Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)
1989-12-07 / 291. szám
Egymilliárdos EK- kölcsön Magyarországnak, feltétellel Kisújszállás határában, a várostól tiz kilométerre lévó tanyán élő Monoki Lajos és felesége hézköznapjairól szól a 3. oldalon közölt riportunk .. és újjászületett a népfőiskola Önállósodási törekvések Nagykörűben A magyar külügyminiszter Dublinban Tegnap reggel megkezdődtek dr. Horn Gyula tárgyalásai Dublinban. Személyében először tesz magyar külügyminiszter hivatalos látogatást az h Köztársaság fővá- rosábán. A magyar diplomácia vezetőjét, aki kedden este érkezett Dublinba, tegnap reggel elsőként Brian Leni- han miniszterelnök-helyettes, védelmi miniszter fogadta. Ezután került sor a hivatalos tárgyalásokra vendéglátójával, Gerard Collins külügyminiszterrel. A külügyminisztert délután fogadta Charles Haughey kormányfő, aki az Európai Közösségek holnap összeülő strasbourgi csúcstalálkozóján veszi át az EK soros elnöki tisztét az 1990. január elsejével kezdődő félévre. December 11-étől Letét külföldieknek A magyar kormány december 11-étől a turistaforgalomban a vámköteles, illetve a kereskedelmi jellegű és mennyiségű áruk hazánkon keresztüli átszállítását vámbiztosíték letétbe helyezéséhez köti. A Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságánál az MTl-nek elmondták: a vámbiztosíték nagysága az esedékes vámok, adók, költségek együttes összege. A vámbiztosítékot forintban állapítják meg, mely összeget az átutazó hivatalos forintellátmányából, illetve konvertibilis valuta beváltásából származó forintból fizetheti be a határon működő IBUSZ-kiren- deltségnél. Az áruk változatlan állapotban és mennyiségben való visszavitele esetén a vámbiztosítékot a hazánkból távozó turista a határállomáson működő IBUSZ-irodában visszakapja. A konvertibilis valutaátváltásból származó vámbiztosítékot visszaváltják az eredetileg befizetett pénznemre. Az Európai Közösség Bizottsága szerdai ülésén úgy döntött, hogy 1 milliárd ecu (napi árfolyamon 1,138 milliárd dollár) értékben garantál öt évre kölcsönt Magyarországnak - az ajánlat azonban csak akkor lép életbe, ha Magyarország megegyezésre jut a Nemzetközi Valutaalappal. További két feltétel, hogy a kölcsönt a gazdasági szerkezet átalakításának előmozdítására kell felhasználni, az Európai Közösséggel szoros kapcsolatot tartva, és nem lehet a magánbankoktól felvett hitelek visszafizetésére felhasználni; ezektől a bankoktól is Az Európai Közösségek kedvezményes elbírálásban részesítenek jó néhány magyar élelmiszerterméket. Melyek ezek, és milyen mértékű a kedvezmény - erről kérdezte az MTI munkatársa Red- nágel Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettest. Kétféle termékcsoportról van szó - mondotta -, az egyikbe azok az áruk tartoznak, amelyeket elsősorban a fejlődő országok vámmentesen, illetőleg kedvezményes vámmal vihettek be az EK országaiba. Ez a kedvezmény eredetileg a déligyümölcsökre, a zöldségfélékre, valamint a vadászati termékekre /élő és lőtt vadakra/ vonatkozott. A MÉM a tárgyalások során a közösségtől ennek a listának a kiegészítését kérte hazánk számára, mivel nekünk más speciális termékeink is vannak. Az EK-ban született legutóbbi döntések értelmében eltörölték a vágóló 4 százalékos, valamint a liba- és kacsamáj, továbbá a lőtt vad 3 százalékos vámját, a szántott hagymáét pedig 16-ról 8 százalékra, a málnáét 11-ről 9 százalékra, az almasűrítmény vámját „friss magánpénzt,, kell kapnia Magyarországnak. Az IMF-fel való megegyezés esetén - ha a közösség Miniszteri Tanácsa és az Európai Parlament a bizottság által szükségesnek tartott gyors ütemben jóváhagyja a műveletet - a kölcsön első részletét már 1990 első negyedében folyósíthatják a Magyar Nemzeti Banknak.Henning Christophersen, az EK bizottságának pénzügyi biztosa a döntést úgy értékelte, hogy az újabb bizonyíték arra a támogatásra, amelyet az Európai Közösség nyújt Magyarországnak a demokrácia és a picgazdaság felé történő haladásához. 18-ról 12 százalékra, a vágott nyűiét 10-ről 7 százalékra mérsékelték. Ily módon összesen több, mint 20 termékre adtak beviteli kedvezményt hazánk számára. Sokkal jelentősebb tételt jelent az úgynevezett lefölözési kedvezmény megadása. A lefölözés alapján eddig például egy tonna sértéshús vételárának az egyharmadát elvonták, mintegy 920-940 dollárt, s ez megnehezítette, sőt gazdaságtalanná tette exportunkat. 