Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-10 / 268. szám

2 1989. NOVEMBER 10. .MIébab Mindkét ország számára fontos az európai bizalom és biztonság (Folytatás az 1. oldalról) programunk megvalósítá­sának jobb megalapozásá­lhoz. Méltatta a spanyol kor­mány egyértelmű és hatá­rozott támogatását a 24 fejlett ország csoportjában. A' spanyol diplomácia ve­zetője hangsúlyozta: kor­mánya támogatja a magyar kormány törekvését, amely szerint fel kívánja gyorsí­tani kapcsolatépítését a fej­lett európai demokráciák­kal, mivel érdekében áll, hogy Magyarország gyorsu­ló ütemben zárkózzon fel az európai fejlődés fő folya­mataihoz. Horn Gyula nyomatékkal aláhúzta: a magyar kor­mány alapvető érdeke, hogy mielőbb megállapodás szü­lessen az európai fegyveres erők korlátozásáról szóló Ibécsi tárgyalásokon. A kül­ügyminiszteri tárgyalások befejezését követően 'a ma­gyar—spanyol kapcsolatok alakulása szempontjából fontos három egyezményt írtak alá a Parlament ku­polacsarnokában. A beruhá­zások kölcsönös védelméről és támogatásáról, a közép­iskolai bizonyítványok és az egyetemi diplomák köl­csönös elismeréséről szóló megállapodást, valamint az ipari együttműködési jegy­zőkönyvet a partnertárgya­lásokon résztvevő' magyar, illetve spanyol szakminisz­terek látták el kézjegyük­kel. Horváth Ferenc ipari mi­niszter Jósé Aranzadi Mar­tinez ipari és energiaügyi miniszterrel találkozott a ■minisztériumban. A megbeszélésen felme­rült: támogatni kell az ex­port diverzifikálására irá­nyuló törekvést annak ér­dekében, hogy az árucsere szerkezete jobban tükrözze a két ország adottságaiból kínálkozó lehetőségeket. Megegyeztek ipari és vál­lalati vezetők képzéséhez segítséget nyújtó ösztöndíj létesítésében, s ipari mun­kacsoport létrehozását ha­tározták el. Melega Tibor kereskedel­mi miniszterhelyettes Apo- lonia Ruiz Ligeroval. a s.pa- nyol Gazdasági és Pénzügy­minisztérium kereskedelmi államtitkárával a kétoldalú kapcsolatokról, valamint az Európai Közösségekhez fű­ződő viszonyról folytatott megbeszélést. A kormányfői találkozó ta­pasztalatait a délutáni órák­ban megtartott nemzetközi sajtókonferencián össze­gezte. Felipe González és Németh Miklós. A felsőszintű magyar,— spanyol párbeszéd kiemel­kedő állomásaként érté­kelte Felipe González láto­gatását a magyar miniszter- elnök, utalva arra, hogy személyében először látoga­tott magyar földre spanyol kormányfő, s ő a Magyar Köztársaság első magas rangú vendége is. A tár­gyalásokat őszintéknek, lé- nyegiretörőlekniek, konkrétak­nak ítélte, amelyek kézzel fogható eredményeket ígér­nek a közeljövőben. Hang­súlyozta: azonosain véle­kednek arról is, hogy a - ikét országnak fontos sze­rep jut napjaink és a jövő Európájának alakításában. Mindkét ország, mindkét nép számára múlhatatlanul fontos az összeurópai biza­lom, a • biztonság és az együttműködés erősítése. Emlékeztetett ar,ra, hogy országa sokat tett annak ér­dekében, hogy egyezmény jöjjön létre Magyarország és az Európai Közösség kö­zött. Támogatja országun­kat abban is,. hogy teljes jogú tagja lehessen az Eu­rópa Tanácsnak. Európai politikusként alá­húzta: érdéke fűződik a magyarországi folyamatok sikeréhez. A különböző politikai erőkkel találkozva azt a véleményt alakította ki, hogy Magyarországon optimistán lehet a változá­sokkal szembenézni, s a demokratizálódási folyamat sikere. 