Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-25 / 281. szám

1989. NOVEMBER 25.

3

Véget ért az Országgyűlés ülésszaka

(Folytatás a 2. oldalról)

jogi és politikai, de erkölcsi kötelessége is volt, hogy a köztársasági elnök választásának időpontjára vonatkozó kérdés minden vonatkozását megvilágítsa. E kérdésfeltevés ugyanis elhallgatja a köztársasági elnök választásának időpontja és módja között fennálló összefüggést. Kizárólag az időpontra irányított kérdés ugyanis — ellentétben azzal, amit a népszavazást kezdeményező politikai szervezetek állítanak — lényegében az első köztársasági elnök megválasztásának módjára irányul. Az Országgyűlés megítélése szerint ezért elengedhetetlen annak ismerete, hogy „igen” szavazatok többsége esetén az új Országgyűlés „nem” szavazatok többsége esetén pedig közvetlenül a nép választja a köz- társasági elnököt. E kérdéshez fűzött magyarázat elmulasztása miatt joggal érhette volna az Országgyűlést az a vád, hogy nem a nép, hanem egyes pártok érdekeit tartja szem előtt. Az

egyéb magyarázatokat az

Országgyűlés ezekkel összefüggő döntései igazolják.

Huber Jenő (Baranya m.. 2. vk.), az MSZP parlamenti frakciója nevében kezdeményezte: az Országgyűlés kérje fel a Minisztertanácsot végezze el a népszavazásról

és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény felülvizsgálatát abból a szempontból, hogy a törvény adta lehetőségekkel ne lehessen semmilyen célból visszaélni.

Az indítványról — Fodor István megbízott házelnök javaslatára — a következő ülésszakon dönt az Ország- gyűlés.

Király Zoltán (Csongrád m„ 5. vk.), két ügyrendi kérdéssel kapcsolatban fejtette ki véleményét. Elsőként Király Zoltán arra kérte az elnököt, hogy a decemberi ülésszakon időben is válaszszák szét a plénum, illetve a bizottságok üléseit.

Ezt követően Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a Munka Törvény- könyve módosításáról szóló törvényjavaslatot terjesztette a Tisztelt Ház elé. Ennek lényege: politikai vagy vallási nézetei miatt tilos bárkivel szemben hátrányos megkülönböztetést alkalmazni a munkaviszony létesítése és teljesítése során. A munkahelyi diszkrimináció tilalmának egyik lényeges eleme, hogy a munkavállalók előmenetelét se befolyásolhassa politikai vagy vallási meggyőződésük. Ennek kapcsán azonban néhány alacsonyabb szintű jogszabály hatálytalanítása is indokolt.

Bírói önkormányzat

Az elnöklő Fodor István bejelentette, hogy a törvény- javaslathoz sem a bizottságok, sem a képviselők nem terjesztettek be módosító indítványt, és javasolta, hogy az Országgyűlés az általános és a részletes vitát együttesen folytassa le. Ezt a képviselők elfogadták.

Zsidei Istvánná (Heves m„

5. vk.) arra figyelmeztetett, hogy az elvék gyakorlati érvényesülése csak akkor valósítható meg, ha „erős, a gazdasági vezetéssel nem egy követ fújó, az érdekvédelmet kikövetelő munkahelyi szakszervezetek működnek”. Ez azért is fontos, mert a jelenlegi gazdasági vezetőket még annyira sem ellenőrzik, mint korábban, szinte felügyelet nélkül tevékenykedhetnek. Sajnálatosnak tartotta, hogy a munkahelyi diszkriminációról szóló törvényjavaslat külön nem .említi az érdekvédelmi szervezetekhez való tartozás kérdését, és javasolta, hogy ezt vegyék be a törvényszövegébe. Indítványozta továbbá, hogy a kormány vonja vissza személyzeti és- káderpolitifcai határozatait, a káderanyagokat pedig juttassák vissza az érintetteknek, vagy semmisítsék meg azokat.

