Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-05 / 289. szám

Máltai csúcs Kedvezd feltételeket teremtett Gorbacsov nyilatkozata — Szovjet, amerikai és japán visszhangok A szovjet—amerikai csúcs­találkozó kedvező teltétele­ket teremtett ahihoz, hogy a jövőben nagyon sok terüle­ten konkrét eredményeket érjünk el — mondta Mihail Gorbacsov a szovjet televí­ziónak adott nyilatkozatá­ban. Hangsúlyozta, hogy George Bush elnökikel foly­tatott megbeszélései nagy lendületet adtak a bécsi tár­gyalásoknak. Mint mondta, nagy horderejű haladásra lehet számítani az európai hagyományos haderők csök­kentését célzó tárgyaláso­kon, Az interjú a találkozó helyszínén készült, a szov­jet televízió vasárnap a ké­ső esti órákban sugározta. Fontos új elemnek tartot­tá, hogy a szovjet—ameri­kai csú cs találkozók eddigi gyakorlatától eltérően az amerikai elnök most élénk érdeklődést mutatott a szov­jet—amerikai gazdasági együttműködés lehetőségei iránt. A szovjet államfő szerint a nem 'hivatalos csúcstalál­kozóra azért volt szükség, mert a világ napjainkban korszakot vált, fokozatosan szakít a hidegháborúval, az eddig szembenálló régiók között mimdlkét irányból megindult a közeledés. „Vál­tozik Kelet-Európa, változik a Szovjetunió, de változnak a nyugati országok is. Lé­nyegi változások történnek a gazdaságiban, a politiká­ban, a szociális szférában, az integrációs folyamatok­ban.” Mindennek alapján a szovjet államfő úgy véli, hogy az e^yüttmiűködés új lehetőségei tárultak fel a nemzetközi • politikában. Ezért szükségesnek tartja „Helsinki 2”, egy újabb összeurópai fórum megren­dezését, ahol Európa, .az Egyesült Államok és Kana­da vezetői értelmeznék a világban most zajló új fo­lyamatokat. Bush elnökkel folytatott megbeszéléseinek légkörét rendkívül jószán­dékúinak, nyíltnak, egye­nesnek nevezte. „Nagyon sok realizmust találtam Bush elnök vélekedéseiben. Megérezteim azt a törekvé­sét, hogy meg akarja érteni (Folytatás a 2. oldalon.) A szovjet fővárosban tegnap az egylls Lenin-hegyi rezidencián megnyílt a Varsói Szerző­dés tagállamainak csúcsértekezlete, amelyen Mihail Gorbacsov tájékoztatta a szövetséges országok vezetőit a máltai, szovjet—amerikai csúcstalálkozó eredményeiről Jászberényben Mi lesz a pártházakkal ? Több kórházi ágy és tanterem A Magyar Szocialista Párt vagyonának hasznosítására Jászberényben november 22-én ült össze a társadalmi bizottság. A tanácskozásra írásos javaslattal a Szabad Demokraták érkeztek, sőt elképzelésüket már október­ben levélben megküldték a tanácsnak, és megjelentet­ték (24-én) a Néplapban is. Senki sem érkezett azon­ban felkészületlenül, és, hogy késhegyre menő vita nélkül mégis egyezség szü­letett, az csak azért történ­hetett, mert az elképzelések hasonlóak voltak. A rende­let is — hivatkozva az MSZP Elnökségének nyilatkozatára — egészségügyi, szociális, kulturális és más állami fel­adatok segítését jelölte meg, de a kényszerűség is ezt diktálta. A közvélemény egyébként már hónapok óta foglalko­zott (nemcsak) a kihaszná­latlan párthelyiségek sorsá­val, mert Kovács Miklós, volt első titkár a június 9-i tanácsülésen említést tett a városban keringő ötletekről. Ezek szerint az MSZMP a nyár elején sem- zárkózott el attól, hogy egészségügyi, idegenforgalmi célokra, vagy kollégiumnak átalakít­va hasznosítsa a város a számára nélkülözhető helyi­ségeket. Középiskolai kollégium építése 3 tervcikluson ke­resztül szerepelt a tanácsi feladatok között, a kórház­fejlesztés is régóta húzódik, és üteme messze elmarad az igények mögött, hasonló gondot jelent az öregek gon­dozásának