Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)
1989-11-29 / 284. szám
±ÉPIAP 1989. NOVEMBER 29. Feloszlik-e a parlament? Népszavazás a népszavazásról Négy kérdésben demokratikusan SZDSZ-értékelés az eredményekről A november 26-ai népszavazás eddigi eredményei ismertek Az állampolgárok jnintegy 60 százaléka járult az urnák elé. Az SZDSZ által kezdeményezett kérdések kvízül az elsőre a »szavazók 50,1 százaléka szavazott igennel. A többi három kérdésre «dott jvoksok 95 százaléka (tartalmazott Igenlő választ. Az országos sajtótájékoztató első reagálásai után megkérdeztük az SZDSZ jszolmoki képviselőjét: Kőnigné Rybárik Ilonát, miként értékelik a népszavazás ismert eredményelit. (Folytatás az 1. oldalról.) — Az Országgyűlés feloszlatásának ügyében a döntésnek a december 18-án kezdődő ülésszakon mindenképpen meg kell születnie. Bánffy György képviselő ugyanis a novemberi ülésszak utolsó munkanapján önálló indítványt terjesztett a plénum elé, s ennek lényege az volt, hogy a parlament december 11-ével mondja ki feloszlatását. Formai okokra, a Házszabályra hivatkozva el lehetett volna utasítani ezt az indítványt azzal, hogy a parlament a következő ülésszakon tárgyaljon róla. Mivel azonban politikai kérdésről van szó, a javaslatot kiadtam a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak, továbbá a politikai csoportok képviselőit is arra kértem: foglaljanak állást erről. Előzetesen az a vélemény alakult ki, hogy a népszavazás után térnek erre vissza. Az eredmény ismeretében immáron szükséges, hogy a bizottság, illetve a politikai csoportok állást foglaljanak ebben a kérdésben. Jómagam, mint képviselő, azon az állásponton vaA foglalkoztatáspolitikával kapcsolatban több fontos megállapodás született az Országos Érdekegyeztető Tanács keddi ülésén, a bér- mechanizmus kérdésében azonban nem sikerült a kormány és az érdekképviseleti szervek álláspontját közelíteni. A több' miat négyórás tanácskozáson a kormány, a gazdasági kamara — amely egyben a fórum házigazdája is volt —, a SZOT-hoz tartozó szakszervezetek valamint a SZÖVOSZ, a KI- OSZ. a TOT és az OKISZ képviselői vettek részt. A jövő évi foglalkoztatáspolitikai elképzeléseket áttekintve a résztvevők megállapodtak abban, hogy az országnak azokat a területeit, ahol a munkahelyek tömegével szűnnek meg. olyan kritikus körzetté nyilvánítják. ahol az általánosan alkalmazott foglalkoztatáspolitikai eszközökön túl az állam további juttatásokkal is segíti a foglalkoztatási feszültségek oldását. Így e körzetekben lehetővé válik, hogy a munkahelyüket elvesztett emberek állami vég(Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Novotni Jánosné szerint nem is önmagában a gépkocsikról van szó, mert azok csak egy kis részét jelentik egy átfogóbb változásnak. Évek óta készült a szövetkezet a termelés korszerűsítésére, technológiai változásra. Átalány elszámolásos részlegeket alakítottak ki, amelyek bérbe vették a szövetkezettől a gépeket, épületeket, és havonként, vagy egy meghatározott munka elvégzése után, mint vállalkozók, elszámoltak a szövetkezetnek. Így dolgoztak már korábban a központifűtés-szerelők, a lakatosok, közös megegyezéssel bérbe adták a teljes gép- járműparkot is. Bővítették, valamint korszerűbbekkel cserélték fel a meglévő gépeket A faipari részleg például 3-4 éve alig 2 millió értékű árut exportált, ma a tőkés kiszállítás megközelíti a 15 milliót, amit több, új és jobb gép nélkül nem érhettek volna el. Tavaly és az idén 15 milliót fordított gépvásárlásra a szövetkezet és összegyok: ha csak a politikai szempontokat vennénk figyelembe, elkerülhetetlen lenne, hogy az Országgyűlés a decemberi ülésszakon feloszlassa önmagát. De a döntést befolyásolhatják a kor-, mány szempontjai is. Ezért egyetértek Németh Miklós miniszterelnök javaslatával: ebben a kérdésben is egyeztetniük kell álláspontjukat a politikai pártoknak, a kormánynak és a parlamentnek. Kétségtelen, hogy nagy vita várható a feloszlatásról az Országgyűlésben. Éppen ezért — ahogyan ezt korábban is tettem — ismételten azt javaslom a parlamenti képviselettel rendelkező pártoknak: plurálisán működő parlamentként viselkedve álláspontjukat egy szószólójuk ismertesse, s az így zajló vitát követően szavazzon a plénum. Erre annál is inkább szükség lenne, mert úgy tűnik, hogy a decemberi ülésszakon a parlamentnek körülbelül 25 napirendi pontot kellene megtárgyalnia. Ez elviselhetetlenül nagy teher, és elvégezhetei- lenül sok feladatot jelent. Ezért célszerű egyeztetni a Minisztertanáccsal, hogy kielégítést, s ha csak az ország más területén találnának maguknak munkát, akkor áttelepülési támogatást kapjanak, vagy olyan juttatásban részesüljenek, ami az újrakezdési kölcsönén túl más formában is segítené vállalkozóvá válásukat. E kategóriába a tanács elsőként Pécset és vonzáskörzetét sorolta be. Megállapodás született arról is, hogy a jövőben a munkanélküli segélynek is legyen olyan alsó összeghatára, amelynél kevesebbet senki sem kaphat, s ezt a mindenkori minimális bér 80 százalékában határozták meg. A KIOSZ képviselője ezzel összefüggésben felvetette: igazságtalannak tartja, hogy azok a kisvállalkozók, akik valamilyen oknál fogva csődbe jutnak, nem részesülhetnek munkanélküli segélyben. A kormány nevében Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes úgy nyilatkozott, hogy a jelenlegi helyzetben nem lát erre módot. A kormánnyal ellentétben az érdekképviseleti szervek sen 12 millió forint értékű gépet adtak lízing formában bérbe. Ez azt jelenti, hogy a dolgozó, vagy egy részleg teljes egészében birtokba veszi az adott termelőeszközt, fedezi annak minden üzemeltetési költségét és 5—7 év múlva jogilag is az övé lesz a gép. Igaz, akkorra annyira el is használódhat, hogy értéke a nullával lesz egyenlő, de ez nem feltétlenül következik be. Különösen akkor nem, ha ennek mindvégig tudatában van a bérlő. A szállítójárművek mellett a földmunka és erőgépeket, esztergát, fúrót, menetvágót .... egyszóval bármit kiadtak, ha volt rá jelentkező. Márpedig volt. Ezáltal megszűnt a „feketemunka”, a fusizás, vagyis a sajátján mindenki azt csinál, amit akar. A bérleti díjat a dolgozók munkával fizetik meg, ha a szövetkezet nem tud munkát adni, akkor maguk keresnek, hogy fizetni tudjanak. Az is előfordulhat, hogy kedvezőbb ajánlatot kap valaki a szövetkezet számára elvégmely törvényjavaslatok tárgyalása halasztható januárra. — Amennyiben az Országgyűlés kimondja feloszlatását — és elképzelhető, hogy már az ülésszak első napján erről valamiféle döntés születik —, az alkotmány szerint a köztársasági elnöknek legkésőbb 5 nap elteltével kötelessége kiírni az országgyűlési képviselő-választásokat. S ha most a parlament kimondja feloszlatását, megítélésem szerint — minden körülményt mérlegelve — március 18-a tűnik alkalmasnak e választások megrendezésére. Fodor István végezetül hangsúlyozta: nem azért támogatja határozottan az Országgyűlés feloszlatásának mielőbbi kimondását, mert a különböző politikai pártok, szervezetek, csoportosulások oly gyakran bírálták e parlament tevékenységét, megkérdőjelezték legitimitását. Hiszen véleménye szerint e pártok és szervezetek legitimációját is csak a választások teremthetik meg. Álláspontjának indoka: ez az Országgyűlés lényegében betöltötte a feladatát. változatlanul amellett léptek fel, hogy jövőre szüntessék meg a bérszabályozás utolsó kötöttségét, a bérek növekedéséhez kapcsolódó adót is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a bérkiáramlást valójában egyetlen dolog, az infláció várható nagyságrendje szabályozza. A vállalatok ugyanis igyekeznek követni béreikkel az inflációt, még akkor is, ha ezt fejlesztési lehetőségeik rovására tudják csaik megtenni, s ráadásul ebben a magatartásukban már egyfajta inflációs várakozás is kifejezésre jut. Éppen ezért az érdekképviseletek vezetői csak abban az esetben tartottak volna elképzelhetőnek valamiféle megállapodást a jövő évi béremelkedésekre vonatkozóan, ha az infláció várható mértékére a kormány garanciát vállal. A kormány azonban ilyen ígéretet nem tud felelősen tenni. márcsak azért sem, mert az infláció számításának módszerei is sok kívánnivalót hagynak — derült ki a vitából. zendő munkánál, vagy a gépe a meghatározott időben nem üzemképes. Ilyenkor gondoskodnia kell a pótlásról, mert azért mégiscsak a szövetkezeti érdek az elsődleges. Jobb szervezéssel, gondossággal, karbantartással azonban ezek elkerülhetők és az egyén is jobban jár. Ebbe a