Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-09 / 267. szám

Míépiap 1989. NOVEMBER 9. 1A szerkesztőség postájából Amint lehet, segítenek Válasz a Helyet követelnek a kisgazdák Karcagon című le­vélre, mely a Néplap október 12-i számában jelent meg. A Független Kisgazda- Föld­munkás és Polgári Párt karcagi szervezete ez év aűgusztusá- ban levélben keresett meg, melyben - az 1947-48-ban ki­sajátított két ingatlana helyett - megfelelő csereingatlant kért a párt működéséhez. Két ingat­lant jelöltek meg:az egyik a Horváh F. út 2. szám alatti /az un. Sülé féle ház/, a másik a Táncsics krt. 17. /MSZMP pártoktatók háza/. A Horváth úti házat a városi tanács kisajá­tította, és ide - a lakás lebontá­sáig - egy többgyermekes csa­ládot szeretnénk ideiglenesen elhelyezni. Köztudomású, hogy a városban az elkövetke­zendő években - előrelátható­lag - tanácsi bérlakások nem épülnek, igy a meglévők más irányú - nem lakás célú - fel- használása, igénybevétele nem lenne sem célszerű, sem indo­kolt. A másik ingatlan kezelője 1978 óta az MSZMP Budapes­ti Pártbizottsága /Bp. V., Szé­chenyi rpt.9./, tehát ezzel a he­lyiséggazdálkodási hatósá­gunk nem rendelkezik. Megkerestem a tanácsi bérlő- kijelölésű helyiségek kezelőjét is, a Városgazdálkodási Válla­latot azzal, hogy adjanak kimu­tatást, van-e a városban üresen álló, esetleg a közeljövőben megüresedő iroda- vagy üzlet- helyiség. A vállalat levelében három helyiséget jelölt meg: 1. A Horváth F. ut 2. szám alatti házat - erről már szóltam. 2. A Bajcsy-Zs.u.2. - a volt Keres­kedelmi és Hitelbank RT. szék­házat. Ezt az épületet korábbi tárgyalásaink alapján a Hungá­ria Biztosító bérli, majd kéri az ingatlan kezelésbe adását is. 3. Tompa u. 13. - volt Nadrágfe­nék kaszinó. Jelenleg az épüle­tet lakásként hasznosítjuk, há­rom család lakik ott./Az épület jelentős anyagi ráfordítással hozható csak rendbe./ Mindezeken túlmenően - e levelemmel párhuzamosan - tájékoztatást adtam Hubai Im- réné pártelnöknek arról, mi­lyen üres-, más szervtől bérel­hető helyiségek vannak a vá­rosban. Ezek: l. Bajcsy-Zs.u.4. - volt Bárány étterem. Kezelő­je a VT. Városgazdálkodási Vállalat. A helyiségbérlet ügyében a Vendéglátó Válla­lattal lehet tárgyalni. 2. Város­udvar 1-2.- MHSZ-székház egyes irodái. Kezelője: az MHSZ /Szolnok, Beloiannisz u. 2o./ 3. A Kereskedelmi és Hitelbank Kossuth téri Iroda­házának 2. emelete. Tájékoztattam a pártelnököt arról is, hogy anyagi erőforrá­sok hiányában nem áll mó­dunkban a bérleti díj átvállalá­sa sem. Nem a jószándék, vagy a segíteni akarás a kevés ré­szünkről, hanem a lehetősége­ink szűkre szabottak. A párt irodahelyiséghez való juttatását nem vesszük le a na­pirendről továbbra sem, annak megoldására kiemelt figyel­met fordítunk. Molnár Ferenc tanácselnök Köszönet a bajtársi segítségért Október 15-én, vasárnap es­te Abádszalókról jövet Tiszafü­reden elromlott a gépkocsink elektromos berendezése. Mi­után több próbálkozás után sem találtam szerelőt, aki vál­lalta volna a javítást, az éppen arra járó gépkocsis járőrszol­gálatos rendőr bajtársakhoz fordultam. Azonnal beültettek a kocsiba, s egyikük kíséreté­ben addig próbálkoztunk a vá­rosban szóba jöhető szerelők felkutatásával, mig végül sike­rült egy szakembert találni. Időközben abban is segítettek, hogy a városban"szétszóró­dott" családtagjaimat 182 éves édesapám, 9 éves kisfiam, fele­sé gern! összeszedjük. Amint ez­után elvezettek a szerelőmü­Hol legyen a tábla? Új helyre kellett költöznie jú­liusban a kunszentmártoni HNF-nek. Választási lehetősé­ge nem sok volt. A mozgalom, mely bizonygatta a párt- tól/MSZMP/ való függetlensé­gét, beköltözött albérlőként a pártházba. Jó megoldásnak