Halmos Csaba az elhangzottakra reagálva kifejtette, hogy e kérdésben megnyugtató a jogi rendezés. Az 1976. évi 8. törvényerejű rendelettel Magyarország kihirdette az ENSZ Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányát. Ennek egyik cikke kimondja : mindenkinek joga van a másokkal való szabad társulásra — jde értve a jogot — arra i.\ hogy érdekei védelme céljából sziakszer- vezetéket alakítson, illetőleg azokhoz csatlakozzon. Az egyesülési jogról szóló 1989

II. törvény 1. paragrafusa szerint pedig minden magyar állampolgár zavartalanul gyakorolhatja az egyesülési jogot.

Zsidei Istvánné elfogadta az államtitkári választ, de ragaszkodott eredeti indítványához, így az elnöklő Fodor István felkérte a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságot, hogy mihamarabb foglaljon állást ebben a kérdésben — így egyelőre erről a napirendi pontról sem szavaztak.

A parlament ezután rátért az egyes törvényeknek

az alkotmány módosításával összefüggésben szükséges módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására.

A törvényjavaslatokhoz dr. Borics Gyula igazságügyi minisztériumi államtitkár fűzött szóbeli kiegészítést. Elmondotta, hogy az alkotmánymódosítás következtében szükségessé vált a hatályos jogszabályok egészének felülvizsgálata. Ennek végső határideje 1990 április 30-a. Azonban vannak olyan jogszabályok, amelyek módosítása nem tűr halasztást. Ib*en a bíróságokról szóló 1972. éyi IV. törvény. Az alkotmánymódosítás

egyik alapgondolata az államhatalmi ágak egymástól való elválasztása, s a hatalmi ágak egyensúlyban tartása.

Ennek fontos feltétele a bírói hatalom függetlensége, illetve a bírói függetlenség biztosítása. Az alkotmány már rögzíti.hogy a bírák nem lehetnek tagjai pártnak, politikai szervezetnek. Ezentúl elengedhetetlen a bíróságok ielenlegi irányítási rendszerének korszerűsítése is. Jelenleg ugyanis az igazságügyminiszter — mint a végrehajtó hatalom képviselője — olyan hatáskörrel rendelkezik a bíróságokat illetően, amely számottevő beleszólást biztosít tevékenységük-í be. Ez kérdésessé teszi a bírói függetlenség valódi érvénysülését. A megoldás a jelenleg alakulóban lévő bírói önkormányzat szervezeti rendszerének teljes kiépítése lesz.

Előtérbe került az állam- polgári jogok védelme. Újszerűén fogalmazta meg az alkotmány az ügyészi nyomozást is. A hatályos jogszabályokhoz kellett igazítani a büntetésvégrehajtás törvényessége feletti felügyelet egyes kérdéseit.

Fodor István bejelentette, hogy a törvényjavaslattal az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága egyetért. Mivel a vitában senki nem kért szót, ezért határozathozatal következett. A képviselők az alkotmány módosításával összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot-275 egyetértő, egy ellen- szavazattal és négy tartózkodással elfogadták.

Király Zoltán is szót kért.

Elmondta, hogy amikor az

ellenzéki demokraták képviselői csoportja — kiegészülve az SZDSZ, a Magyar Néppárt és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőjével — megtárgyalta Bánffy Györgynek az Országgyűlés önfeloszlatására tett indítványát, úgy foglalt állást, hogy az indítvány megtárgyalására a november 26-ai népszavazás után, a jövő héten kerüljön sor. Az ülésszakot tehát akkor folytassák.

Az Országgyűlés Bánffy

György javaslatával kapcsolatban úgy foglalt állást, hogy csak a vasárnapi népszavazás eredményének ismeretében lesz a parlament, abban a helyzetben, hogy döntsön önmaga feloszlatásáról és különösen a javasolt alkotmánymódosításról. Bánffy György indítványát tehát ne a parlament mostani ülésszakán, hanem a népszavazás eredményének ismeretében, a decemberi ülésszakon tárgyalja meg az Országgyűlés.

Nem nyúlhatnak a betétekhez

Miután az illetékes bizottság időközben elvégezte a munkáját, a parlament visz- szatért az adótörvényekre. A vitában elhangzott észrevételekre Békési László pénzügyminiszter válaszolt. (A vitában egyébként 44 hozzászólás és több mint 100 indítvány hangzott el.)

