Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)
1989-11-10 / 268. szám
1989. NOVEMBER 10. Szülők iskolája Mit bízhatunk gyermekünkre? Te még ügyetlen vagy, nem tudod megcsinálni!" "Útban vagy, menj innen!" - ugye, milyen ismerős mondatok, de jelentőségükkel sok szülő nincs tisztában. Pedig ezekkel a szavakkal gyermekünk legfogékonyabb korában, a mindent megtanulni akarás időszakában egy életre nyomot hagyhatunk benne. Miről is van szó? Arról, hogy a szülők egyrészt nincsenek tisztában gyermekük képességeivel és tudásával, másrészt nincs idejük és türelmük, hogy megvárják, mfg a kicsi elvégzi feladatát. Pedig a gyermekek munkára nevelése az egyik legfontosabb és a legtöbb sikerélményt nyújtó feladat, az óvodában és otthon egyaránt. Alapja a gyermek tevékenységi vágya, a felnőttek utánzása, és a felnőtthöz hasonulás igénye. Mivel ebben a korban a gyermek alapvető tevékenységi formája a játék, ezért a munkát is játékos formában végzi el, kezdetben nem törődik eredményének minőségével sem. Később már törekszik a pontosságra, kialakul feladattudata, tudja, hogy mit, miért kell tennie. Az otthoni munkavégzés alapja a szülők és a gyermek meleg, barátságos kapcsolata. A gyerek így azt érzi, hogy"nem fölösleges a családban, tapasztalja, hogy támogatják, mellette állnak, megértik, segítik. Kiscsoportos gyermekünktől elsősorban a saját személyével kapcsolatos munkák elvégzését várhatjuk el. Igaz, hogy kicsit időigényes, de legyen türelmünk kivárni, amíg egyedül bújik bele a blúzába, húzza fel a nadrágját. A cipőjét is fel tudja már venni, de bekötni még nem, ekkor segítsünk neki. Minden sikeresen elvégzett feladat után dicsérjük meg, de a tárgyi jutalmazástól tartózkodjunk, mert a gyermek erre nem tart igényt. Neki az is elég, ha mosolyogni látja anyut- aput, vagy megsimogatják az arcát. A dicséret további ösztönzést ad a gyermeknek. Négy-öt éves kortól kezdve az óvodás munkája kezd átalakulni a közösségért végzett munká- vá.Ekkor kezdi megérteni, hogy az ő tevékenységére másoknak is szükségük van. Ilyen például az óvodában a naposság. Ebben a korban már otthon is több feladatot bízhatunk gyermekünkre. Az étkezés előtt megterítheti az asztalt, majd a végén leszedheti, ügyesen hajtogathatja a szalvétát, és helyezheti a tartójába. A mosogatásnál rábízhatjuk néhány edény eltörlését, elsősorban a műanyagokét és fémekét. Ha véletlenül mégis eltörik a pohár vagy tányér, ne szidjuk meg, hiszen a gyerek nem akarattal ejtette le. A fiúk és lányok egyaránt szívesen végzik ezeket a feladatokat, és ekkor még nem is szabad különbséget tenni az úgynevezett "lányos" és "fiús" munkák között. Ez később majd magától kialakul. Ahhoz, hogy a gyermekek munkájukat sikeresen elvégezhessék, otthon is megfelelő eszközökre van szükségük. Például, ha rájuk bízzuk a virágok locsolását, akkor tegyük a növényeket megfelelő magasságba, és könnyen kezelhető locsolókannát adjunk a gyerek kezébe. Az étkezés után földre került morzsák összeseprése is könnyebben megy egy kisméretű seprűvel, mint a felnőtteknek valóval. Simon Ildiké Barkács -tanács •• Összecsukható polcok A játékok elhelyezésére nem mindig elégséges a gyerekszobái szekrény. Erre a célra kiegészítésképpen legjobb egyszerű kivitelezésű, összecsukható polcot készíteni, amelynek rajza az a./ábrán látható. Ehhez öt darab lakkozott farost lapot négy zsinórra függesztünk. Avastag zsinórt átfűzzük a farost lapok négy sarkán készített furatokon. Átfűzése után a lap alján közönséges csomót kötünk a zsinórra. A csomók megakadályozzák a polcok lecsúszását. Az egyes csomókat kioldódás ellen úgy biztosíthatjuk, hogy átitatjuk színtelen körömlakkal. A zsinórokat fölül 1-1 fémkarikán fűzzük át, a karikákat pedig a falra biztonságosan betipli- zett horgokra akasztjuk. Az egyes polcok mérete a következő lehet: vastagság 5 mm, hosszúság 300 mm, szélesség 210 mm. Gyermekvilág J Zsebszínház Természetesen nem a bolhacirkuszról lesz szó, hanem az ennél jóval kellemesebb kis ujjbá- bokról. Sokan megismerhettétek már készítési módját a játszóházi foglalkozásokon, de bizonyára akad közöttetek, akit otthon megtaníthatunk erre. Most a ragasztott vagy varrott síkbábokról lesz szó. Ezek elkészítése a legegyszerűbb. Téglalap alapformába szinte minden mesealak és állatfigura belevarázsolható, ha az apróbb részleteket jól átgondoltan helyezzük el. Érdemes pár vázlatos rajzot készíteni töprengéseink közben, mi is jellemző leginkább egy-egy alakra? A rókának például egyenesen fölmeredő hegyes fülei, ugyancsak hegyes, nyúlánk háromszög alakú orra és ferdén álló keskeny szeme már megadja fő vonásait. Jobban pontosíthatjuk a képet fehér mellényével és a hátra ragasztott falevél alakú farok fehér betétjével. A farkas hasonló alakja annyiban különbözik, hogy minden elnagyoltabb, durvább rajta, ugyanakkor a fehér rátéteket elhagyhatjuk. A fejrésznél lekerekített forma a macskafélékre, medvékre és emberi figurákra egyaránt jellemző. Itt a fülek állása, formája, a pofa és arcrészek formagazdagsága segít a megkülönböztetésben. A színek össze- válogatásán is sok múlik. A figurák hangulatát, jellemük főbb vonásait hangsúlyozhatjuk ki a megfelelő színválasztássaal. A téglalapok méretét úgy álla- píthajtátok meg legpontosabban, ha egymás mellé helyezett mutató- és középső ujjatokat körberajzoljátok. így a szélek összera- gasztása vagy varrása után is belefér a bábuba egy ujjatok. Ha nagyobb testvér vagy felnőtt is szeretne jászani a bábokkal, azokat nagyobbra kell szabni. A sorban odakészített kis részletek fölragasztása következik. A rókánál például először a mellény, ezt követően az orr, majd a szem és a fülek. Eztán a hátrészre a farok, s erre a fehér rátét. Miután mindent szép sorjában felragasztottunk vagy felvarrtunk, összeillesztjük a két főelemet, s ezeket is egymáshoz erősítjük. Ha ragasztottuk a szélek mentén, nem árt lepréselni a ragasztó megkötéséig. Bármelyik ragasztóval dolgozunk is, mindkét textil felületét kenjük át alaposan, különben könnyen szétjöhet a bábu. Csáky Ida Sanyika verekszik... Sanyika verekszik az iskolában. Verekedett már az óvodában is. Az óvónéni nem is egyszer szólt az anyukának (az apukát három éven át egyszer sem látta), hogy baj van, mert Sanyika állandóan verekszik- Nem is az a nagy baj, hogy verekszik - mondta az óvónéni, hiszen minden fiú ezt teszi, de Sanyika okkal, ok nélkül, a legkisebb vélt sérelemre - üt. Verekszik, ha egy játékot nem vehet ki a másik kezéből, verekszik, ha az asztalnál nem 6 kap először, verekszik, ha a sétához sorbaállnak, ha a játszótéren szerét ejtheti Ugyanez van most az iskolában. A tanítónéni üzenőfüzetben már háromszor hívta az anyukát, mire az végre bement. A tanítónéni is panaszkodott. Már félnek Sanyikától a gyerekek, nem akar senki melléülni, mert zavarja a társát. Ha óra alatt hozzászól a társához, és az csendre inti, akkor a pad alatt csendben belecsíp, utána pedig a szünetben jön a hadd- el-hadd. A tanítónéni - mint mondta - már mindent megpróbált szép szóval büntetéssel Olyankor Sanyika meghúzza magát - aztán mintha mi sem történt volna, folytatja a verekedést. Legutóbb szülői értekezleten az egyik szülő hozta szóba: a kisfiát olyan csúnyán megverte Sanyika, hogy véres lett a szeme, orvoshoz kellett vinni. Erre aztán megindult a szóáradat, legalább tizenöt szülőnek volt személyes panasza a verekedés SanyÚcára. Végülis a mama nem hallgathatott tovább, szót kért:- Nagyon sajnálom - mondta -, de én igazán nem értem, miért verekszik a gyerek Ahányszor csak megtudom otthon, hogy verekedett, jól elverem. De kap még az apjától is, amikor az hazajön. Megígérem, kedves szülők, hogy ma nagyon el fogom verni Sanyikát! Amikor vége lett a szülői értekezletnek, a tanítónő visszatartotta Sanyika édesanyját. Csak ennyit kérdezett tőle:- Anyuka, nem lehet, hogy Sanyika éppen ezért verekszik, mert otthon folyton őt verik?! A mama csodálkozó szemekkel nézett: . - Gondolja? Gondolja a tanítónéni?!... hogy ez még soha nem jutott az eszembe... Talán még nem volt késő a figyelmeztetés. Talán. (sárdl) 9 A fokhagyma "tél alá" vetése A fokhagyma nem különösen igényes növény. Nem szükséges frissen trágyázott talajba ültetni a gerezdeket. Azokon a középkötött talajokon fejlődik a legszebben, ahol az előző növénynek adtak szerves trágyát. A késő őszi szaporítás mellett szól az, hogy az őszi fokhagyma jövő nyáron nagyobb termést ad. Ajánlatos széles sorba ültetni, legjobb a 30-35 cm-es sortávolság és az 5-10 cm-es tőtávolság. A talaj kötöttségétől és az ültetés idejétől függően 2-6 cm mélyre duggassuk a gerezdeket. Az ültetésnél a vékony, hártyaszerű burokleveleket hagyjuk rajta a gerezden! Rendszeres gyomlálást, sekély kapálást kíván tavasztól, mert lombja csekély, így a gyomok könnyen erőre kapnak a fokhagyma ágyásban. A november elején, közepén elültetett fokhagyma áttelel, ezért nevezik ezt a módszert tél alá vetésnek. (A fokhagymához hasonlóan tél alá lehet vetni az olajtartalmú zöldségmagvakat, így a sárgarépát, a petrezselymet, a kaprot, a pasztiná- kot. A fokhagymában található alli- cin nitrogénmentes, kéntartalmú olajszerű anyag, amely baktériumölő. Emellet sok C-vitamint, és számos, még ma sem egészen kiderített értékes anyagot tartalmaz. Étvágygerjesztő és gyomorerősítő a fokhagyma, felfúvódást szüntet, görcsöt csillapít. Az egész szervezetre általános erősítő, betegségeket megelőző hatása van. Varró Aladár, a népi gyógyászat egykori lelkes képviselője a szédülés leghatásosabb gyógyszerének tartotta. Kihajtja a vesedarát, oldja a vesekövet. Egyesek szerint az álmatlanság ellen szintén igen jó hatású. A környezetben lévő ólom elsősorban a csontokban és az ízületekben halmozódik föl, a fokhagyma az ólommérgezésnek is hatásos ellenszere. Régóta bizonyított az is, hogy csökkenti a magas vérnyomást és a vér koleszterin szintjét. Az érelmeszesedés egyik fontos és természetes ellenszere. Értágító ha- _ tása sem lebecsülendő. Főleg a láb, a szemfenék és az agyi ereket tágítja, javítja a vérkeringést, így hat az öregedés ellen. Érelmeszesedés ellen a következő módon készítsünk tinktú- rát: 40 g hámozott fokhagymát áztassunk 100 g, 95 százalékos alkoholba. Egy heti állás után szűrjük le. Ebből a tinktúrából naponta 2-3 alkalommal 15-30 cseppet fogyasszunk 2-3 evőkanálnyi langyos vízben oldva. Már szagtalan kivonatát is előállították. Mivel azonban maga a hatóanyag a jellegzetes szagú al- licin, nem valószínű, hogy a szagtalan kivonat azonos értékű a friss fokhagyma-gerezddel. Ne féljünk a fokhagyma erős szagától! Ez viszonylag könnyen megszüntethető, ha közvetlenül a fogyasztása után elrágcsálunk néhány szem frissen pörkölt babkávét, vagy friss zöldpetrezselymet. Egy kiadós séta, vagy kocogás is segít kilélegezni a fokhagyma jellegzetes szagát. Előnyei felülmúlják azt a kis hátrányt, amelyet a kellemetlen szájszag okoz rövid ideig. A biológiai művelésű kertekben a fokhagyma igen fontos szerepet játszik. Itt is védő hatást fejt ki. Elsősorban bab, uborka, és szamóca közeteseként javasoljuk, mert a szamóca esetében a botritiszt és a fonalférgeket, az uborkánál a lisztharmatot, a babnál a bakteriózist szorítja vissza, sót a csonthéjasok moníliás betegségét is csökkenthetjük, ha az összedörzsölt fokhagymát vízzel elegyítjük majd leszűrjük, és ezzel permetezzük növényeinket. A lágyszárú zöldségnövények esetében elég, ha vegyes kultúrában van a fokhagyma velük. Tamás Enikő Összeállította: Rónai Erzsébet Másként készül a b./ ábrán bemutatott összecsukható játékpolc. A fenyőből készült téglalap alakú deszkákat (1) a roló- vagy nyugágyvászonból készült szalagcsíkhoz (2 és 3) ragasztjuk és szögeljük. Felül a csík mindkét végét háromszög alakban (4) összehajtjuk. A háromszög csúcsait kerékpárküllő egy darabjából meghajlított kapcsokhoz (5) varrjuk. A kapcsok fém kulcskarikából is elkészíthetők. Az egyes polcok oldalsó (6) életeit ragasztóval bekenjük, majd az anyagot (7) hozzászögeljük kárpitos díszszögekkel (8). A deszkák oldalsó éleit takarékosan kenjük be .ragasztóval, nehogy átszűrődjön a kelmén. családi körben