látszott, hogy a bal oldali nagykapu oszlopára kerüljön a cégtábla, így a kocsibejáraton bejövő vendég egyenesen odatalál a mozgalom városi irodájába, és nem téved el a pártház labirin­tusában. Ebben a kényszerű szituációban is szerettük volna biztosítani - piruló arccal - az üres zsebü emberek független­ségét. Nem mindenki így látja ezt. Vannak, akik túlzott szerény­Felvételünkön a tiszaugi daráló előtt várákozókat örökítettük meg novem­ber 3-án7Fotó:Mészáros/ ^ Mi, akik a Szolnoki Járműja­vítóban dolgozunk és a Vosztok ut - Várkonyi tér - Rákóczi ut stb. vonalán közlekedő busszal utazunk, különböző viszontag­ságoknak vagyunk kitéve. Gyakran előfordul,hogy a 6.25-kor induló 2o-as jelzésű busz már 6.2l-kor elmegy a Várkonyi térről is, lemaradunk róla. ILegutóbb október 27-én volt így./ Ezt követően már csak a 2-es vagy 3-as számú busszal tudunk elmenni, amihez viszont sokat kell gyalogolnunk. Mun­kából jövet se valami rózsás a helyzetünk, mert az Érdért Vál­lalattól l5.4o-kor induló járat legtöbbször kis kocsival érke­zik, nem férünk fel rá. Ugyan­akkor a 15.5o-es busz pótko­csis és majdnem üresen jön. Kértük, hogy cseréljék meg e két járat kocsiját, de sajnos nem intézkedtek. Október elsejétől nálunk is bevezették a 4o órás munkahe­tet, aminek nagyon örül­tünk,ám ez az utazás újabb iz­galmaival jár A Jászkun Volán november elsejétől indított ugyan egy ehhez kapcsolódó buszt, ami pénteki napokon 13.3o-kor indul az Erdérttől. Egyelőre reménykedünk ab­ban, hogy valamennyien el tu­dunk vele menniBejáró mun­katársaim nevében: Szilágyi Béláné a Járműjavító dolgozója A csatornaprogram 1993-ban fejeződik be helyhez, gyorsan távoztak is - még megköszönni sem volt al­kalmam fáradozásukat. Ez­úton szeretném pótolni. A sze­relőnél megtudtam, hogy a bajtárs - valóban "társ" a baj­ban. Aki közvetlenül segített: Gönczi Károly Mindehhez még azt tehetem hozzá, hogy évekkel ezelőtt az Egyesült Államokban hasonló helyzetbe kerültem,amikor szintén rendőrök húztak ki a kátyúból. Akkor úgy véltem, hogy ilyesmire nálunk nem számíthattam volna. Nagyon örülök, hogy e véleményemet meg kellett változtatnom. Dr.Dózsa László egyetemi docens Debrecen Segítséget kérünk a csatorná­záshoz címmel közöltük Földe- si Gyula szolnoki olvasónk le­velét - október 12-én. Tóth Ist­ván, a városi tanács osztályve­zető főmérnöke ezzel kapcso­latban többek között a követke­zőket válaszolta: A Vörös Hadsereg úton,a Költői Anna úti főgyűjtő csa­torna folytatásaként egy nagy átmérőjű vasbetoncsatorna épül különleges eljárással, fel­tárás nélkül sajtolással. A fő­gyűjtő csatorna a központi szennyvíztisztítóhoz vezet,és a Sirály-, valamint a Csaba utcá­nál nyílik lehetőség rákötésre. Az orvos-beteg érdekében ségnek tartják. Politikai érzé­kenységű emberek vitatják ezt a döntést.Felvetik, miért van alacsonyabban a tábla, mint a párté? Miért nincs a főépüle­ten? Abban meg már, hogy a párt táblája alá, mellé, uram bocsá fölé kerüljön, igen elté­rőek a vélemények. Azt hiszem, nem ezen múlik a mozgalom tekintélye. Prakti­kus megoldásból került oda, ahová került. Úgy hiszem, egyre több lesz azoknak a szá­ma, akik valahogy másként néznek majd erre a nemzetiszí­nű szalaggal díszített táhlára. Akik meg úgy fogalmaznak, hogy alacsonyan van, azoknak üzenem, nem igaz! Emberma­gasságban van! Szamecz Béla Kunszentmárton Dr.Pécsi Lajos megyei onko­lógus főorvossal beszélgetett munkatársunk.Az interjút Aki rákos,menjen haza?címmel kö­zöltük október 3o-án. Az erre érkezett hozzászólások közül egy orvos és egy rákos beteg le­veléből közlünk részleteket: Pécsi főorvost ismerem, jó szakembernek tartom, ezért le­pett meg, sőt felháborított né­hány kijelentése. így