képbe tartoznak a személygépkocsik is. A nyolc Yugót 7 évre vették bérbe a dolgozók, és ezzel megszűnt az utalványozás, a kilométerpénz, a javíttatás A Jászsági Építőipari Szö- zetkezet erre az évre 150 milliós árbevételt és ehhez mintegy 9 százalékos nyereséget tervezett. A gépek lízing formában történő üzemeltetése a korábbi adminisztráció és utazási költségek megszűntével, a számítások szerint több, mint egy millióval javítják az építőipari cég eredményességét. A kezdettől sajátnak tekintett géP, berendezés ugyanakkor a gazdánál nemcsak amortizálódik, hanem kamatozik is. LP Üdvözölni tudjuk csak a választópolgárok nagyarányú részvételét mi is mint ahogyan azt az országos szervezetünk képviselői is megtették. Nagyon reménykedtünk, hogy az állampolgárok komolyan veszik, hogy 40 év után ez lesz a valóban szabad, demokratikus választás. A demokrácia első intézménye: a népszavazás sikeresen vizsgázott. Az a remény igazolódott be, hogy a nehéz gazdasági helyzet ellenére sem uralkodott el a közömbösség, az emberek igenis • dönteni akarnak saját sorsukról. — Miért is kérte az SZDSZ a népszavazást? Mi volt a politikai cél? — Talán kezdjük a népszavazás utóbbi három kérdésével. Sokan állították azt, hogy ezekről a parlament már döntött, fölöslegesek tehát. Fontosnak tartottuk azonban, hogy a leszavazás is megerősítse. A munkásőrség megszüntetésére és a pártalapszervezetek munkahelyekről való kivonulásáról adott 95 százalékos igenlő válasz ezt ki is nyilvánította. A pártvagyon elszámoltatásával pedig jogi alap teremtődött az MSZP teljes vagyonának tisztázására, eddig ugyanis a minisztertanácsi rendelet csak azokra az ingatlanokra vonatkozott, amelyek nélkülözhetők az MSZP számára, tehát a pártvállalatokról, Bz SZOP a Szocintern tagja Közös elnökjelölt A Szocialista Internacio- nálé múlt heti tanácskozásán a szervezet teljes jogú tagjának ismerték el a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot. Ebből az alkalomból tartottask sajtóértekezletet az SZDP vezetői kedden a Gellért Szállóban. Petrasovits Anna, az SZDP elnöke úgy vélekedett: ez nem csupán egy magyar- országi párt elismerését jelenti, hanem azt is, hogy ezzel hazánk fontos lépést tett Európa felé. Hozzáfűzte: a Szocialista Internacionálé- ban tömörült pártok és vezetőik a tagsági viszony helyreállításával kifejezték, hogy az SZDP-t a magyarországi átalakulás egyik fő politikai erejének tekintik. A sajtótájékoztatón a hétvégi népszavazás, s ennek kapcsán a négypárti koalíció kérdése is terítékre került. Az SZDP vezetői a népszavazás eredménye alapján úgy vélték: a négy párt szövetsége bebizonyította működőképességét. Utolsó összejövetelüket tartották hétfőn este az MSZP jászberényi tagjai a Szabadság téri székházban, mert a napokban átköltöznek a Táncsics Mihály úti pártházba. Elegendő feladat lesz egyelőre annak az épületnek a fenntartása, élettel való megtöltése is, mert a 12 alapszervezetbe tömörült 102 tag körében a politikai bénultság még nem oldódott fel. Valami azért mégis elkezdődött, mert a tagok 70 százaléka megjelent az összevont taggyűlésein, hogy szervezetüket megteremtsék. Ez se ment - azonban könnyen, mert vállalkozó nem igen nagyértékű állóeszközökről nem rendelkezett. A népszavazás e tekintetben úgy döntött: a párt számoljon el teljes vagyonáról a nemzetnek, arról, a vagyonról, amely tudta és beleegyezése nélkül, de a néptől származik. Végül első helyre került a köztársasági elnökválasztás időpontja. Ha minimálisan is, de az igenre szavazók voltak többségben. — Pető Iván, az SZDSZ ügyvivője szerint a szoros eredmény magyarázata: a népszavazás kezdeményezői a választás időpontjára kértek véleményt, az Ország- gyűlés pedig annak módjára. Ez félreértésre adhatott okot a választók körében. Vajon most egyértelműsít- hető-e, hogy mire is szavaztak voltaképpen az állampolgárok? — Arra hogy a parlamenti választások után kerüljön sor a köztársasági elnök megválasztására. Igaz, a választók csaknem fele a közvetlen népszavazást részesítette előnyben. Az SZDSZ végül is nem tartja kizártnak, hogy • népszavazással válasszák meg a köztársasági elnök személyét. — Ehhez azonban módosítani kell a köztársasági elnöki intézményről alkotott törvényt, hiszen