Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)
1989-11-23 / 279. szám
Mm Orszdggyfllés második munkanapján Heves vita a gazdasági programról Módosították a költségvetési törvényt Szolnok megye képviselői a novemberi ülésszakon A kormány gazdaságpolitikai programjának vitájával folytatta munkáját az Országgyűlés Szerdán a Minisztertanács 1590—92 közötti gazdaság- politikai programja feletti vditávaű folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Elsőként Hellner Károly (Budapest, 32. vk.). a Merkúr Személygépkocsi Értékesítő VáflJjalLait vezériigazgiar tója ként szót. Rövid hozzászólásában ő isi — mikénit a keddi viitábiain többen — elsősorban az új lakásgazdálkodási rendszerrel fogüaiLko- zott. Véleménye szerint a piaci lakásgazdálkodási rendszer kialakítása csak távok cél léhet mivel a jelenlegi bének nem tartalmazzák a lakáshoz jutás, a lakásfenntartás költségeit. Szirtesné dr. TTomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Eigyetem II. számú Gyer- mefckiHni kajlának tanársegéde kifogásolta, ihogy a mai napig nincs kidolgozva a komplex adórendszer. Nem ösztönöz a vállalkozásra Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.). a csepregi Győzelem Mgtsz elnöke a kormányprogramot elfogadhatatlannak, a benne tükröződő kormányzati felfogást túlzottan magabiztosnak és önkriitákátlannak minősítette. Nagy Sándor (országos lista) a SZOT főtitkára arra figyelmeztetett, íhogy bár heHyél-közzal kialakultak a többpártrendszeren alapuló képviseleti demokráciába történő békés átmenet politikai és jogi feltételei, ám hiányoznak gazdasági és szociális alapjai. A kormány 1990-re szóló programjával 'kapcsolatban Nagy Sándor leszögezte: ez összességében nem előremutató, az évek óta követett restrikciós szemlélet jellemzi', s nem ad választ a mára kialakult súlyos problémák megoldására. Ez a program egyidejűleg irányoz elő stagnálást, magas inflációt, csökkenő reálbért, növekvő miumfcanel- fcüHiséget; mindezek együttesi érvényesülése elfogadhatatlan s nemcsak szakszervezeti nézőpontból, hanem a gazdasági válságból való kitörés szempontjából is. Ez a program nem ösztönöz a belföldi piac bővítésére a vállalkozásra jelentősen növeli a munkavállalók terheit, nem ad elfogadható választ a fizetési mérleg egyensúlyának javítására, s nem elemzi a program megvalósításiának várható társadalmi hatásait sem. A szakszervezetek szerint számot kell adni az ország helyzetéről, és a felelősöket is meg kell jeüöimi. Pontosabban kell kialakítani az állam szerepkörét, továbbá feltétlenül fel kéül oldani a bérmechanizmus kötöttségeit, hiszen — egyéb vélemé- gyekkel ellentétben — nem a kiáramló 'keresetek okozzák az inflációt. Rövidebb távra kellene tervezni Sasvári József (Komárom m.. 8. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészeti szakosztályvezetője a kormány hároméves gazdaság- politikai programjának terület- és településfejlesztési, valamint környezetvédelmi kérdéseivel foglalkozott. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere üdvözölte Németh Miklós keddi parlamenti beszédét, s a továbbiakban azt javasolta, hogy a parlament ne késztesse és ne kötelezze a kormányt olyasmikre, amelyekért már nem ő fogja vállalni a felelősséget. A mai kormány ugyanis — mondotta — az MSZMP széthullásával, az alkotmányos rendszerváltozással elveszítette politikai alapját, és az ügyvezető kormány helyzetébe jutott. Nem vállalhat felelősséget hosszabb távú programokért, helyette egy rövid távú, hat hónapos vagy legfeljebb egy éves időtartamra kell terveznie. Király Zoltán kérte, hogy a Minisztertanács egy ilyen időtartamot felölelő csomagtervet terjesszen be a parlament decemberi ülésszakára. Az elnöklő Jakab Róbert- né köszöntötte a vendégpáholyban helyet foglaló, NSZK-ból érkezett vendégeket, a hesseni tartomány parlamenti küldöttségét. A delegációt Joschka Fischer, a tartományi parlament zöld frakciójának elnöke vezeti. Tiltakozás a lakásgazdálkodás reformtervei ellen Dobos Józsefné (Heves m„ 6. vk.), a gyöngyösi Mátra Ruhaipari Szövetkezet munkavédelmi vezetője a lakásgazdálkodás reformterveiről mondott véleményt. Elmondta: az késztette hozzászólásra, hogy választói számos tiltakozó levelet juttattak el hozzá a tervezett intézkedések miatt. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.), a MÁV Dunakeszi járműjavító Üzemének igazgatója a gazdaság mai helyzetében feltétlenül támogatandónak, fejlesztendőnek tartotta azokat az ágazatokat — így az idegenforgalmat, áruszállítást, tranzitfuvarozást és a mezőgazdaság jelentős részét —, amelyek kis konvertibilis importhányaddal jelentős kemény valuta-bevételhez juttatják az országot. A vitában elhangzott, az infrastruktúra helyzetét ért kritikákra Udvari László közlekedési, hírközlési és építésügyi minisztériumi államtitkár reagált. Megszűnik a Posta monopóliuma Felhívta a figyelmet arra, hogy az infrastrukturális hálózatok és szolgáltatások csak olyan mértékben és olyan szerkezetben fejlődhettek, amilyen mértékben a szűkén értelmezett termelő kapacitások azt feltétlenül megkövetelték, illetve amennyire az időről időre kiéleződő szolgáltatási válsághelyzetek nyomása azt kikényszerítette. Az államtitkár a továbbiakban szólt arról, hogy ez év decemberében a tárca az Országgyűlés elé terjeszti a postatörvény módosítását, amely lebontja a Posta monopóliumát. Amennyiben az Országgyűlés elfogadja a törvénymódosítást, 1990. január 1-jétől a Magyar Posta három vállalkozássá alakul, s még a jövő évben részvénytársasággá alakul a távközlési vállalat. A költségvetési egyeztetés során kiviláglott, hogy a működés fenntartására 5 milliárd forintra lenne szükség. Ez viszont a közlekedési hírközlési fejlesztéseknél 25 százalékos mérséklést jelentene, ami elviselhetetlen lenne a következő évben. A feszültség feloldására a tárca öt évre szóló infrastruktúra-fejlesztési csomagot készített. Az államtitkár meggondolásra ajánlotta, hogy 1990-ben az Országgyűlés tárgyaljon az átfogó infrastruktúra-politikai koncep{Folytatás a 2. oldalon) Szolnok, Törökszentmiklós után Jászberényben is nyílt látszerész üzlet a Déryné úton. Az OFOTÉRT-nck lehet, hogy konkurrencia, de a vásárlóknak nagyobb lehetősége nyílik a keretválasztásra, s hamarabb hozzájutnak szemüvegükhöz, mivel most már válogathatnak, hogy hol készíttetik el. — nzs — Hazánk vendége Ro Te Vu Megkezdődtek a hivatalos tárgyelások Szerdán hivatalos látogatásra Budapestre — négy országot érintő európai útjának második állomására — érkezett Ro Te Vu, a Koreai Köztársaság elnöke népes gazdasági küldöttség kíséretében. Az öt európai országot érintő körút csúcspontja a magyarországi látogatás és ezen beiül a parlamentben sorra kerülő beszéd lesz. Magyarországnak, mint még a Varsói Szerződés szervezetéhez tartozó országnak a felkeresésével Ro Te Vu ún. északi politikájához keres támogatást. Ez a politika legvégsőbb