfelelően. 14.00 DVTK- Karcag, 14.40 Újságírók-Tiszafüred, 15.20 Karcag-Tiszafüred, 16.00 DTK- Újságírók, 16.40 DVTK-Tiszafüred, 17.20 Újságírók-Karcag. * * * Vasárnap Szolnokon is lesz terem­torna. A MÁV MTE és a SIG közös ren­dezésében egésznapos, színes progra­mot láthatnak az érdeklődők. A négyes tornán résztvevő csapatokon - Békés­csaba, Eger SE, Metripond SE - kívül itt is fellépnek a deresedé hajú régi ked­vencek. Program: 10.00 Békésesaba- Metripond, 11.00 MÁV MTE-Eger SE, 14.00 MÁV MTE Öregfiúk-Vendéglá­tó Vállalat, 15.00: III. helyért /délelőtti vesztesek/, 16.00 Tiszaliget SE-Egri Lendület SE /női mérkőzés/, 17.00 dön­tő. 18.00 eredményhirdetés. Belépődíj 20 forint/forduló, egész napra 32 forint. * * * A Mezőtúri Honvéd SE elnöksége csütörtöki ülésén Földei Jánost, a lab­darúgók vezetőedzőjét 1989. december 31-i hatállyal felmentette tisztségéből. Az utódlás kérdésében a jövő héten te­szi le javaslatát a szakosztály az elnök- ség asztalára. _______________________ H étvégi sportműsor SZOMBAT Asztalitenisz. Diákolimpia III korcsoport, Killián Főiskola, 9.30. NB II férfi: Mezőtúri AFC-Kiskun- halasi AC, Mezőtúr, 11.00. Kosárlabda. Férfi: Szolnoki Olajbányász-Soproni SE, Tiszali­get, 17.00., Took, Hajniss. Karcagi SE-Miskolc, Karcag, 15.30. Női: Sz.MÁV MTE I-Miskolci Postás, Véső út, 11.00. Labdarúgás. Öregfiúk terem­torna, Tiszafüred, 14.00. VASÁRNAP Asztalitenisz. Diákolimpia IV- V korcsoport, Killián Főiskola, 9.30. Kézilabda. Női torna Jászbe­rényben. Lehel Ifi-Veresegyháza 9.00. B.Bányász-Jb.Tanítóképző, 10.15. Masterfil-Lehel SC 11.30. SÍrok-Veresegyháza 12.45. Lehel Ifi-Sirok 14.00. Döntő: 16.30. Sakk. Szolnoki Mezőgép- Bp.Spartacus, Mezőgép Vállalat, 10.00. Vívás. Városi úttörő csb., Szol­nok, Véső u. 8.30. Labdarúgás. MÁV MTE-SIG teremlabdarúgó torna, Tiszaliget, 10.00. Közepes a félévi értesítő Hullámzó teljesítmény A labdarúgó NB II Keleti­csoportjának janus arcú együt­tese volt az ősszel a MÁV MTE legénysége. Biztató kezdés, harmatgyenge folytatás, jó fi­nis. Talán röviden így össze­gezhető szereplésük. A félévi bizonyítvány éppen csak köze­pesre sikerült, miután a leját­szott tizenöt mérkőzésen öt győzelem, ugyanannyi döntet­len és vereség született, a 19- 22-es gólkülönbséggel húsz bajnoki pontra futotta. Ha fi­gyelembe vesszük az új sza­bályt, miszerint a tiszta győze­lemért három, a döntetlenért egyetlen bajnoki pont jár, akkor közelítőleg 45 százalékos telje­sítményt könyvelhetett el Szat­mári János vezetőedző, akivel az elmúlt időszak szakmai ta­pasztalatairól beszélgettünk. Jó rajt után zuhanórepülés Szatmári János- Sokkal többet vártam a csapatomtól - vágott a közepébe Szatmári János. - Rendkívül rossz tavaszi szezon után nyáron úgy tűnt, hogy egy becsületes felkészü­lés után jól összerázódtunk. Rossz sorsolásunk ellenére nem is volt különösebb bajunk az elején, aztán egyszer csak beütött a ménkő. Hét- ről-hétre otthon és idegenben sor­ra jöttek a vereségek, és amíg rálel­tünk a bajok vélt okára, elúszott jó- néhány beütemezett pont.- Mik voltak azok?