1990. január 1 -jétől azonban -legalábbis átmenetileg - a sertéshúsra és még jó néhány termékre megadták számunkra a lefölözési kedvezményt. Jelentős, 50 százalékos, a kedvezmény a tisztított kacsára, a darabolt libahúsra, a sertéshúsok közül a csontos, fagyasztott karajra, a sózott, pácolt húsok közül pedig a sonkára, és a császárszalonnára, a szalámira, a szárazkolbászra, továbbá néhány húskonzervre. A kedvezmény azonban nem korlátlan, mert a szállítható áruk mennyiségét áruféleségenként behatárolták, kontingentálták. A Nemzetközi Valutaalap Megkétszerezzük az alaptőkét? Magyarországnak előnyös lenne, ezért határozottan támogatja, hogy a Nemzetközi Valutaalap /IMF/ alaptőkéjét megkétszerezzék - mondotta Szombati Tibomé, a Magyar Nemzeti Bank osztály- vezetője az MTI munkatársának. Mint ismeretes, a Nemzetközi Valutaalap pénzkészletének felemelésére készül. Ennek során felülvizsgálják a tagországok alaptőkéhez való hozzájárulásainak - a kvótáknak - jelenlegi nagyságát, majd 1990 március 31 -ig kell dönteni az emelés mértékéről. Szombati Tibomé elmondotta, hogy a felvehető IMF-hitelek nagysága függ attól, mekkora kvótával rendelkezik az illető tagállam. Magyarország 1982 májusában iett a Nemzetközi Valutaalap tagja, jelenlegi kvótája 530,7 millió SDR /ebben a pénznemben tartják nyilván az IMF pénzkészletét/, ez mintegy 647,45 millió USA-dollár. A nemzetközi pénzintézetben a tagországok alaptőkéhez való hozzájárulásának nagysága határozza meg szavazataik számát. Ennek alapján Magyarország az IMF szavazataiból 0.59 százalékban részesedik, ez napjainkban pontosan 5.557 magyar szavazatot jelent. Az MNB osztályvezetője hangsúlyozta, hogy a tagországok véleménye jelentősen eltér az alaptőke megemelésének kérdésében. Október 26-án tartotta első előadását Nagykörűben a népfőiskola - ez az időpont egyben a mozgalom újraindulásának is dátuma. Ismert dolog, hogy a népfőiskolákat először a 19. század elején az észak-európai államokban - Dániában, Skandináviában, Finnországban - szervezték meg, innen terjedtek el az európai országokban. Az volt a céljuk ezeknek az intézményeknek, hogy az iskolából már kikerülteket a termelő munkában résztvevőket - elsősorban a földmíves lakosságot, de később a munkásokat is - megismertessék a gyorsan fejlődő, modem kor társadalmi, gazdasági, technikai és művelődési eredményeivel, azokkal az új ismeretekkel, amelyeket például a földmívesek felhasználhatnak saját munkájuk korszerűsítésére. A népfőiskolák gyorsan teijedtek a 19. század folyamán. Dániában működésüknek köszönhették a mezőgazdaság felvirágzását, azt, hogy a dán parasztok Anglia nagy munkásvárosainak élelmezőivé válhattak. Hazánkban a harmincas évek elején szervezték az első népfőiskolát a sárospataki kollégiumban, majd egymás után létesültek az egész országban a református és a KALOT-népfőiskolá. Szellemi téren a népi írók álltak a mozgalom élére, folyóirataikban állandóan hirdették a népfőiskolák szervezésének szükségességét, és ismertették céljaikat, módszereiket. 1945 után számos volt földesúri kastélyban indult népfőiskola, a fordulat éve után azonban megszüntették ezeket az intézményeket. A demokratikus közélet kialakulásának lehetősége a nyolcvanas évek második felében újra meghozta a népfőiskolái mozgalom feléledését. Szolnok megyében elsőnek Nagykörűben fogtak - 1989 nyarán - népfőiskola szervezéséhez. Nem véletlen, hogy először Nagykörű tájékozódott ilyen, a fejlődést segítő intézmény iránt, mert ezt a községet az utolsó évtizedekben súlyos csapások érték a megyei irányítás elhibázott intézkedései miatt. A demokrácia segítségével kellett visszaszerezni a község önállóságát, és kell harcolni határának visszaszerzéséért, a termelőszövetkezet önállóságáért. Ennek a községnek a népe az elmúlt 150 év alatt virágzó gyümölcskultúrát teremtett, magas színvonalra emelte mezőgazdaságát, és boldogulni kíván saját munkája nyomán. A talpraállás érdekében összefogást kezdeményeztek a községben. Megalakították Nagykörű Barátainak. Körét. A népfőiskola révén pedig fórumot teremtettek a fejlesztés fokozatos lépéseinek megbeszélésére. Kéthetenként jönnek össze novembertől márciusig a település érdeklődő lakói, hogy megtárgyalják, mit is kell tenni a közélet és a gazdaság jobb megszervezésére. Az első összejö / folytatás a 2. oldalon / Az Alföldi Szilikátipari Vállalat kunhegyesi műanyagüzemében 50 garnitúra tetővilágítót készítenek a szolnoki és a hajdúdorogi papírgyár rendelésére. Ez a munka 800 ezer forint bevételt hoz az üzemnek.Felvételünkön az egyik tetővilágító látható. Fotó: Mészáros Csehszlovák exportra kerül a képen látható 800-as átmérőjű Socoman csősablon a BVM kunszentmártoni gyárából. Négy darabra kaptak megrendelést, így jövőre az első negyedévben még három készül. Fotó: Tarpai V ámkedvezmény magyar élelmiszereknek Ára:4.30Ft. XL.évf. m.sz. 1989 december 7. csütörtök SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP
