Néplap, 1989. december (40. évfolyam, 286-309. szám)

1989-12-21 / 303. szám

Az Országgyűlés megszavazta a lakásgazdálkodás reformját

(Folytatás a 2. oldalról)

kerítésére kerülhet sor. Ezzel együtt ugyanakkor a lakással nem rendelkező fiatalok támogatását a tervezett 3 milliárd forinttal változatlanul növelni fogják.

A zárszámadás előreláthatólag 49—50 milliárd forint hiányt fog tartalmazni, ugyanakkor egyetlen fillér áthúzódás sem fogja terhelni a jövő esztendő költség- vetését.

Van még egy tényező, amely befolyásolhatja a végelszámolás során a folyó esztendő költségvetési hiányának mértékét. A lakásfinanszírozási rendszer módosítása törvényszerűen együtt jár az eddigi gyorsított lakáshitel törlesztésre ösztönző feltételek felülvizsgálatával is. Jelenleg az összes hiteltartozás 45 százalékát elengedi az állam akkor ha a hiteltartozást egy összegben fizetik vissza az adósok. Ez a konstrukció ösztönöz a gyors visszafizetésre, de kétségtelenül a nagyjövedel- műeknek kedvez. A hitel- törlesztések felemelése után ez a nagymérvű kedvezmény már nem tartható, csökkentését napirendre kell tűzni. A pénzügyminiszter arról tájékoztatta az Országgyűlést, hogy a 45 százalékos kedvezményt 25 százalékra csökkentik.

A jövő évi költségvetés bevételei következetesen tükrözik az elmúlt ülésszakon hozott adótörvények hatásait. .Ennek eredményeként a nyereségcentralizáció 5,3 százalékkal mérséklődött, a vállalkozói kör nyereségelvonása 50 százalék alá, 47,2 százalékra csökkent. A kedvezményekkel, mentességekkel együtt a vállalkozói szférában az átlagos adókulcs 35 százalék. Mindez azt jelenti, hogy 11—12

A harmadik kiemelt terület a szociálpolitika. A nyugdíjak differenciált, a családi pótlék 300 forintos emelésére január 1-jétől nyílik lehetőség. Április 1-jétől sor kerül a családi pótlék ki- terjesztésére. Ez a juttatás állampolgári jogon jár majd minden gyermeket nevelő családnak.

Elengedhetetlen, hogy év közben az árak és bérek alakulásának ismeretében sor kerüljön a nyugdíj- és csa- ládipótlék-kompenzálás felülvizsgálatára. A kompenzáció növelésére a társadalombiztosítás, illetve a költségvetés bevételeinek növekedésével vagy a társadalombiztosítás tervezett többletének csökkentésével nyílik majd mód. A SZOT követelésének teljesítésére pillanatnyilag a kormány nem lát lehetőséget. Január 1-jétől nem tudjuk 500 forinttal növelni gyermekenként a családi pótlékot, hiszen ennek 6 milliárd forintos fedezete a költségvetésben nem áll rendelkezésre.

A kormány arra készül fel, hogy képes legyen 50— 60 ezer fő átmeneti munka- nélküli gondjának megoldására. Ezért az eddigi támogatási módszer kiegészül a végkielégítés és az átköl- tözési támogatás intézményével, 100 ezer forinttal emelkedik az újrakezdési támogatás is. Minderre 5 milliárd forintos foglalkoztatási alap szolgál, amely több mint duplája az 1989. évinek. Ezenkívül a költségvetésben 3 milliárd forintot kívánnak a felszámolásra, 2,5, milliárd forintot a szanálásra kerülő vállalkozások gondjainak enyhítésére, korszerűsítésre, új munkahelyek létesítésére fordítani.

A költségvetés állami támogatással képes biztosítani a 16 százalékos béremelés fedezetét a kutatásban, az igazságügyben és a rendőrségnél dolgozóknál.

2,6 milliárd forinttal csökken jövőre a pártok és társadalmi szerveik támogatása. A felsőfokú oktatás fejlesztési alapjának, illetve az Országos Tudományos Kutaszázalékos nyereségdinamika, illetve 16 százalék körüli bérnövekedés esetén a vállalkozói kör több mint 40, a lakosság több mint 20 milliárd forinttal kevesebb adót fizet jövőre, mint ebben az esztendőben. Ez a 60 milliárdos felhasználható jövedelemtöbblet jelentősen csökkenti a magyar adórendszer teljesítményfékező hatását, növeli vállalkozásélénkítő effektusait.