céljának a Koreaifélsziget egyesítését tekinti. Az államfő látogatása több, mint a kétoldalú kapcsolatok jelképe. Ro Te Vu személyében George Bush után a második nyugati államfő keresi fel Magyarországot. Délután az Országháziban megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. Szűrös Mátyás és Ro Te Vu a Munkácsy- teremben ült tárgyalóasztalhoz. A megbeszélésen részt vettek a külügyminiszterek, Horn Gyula és Cshö Ho Dzsung. A tárgyalásokat követően ünnepélyes keretek között — Szűrös Mátyás és Ro Té Vu jelenlétében — két kormányközi egyezményt írtak alá a Parlamentben; ezekkel együtt már kilenc magas szintű megállapodás van a két ország között. Az Országház delegációs termében folytatott megbeszélést Ro Te Vu Nyers Rezsővel, a Magyar Szocialista Párt elnökével. A belpolitikai helyzet, illetve a két ország együttműködésének áttekintése után a két politikus nemzetközi kérdésekről cserélt véleményt. Este Szűrös Mátyás és felesége díszvacsorát adott Ro Te Vu és felesége tiszteletére a Parlament Vadász termében. A díszvacsorán részt vett a hazai politikai és kulturális élet számos személyisége, köztük az ellenzéki pártok több vezetője. A díszvacsorán Szűrös Mátyás és Ro Te Vu pohárköszöntőt mondott. A boltok a hibásak 7 Mindenki frisset akar A kenyér szavatossági ideje 72 óra A tavalyi ibázásádőszaikihoz képest 8—10 százalékkal termel 'többét a szolnoki kenyérgyár. Az üzletek és iboltok általi leadott igényeket két gyáruk folyamatosan elégíti ki: a 'kenyérgyár kenyeret és kenyórjellegű készítményeket állít elő, míg a süteménygyárban in- kább pékárut — kifli t, zsömlét — készítenek. Tószegi gyáruk főleg a község környékére termel, s csak toiseibb mennyiség jut Szolnok néhány ABC-jébe. A hét eleji 13—14 órás műszakot három átlagos nap követi, míg a hét végén közel 20 óráiban termelnék. Ezek alapján nem tételeznek fel kenyérhiányt, ha mégis elfogyna valamelyik boft pultjáról a kenyér vagy a kifli, akkor ott a megrendelő nem mérte fel jól az igényeket. 'Ezzel a végszóval mentünk át az ismert szolnoki Csemegébe, ahol a kenyér- ellátásról érdeklődtünk. Dénes Lászlóné üzletvezető elmondta, hogy náluk Is napi téma a kenyér, s az az érdekük, hogy a vevők igényeit maximálisan kielégítsék. Ennek a területnek a felelőse 20 éve intézi a kenyér és pékáru megrendeléseket, s azt lehet mondani, hogy érti a dolgát. Naponta a 12 fajta kenyérből 1500— 1600 kg-ot rendelnek meg a kenyérgyárból, valamint közel 5000 zsömlét a nagykáf- ilin és koppásfciifMn kívül. A tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva 15,5 százalékkal itclbb pékárut adtak el. Hétfőn és pénteken több mennyiséget kérnek a 'gyártól. amely napjában folyamatosan szállít, ® csak pénteken adódik néha zökkenő, amikor a többlet Alföldi kenyér kiszállítása eltolódik a kései délutáni órákra. Ekkor valóban gondot okoz az ellátás, de csak néhány órára. A vezetőnő megemlítette, hogy sök új vevőjük is van, akik azért vásárolnak mátok, mert nem bíznak a külvárosi 'boltok ellátásár ban, és jdbbnak 'látják itt bevásárolni hogy legyen kenyerűik. A fogyasztást rap- szodikusnak ítéli meg a 60-as vezetője, s utal rá, hogy a kenyér szavatossági ideje 72 óra, de mindenki igyekszik naponta friss kenyeret vásárolni. Arira is volt már példa, hogy több száz káló kenyerük maradt ünnepek után a boltban, de az is előfordult, hogy taxival mentek a kenyérgyáriba, a minél gyorsabb utánpótlás érdekében. — mta —