1 Az újságírók kérdéseire adott válaszokból kitűnt, hogy szóba került a tárgya­lásokon a magyar tele­kommunikációs infrastruk­túra . felújításában való spanyol részvétel lehetősé­gei is napirenden van a ■gépipar, a szerszámipar te­rületén is az együttműkö­dés kialakulása. Mindkét politikushoz szólt a spanyol modell iránt ér­deklődő kérdésekről. Felipe González szerint ez a kü­lön modell nem létezik, spanyol út viszont van, s az a demokráciába vezetett. A magyar kormány és az ellenzék politikusaival foly­tatott megbeszélések azt jelzik, hogy hasonló gondo­latok fogalmazódnak meg Magyarországon is. Szóba került a sajtókon­ferencián a Varsói Szerződés és a NATO jövője is. Spanyolország és Ma­gyarország azon fáradozik a jövőben, hogy — az egyensúlyira ügyelve — ka­tonai szövetségi rendsze­rektől mentes világban él­hessünk. A forró hangulatú, pergő sajtókonferenciát követően Felipe González ‘Németh Miklós társaságában ,a Fe­rihegyi repülőtérre hajta­tott. A kormányfőt megille­tő ünnepélyes búcsúztatást követően a spanyol minisz­terelnök és kísérete elhe­lyezkedett a repülőgépen, s a különgép elindult Madirid felé. Horn Gyula Kiskunhalason Nem reális a tárgyalási alap A kamara bírálja a kormány gazdaságpolitikai elképzeléseit A kormánynak a követ­kező három évre szóló gaz­dasági programja nem reá­lis tárgyalási alap a gaz­dálkodó szervezetek számá­ra — hangsúlyozta Kelényi Gábor, a Magyar Gazdasági Kamara főtitkárhelyettese a kamarának a veszteséges vállalatokról csütörtökön tartott sajtótájékoztatóján. A veszteséges vállalatok helyzetéről szólva Kelényi Gábor kifejtette: a vállalati és vagyonmérlegek hibái miatt a gazdálkodó szervek reális teljesítménye nem mutatható ki. A vállalati mérlegek pon­tatlanságai miatt a támoga­tásokat is nehéz kimutatni, így előfordulhat, hogy nye­reséges vállalatokat is fel­számolnak. Eddig mintegy 250 eljárás során körülbe­lül 150 kisszövetkezetet, 50 egyéb szövetkezetét, 30 kü­lönböző gazdasági társulást és mindössze négy nagyvál­lalatot számoltak fel. A hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonása a jövő évi februári bécsi had­erőcsökkentési tárgyalások függvénye. A magyar kor­mánynak mindenképpen az a szándéka, . hogy 1990-ben jelentősen gyorsuljon fel az idén elkezdődött folyamat, s mielőbb fejeződjön be. Ez­zel a Szovjetunió teljes mér­tékben egyetért — mondotta Horn Gyula külügyminisz­ter, a Magyar Szocialista Párt elnökségének tagja csütörtökön Kiskunhalason. Visszaadta mandátumát a SZOT elnöksége (Folytatás az 1. oldalról) irányítása, összehangolása. Bejelentette azt is: a SZOT elnöksége vissza kívánja ad­ni megbízatását, s kérte, hogy e testület helyett a szaktanács a kongresszusig terjedő időszakra intéző bi­zottságot hozzon létre. Éhnek feladatát a SZOT és az Or­szágos Koordinációs Tanács döntéseinek előkészítéséiben, működésük operatív feltéte­leinek biztosításában jelölte meg. E szervezeti változások jelentőségét a főtitkár ab­ban látta, hogy most már sem a korábbi kongresszus által választott országos ta­nács, sem pedig az elnök­ség összetétele nem tükrözi a mozgalomban bekövetke­zett változásokat. Ezért szükségesnek tartotta olyan új testületek létrehozását, amelyekben az új szakszer­vezetek is képviseltethetnék magukat, még abban az eset­ben is, ha semmilyen szak­mai, ágazati szövetséghez nem kívánnának csatlakozni, ■hanem közvetlenül az