Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)
1989-11-22 / 278. szám
2 1989. NOVEMBER 22. Megkezdődött az Országgyűlés novemberi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról.) dett a helyzet tisztázásához. Rendkívül összekuszált szálakat kellett kibogozni, hogy az 1982 óta történt események, műveletek, illetve az azt megelőzően történtek nehezen átlátható rendszerében rendet tegyenek. Ez mostanra megtörtént, s a kormány így abban a helyzetben van, hogy végre hiteles képet tud adni a parlamentnek az ország pénzügyi helyzetéről. Az alapos felülvizsgálat, a pénzügyi műveletek teljes körű számbavétele után a teljes bruttó adósság összege az év végére eléri vagy némileg meghaladja a 20 milliárd dollárt, a nettó adósság pedig szintén némileg meghaladja a 14 milliárd dollárt. Szükség van • a pártok segítségére Természetesen attól, hogy egyes korábbi hitelműveletek, például a szocialista relációban nyújtott konvertibilis hitelek, most bekerültek a nyilvános és most már teljes körű adatszolgáltatásba, a népgazdaság valós terhei nem lettek nagyobbak, hiszen hitelezőinek eddig is a tényleges adósság után fizettük a törlesztést i és a kamatot. Természetesen a kormány nem kívánja megkerülni, hogy a parlamentet teljes részletességgel tájékoztassa az ország adósságával összefüggő adatokról. Ezért — mondotta Németh Miklós — felkértem a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy amikor a jövő év elején a kormány beterjeszti a jegybankról szóló törvényt, az MNB mellékelje a bank tisztába tett mérlegét is, és azt megfelelő magyarázatokkal mutassa be az Országgyűlésnek. Ekkor kell dönteni arról is, hogy kinek — az Országgyűlésnek vagy a Minisztertanácsnak — a felügyelete alá tartozzon a Magyar Nemzeti Bank. Addig is elkészült egy tájékoztató, amelyet még kedden kézhez kapnak a képviselők. Németh Miklós szólott azokról a tárgyalásoíkróíl, amelyek lezajlottak nyugati országúk vezetőivel és etred- mónyékikel biztatnak. A továbhiaiklbain az ország politikai Ihelyzetéről beszélt. Elmondotta: alapkérdés, hogy -a békés áitmenet jelenlegi szakaszában sikerül-e törvényes, alkotmányos úton elvezetni az országot, a vá~. lasztásokig vagy sem. Erre van esély, de ehhez a parlamentnek és a kormányának szükségé van a különböző pártok segítségére is. A Ibékés átmenet, a választások rendezett lebonyolítása a Magyar Köztársaság minden törvényes és felelős politikai erejének elemi érdeke. A nüniisiztereinöik ebből kiindulva kezdett konzultációkat az erre igényit tartó pártok: vezetőivel. A pénzügyi terror nem megoldás Keményt látok arra —. hangsúlyozta a továbbiakban —, hogy a pártok felelős politikai szerepvállalásának olyan módja alakül ki, ami nem veszélyezteti az átmenet alkotmányos, törvényes jellegét, és ugyanakkor erősíti a döntések politikai legitimitásait. De mindezt úgy kell megtenni, hogy a parlament szuverenitását ne érje sérelem. Azt. hogy a kormány nemzeti kormányként működik, azt is jelenti: integratívszerepre törekszik, ezért folyamatosan tárgyal, konzultál a különböző pártokkal, társadalmi mozgalmakkal, érdekképviseleti szervezetekkel, egyházaikkal, egyfajta centrumpozícióból próbálja a gazdasági, társadalmi és politikai feladatokat a parlamenttel együttműködve irányítani és befolyásolni. De a kormány nem független a pártoktól és társadalmi mozgalmaktól. Nem is lehet az, mert — mint a parlamentnek felelős intézmény — a parlament politikai erőviszonyai