- Anyagi természetű problémák vetődtek fel igen élesen, amik elte­relték a játékosok figyelmét a mér­kőzésekről. Egyszerűen megélhe­tési gondokkal küszközdtek a csa­pat tagjai. Csak példának említem, a biztos kezdőembemek számító Csató 4500 forintos bruttó fizetést kapott. Az igaz, hogy a prémium- rendszer alapján jóval többet is ke­reshettek volna, de ahhoz az élme­zőnyben kellett volna tartózkod­nunk, ami szerintem irreális köve­telmény. Mindenki megpróbált se­gíteni magán ahogy tudott, a lab­darúgás már nem jelentett számuk­ra biztos talajt, nemegyszer lógó orral, lesütött szemmel, szinte unottan vonultak ki az öltözőből, szemükben a lelkesedés legapróbb szikrája sem csillogott. Bármeny­nyire is szégyen, meg kell monda­ni, hogy volt olyan játékos, aki azt se bánta volna, ha kiesünk, mert az megkönnyítette volna a távozásáf Az ösztönzési rendszerünk egy si­kerorientált csapamái, ami az élre tör, jól működne, de a mi képessé- ginknek megfelelő 6-8 helyen mindössze 1800 forintot kaphat egy játékos a győzelem fejében. Ilyen körülmények mellett az utol­só fordulókban mégis kivágtuk a rezet, bár a tizedik helyről folytat­juk tavasszal, de a negyediktől csu­pán három pont választ el bennün­ket.- Itthoni mérkőzéseiteket figyel­ve azt tapasztaltam, több gólt kap­tatok pontrúgásból és oldalról be­adott labdák után. Feltűnt-e neked is, netán tévednék?- Gyors csatáraink miatt egy tá­madó szellemű együttes kialakítá­sán fáradozunk, ami nem mindig párosul zárt védekezéssel. A hát­védsor hibái az egész csapatot ter­helik, mert a középpályán sem vol­tunk védekezésben erősek, ami an­nak tudható be, hogy sok volt a sé­rült, beteg játékos, tehát átgondolt, alapos szakmai munkát csak hébe- hóba végezhettünk. Tény és való, drága pontokkal fizettünk a pont­rúgásokból kapott gólok miatt el­vesztett találkozókért, később ezért került Ágh helyére Csató a védelem tengelyébe, akinek fejjá­tékával sokat erősödött a hátsó alakzat.- Emlékeztetni szeretnélek a legutóbbi nyári beszélgetésünkre, amikor a tavaszi szezon értékelésé­ről szólva, több esetben hivatkoz­tál sérülésekre. Most mintha ismét­lődne a lemez, nem húzódik e mö­gött valami szakmai hiba?- A téli felkészülés során egy emeltszintű fizikai terhelésnek ve­tettük alá a játékosokat, amitől a kondíciójuk ugrásszerű növekedé­sét vártuk. Helyette fokozatosan előjöttek a sérülések, ez azt mutat­ta, hogy a fizikai előképzettség sok focistánál nem megfelelő, teljesí­tőképességük egyéntől függően behatárolt. Az igazsághoz tartozik még, hogy a kisebb sérülések kipi­henéséhez nem volt mindig ele­gendő idő, több esetben félig gyó­gyultan vállalták a játékot. A jövő­ben erre jobban ügyelve a telelé­seket differenciáltan fogjuk ada­golni.- Kikkel vagy elégedett?- Ágh és Kanyári játékát emel­ném ki, de Csató és a házi gólki­rály, Szabó is megtette a magáét, ha egészséges volt. Többet vártam a fiataloktól, akiknél legfőképpen a vállalkozókedvet és a felelős­ségérzetet hiányoltam. A csapatfőnök is elégedetlen Dr.Stiegler Károly szakosz­tályelnök, mint az Agroker Válla­lat első embere idestova egy évti­zede egyengeti nemcsak a MÁV MTE, hanem saját sportvezetői út­ját is. Az NB Il-es liga elnökeként az MLSZ elnökségének is tagja, nem talált magyarázatot az ősszel történtekre, bár hozzátette: csak a szezon közepén sikerült egy admi­nisztrációs hiba folytán rendezni a játékosok alapbérét, méghozzá ■ visszamenőleg. Summás vélemé­nyét eképpen fogalmazta meg: - A szezon kezdetétől és végétől elte­kintve, méltatlannak tekintem a MÁV MTE labdarúgó szakosztá­lyának őszi ténykedését.- Az egyszerű szurkoló úgy gon­dolná, hogy egy tekintélyes sport­vezetőnek jobb csapatot kéne pat­ronálni. Nem szégyenkezik-e a MÁV MTE-vel egy-egy országos értekezleten, jut-e elég ideje az együttesre MLSZ-ben vállalt teen­dői mellett?