orszá­gos szövetséghez kapcsolód­nának. A főtitkár ezzel összefüg­gésben rámutatott: a szakta­nács nem hunyhat szemet a nyilvánvaló változások fö­lött, s a mozgalomnak biz­tosítania kell a valós, a tag­ság akaratát kifejező szö­vetségi tömörülés szervezeti feltételeit is. Az új testület tek összetételét illetően a főtitkár szerint a paritásos és a létszámarányos elv va­lamiféle kompromisszumára ■kellene törekedni. A megyei,, területi szak- szervezeti szervezetekről szólva a főtitkár kiemelte: a mai helyzetben hiba len­ne fölszámolni, vagy fel­számolódni hagyni e terü­leti érdekképviseleti mozgal­makat. Ezért, annak ellené­re. hogy kevés helyen ta­pasztalhatók törekvések a megyei szövetségek létreho­zására, a főtitkár úgy ítélte meg, hogy nem szabad fel­adni a területi jelenlétet, s a kongresszus után más kö­rülmények között kellene majd visszatérni a regioná­lis szövetségek alakításának kérdésére. A területi szak- szervezeti szervek életben tartása véleménye szerint a közelgő parlamenti válasz­tások miatt is fontos lenne. Az előterjesztést követő vitában az első felszólalók még aggályaikat fejezték ki az új testületekkel kapcso­latban. Az utánuk követke­ző hozzászólások viszont már egyértelműen támogat­ták a javaslatokat. Végül is a szaktanács el­enyésző számú ellenszavazat­tal fogadta el a SZOT fel­adatainak korlátozására, va­lamint az Országos Koordi­nációs Tanács és az Intéző Bizottság létrehozására tett javaslatokat. * • A szervezeti kérdéseket követően a Szaktanács a szakszervezetek szociálpoliti­kai elgondolásairól tárgyalt. Bizottságok alakulnak a pártvagyon hasznosítására A helyi tanácsoknál várják az állampolgárok javaslatait A Minisztertanács október 29-ei határozatai rendelkez­nek arról, hogy kormánybiz­tos vezetésével egyes szak­minisztériumok, valamint a fővárosi és a megyei taná­csok végrehajtó bizottságai­nak képviselőiből alakuljon országos munkabizottság, amelynek — a helyi tanácsi és pártközi bizottságokkal együtt — az a dolga, hogy az MSZP működéséhez nem szükséges ingatlanok kezelé­si jogáról való lemondást követően a hasznosítási ja­vaslatokat előkészítse. Az ingatlanok felülvizsgá­lata december 31-éig meg­történik, s a működéshez nem szükséges ingatlanok kezelési jogáról az MSZP az érvényes jogszabályok sze­rint a magyar állam, illető­leg a tanácsok javára le­mond. A Minisztertanács egyet­értve az MSZP javaslatával úgy döntött, hogy a felsza­baduló ingatlanok további hasznosítására a társadalom érdekének megfelelően, a teljes nyilvánosság kontroll­ja mellett ■kerüljön sor. A Minisztertanács felkér­te a politikai pártok vezető testületéit, hogy indoklással ellátott elhelyezési igényei­ket december 31-éig közöl­jék a kormánybiztossal, il­letve a helyi tanácsi bizott­ságokkal. A rendelkezés hangsúlyozza, hogy az érin­tett miniszterek, valamint a fővárosi és megyei tanácsok végrehajtó' bizottságai te­gyenek javaslatot a kor­mánybiztosnak a felszaba­duló ingatlanok egészségügyi, szociális, oktatási, kulturá­lis és igazságszolgáltatási cé­lokra történő konkrét hasz­nosítása érdekében. A Mi­nisztertanács a kezelői jog visszaadásával érintett in­gatlanok hasznosításáról 1990. január 31-éig dönt. A megyei tanácsnál ennek megfelelően alakul bizott­ság, amelyben felkérésre részt vesznek a politikai pár­tok képviselői is. Feladata a felszabaduló pártingatla­nok hasznosítására