például: "pedig a daganatok fele gyó­gyítható". E megállapítását semmilyen szakirodalmi adat­tal nem tudja alátámasztani, és a legfejlettebb országokban sem tudták ezt elérni. Továbbá: "nem divat levetkőztetni a bete­get és tetőtől talpig megvizs­gálni". Az orvosi rendelők a legtöbb helyen zsúfoltak pró­báljon a főorvos úr naponta negyven-ötven beteget így megvizsgálni. Megbotránkoz­tató kijelentés, "ha az orvosban felmerül a daganat gyanúja, az a véleménye, hogy fölösleges A Legfelsőbb Bíróság gyakorlatából Ha tovább dolgozik a nyugdíjjogosult... Kell-e külön indoklás a dol­gozó munkaviszonyának fel­mondásánál abban az esetben, ha öregségi nyugdíjra jogo­sult? Érdekes, ugyanakkor efvi jogértelmezési kérdést is el­döntő munkaügyi vitára tett pontot a Legfelsőbb Bíróság. A döntés a Bírósági Határozatok­ban jelent meg, de célszerű, ha szélesebb körűen ismertté vá­lik. Arról van szó, hogy egy 36 éves munkaviszonnyal rendel­kező dolgozó - osztályvezető­helyettes volt - a 60. életéve betöltését követően is folya­matosan ellátta munkakörét - anélkül, hogy nyugdíjba ment volna. A 62. életévéhez közele­dett, amikor felmondták a munkaviszonyát,azzal az in­dokkal, hogy öregségi nyug­díjra jogosult. A felmondást nem fogadta el,és a munkaügyi döntőbizottsághoz, majd a munkaügyi bírósághoz for­dult. Utóbbi hatályon kívül he­lyezte a felmondást. Megálla­pította: az igazgató a dolgozó számára szóban engedélyezte, hogy az öregségi nyugdíjkor­határt betöltve is tovább dol­gozzék. Azóta csaknem két év telt el, és a "tovább dolgozónak is jogos érdeke, hogy a fel­mondásból a munkaviszony megszűnésének valós oka ki­tűnjön". Azt, hogy a munkálta­tó nem indokolta részletesen a felmondást, a munkaügyi bíró­ság joggal való visszaélésnek minősítette. A jogerős ítélet ellen tör­vényességi óvást emeltek, és ennek során a Legfelsőbb Bí­róság rámutatott: a felmondási ok valós, ezen az idő múlása sem változtat, vagyis a mun­káltató hivatkozhat arra, hogy a dolgozó nyugdíjjogosultsá­got szerzett. Külön indoklás az ilyen esetekben nem szüksé­ges. A döntés mind a dolgozók, mind a munkáltatók számára tanulságos. Mindössze annyi megjegyzés fűzhető hozzá: ha valaki a nyugdíjkorhatár eléré­se után tovább dolgozik, még- inkább elvárható közte és munkáltatója között a kölcsön­ös tájékoztatás, hogy előre tisztázzák, meddig kíván ma­radni, meddig számítanak rá. Dr. Korpás László beteg kapcsolatnak; rontják az orvosok hitelét, akiknek zöme túlhajszolt és elulfizetett. Dr.Elbakour Aflf ügyvezető körzeti orvos Besenyszög /A szerkesztőség megjegyzé­se: Az idejében észlelt daganatok fele nemcsak dr.Pécsi Lajos sze­rint gyógyítható, hanem a Magyar Orvosi Kamara, sőt a hazai statisz­tikai adatok szerint is./ Kiszolgáltatottan A csatornaépítés befejezésére előreláthatólag 1993-ban kerül sor,és csak ezt követően nyűik lehetőség kapcsolódó területek rákötésére. A jelenlegi belvízprogram - a Pletykafalu és az Alcsi város­rész csatornázásával - ugyan­csak 1993-ban fejeződik be, amihez már korábban biztosí­tottunk minden lehetséges köz­ponti támogatást. Ezt követően kerülhet sor újabb területek csatornázására. A körzet tanácstagjai ismerik a programot, de ha valakit rész­letesebben is érdekel, bármikor szívesen látjuk az osztályon. Karcagi rákos beteg olva­sónk leveléből: "Engem is a Pé­csi főorvos úr irányításával ke­zelnek. A rákos betegekről va­lóban elterjedt, hogy élő hol­tak, mégis bízunk a gyógyulás­ban. De amilyen körülmények között kezelnek bennünket, az már elviselhetetlen. Állítha­tom, hogy a kórház egyik szé­gyenfoltja az utógondozó, ahol megalázó helyzetbe kerülnek a betegek. Miért? Egy-egy szo­bában tízen fekszenek, és