A költségvetés kiadási előirányzatai rendkívül erőteljes takarékossági kényszert közvetítenek a közkiadások szférájában, a költségvetési intézmények területén. Az egészségügyi, az oktatás és a szociálpolitika előirányzatai növekednek a leggyorsabban. Mindhárom területen történelmi lemaradás csökkentését szolgálják a költségvetés előirányzatai. Az egészségügyben január 1-jétől sor kerülhet az orvosok és egészségügyi középkáderek bérének átlagosan 30 százalékos emelésére. Ennek keretében a kormány teljesíti ígéretét és gondoskodik az adóvitában felmerült ügyleti díjak emeléséről is. Sor kerül az egészségügyi intézményekben az élelmiszer-, az energia- és gyógyszerárak növekedésének teljes körű ellentételezésére.

Az oktatásban dolgozó pedagógusok január 1-jétől átlagosan 25 százalékos béremelésre számíthatnak. Miként az egészségügyben, így az oktatásban is folytatja a kormány az 1989-ben megkezdett bérnövelő programját. Ezenkívül az élelmiszer áremelések fedezetéről az oktatásban is gondoskodik a költségvetés. Javítja az oktatás tárgyi feltételeit számos olyán objektum, amelyet az MSZP ad át oktatási célokra.

tási Fejlesztési Alapnak a támogatását akkor lehet szintentartani, ha annak mintegy 1,8 milliárdos összegét a növekvő bevétellel rendelkező Központi Műszaki Fejlesztési Alap fogja finanszírozni.

A tanácsi finanszírozási rendszer tervezett reformja a novemberi ülésszakon is nagy vitát váltott ki.

Sor került valamennyi tanács számítási anyagának felülvizsgálatára. A felülvizsgálat alapja néhány korrekcióval a vázolt igények mindegyikét teljesíteni lehet, összességében a tanácsok mintegy 20 százalékkal több erőforrással gazdálkodhatnak majd

1990-ben, mint ebben az esztendőben.

Már az adótörvények parlamenti vitájában is felmerült a bérszabályozás teljes liberalizálása, azaz a bérnövekmény-adó megszüntetése 1990-ben. A bérliberalizálás szándéka nem idegen a kormánytól. Ellenkezőleg, végig akar menni a megkezdett úton. a 89-es esztendő azonban arra figyelmeztet, hogy a korábbi teljes körű liberalizálás kockázatai nem elhanyagolhatóak. A béregyeztetés mechanizmusa tulajdonosi ellenérdekeltség hí. ányában ma még nem képes megakadályozni semmilyen megállapodás keretében az inflációs béremelkedést. A piaci verseny még ugyancsak szűk körben képes a teljesítménnyel alá nem támasztott bérnövekedést fé- kentartani. Racionálisabbnak látszik tehát a 90-es esztendőben megvalósuló tulajdonosi reform, további piacépítő lépések, az importverseny erősítése után, valódi tulajdonosi érdekek és erőteljesebben működő piaci viszonyok közepette 91-től megszüntetni a bérnövekmény-adót, és teljes körűvé tenni lényegesen kisebb kockázat mellett a bérek liberalizálását. Amennyiben a parlament mégis szükségesnek tartja a bérnövekményadó megszüntetését már a jövő esztendőben, úgy még két változat jöhet szóba. Az

egyik a vállalkozási nyereségadó 3 százalékos felemelése 40-ről 43 százalékra, a Imásik az állami tulajdpn utáni részesedés 5 százalékos felemelése 18-ról 23 százalékra. A novemberi ülésszak adóvitájában a parlament mindkét megoldást elA bizottságnak az a véleménye: a költségvetés sarokpontjait el kell fogadni, s ebben meghatározó, hogy az államháztartás hiánya jövőre a 10 milliárd forintot nem haladhatja meg. A bizottság véleménye szerint a jövő év legsúlyosabb problémája Várhatóan az infláció lesz. IA bizottsági tagok szerint (fennáll a veszélye annak, hogy az áremelkedések üteme jövőre az előterjesztésben jelzett 20 százalékot is meghaladhatja. Ezért a kormányzatnak következetes magatartást -kell tanúsítania mindazokban a kérdésekben, amelyekkel az infláció kordában tartható. A szakszervezetek bérliberalizációs követelésével azonban a bizottság most nem tud azonosulni, mert jelenleg nincs olyan garancia, amellyel meggátolhatnák a teljesítmény nélküli bérkiáramlást.

A költségvetéssel kapcsolatos hozzászólások előtt (Horn Gyula külügyminiszter kért szót, hogy tájékoztassa a Tisztelt Házat a romániai eseményekről, illetve arról a diplomáciai lépésről, hogy a délelőtti órákban berendelték a Külügyminisztériumba Románia budapesti nagykövetét.

A magyar kormány nevében a következőket közölte a román nagykövettel.

Először is: a magyar kormány tiltakozik a Tőkés Lászlóval és feleségével szemben elkövetett intézkedések miatt. A magyar kormány nevében határozottan követeltük Tőkés László azonnali szabadon bocsátását, hivatalába és jogaiba történő visszahelyezését.

Másodszor: a román hatóságok megakadályozzák a magyar állampolgárok beutazását Romániába. Nem engedik meg más nemzetiségű állampolgárok átutazását sem.

Harmadszor: a román hatóságok akadályozzák a bukaresti magyar nagykövetség normális működését.

Negyedszer: tiltakozunk az ellen, hogy békés tüntetőket bántalmaznak, sőt tömegesen gyilkolnak.

Ötödször: hiteles információink szerint a román hatóságok azt sugallják, hogy Magyarországról bujtogat- ják a tüntetőket, sőt Magyarország katonai provokációra készül Romániával szemben. Ezt a leghatározottabban visszautasítjuk, mert minden alapot nélkülöz. Bármiféle ilyen szándék ellentétes Magyarország politikájával.

A magyar kormány követeli a román kormánytól, hogy nyilvánosan határolja el magát a Magyar Köztársaság elleni uszításoktól.

A román nagykövet válaszában elmondta, hogy mindaz, ami ott történik, az Románia belügye. Kifejtette azt is: sehol a világon nem

vetette. A kormány most ismét a parlament döntését kéri e vitatott kérdésben — mondotta befejezésül Békési László.

Devcsics Miklós, a terv- és [költségvetési bizottság előadója a napirenddel kapcsolatban a bizottság véleményét tolmácsolva leszögezte:

oldották meg olyan tökéletesen a vallásszabadság és az emberi jogok ügyét, mint Romániában.

A miniszteri tájékoztató után Király Zoltán (Csong- rád m., 5. vk.), kért szót. Javasolta, hogy tekintettel a rendkívül feszült helyzetre, a magyar kormány haladéktalanul kezdeményezze a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé rendkívüli ülésének összehívását.

Az elnöklő Jakab Róbert- né Berecz Jánosnak, a külügyi bizottság elnökének adta meg a szót, aki bejelentette, hogy a szünetben ülést tart a bizottság, s javaslatot alakít ki a romániai helyzettel kapcsolatban.

Ezután Horn Gyula, utalva Király Zoltán javaslatára, kérte a Tisztelt Házat, hogy az indítvány megvizsgálását bízzák a külügyi bizottságra.

Ezt követően folytatódott a jövő évi költségvetés tárgyalása.

Nagy Sándor a SZOT főtitkára úgy vélte: három alapvető feltétel

teljesítésével átvészelhe- tők a nehézségek, megőrizhető a társadalmi béke. Az egyik legfontosabb: előrevinni a tulajdonreform

ügyét, ennek részeként megóvni az állami vagyont az áron aluli kiárusítástól, biztosítani a dolgozói kontrollt, és lehetővé tenni a dolgozók tulajdonlásban való részvételét. Ezen túl programot és eszközrendszert kell kidolgozni, s pénzügyi feltételeket biztosítani a foglalkoztatási gondok mérséklésére. Nem utolsósorban pedig fel kell oldani a keresetszabályozás kötöttségeit, s kialakítani a szabad béralku mechanizmusát.

Németh Kálmán (Győr- Sopron m., 12. vk.) úgy ítélte meg, hogy a költségvetés előirányzatai miatt a tanácsok és a hozzájuk tartozó intézmények elszegényednek.

Bánffy György (Budapest,

4. vk.) javasolta, hogy a költségvetésben növeljék a közművelődési hálózat, a nemzeti közgyűjtemények, s a művészeti ágak támogatását.

Zsidei Istvánná (Heves m.,

5. vk.) kérdőre vonta a kormány tagjait, miért nem vonták be a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokba a képviselőket, elsősorban az Országgyűlés terv- és költségvetési bizottságának tagjait.

Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) az MSZP parlamenti csoportjában a jövő évi költségvetés kapcsán a legnagyobb veszélyt a növekvő inflációban látják, amelynek elszabadulását — véleményük szerint — mindenképpen meg kell akadályozni, s hatását már rövid távon is mérsékelni szükséges. Az egyik lehetséges megoldásként — a szakszervezetekkel egyetértésben — a bérek liberalizációját említette.

Rózsa Edit (Csongrád m.,

3. vk.) kifogásolta, hogy a költségvetési tervezet nem mutatja be kellő részletességgel a kiadásokat. Az egyik ilyen tétel a társadalmi szervezetek támogatása. Szerinte joggal elvárható lenne a költségvetés támogatására számító szervezetektől, hogy céljaikról, a pénz felhasználásának jellegéről tájékoztassák az Országgyűlést.

Balogh László (Békés m., 14. vk.) a költségvetés-terve- zethez két kiegészítő javaslatot is tett. A személyi jövedelemadó összegének településenkénti nagy szóródása miatt indítványozta, hogy jövőre a fejenkénti 10 ezer

forint feletti adóösszeget az állami költségvetés vonja el az érintett településektől. Javasolta továbbá, hogy a későbbiekben a tanácsoknak szánt tartalékösszeget már most, a tervezés időszakában osszák fel a legkedvezőtlenebb helyzetű dél-alföldi megyék között,

Pölösné Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.) szerint a tervezett 20 százalékos infláció miatt várható, hogy behozhatatlan hátrány halmozódik fel az oktatási intézményekben.

Márton János (országos lista) elmondotta: először tapasztalja a kormány által benyújtott költségvetésben azt, hogy a tervezet jelentős inflációellenes elemeket tartalmaz. Ez igen fontos, mivel a fogyasztói árak 20 százalék feletti növekedése öngerjesztő folyamatot indíthat be. Számos példa bizonyítja, ahol az infláció elszabadul, ott szétzilálódik a gazdaság, a társadalom.

Csipkó Sándor (Bács-Kis- kun m., 20. vk.) arra hívta fel a figyelmet, hogy az 1400 mezőgazdasági egység veszteségessé válhat, ha nem kap kellő támogatást, s így 1 millió 300 ezer ember munkája kerülhet veszélybe.

Tőrük Sándor

Török Sándor (Szolnok m.,

13. vk.) több már előtte szóló képviselőtársához hasonlóan a tanácsi szabályozórendszer jövő évi tervezett változtatásainak hatását taglalva rámutatott, hogy számításai szerint a módosítások következtében a tanácsoknak több mint a fele forráshiányossá válik. Az új szabáBalla Éva (Budapest, 46. vk.), kifogásolta, hogy a világkiállítás terhei nem jelennek meg elkülönített módon a költségvetésben.

Raffay Ernő (Csongrád rru,

l. vk.), hangoztatta, hogy szinte kritikus a magyar egyetemek helyzete, katasztrofálisak a működési feltételek.

A képviselő indítványozta, hogy hozzanak létre egy országgyűlési bizottságot,

amely összeállítaná azoknak a politikusoknak a névsorát, akik Magyarország tönkretételével vádolhatok, illetve gyanúsíthatok.

Király Zoltán (Csongrád

m. , 5. vk.), a beterjesztett költségvetésről szólva rámutatott: az ugyan kínkeserves terheket jelent az emberek számára, de egyben a távolabbi jobb jövőt is ígéri, 1990-re pedig azt, hogy megakadályozza a gazdasági összeomlást.

vk.), elmondotta.

Fehérné Eke Katalin (Bor- sod-Abaúj-Zemplén, 12.

vk.), beszámolt arról, miként történt a társadalmi szervezetek számára jövőre folyósítandó költségvetési támogatás elosztása. A pártoknál a támogatások elosztása normatív alapon történik, a társadalmi szervezeteknél még a régi alku- mechanizmus működik.

Mivel az általános vitához több képviselő nem jelezte hozzászólási szándékát, a Tisztelt Ház döntött arról, hogy a költségvetés törvény- tervezetét részletes vitára bocsátja.

Elsőiként Kárpáti András (Pest m , 22. vk.) indítványozta, hogy a költségvetésben tanácsi tartalék-keretlyozás következtében tovább mélyülnek az egyes települések közötti különbségek. Szűkebb környezetéről, Szolnok megyéről szólva pedig kiemelte, hogy az itteni alacsony keresetek miatt ez a megye a személyi jövedelemadóból alig 3 százalékkal részesedik, míg az ország népességénék több mint 4 százaléka él ott.

Juhár János (Pest m., *24. vk.) arra a következtetésre jutott, hogy a parlament felügyelő szerepe a költség- vetés kérdésében igencsak korlátozottan valósul meg.

Brezniczky József (Baranya m., 8. vk.) egyetértett a pedagógusok tervezett béremelésével. kiegészítve azzal, hogy a béremeléseknél ne határozzanak meg központilag százalékos arányszámot, hanem a rendelkezésre álló keretösszeg elosztásáról maguk az oktatási intézmények döntsenek.

Szabó Kálmán (Budapest, 36. vk.) Nagy Sándor indítványát támogatva hangoztatta, hogy a szabad béralku a reálisan feltételezett jövő évi körülmények között sem jelent nagyobb inflációs veszélyt, mint amilyen mértékben előmozdíthatja a gazdasági egyensúly megteremtését, s ezzel a hatékony szerkezet átalakítást.

Dr. Varga János (Pest m., 11. vk.) elmondta, hogy a súlyosbodó gazdasági nehézségek, a fokozódó elvonások közepette a ma már csupán 4-5 százalékos jövedelmezőség miatt menekül a tőke a mezőgazdasági ágazatból.

Roszik Gábor (Pest m., 4. vk.), a társadalmi szervezeteknek juttatott támogatásokról szólva elmondta: elvi kifogásai vannak egyes társadalmi szervezetek magas állami támogatása miatt. Példaként a Haziafia|s Népfrontot, a Magyar—Szovjet Baráti Társaságot és az Országos Béketanácsot említette, amely szervezetek kü- lön-külön is igen magas támogatásban részesülnek. Ezzel szemben 11 olyan, az egészségkárosodott emberek érdekvédelmét képviselő szervezetet említett amely együttesen alig kap több állami támogatást, mint az említett társadalmi szervezetek külön-külön,

ként szereplő 1,6 milliárdos összegből képezzen az Országgyűlés egy 300 millió forintos keretet, amely az önállóvá váló községek tanácsait segítené.

Horváth János (Fejér m 2. vk.) véleménye szerint indokolt, hogy 20 százalékra növeljék a lakossági önerőből megvalósuló közműfejlesztési hozzájárulás támogatását a tervezett 15 százalék helyett.

Sebe Istvánná (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 24. vk.) arra kérte a kormányt, hogy hozzon szigorító intézkedéseket az újrakezdéshez igényelhető vállalkozói kölcsön folyósítására.

Több hozzászóló nem lévén, az elnöklő Fodor István lezárta a költségvetés-tervezet részletes vitáját, az elhangzott módosító indítványokat és javaslatokat pedig kiadta véleményezésre a terv- és költségvetési bizottságnak.

Bejelentette: az Ország- gyűlés külügyi bizottsága a romániai események kapcsán felhívást fogalmazott meg a román Nemzetgyűléshez, Románia kormányához és a világ valamennyi parlamentjéhez: a felhívást csütörtökön terjesztik a képviselők elé.

A Tisztelt Ház döntött arról is, hogy az interpellációk és a kérdések elnapolásával csütörtök este befejezi munkáját.

Az Országgyűlés decemberi ülésszakának harmadik munkanapja — amelyen Fodor István, Horváth Lajos és Jakab Róbertné felváltva elnökölt — ezzel véget ért.

„Ne legyen bérliberalizálás”

Berendelték a román nagykövetet

Vitazárás mára várható

Az ülésen Horn Gyula tájékoztatta a képviselőket a kormány jegyzékének átadásáról