a nyil­vánosság széles körű bevo­násával közérdekű javasla­tok előkészítése. A napokiban ugyanilyen céllal alakulnak meg a hasznosítással foglal­kozó bizottságok a helyi ta­nácsoknál is a vb-titkárok vezetésével. A tanácsi szervek nagyon ' rnyegesnek tartják, hogy a bizottságok a település la­kosságának. az állampolgá­roknak, a politikai pártok­nak, a különböző szerveze­teknek és intézményeknek a javaslatait kikérve alakít­sák ki ingatlan-hasznosítási elképzeléseiket, melyeket a megyei tanácsi bizottsághoz illetve a helyi testületekhez kell eljuttatni. Mindez annak érdekében történik, hogy a felszabadu­ló pártimgatlanok a közös­ség legsürgetőbb ellátási ér­dekeit szolgálva hasznosul­janak — a teljes nyilvános­ság ellenőrzése mellett — messzemenően figyelembe véve az állampolgárok köz­érdekű javaslatait és véle­ményét, mert ez felel meg a valódi demokrácia és a most kibontakozó jogállamiság ■követelményeinek. A bizottságok várják a la­kosság közérdekű javaslata­it, elképzeléseit, melyeket szóban vagy írásban a helyi tanácsoknál nyújthatják be. A termelőknek csábítóbb a gabonaipari vagyonrészhez jutás Átalakulás mérlegzárás után A gabonavertikum — a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás — érdekeltségi és szervezeti rendszerének korszerűsítéséről határozott idén tavasszal a Miniszter­tanács. A Gabona Tröszt megszüntetésével önállóvá váló megyei gabonaipari vállalatokat időlegesen — addig amíg az átalakulási törvényben meghatározot­tak alapján új szervezeti formát nem választanak felvásárlási, őrlési, feldol­gozási, takarmánygyártási és egyéb tevékenységük el­látására — államigazgatási felügyelet alatt álló válla­latokká jelölte ki. A választék: rt. vagy kft. A minisztertanácsi dön­tést követően a törökszent­miklósi központú Szolnok Megyei Gabonaforgálmi és Malomipari Vállalatnál is megkezdett átalakulási elő­készületek jelenlegi állásá­ról érdeklődtünk Márki Sza­bolcs igazgatótól: — Tulajdonképpen mi indokolja a hazai gabona­iparban a jogszabályilag tá­mogatott változásokat? — Senki, semmilyen gaz­dasági vagy politikai szin­ten nem4 kérdőjelezte meg az iparágnak az élelmiszer­gazdasági feladatok teljesí­tésében, a belföldi igények kielégítésében, vagy akár az egész népgazdaság kül­kereskedelmi egyensúlyá­nak biztosításában megha­tározó szerepét. A mind­ebben elért eredményeit sem. A gabonavertikumon belüli tevékenységek, pél­dául a termelés és a for­galmazás jövedelmezőségi hányadának torzulásai, az érdekek eltávolodása miatt azonban napjainkra kétség­telenül időszerűvé vált a feszültségek feloldása. Az sem vitás, hogy ennek egyik eszköze lehet a szervezeti korszerűsítés, a tulajdon­reform, azaz az állami vál­lalatairól valamilyen társa­sági formára való áttérés. — A minisztertanácsi döntés megszületése óta bi­zonyára kialakították elkép­zelésüket arról, milyen új szervezeti keretek között folytatják majd tevékeny­ségüket. — Nos, a jogszabályok szerint az rt. vagy a kft. társasági formák közül vá­laszthatnak az átalakuló ál­lami vállalatok. Mi az előb­bit, a részvénytársaságot nem tartottuk alkalmasnak a termelők, a mezőgazdasá­gi üzemek érdekeltségének biztosítására. Arról van szó ugyanis, hogy a törvény az állami vagyon felének tulajdonbavételére jogosítja fel a mezőgazdasági üze­meket, úgynevezett befize­tés nélküli, megelőlegezett részjegyek formájában ... A választott név: Tiszavidék — (Engedjen meg köz- bevetőleg egy kérdést: a megyei vállalat esetében mi­lyen nagyságrendű vagyon felosztásáról Van szó? — Megközelítőleg 1,3 mil­liárd forint' a vagyonunk. Mintegy 650 miliós vagyon kerülhet tehát felosztásra, az utóbbi öt évben velünk bonyolított mezőgazdasági forgalom arányábán 110 nagyüzem között. Csakhogy, amint azt előbb fejtegetni kezdtem, ez a vagyonelosz­tási forma nem biztosít azonnali érdekeltséget a ter­melőknek. Vagyonrészük után ugyanis — a jogsza­bályok értelmében — ‘csak akkor jogosultak osztalék­ra,, ha annak összege már elérte, illetve meghaladta a megelőlegezett részjegy név- értékét. A mi vállalatunk és partnerkörünk esetében ehhez legalább tíz évnek kell eltelnie. Részvénytár­sasági formában tehát egye­lőre csak az üzletpolitiká­ba való beleszólás jogához jutnak ténylegesen a ter­melők, vagyon tömeghez csak papíron. — Két lehetőséget emlí­tett, kézírásos alapon tehát a kft-vé alakulást tartja célszerűnek a megyei GMV? — Csak múlt időben be­szélhetünk erről. Kidolgoz­tunk ugyan a Tiszavidék Szolnok Megyei Gabona- ipari Korlátolt Felelősségű Társaság szerződésterveze­tét, és azt ismertettük part­nereinkkel, sőt megvitattuk kilenc téesz és két állami gazdaság vezetőivel, a Te- szöv képviselőjének jelenlé­tében. Hiába érveltünk azonban, hogy ha minimá­lis tőkével, mondjuk 100— 100 ezer forinttal kft-t ala­kítanak a termelők és a megyei gabonaipar, akkor már az első évben részese­déshez juthatnak, a társa­ság részére értékesített ga- ib cn ameran y iség ar án yáiban. Az aránylag kevés pénzzel azonnali osztalékhoz jutás­nál a mezőgazdasági üze­mek részére kedvezőbb a felosztható állami vagyon­ból való részesedés... — Már megbocsásson, de két állami és kilenc szövet­kezeti nagyüzem az nem a megye mezőgazdasága ... — Igaz, hogy szűkebb körben, de kalászos gabonát a térségben legnagyobb te­rületen és legeredménye­sebben termelő üzemek képviselőit „szondáztuk” meg,- akiknek a vélemé­nyét bizton elfogadhatjuk megyei álláspontnak. Egye­lőre le is mondtunk a kft- vá alakulásról, és igyek­szünk minél rövidebb idő alatt kidolgozni a Tisza­vidék Részvénytársaság alapszabályát. Az iparág éves mérlegének ismereté­ben ugyanis szeretnénk mindjárt, lehetőleg már ja­nuár elején átalakulni. Már nem csak az Agrimpex .— A' gabona külkereske­delem továbbra is állami monopólium marad, de lehe­tőségük nyílik az átalakuló vállalatoknak is exportszer­vezetek létrehozására. E té­ren milyen elképzeléseik vannak? — Erről már nem csak elképzelés szinten tudom in­formálni, ugyanis a 19 me­gyei vállalat, az átalakulás­ra való felkészüléssel pár­huzamosan megalakította GabonakereSkedeLmi Kft-t. A hét elején írtuk alá a társasági szerződést. Köztu­dott, hogy gabonaexport­joggal eddig csak az Ag­rimpex rendelkezett, ezen­túl második csatornaként a gabonaipar is. Ügy gon­doltuk, egy országos szer­vezet hatékonyabb lehet, mintha megyénként vagy térségenként szerveznénk meg a külkereskedelmet. Az átalakulás időpontjában feltétlenül rendelkeznünk kell az export jogosítvány­nyal, ezért alakítottuk ki országos szervezetünket már jó előre, még államigazga­tási felügyelet alá tartozó vállalatokként. A jogutó­dok, a megyei társaságok természetesen, az átalakulás után. tulaidonosai lesznek majd a Gabonakereskedel­mi Kft-nek. T. F.

Next

/
Thumbnails
Contents