ha teltebb nővérek lennének mel­lettünk, el sem férnének az ágyak között. Férfi- és nőbete­gek egy zuhanyzóba, egy illem­helyre járnak! Itt a rádióhall­gatás, tv-nézés luxus... A dál- utáni műszakban huszonnyolc betegre egy nővér jut, s a gyó­gyításhoz szükséges előkészí­tést egy kis lyukban végzik - a betegek szeme láttára. Miért veszti el az ember értékét, mél­tóságát, ha rákos lesz? Van em­berség, lelkiismeret azokban, akik ezt megengedik, akik nem törődnek sok ezer beteggel a megyében?" /Értesültünk róla, hogy a megyei kórházban tervezik az onkológiai osztály áthelyezé­sét - kedvezőbb körülmények közé. A szerk./ Nagyot fordult a világ tovább küldeni a beteget, mert úgyis meghal". Elvétve talán előfordulhat, de hogy ez lenne az általános gyakorlat, súlyos rágalom az orvosok ellen. A daganatos beteggel való őszinteségről pedig annyit: még szakmai berkekben is dúl a vita évtizedek óta, hogy meg- mondjuk-e vagy sem. Mindig a beteg személyisége dönti el a kérdést, ahogyan a főorvos ur is mondja, holott egy korábbi bekezdésben szemrehányást tesz az orvosoknak emiatt. Pé­csi Lajos főorvos ur túloz, ami­kor így vall: "Sokszor én adok felvilágosítást a páciensnek, mert amíg hozzám eljut, senki semmit nem mond neki", hiszen daganatos betegeket szakorvo­sok gondoznak a kórházak kü­lönböző osztályain,és sok-sok becsületes körzeti orvos is. Pé­csi Lajos főorvos úr kijelenté­sei nem szolgálják sem az or­vosok, sem a betegek érdekeit, annál inkább ártanak az orvos­Nem értek egyet azzal a le­véllel, melyben a különböző megyei és városi szervezetek a Magyar Televízió elnökéhez fordultak a szaporodó krimi és horrorfilmek bemutatása, rek­lámozása ellen. Köztudomású, hogy nagyot fordult a világ, és a mai fiatalságot jelenleg az ilyen témájú filmek érdeklik - persze akad kivétel. Ha a meg­lévő mozikat nem akaiják be­zárni, egyelőre ez a vonzerő. ÍA történelmi könyvek, fil­mek sem mentesek a borzal­maktól, abban is van a gyilkos­ságnak millió változata... A há­ború előtt rengeteg volt a kri­mi, az igazi szépirodalom, a Ciliké és Kosáryné-könyv, a mesék csodálatos világa. Min­denki azt vette meg akkor is, amelyik Ízlésének, igényének megfelelt, és nem feltétlenül kellett ennek hatására bűnöző­vé, csavargóvá válnia, avagy pappá, hittérítővé. A film, a könyv, a színdarab szerintem üzlet volt mindig a szórakozta­tásban, nevelésben. Ne beszél­jünk se le, se rá senkit, hogy mit nézzen, mit olvasson. May Károly könyveit sem kellett volna kiadni? Hisz az indiánok legyilkolása sem leányálom. De sorolhatnám vég nélkül az ehhez hasonló példát.Változ­nak az idők. A régi szép ma­gyar filmeket - amiket most ar­chív felvételről mutatnak be - polgári csökevényesnek minő­sítették, a hasonló témájú könyvekkel együtt, holott ér­zelmekben gazdagabbak, mint nagyon sok mai. Hogy szaporodnak a bűnö­zések a fiatalok körében, s eb­ben nagy szerepe van a krimi­nek? Lehet, de mi van a csalá­dokkal, ahol a gyerekek felnő­nek - bár egyre több kerül álla­mi gondozásba? S mi van a szexszel? Az is ott van minde­nütt, és a szerelem nélküli együttlét? Volna mit megtanul- n.i a fiataloknak, de hogyan? A szülők dolgoznak, pedig az anyákra nagy szükség lenne a család összetartásában, a gye­rekek nevelésében. Azért harcoljanak, hogy az üzletekbe ne fércművek kerül­jenek, a kiadók válogassák meg a kiadásra vitt műveket; hogy a családokban és az isko­lákban a békére, egymás meg­becsülésére, tiszteletben tartá­sára neveljék, oktassák a gye­rekeket. Aztán majd lehet sze­lektálni. Bodó Jánosné Kisújszállás Összeállította: Csankó Miklósné A munkába járás gyötrelmei Hozzászóláscikkeinkhez

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents