Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-27 / 282. szám

Fizető tévé magyar módra 1989. NOVEMBER 27. A kereskedelem jó karácsonyt ígér Gazdag játékvásár Szolnokon és Jászberényben Akciók a kispénzűeknek Kívül-belül gyönyörű: szövetkezeti ékszerbolt Jászapátiban (Fotó: Mészáros) Mit mond a szakember 7 A jászberényi Skála szö­vetkezeti áruházban már minden osztályon ott a ka­rácsonyi vásár jelképe: csil­logó díszek csüngenek a mennyezetről, még fénye­sebbé teszik az amúgy is jól világított hatalmas áruházat. A szolnoki Skálában a héten már megannyi parányi feldí­szített fenyő köszöntötte lépten-nyomon a betérőket. A Centrum Áruházban ha­talmas fenyődíszek alatt járnak a vevők. A szolnoki Kultúrciikk és Sportszer Áru­házban, amely köztudomá­súan a megye legnagyobb játéküzlete, megkezdődött a szülők, nagyszülők karácso­nyi rohama. De hát ebben nincs semmi különös: no­vember utolsó hete követke­zik, sok helyen már kifizet­ték a KST-ket, a nagyszülők megkapták a novemberi nyugdíjukat — bármennyire is gazdálkodni kell minden­kinek a pénzzel —, a csalá­dok legnagyobb ünnepén senki sem akar üres kézzel fa alá állni. Akciók az Ideál áruházaiban és boltjaiban Kétszáztól tizenkétezer fo­rintig válogathatnak a szol­noki Kultúrcikk Áruházban a vevők a Legok között. Most különösen „könnyű a válogatás”, hiszen az Ideál november 30-ig minden ezer forinton felüli vásárlás ese­tén előleg nélkül OTP hitel­re kínálja még a játékokat is. Persze a felnőtteknek is jólesik karácsonykor egy-egy ajándék és sokan ilyenkor családi bevásárlásokat is szerveznek. Erre is gondol­tak az Ideálnál, mert a Sztár, az Árkád szaküzletek háromezer forinton felül té­likabát vásárlásnál 20 szá­zalék előleg után ugyancsak OTP részletet adnak. És ez nem csak Szolnokon van így, az Ideál Vállalat jászberényi, törökszentmiklósi, kisújszál­lási és tiszafüredi áruházai­ban is különböző részletak­ciók Csinálnak kedvet a vá­sárláshoz. Hasonló akciók persze más áruházakban is voltak, vannak, illetve lesz­nek karácsonyig. Szinte egy­ségesen kimondható, mű­szaki cikkekre, elsősorban televíziókra is szól a tanácsi kereskedelem, de a szövetke­zeti kereskedelem kedvez­ménye': általában szép vá­laszték van a szolnoki és a jászberényi Skála Áruház­ban, az Ideál szaküzleteiben, és a Centrumban is televí­zió készülékekből. Az Ideál kis készletben, de meglepe­tést is tartogat (nem titkol­juk, nagy igényű és nagy nénzű vevőinek). Japán házi kenyérsütő gép lesz rövide­sén a Métáiban és a Do­musban, valamint a Villa­mossági Szaküzletben, jut belőle Martfűre, Jászbe­rénybe, Kisújszállásra, Tö- rökszentmiklósra és Karcag­ra is, ami mindent tud ami a kenyérsütéshez, kuglófké­szítéshez szükséges. Az ára 19 ezer 800 forint. Seiko órák Jászapáti legszebb boltjában Úgy tűnt, Jászapátiban leginkább az Áfész 121-es ruházati áruházában kell szétnézni: mit kínálnak ka­rácsonyra. Nos, hamar rá­jöttünk, hogy sok min­dent. Van játék, ajándék, különböző fa alá való rövid­áru, kesztyű, esernyő, puló­ver és sok szép finom fehér­nemű. Ott hallottuk, van igazi, csak ajándékboltja is a városnak! Hamar meggyő­ződtünk róla, a megye első szövetkezeti óra, ékszer, ajándék áruháza a Beloian­nisz úton szinte hívogatja a vásárlót. Nem csoda, a Ma- kovecz Imre tervezte gyö­nyörű házban a bolt is olyan mint egy parányi ékszerdo­boz. Sinkó Lászlóné üzletve­zető nyomban tiltakozott ez ellen. Bármennyire is fur­csa ugyanis, az alig fél éve megnyílt szaküzletben arany ékszert még hiába keresnék a vásárlók. „Elviszi előlünk az Óra-Ékszer Vállalat, s csak ígéri a Pénzverde, hogy kapunk rövidesen. Pedig ilyenkor karácsony előtt, meg karácsonykor eljegyzé­sek idejét éljük. Rengetegen keresnek karikagyűrűt és más arany ékszert is.” Van viszont hihetetlenül gazdag választék divatéksze­rekből, olcsóbb, drágább ajándéktárgyakból, és ami meglepő, japán fali kvarc­óra, és rengeteg Seiko férfi, női, karóra. Ez persze sokez­res ajándék, de hát nem mindenkinél kuncog a kraj­cár még 1989. karácsonya előtt se. A jövő héten egy héten át 20 százalék engedményt ad­nak a Jászberényi Skála Áruházban egyes szövetka­bátokból és minden bundá­ból. Vehet hozzá csizmát is az ember _30 százalék en­gedménnyel. Gondos László áruház igazgató hosszú sétára hí­vott bennünket. Ez a 2 ezer négyzetméter eladóteres áru­ház akkora már, hogy köny- nyen eltéved benne a látoga­tó. Egy biztos. Itt szinte a legkényesebb ízlésű vásárló is megtalál bútortól a ház­tartási edényig mindent amit keres. Ilyenkor karácsony előtt a takarékszövetkezet segítségével hatalmas for­galmat bonyolítanak a kü­lönböző részletakciókkal. De sokat számít az árakból ilyenkor kapható kedvez­mény is. Mindent összevetve, a kedvezmények összege úgy is szól, hogy 5 ezer forint­tól 50 ezer forint értékű vá­sárlásig bármi elvihető a jászberényi Skálából. Már most elárulják azt is, hogy ezüstvasárnapi vásárlóik kö­zött tombolajegyeket oszta­nak minden 500 forinton felüli vásárlás esetén. Arany- vasárnapon aztán 30 ezer forint értékben különböző ajándékokat lehet nyerni e tombolajegyekkel a herényi Skálában. Ha már Berényben jár­tunk, megnéztük azt is, — a szolnoki igen jó szaloncukor, csokoládé és karácsonyfadísz kínálat ismeretében — mi kapható a Jászság fővárosá­ban. A 129-es Csemege ABC- ben egyszerűen ámultunk. Rengeteg különböző minősé­gű és árú szaloncukor, cso­koládé függelék kapható, de már most van minden ami a fa alá kerülhet. Azt mond­ják Berényben, náluk a leg­olcsóbb: 60 forint a banán, 56 a narancs és 65 a manda­rin. De hát nem csak fára való található ebben a kitű­nően „feljövő” ABC-ben. Szász Endre kerámiák csak­úgy mint a szolnoki 60-as- ban, ólomkristályok, holló­házi, Zsolnay, kínai porcelá­nok a legkényesebb ízlésnek is megfelelő drága kozmeti­kai cikkek, márkás kávék, csokoládék várják a vásárló­kat. Csík Pál áruház igazga­tó csak ennyit mondott: tíz milliós árukészlet várja a karácsonyi vásárlókat. Jó készlet a nagyáruházakban Igaztalanok lennénk, ha nem szólnánk arról, hogy a két szolnoki nagyáruház, a Centrum és a Skála is jó készlettel, sokféle szép aján­déknak valóval várja vásár­lóit. A Skálában a játék mellett a női divat osztály elképesztően szép holmikat kínál. A Centrumban az ajándék részlegen már most pénztárcája szerint válogat­hat mindenki a szebbnél szebb áruféleségekből. Mind­két áruházban karácsonyig még különféle részletakciók vannak és lesznek, s így egy-egy családi bevásárlást is könnyebben lebonyolít­hatnak náluk a szolnokiak. 