- Irritál és szégyenlem, ha a ve­reségek után baráti fejmosásban részesítenek, nem ritkán elviselhe­tetlen terheket ró rám a fiaskó. Gazdasági munkám mellett min­den szabadidőmet a focira áldo­zom, de jó szívvel teszem, mert na­gyon szeretném, ha fáradozásaim­nak töb eredménye lenne. Nagyon sajnálom, hogy tíz esztendő alatt semmi nem változott, egy helyben topogunk. Az okokat fel tudnám sorolni, de azt hiszem csak magya­rázkodásnak tűnne. Helyette csak annyit jegyeznék meg: az ered­mény arányban van a megyei és városi lehetőségekkel. Elég ha megemlítem, 1979-ben arra kap­tunk határozott ígéretet, hogy évente legalább két lakást kapunk, a valóságban ebből három lett, de tíz év alatt. Jelenleg is három játé­kosunk lakik családjával IBUSZ- lakásban, tehát anyagi helyzetün­ket erősen megtépázzák az efféle kiadások. A tavalyi bundabotrány is hihetetlen sokat ártott a sportág­nak, az állami és a politikai veze­tés kivonult a sportéletből, teljesen tisztázatlanok az amatőr és profi státuszok kérdései, hogy a pénzek pántlikázásáról ne is beszéljek.- Köztudott önről, pártmegbí­zatásként végezte a labdarúgó szakosztály vezetését, a politika visszavonulása milyen hátrányt je­lent?- Deklarált feladatként kaptam megbízatásomat, amit legjobb tu­dásom szerint próbáltam végezni, a jelenlegi állapot nem érint hátrá­nyosan.- Úgy tudom 1987-ben le akart mondani tisztségéről, de megbízói ezt nem engedték.- Ez így nem pontos. Az igaz, többször megfordult a fejemben, hogy nem végzem tovább ezt a munkát, s gondolataimat másokkal is megosztottam. Viszont a MÁV MTE elnökségének és a csapat minden egyes tagjának maraszta­lására tovább vállaltam. Ekkora bi­zalmat lelkiismeretlenség lett vol­na részemről visszautasítani, nincs jogom meghátrálni azon nehézsé­gek elől, amelyekben még nem vé­geztem el azt a munkát, amit tőlem elvárnak.- Korábbi nyilatkozataiban be­ígérte az NB 1-t, azonban ennek még a körvonalai sem látszódnak ma Szolnokon. Öntsünk tiszta vizet a pohárba, mire számíthatnak a szurkolók a közeljövőben, egyálta­lán van még realitása az első osz­tálynak?- Valóban tettem ilyen kijelen­tést 1979-ben. Azt ígértem, három éven belül feljut a csapat. Sajnos a mai napig ez nem sikerült. Időköz­ben nagyon szomorú tapasz­talatokat szereztem. Rájöttem arra, hogy itt a városban elenyészően kevesen akarnak tenni a cél érde­kében. 1988 végén félj utó pozíció­ban utaztunk az egri mérkőzésre, ahol nyerni kellett volna a végső győzelemért. Ettől aztán úgy meg­riadtak az akkori állami és politikai vezetők, hogy csak na. Féltek a kö­vetkezményektől, az anyagi ter­hektől. Harminckét támogatónk van a városban, akiknek ezúton is köszönjük eddigi segítségüket, de ebben a gazdasági helyzetben az ő jóindulatuk állami hozzájárulás nélkül csak az NB U-re elég, ehhez jön még hozzá a játékosok eladá­sából befolyó pénz. Külföldön ré­góta nagyvállalatok állnak szpon­zorként az egyesületek mögött, ez Magyarországon még nem gya­korlat.- Nem gondolt arra, hogy az Agroker átvehetné a csapatot?- De igen. Sokszor játszottam a gondolattal, azonban a mi vállala­tunk méretei nem hasonlíthatók például a Rábához, de még a Ve­gyiművekhez sem. Ha én egy ha­sonló vállalatnak lennék az igazga­tója, minden körülmények között átvenném.- Végezetül egy városi szóbe­szédre, mely szerint újra szétválik a MÁV MTE, kérem reagáljon.- Magam is hallottam, de csak a pletyka szintjén. Hivatalos for­rásból nem tudom megerősíteni, az egyesületben erről nem esett szó. Néder István k I f f 1 J. t‘ il i J i : * » dr. Stiegler Károly

Next

/
Thumbnails
Contents