A miniszter elismerte, hogy az adórendszer bevezetésekor túl sok illúziót kergettek, túlhangsúlyozták az adórendszer szerepét, ugyanakkor a gazdaság általános bajait sem lehet az adórendszer számlájára írni.

A kormány elkötelezett a vállalati támogatások mérséklése mellett, de végig kell gondolni azt is, hogy újabb 10 milliárdos támogatáselvonás további 3—4 százalékkal növelhetné a fo- gyasztóiár-színvonalat, esetleg újabb 50 ezer ember maradnia munka nélkül, vagy a gazdaság további 100 millió dolláros exporttól esne el. A kormány tehát itt sem a szándékot vitatja, hanem a mértékeket és az ütemezést.

A képviselők javasolták azt is, hogy a három- és többgyermekes családok havi ezer forintos adóalapcsökkentő kedvezményét terjesszék ki az egy- és kétgyermekes családokra is. Békési László a javaslat ellen foglalt állást, mivel az gyökeres változást hozna a jelenlegi szociálpolitikai

rendszerszemléletünkön. Nem utolsó sorban az intézkedés bevezetése mintegy hatmilliárd forintot emésztene fel. Prózai ok, hogy ezzel tízmi Ili árd forinttól esne el az államkassza. Ha az Országgyűlés mégis emellett döntene, akkor a vállalkozási nyereségadót 40-ről 43 százalékra kellene emelni.

A pénzügyminiszter elfogadta viszont Búzás Jó- zseiné kérését, hogy a népi

iparművészeti termékeket sorolják nulla kulcsos forgalmi adóba.

Javaslat hangzott el arra, a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek adókedvezményét hagyják érintetlenül. Békési László ezzel kapcsolatban arra figyelmeztette a parlamentet, hogy jó néhány olyan gazdaság van, amelyet immár ötöd- ször-hatodszór szanálnak, helyzetűik azonban nem változik, elnyelik az állami támogatást. A kormány ezért fenntartja eredeti javaslatát: valósuljon meg a fokozatos támogatásleépítés.

Végezetül Király Zoltán arra az indítványra emlékeztetett, miszerint, az Országgyűlés hozzon határozatot, hogy a- kormány a lakosság forint-, illetve devizabevételeihez semmilyen körülmények között se nyúlhasson hozzá. Ha ezt mégis megtenné, ez a kormány azonnali bizalomvesztését jelentse. Békési László leszögezte: a képviselő indítványa nem ellentétes a kormány szándékaival.

A betétesek megnyugtatása érdekében, a keringő rémhírek eloszlatására a pénzügyminiszter — Németh Miklós kormányfő megbízásálból — azt javasolta: az Országgyűlés mondja ki, hogy a kormány egyetlen esetben sem nyúlhat hozzá sem a forint-, sem a devizabetétekhez.

Békési László válasza után határozathozatal következett. Meg l eh fősen hosszadalmas, több mint kétórás procedúrára került sor, hiszen csak a személyi jövedelemadó törvényjavaslathoz több mint 70 módosító javaslatot nyújtottak be a képviselők.

Befejezte látogatását az NSZK külügyminisztere

(Folytatás az 1. oldalról.)

választásokról. Az NSZK külügyminisztere az európai változásokról adott áttekintést, különös tekintettel a leszerelés fontosságára.

Ezt követően a két külügyminiszter jelenlétében Georg Krupp, illetve Ekkehard Storok és Bartha Ferenc aláírta a Deutsche Bank AG Frankfurt és a Deutsche Bank Luxemburg SA, valamint a Magyar Nemzeti Bank közötti hitelmegállapodást. A hitelmegállapodás újabb, 500 millió nyugatnémet márkát biztosít, kötött, célzott hitelként a magyar- országi gazdaságszerkezeti átalakítás céljaira.

A két külügyminiszter a Hilton Szállóban nemzetközi sajtóértekezleten összegezte a tárgyalásokat, és válaszolt az újságírók kérdéseire.

A magyar külügyminiszter utalt arra, hogy sokat merítünk az NSZK belső tapasztalataiból, abból, ahogyan ott a demokratikus intézmények működnek, az emberi jogok érvényesülnek. A most aláírt bankközi megállapodásra utalva elismerően szólt a nyugatnémet pénzügyi támogatástól, a gazdasági kapcsolatok dinamikus fejlődéséről.

Ami a német kérdést illeti, Horn Gyula hangsúlyozta: Európa nem létezhet a németség, a német politika, kultúra nélkül, mint ahogy a németek sem létezhetnek Európa ellenében. A két német állam viszonyának jövőbeni alakulása szervesen illeszkedik az európai viszonyok fejlődésébe. Nehéz elképzelni egy olyan egységes Európát, amelyben kettéosztott Németország van — mondta Horn Gyula.

Hans-Dietrich Genscher a Magyar Köztársaság kikiáltása utáni első látogatásának hivatalos programját összegezve elmondta, teljes egyetértés volt közötte és

vendéglátói között abban, hogy a reformfolyamatoknak stabil keretek között kell végbemennie. Hangsúlyozta: Nyugat-Európának

érdeke, hogy a jelenlegi reformok sikeresek legyenek, hogy Közép»- és Kelet-Euró- pa országaiban a demokrácia kerüljön felül, hogy a népek nagyobb szabadságot élvezzenek. Ebben a Nyugat úgy tud segíteni, hogy stabil keretfeltételeket biztosít.

Valamennyi megbeszélésen kifejezte kormánya és saját nevében köszönetét azért a szerep»ért, amit Magyarország a kelet-eurÓDai reformfolyamatban játszott, s ahogyan a vasfüggöny felszámolásában ’közvbtleinül befolyásolta az NDK-ban élő németek sorsát is.

Szólt arról a felelősségről, amit az EGK érez a keleteurópai folyamatokért. Az európai integráció megvalósításával a Közös Piac utat mutat. Hangsúlyozta, . hogy ebben a tekintetben milyen nagy jelentőségű lesz a kelet-európai reformok mellett magát elkötelező 24 ország külügyminisztereinek strasbourgi találkozója, ami megfogalmazása szerint „az igazság órája lesz” ott ugyanis konkrét segítségről kell dönteni. Ami az NSZK-t illeti, nem kíván különutat, csupán azt, hogy Európa találjon egymásra.

Hans-Dietrich Genscher az NSZK budapesti nagykövetségének rezidenciáján ebéden látta vendégül az SZDSZ képviselőit. Az ebéd után ugyancsak a rezidenciáin kü- lön-külön fogadta a Kisgazdapárt és a Magyarországi Szociáldemokrata Pánt küldöttségét. Genscher külön-külön találkozott a Kereszténydemokrata Néppárt, illetve a Magyar Néppárt küldöttségével.

Hans-Dietrich Genscher és kísérete az esti órákiban, a Luftwaffe külŐngép>én elutazott Budapestről.

Az MSZP állásfoglalása

2200 párttag a megyében

A októberi kongresszus óta folyó szervezőmunka eredményeként a megyében a Magyar Szocialista Párt taglétszáma meghaladta a 2200 főt. Mai ismereteink szerint ezer fölött van azoknak a száma, akiknek a be- lép>ésére a közeljövőben számíthatunk.

Folyamatosan jönnek létre a párt alapközösségei, helyi szervezetei. A megyei Pártszervezési Koordinációs Tanács fontosnak tartja és kéri, hogy a pártszervezetek befelé fordulás helyett megalakulásuk pillanatától

kezdjék meg az érdemi politikai munkát. Településük, választókörzetük gondjainak megoldására készítsenek programot, tegyenek konkrét kezdeményezéseket

Győzzék meg a lakosságot, a választókat, hogy a Szocialista Párt programja reális lehetőséget nyújt súlyos társadalmi-, gazdasági helyzetünkből való kilábalásra.

Környezetünket érintő minden fontos kérdésben (például: önkormányzatok

vidékiség, agrárszféra, tulajdonviszonyok, sflb.) alakítsanak ki álláspontot, képviseljék és érvényesítsék azt a közélet fórumain. Az alapszervezetek hívjanak soraikba minden tisztességes, tenni akaró balaldah gondolkodású állampolgárt, de ne fogadjanak be lejáratódott, hatalmukkal visszaélő embereket, mert ez súlyosan veszélyezteti a Szoci alista Párt hitelét. így ér hetjük el. hogy tovább növekedjen a párt taglétszáma és támogatóinak tábora. A választási küzdelemben

eredményesen csak egy létszámálban és szervezettségében is erős baloldali pártként vehetünk részt.

Szervezeteink működjenek együtt minden — pártunk legitimitását elismerő — demokratikus párttal, politikai szervezettel az új Magyar Köztársaság és népe boldogulásáért.

Nem tekintjük magunkat a baloldaliság kizárólagos letéteményeseinek. Szükségesnek tartjuk a párbeszédet, az összefogást minden olyan baloldali politikai szervezettel, amely elismeri a Magyar Szocialista Párt létrehozásának jogszerűségét, nem tart igényt kizárólagos vezető szerepre, tudatosan támogatja a jogállamiság értékeit, elutasítja a hatalom erőszakos úton történő megszerzésének vagy megtartásának lehetőségét.

Az MSZMP-t szervező megyei Ideiglenes Intéző Bizottság felhívásának kongresszusunkra ,annak határozataira vonatkozó kijelentései megalapozatlanok, azokat visszautasítjuk. Törvénysértő és megtévesztő, hogy a megszűnt MSZMP-t továbbra is létezőnek tűntetik fel.

Természetesnek tartjuk a volt MSZMP tagjainak jogát, hogy szabadon döntsék el, vállalják-e a szocialista párti tagságot, vagy azt elutasítva pártokon kívül maradnak, illetve egy másik új pártot hoznak létre. Az ily módon létrejövő új párthoz (pártokhoz) programja, politikai tevékenysége és vezetői ismeretében később tudjuk határozott viszonyunkat kialakítani.

Mennyi juthat a kiállításra ?

számlák teljesen szabad forgalmát. Ennek értelmében a kormány az Ország- gyűlés jóváhagyása nélkül semmiféle változtatást nem hajthat végre a lakossági forint- és devizaszámlák szabad forgalmában.

Az Országgyűlés ugyancsak jóváhagyta a Budapest —Bécs világkiállítás előkészítéséről szóló tájékoztatóhoz készített határozat-tervezetet. A parlament felette a kormányt, hogy terjesszen az Országgyűlés elé olyan törvényjavaslatot, amelyben a többi között meghatározza a világkiállításra fordítható pénzeszközök felső határát is. Halmos

Csaba, az ABMH elnöke bejelentette: a jogi bizottság megtárgyalta Zsidei Istvánné módosító indítványát. A módosítás lényege, hogy az érdekvédelmi szervezethez tartozást illetően is mondják ki a törvény szövegében a hátrányos megkülönböztetés tilalmát.

Az elnök este 8 óra előtt néhány perccel bezárta az ülést, és bejelentette, hogy a legközelebbi ülésszak december 18-án kezdődik.

Végül is olyan döntés született, hogy a három, illetve több gyermeket nevelők valamint az egyedülállóként két gyermeket nevelők, illetve a súlyosan fogyatékos - gyermeket nevelők részesülhetnek gyermekenként havi 1000 forintos adókedvezményben. A képviselők nem értettek egyet a kormány által beterjesztett adótáblázatok egyikével sem, így az Országgyűlés reíonmibizottsága új adótáblázatot készített, amelyből végül is azt a változatot fogadták el, amely 14,5 szá zalékos adóterhelést jelent a lakosság számára.

A képviselők elfogadták a kormánynak a javaslatát, hogy a magánforgalomban beérkező személygépkocsikra 25 százalékos általános forgalmi adót számítsanak fel.

Ugyancsak elfogadták a képviselők a vállalkozási nyereségadóról, valamint az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslatokat.

Ezt követően a képviselők elfogadták a lakossági betétszámláikról szóló határozatot. A határozat szerint a lakossági betétszámlák a kormány számára érinthetetlenek, semmilyen módon nem lehet korlátozni sem a forint-, sem pedig a deviza-