színvonalasabb megoldása. A régiek mellett ugyanakkor új igénnyel je­lentkezett a Kisgazdapárt, a gimnázium, és az újraelosz­tás miatt a Demisz, az Alko- társ Művészeti Egyesület, és az alakulóban lévő MSZMP is. Ezek ismeretében a tanács pályázatot nyújtott be a munkásőrség épületében lé­tesítendő kollégium kialakí­tására, de az Állami Fej­lesztési Intézet elhamarko­dottnak ítélte igyekezetét. Pályázzanak újra, szólt a vá­lasz, s majd elbírálják a többivel együtt. Lett is eb­ből tiltakozás a bizottság­ban, mert ki lehetne jogo­sabb örököse az épületnek, mint a város és környéke. Közösségi célt kell, hogy szolgáljon, — vélték egyön­tetűen, mint ahogy helybeli tervezők, építők összefogá­sából is jött létre; és ne egy jólfizető cég tegye rá a ke­zét, kisemmizve ezzel az ok­tatásügyet. A volt MSZMP-ingatlano- kat sorba szedve kialakult egy jónak ígérkező haszno­sítás, mely áttelepítések lán­colatát vonja maga után. Ez természetesen egy hosszabb, több lépcsőben végrehajtha­tó folyamat, amelyet még alapos költségszámítás és műszaki előkészítés is meg­előz. Az is elképzelhető, hogy emiatt az egyezség részletei­ben módosul, de a fő fel­használási területek marad­nak. A megállapodás szerint a Szabadság téri székházban a járóbeteg-ellátás kevésbé eszköz- és átalakításigényes részét rendeznék be. Így a központi rendelőben felsza­baduló helyiségek, szintek kórházi ágyszám fejlesztésé­re fordíthatók, a Thököly úti rendelőt pedig megkap­hatnák az öregek. A Tán­csics Mihály úti pártházra igényt tart az MSZP, fel is mondta a bérleti szerződést az óráit ott tartó gimnázi­ummal és a pincegalériát üzemeltető Alkotárssal. Ezek elhelyezéséről a tanács gon­doskodik. A Kossuth úti pártházat pedig oktatási célra lehet fordítani. Kapóra jönne a közeli iskolának, de előbb még tartalékként szolgálhat a közeljövőben meginduló költözésekhez, áttelepítések­hez. LP Hogyan szolgáltat a Posta ? Szolnokon már elfogytak a kötvények Igrárreformkörök helyett agrárszövetség Nagy érdeklődés mellett december 2-án — mindöszj sze hét hónappal a fóti zász­lóbontás után — megtartot­ta ellső országos nagygyűlé­sét az AgrárreformJkönök Egyesülete. Az ország minden megyé­jében már képviselettel ren­delkező szervezet budapesti gyűlésén 435-en vettek részt, akik többek között módosí­tották az alapszabályt: ezen­túl az Agrárreforrnkörök Egyesülete Agrárszövetség néven képviseli a tagok ér­dekeit. Kimondták azt is, hogy már hárman vagy öten is alakíthatnak helyi szerve­zetet. A rendezvényen megvitat­ták a szövetség programját, a helyi önkormányzati és az országgyűlési választásokon való részvételt, valamint a mezőgazdasági érdékképvise- leti rendszert. Megválasztot­ták a tisztségviselőket is. A szövetség elnöke Nagy Ta­más, a gyáli tsz elnöke lett. Az országos választmányba a megyék küldöttein kívül beválasztották a nemzetisé­gek, äz agrár-felsőoktatás és a KSZE növénytermelési rendszer képviselőit is. Napjaink legfőbb felada­taként az Agrárszövetség erő­sítését tűzték ki, s céljuk, hogy minden településen le­gyen működő szervezetük. Tegnap a Szolnoki Városi Tanács Végrehajtó Bizottsá­gának ülésén Hegedűs Ti­bor, a Debreceni Postaigaz­gatóság igazgatója beszámolt a Posta lakossági szolgálta­tásairól. Beszámolójában ki­emelt figyelmet fordított Szolnok telefonhálózatának fejlesztésére. Kiderült, hogy a szolnoki telefonheiyzet jelentősen és kedvezően változott az új helyi és helyközi központ üzembe helyezésével. Koráb­ban a megyeszékhelyen több mint 11 ezer beszélőhely lé­tezett (fő- és mellékállomá­sok). Az új helyi központ kapacitása 15 ezer állomást bír el. Ugyanakkor töibb mint hatezer telefont lesze­reltek, tehát 8 ezer 800 ál­lomás a tiszta szaporulat. A szolnoki beruházással két településen is automata központot létesítették. Mart­fűn ezer. Üjszászon hatszáz állomást bíró központot he­lyeztek üzembe. Külön kérdés a telefonköt­vények sorsa. A kötvények már elfogytak, igényelni, vá­sárolni tehát nem lehet. Akadtak azonban olyan igénylők, akik nem vásárol­ták meg a kötvényt. A Pos­ta most megkeresi őket. hogy megrveszik-e az igé­nyelt kötvényt. Aki lemond róla, annak a kötvényét ér­tékesíteni fogják még 1989- ben. Hegedűs Tibor elmond­ta, hogy a jelenlegi telefon- igényeket nem tudják mara­déktalanul kielégíteni. Ha az új központ teljes kapaci­tását kihasználják, még ak­kor is sok telefonra váró marad. A Posta célja, hogy tíz év múlva a jelenlegi euró­pai szintet elérő telefonhá­lózat és -szolgáltatás legyen Magyarországon is. Ehhez azonban a mostani főállo­mások számát a háromszo­rosára kell növelni. A vébéülósen szó volt még az egyéb szolgáltatásokról és a postahivatalok állapotáról is. A megyeszékhely „főpos­tája”, a Beloiannisz úti pél­dául szűk és zsúfolt. A terv- idősizakban a Széchenyi la- kótélepen adtak át új posta- hivatalt, a város más részién nem építettek és nem is újítottak fel. A végrehajtó bizottság ha­tározati javaslatában meg­fogalmazta a Debreceni Pos­taigazgatóság további tevé­kenységével kapcsolatos igé­nyeket. Javasolta például, hogy a tervezett nyilvános telefonokat mielőbb szerel­jék fel, különösen a város peremkerületeiben. A ha­gyományos postai szolgálta­tásokat és a postai nyitva-, tartásokat a Lakossági igényekhez igazítsák. Ha a hírlappavilonokat kicserélik, töreked jenek arra, hogy szép kivitelűek, a városképbe il- lőek legyenek. Fogyasztói árváltozások Eltérő árak különböző üzletekben Tegnap reggeltől három nagyabb élelmiszertenmék- csopartban — így egyes hús­ipari termékeknél, hűtőipari áruknál, valamint a szeszes­italoknál — felemelték a fo­gyasztói árakat. Az áreme­lés nem országos, csupán né­hány termelő- és kereske­delmi vállálat élt vele,, és kizárólag a szabadáras ter­mékek egy részének a fo­gyasztói árát növelték. Ez azt is jélenti, hogy a külön­böző üzletékben eltérő ára­kat érvényesítenék. Kisiván Géza. a Budapes­ti Húsipari Vállalat igazga­tója arról tájékoztatta az MTI-t, hogy ők ezúttal ki­zárólag az úgynevezett szá­razáruk árát emelték fel át­lagosan 20 százalékkal, mi­után a legutóbbi áremelés­nél ezek „kimaradtak”. A budapesti Sugár Üzlet­iközpont csemege áruházában elmondották, hogy a Herz téliszalámit ezentúl 360 Ft helyett 420 Ft-ért adják kilo­grammonként, a Herz pap­rikásszalámit 360 forint he­Elkészült a verseny- és ár­törvény tervezete, a verseny- gazdaságban nélkülözhetet­len jogszabályokat a követ­kező hetekben társadalmi vi­tára bocsátják. A törvény- tervezetek ezt követően ke­rülnek a kormány, majd a parlament elé, és léphetnek életbe, esetleg már a jövő év ellső felében. Minderről hétfőn tartottak sajtótájé­koztatót az Országos Árhi- vatalban. Vissi Ferenc árhivatali el­nök elmondta: a törvényter- vezeték kialakítása során számos nyuígati piacgazdaság több évtizedes tapasztalatait is hasznosították. Azt is fi­gyelembe kellett venniük, hogy az ország, jelenlegi gazdasági állapota alapján nem készült fel egy ilyen versenyszabályozást«, de ha nem léptetik életbe ezeket a törvényeket, nem alakulhat ki megfelelően a piacgazda­ság. Vissi Ferenc arról is szólt, hogy a törvénytervezetek ki­dolgozása során, sokan, sok­lyett 440 forintért kínálják. A parasztkolbász ára ezen­túl az eddigi 240 forint he­lyett 300 forint ltesz, a pesti csípős kolbászért 260 forint helyett 320 forintot kényte­lenek a fogyasztók fizetni. A húskészítmények árának növelésével kapcsolatban a Húsipari Központban el­mondották: a téliszalámi, a csabai csípős kolbász és az egyéb szárazáruk árát csu­pán a Budapesti Húsipari Vállalat emelte, a Szegedi Szalámigyár és Húskombi­nát árai változatlanok. A hűtőipari termékek ár­változása 10 és 30 százalék közötti, a Budapesti Hűtő­ipari Vállalat legjobban a csöves csemegekukorica árát növelte, a 350 grammos cso­magolású kukorica 14,60 fo­rintról 19 forintra, a 400 grammosé 16,30 forintról 21.20 forintra nőtt. A Su­gár Üzletközpont árjegyzéke szerint a 400 grammos zöld­borsó új fogyasztói ára 11 (Folytatás a 2. oldalon.) félé véleménynek adtak han­got, s nem kevesen szorgal­mazták, hogy az árhivatálból alakuló Kartell Hivatal a korábbi negyven év jóté­konykodó árpolitikáját foly­tassa. Az új törvények ab­ból indulnák ki. hogy az árakat a vevő és az eladó alakítja ki, ezért korlátozni fogják az államigazgatási jo­gokat, amelyek eddig az árak alakulásába való be­avatkozást jelentettek. A Kartell Hivatal csaik olyan eseteikben emel majd szót, ha úgy látja, hogy visszaél­nek a monopolihelyzetekkel, illetve korlátozzák valami­lyen módon a versenyt. Sárközy Tamás igazság- ügyminiszter-helyettes tájé­koztatóját azzal kezdte, hogy ezek a törvények még nem állítják meg az inflációt, de eSy jó gazdaságpolitikai irány infrastruktúráját je­lenthetik. Az utóbbi időben hozott számos reformtörvény életbe lépése egyfajta fel­zárkózást jelent 1992-re az európai közösségekhez, Németh Miklós tárgyalásai Németh Miklós magyar miniszterelnök megkezdte tárgyalását Moszkvában szovjet kollégájával, Nyiko- laj Rizskowal. A magyar miniszterelnök közvetlenül előtte, ugyancsak Moszkvá­ban Mieczyslaw Rakowski- val, a LEMP KB első titká­rával folytatott megbeszé­lést. Forintleértékelés A Minisztertanács döntése alapján a Magyar Nemzeti Bank 1989. december 5-től 10 százalékkal leértékelte a forintot a konvertibilis valu­tákhoz viszonyítva. A forint leértékelését az ország konvertibilis fizetési mérlegének romlása és az eladósodási tendenciák foly­tatódása tette szükségessé. A leértékelés fokozza az ex­portáló vállalatok verseny- képességét; drágítja és ez­által mérsékli az importot, s ezen keresztül javítja a fi­zetési mérleg egyensúlyát, ugyanakkor elősegíti a kor­mány import liberalizációs politikájának folytatását. Átértékelt ’68 A Varsái Szerződés öt tagállamának hétfői, az 1968-as csehszlovákiai be­avatkozást / elítélő nyilatko­zatával egyidejűleg a szov­jet kormány külön állásfog­lalásban határolta el magát az akkori szovjet vezetés döntésétől, s hibásnak minő­sítette az öt ország közös ka­tonai lépését. A csehszlovák társadalom politikai és gazdasági fejlő­dési tapasztalatait kritiku­san átgondoló szakaszban van. Ez természetes folya­mat, amelyet ilyen vagy olyan formában más orszá­gok is átélnek — állapítja meg nyilatkozatában a szov­jet kormány. — Sajnálatos, hogy az állandó szocialista megújulás és a végbemenő folyamatok realista értéke­lésének szükségessége nem volt mindig magától értető­dő dolog. Különösen olyan helyzetekben, amikor ezek az események ellentmon­dásosan ötvöződtek és bátor válaszokat követeltek az adott kor kihívásaira. 1968-ban az akkori szov­jet vezetés az objektíve iki- aliajkult, s megoldást sürge­tő csehszlovákiai vitában az egyik fél álláspontját tette magáévá. . Verseny- és ártörvény Kartell Hivatal alakul

Next

/
Thumbnails
Contents