1989. karácsonya a boltok, áruházak kínálatát tekintve gazdagnak ígérkézik. Az már más kérdés, hogy kinek, mi­re futja ebből a gazdag kí­nálatból, mert bármennyire is kedvező a részletvásárlási léhetőség, és bármennyire csábító a különböző áren­gedmény, — azért a vásár­lók zömének egyelőre sok gondot jelent az idei szép ünnep. Sóskúti Júlia A szolnoki kábeltelevíziós rendszer eddigi története megannyi tanulsággal szol­gál. Ezek közül a leglényege­sebb, hogy a műszaki megol­dás lehetőségei, az anyagi erőforrások biztosításának kérdése és a valóban de­mokratikus, tehát az egyéni igények szerinti, a lakáson­kénti megvalósítás teljesség­gel össze nem békíthető fel­tételek. S ennek okai között ugyanúgy szerepet játszik a kábeltelevíziózásról szóló 1983-as döntés politikai jel­lege, vagy az ország s me­gyénk gazdasági helyzete, mint a korábban a KTV-ről „még nem tudó”, és így a legjobb változat követelmé­nyeihez csak részben alkal­mazkodó, nagyközösségi an­Először nézzük meg, mi a véleménye egy kívülálló szakembernek. Dúró Imre, aki rádióműsorszóró és hír­közlő szakmérnök, és a Pos­ta Rádió- és Televízióműsza­ki Igazgatósága fejlesztési osztályvezetője, 1989. elején járt az NSZK-ban. Ott szer­zett információi szerint a Bundespost (a nyugatnémet posta, amelynek minőségi előírásai közismerten nagyon szigorúak), még az idén is vásárolt jónéhány olyan fej­állomást a Hirschmann cég­től, mint amilyet a szolnoki kábelhálózatban használnak. Ez az Esslingből, a Hirsch­mann főhadiszállásáról szár­mazó információ azért is je­De mi a helyzet azzal a hálózattal, ami már csak ott szükséges, ahol kérik a szol­gáltatást? A városok lakótelepeinek furcsa ellentmondása, hogy ott a legkönnyebb kábeltévé hálózatot csinálni, de ugyan­akkor ott is a legnehezebb mindenki teljes megelégedé­sét kivívni. Miért? Az állítás első felét igazol­ják a kész, valamennyi la­kás bekábelezését biztosí­tó nagyközösségi anten­narendszerek. S hogy mi­lyen furcsa, ugyanezek okozzák a problémát is, mi­vel kábelesen, a hálózat sa­játosságai (topológiája) mi­att, nem lehet az egyéni igé­nyek szerint szelektálni. Ez az adottság okozta az együtt sírunk, együtt nevetünk helyzetet, azaz azt, hogy lép­csőházanként vagy minden­ki, vagy senki sem részesül­het a kábeltévé áldásaiból. Lenne persze megoldás a már ilyen formán meglévő antennarendszerek esetére is. Ezt nyugaton „pav tv”- nek. azaz „fizető tv”-nek hívják. Lényege, hogy a mű­sort csak azután juttatják a kábelhálózatra, miután vagv a hangot vagy a kénét, vagv mindkettőt elrontják. Persze nem teljesen, hanem csak tennarendszerek kérdése. De nem elhanyagolható az a szempont sem, hogy a még így is létező, a teljes elége­dettséget műszakilag ugyan teljesítő megoldások (a mű­sorok kódolása és lakáson­kénti visszaalakítása) a la­kosság számára — nem szá­mítva a tehetősebb kisebb­séget — mai helyzetünkben, megfizethetetlenek lennének. így aztán érthető az is, hogy a kábeltelevíziós beru­házás nyomán elsősorban a fizetési kötelezettséggel kap­csolatban kialakult közhan­gulat igen nehezen fogadta el a megvalósítás azon rea­litásait, melyek nagyrészt tényleg a vázolt állapot­szülte kényszerhelyzetből fa­kadtak. lentős, mert 1985-ben, ami­kor a szolnoki KTV-rend- szer tervezése és kivitelezé­sének kezdése történt, akkor olyan berendezés mellett döntöttek a fejlesztés letéte­ményesei, ami Nyugat-Euró- pában is a legkorszerűbb megoldást jelentette, s — ezt már én hadd tegyem hozzá — a talán ismert nehézségek okozta határidő csúszások ellenére, a beszerzett Hirsc- mann-technika máig az él­vonalbeli műszaki színvona­lat képviseli. S itthon, más városok kábeltévés megoldá­saival összevetve méginkább igaz. Ez tehát a helyzet a mindenképpen szükséges be­rendezésekkel. annyira, hogy az ügyfél azért láthassa, hallhassa, hogy mi az, amit nem igazán lát vagy hall. Ez a csábításnak olyan trükkje, ami feltehetően meg is nyitja a pénztárcákat, és megveszik azt a kis vissza­alakító dobozt, amit ha a te­levíziós készülékhez kap­csolnak, akkor már élvezhe­tővé válik a műsor. Ez a megoldás nálunk sem lenne elképzelhetetlen, ha nem lenne drága. Úgy tűnik azonban, hogy a sokszor vi­tatott egyszeri rácsatlakozá­si díjat, a 2500 forintot eh­hez képest még mindig könnyebb előteremteni. Hangsúlyozom, ehhez képest. Az IKV tehát — referen­cia híján — azzal teremtett keresletet a KTV szolgálta­tásai iránt, hogy először megmutatta, mit takar a do­log, s csak azután kasszíro­zott. Ez jellemezte az I. üte­met, ami felfogható amolyan magyar módra kivitelezett fizető tévének. Nyilvánvaló, hogy a továbbiakban erre nem lesz szükség, hiszen ma már jól ismert a kábeltévé a város olyan részein is, ahol egyelőre nem foghatók a műsorok. Mert a Széche­nyi lakótélén, vagy a Jubi­leum tér környéke szolgál­tatja a referenciát, hogy a Skála műszaki osztályán mű­ködő készülékek „műholdas képernyőiről” már ne is be­széljek. Az IKV Műszaki Fejlesz­tési Csoportjának dolgozója Szalai Imre, aki elmondta, hogy a fejlesztés II. ütemé­nek első részét szerették vol­na ez év karácsonyára befe­jezni. Ez azonban, már ami a törzs- és vonalhálózatot il­leti, csak jövő április—má­jusra valószínű. Hogy miért? Mert Magyarországon va­gyunk, s a postai tervezőt nem csípte éDnen a léev. sőt. nem ösztönözték a szer­ződőse-; és jegyzőkönyvben vállalt határidők sem. Hogyan tovább7 Mindenesetre a szükséges árajánlatokat beszerezték, a kivitelező ugrásra készen áll, dehát mindehhez terv kell! Ami fontos: a lakossági igé­nyeket már nyilvántartják, utcák, közösségek szerint so­rakoznak a dossziék, és álta­lános jellemző, hogy az igénylők önszervezés útján, maguk jelentkeztek az IKV- nál. Az érdeklődés óriási, és ezzel összhangban a szolgál­tatási szerződéseket már el­készítették, azok csak alá­írásra várnak. Egyébként is számítógép őrzi a leendő ügyfelek minden fontos ada­tát. így a tervek elkészülte után megindulhat a több­frontos akció. A megkötött szerződések birtokában tud­ják majd elkezdeni a csatla­kozó és belső hálózatok ki­építését, és biztosítani a mű­sorokat. A tervek szerint a II. ütem első részeként, a kábeltele­víziós hálózat a következő helyeken bővül Szolnokon: Szántó krt., Kassai út, Ko- . lozsvári utak és környékük, Keskeny János út végiig, Csokonai út, Ady Endre út­nak a piactér és a Kun Béla krt. közé eső szakasza, Móra Ferenc út, Kun Béla krt., Várkonyi tér, Május 1. út, Madách út, Mészáros Lő- rincz utca, Kossuth Lajos utca, Kossuth tér, Városi és Megyei Tanács, Szigligeti Színház, Damjanich uszoda, MÁV MTE pálya, régi sport- csarnok és a most épülő kő­olajos sportcsarnok egészen a volt KlSZ-táborig. * * * Túl az IKV dolgain, a jö­vőt jelenti az is, hogy terv­be vették egy olyan adóbe­rendezés telepítését, ami a Városi Televízió műsorát (műhold és mozicsatorna nélkül) egy kb. 15 kilométe­res körzetben kisugározná. Erre talán már jövőre sor ke­rülhet, amennyiben sikerül kilépni abból a patthelyzet­ből, amit a „frekvenciamora­tórium” néven ismertté vált kormánydöntés, az új adók és stúdiók létrehozásának ti­lalmával előidézett. Szilas Péter Naponta 800 pár Adidas cipőfelsőrészt var-rna k a Rákóczifalvi Rákóczi Tsz szajoli cipőfel­sőrész-készítő üzemében a martfűi Tisza Cipőgyár részére. Az itt dolgozó 80 munkás 40 százaléka helybeli, a többiek a környező településekről járnak be Együtt sírunk, együtt nevetünk

Next

/
Thumbnails
Contents