jelenleg csak a parlament jogosult erre. A -nép most kizárta magát... — Erről a módosításról a A Magyar Demokrata Fórum Szolnoki Szervezete köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik távolmaradásukkal tiltakoztak az értelmetlen népszavazás ellen. A választópolgárok 42%-ának távol- maradását, az MDF az iránta megnyilvánuló bizalom jelének tekinti, hiszen egyedüli pártként emelte fel szavát az áldemokráciát jelentő népszavazás ellen. Ezt annak ellenére így érezzük, hogy tisztában vagyunk vele, a szavazók egy része mindenképp otthon maradt volna. Köszön etünket fejezzük ki azoknak is akik — élve állampolgári jogukkal — mégis elmentek voksolni, és az első kérdésre NEM-mel szavaztak (49,99%), akik a milliókat felemésztő propagandahadjárat ellenére is maguk kívánják eldönteni, hogy ki legyen a köztársasági elnök (még ha egyes pártok nem bíztak is ítélő képességükben). akadt a különböző tisztségekre. Az öttagú elnökség választásához végül 7-en kerültek fel a szavazócédulára és vállalkozó híján a jelenlévők nem jelöltek elnököt. Űigy döntöttek, hogy az MSZP városi vezetője tisztét rotációban töltség be az elnökség tagjai. A szavazás eredményeként az elnökségben Lánczi József, Nagy Kálmán, Szappanos Ferenc, Varga Sándor és Zaja József kapott helyet, akik maguk közül az első három hónapra Lánczi Józsefet választották elnöknek. Az elnökségből és az alapszervezetek delegáltjaiból álló választkövetkező parlament dönthet. Mindenesetre tény: a közvetlen népszavazásos köztársasági elnökválasztás a kerékasztal-tárgyalások megállapodása volt. Az SZDSZ álláspontja az, hogy a valódi változásokat a parlamenti választások hozzák meg. — Pozsgay Imre a választás utáni sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy ezzel késlekedik a demokratikus intézményrendszer kiépítése. Mi erről a véleménye? — Az SZDSZ-nek nem célja ez. A demokratikus átalakulás feltétele akkor teremtődik meg, ha a parlament feloszlatja magát s mielőbb választásokat ir ki. Ha ezt megelőzi a köztársasági elnök választása, az a párt, amelynek jelöltje a szavazatok többségét megszerezte volna, a parlamenti választásokon legalább 20 százalékos előnyt könyvelhetett volna el magának. — Az SZDSZ látványos sikerként könyveli el tehát a történteket... — Az SZDSZ — úgy ítéljük meg — megerősödött. Reméljük, hogy ez érvényes a helyi szervezetre is mely eddig sem volt figyelmen kívül hagyható politikai erő. Ügy gondolom, szerepünk erősödni fog. Eddig bennünket is ez a kampány kötött le, az elkövetkező időben nagyobb figyelmet tudunk szentelni a helyi kérdésekkel foglalkozó programunk kimunkálására is. — Köszönöm a beszélgetést! Sz. Gy. Az MDF mindig is a nemzet érdekeit tartotta és tartja szem előtt. Utólag is úgy ítéli, hogy fölösleges volt ez a tét nélküli választási procedúra, ami fél »illiárd forintjába került az országnak és amit hasznosabb célokra (pl. a nyugdíjasok helyzetének javítására, ... és vég nélkül folytathatnánk...) is elkölthettük volna. Reméljük, hogy a választópolgárok alig több mint egynegyed részének Szavazata (az 1. kérdésben ennyien támogatták az SZDSZ indítványát) végül is nem sodorja belpolitikai válságba az országot és az MDF, parlamentben elhangzott javaslatának megfelelően márciusban egyszerre kerülhet sor mind a köztársasági elnök, mind a parlamenti képviselők megválasztására. A Magyar Demokrata Fórum Szolnoki Szervezetének Elnöksége mány december 8-án ül ösz- sze. Felsőbb szervvel kapcsolatban az előkészületek során egy jászsági koordinációs tanács (JKT) létrehozása vetődött fel, amely közvetlenül tartana kapcsolatot az MSZP Országos Elnökségével. Ezek szerint nem volna szükség (a jászberényiek szerint) egy közbenső, megyei szervezetre. A JKT a jászsági települések MSZP vezetőiből állna, melyek egyenrangú tanácskozási, döntési joggal vennének részt a tájegységet jelentő közös munkában, elnöke, székhelye »pedig évenként változna, — lp — „Szüntessék meg a bérszabályozást” Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése Yugók a JÉPSZÖV-nél Sajátján dolgozik a bérlő Ha nem működik, fizet Az MDF köszöneté a választópolgároknak Tart még a tanácstalanság Tisztség viselésére alig akadt jelentkező Tanácskoztak a jászberényi MSZF-tagok