döntő mértékben, meghatározzák irányvonalát és akcióit. Természetesen van a kormánynak politikai arculata és elkötelezettsége is. A Minisztertanács — minit testület — a baloldali európai szocialista progresszív értékek elkötelezettje, támaszkodik a Magyar Szocialista Pártra, annak parlamenti frakciójára, de számit minden progresszív, a békés átmenet iránt elkötelezett, parlamenti és azon kívüli politikai erőre is. Németh Miklós elmondotta, hogy nemzetközi tárgyalásain közölte: a kormány az ország működőképességének fenntartása, a finanszírozhatóság biztosításának érdekében vállal és kezdeményez minden szükséges intézkedést. Szempontjai között egyszerűen nem szerepelhet, hogy lépései népszerűek-e vagy népszerűtlenek, mert különben nincs ’ szerkezetátalakítás, nem lesz később vállalkozásélénkítés, piac, de lehet vágtató infláció, és gyökeret verhet a szegénység. Nincs szükség pénzügyi terrorra, sem kivételes gazdasági állapot bevezetésére. Ugyanakkor nem vezet céljához az olyan szociális intézkedés sem, amelynek hiányzik a fedezete a gazdasági teljesítményekben. Ezután arról szólt, milyen tényezők veszélyeztethetik, illetve segíthetik a kormányzat és az államigazgatás működőképességét. Kifejtette: a pártállam rendszerének lazulása, majd annak leépítése az állami politikai gépezetben zavarokat idézett elő. A ipántálillam rendszere ugyanis betöltött egyfajta társadalom- és államszervező erőt, ami ösz- szefogta az állami és politikai gépezetet. Lebontásával az államigazgatásban elbizonytalanodtak, mert nem érzik még maguk mögött a demokrácia védelmét. Elsődleges a szakmai hozzáértés — A kormány és személy szerint én minden időben mindenféle boszankámyüMö- zésnek esküdt ellensége voltam, és az leszek a jövőben is. Nem csupán . erkölcsi okokból, hanem azért is, mert az országnak nagy károkat okoz. Mélységesen elítélem azt a módszert, ahogy 1945—46-ban az államapparátust szétverték, hiszen számtalan emberi tragédia okozása mellett a hatalom megfosztotta önmagát szakmai bázisától. Mélységesen elítélek minden olyan megnyilatkozást, amely pártállás alapján, vagy pusztán az államigazgatásban kifejtett működés miatt bosszúhadjáratra hív fel. Minden pártnak, az ország egészének az az érdeke, hogy az államigazgatás működőképessége fennmaradjon. Ezért célszerűnek tartom már most a pártokkal tárgyalást kezdeni arról, hogy melyek azok a vezetői □osztok, amelyeket elsődlegesen politikai tisztségnek kell tekinteni, ahol a pártoknak a hatalmi harcban elért eredményei alapján cserélődnek az emberek. De minden .más tisztség ellátásának féltétele csak a szakmai hozzáértés és az emberi tisztesség megléte lehet. Ezt a kérdést átfogóan ős tartós jelleggel a közszolgálati törvény rendezheti, amelynek előkészítését a Minisztertanács felgyorsította. Ilyen elvi alapon kell megítélni az MSZMP-alkakna- zottak ügyét Is. A Munka Törvénykönyvében kell megtiltani, hogy a korábban pártalkalmazásban állít, felkészült szakemberek elhelyezkedését pusztán korábbi munkahelyük miatt egyesek meggátolják! A miniszterelnök a következőkben szólt arról a politikai, ‘ morális természetű problémaszövevényről is, ami a hadseregben alakult ki. Bejelentette, hogy a kialakult helyzet kapcsán több ízíben beszélt Czinege Lajossal. Ezt követően a nyugalmazott miniszterelnök-helyettes lemondott hadsereg- tábornoki rangjáról, és vállalta. hogy kiköltözik lakásából. A honvédelmi miniszter pedig — mondotta Németh Miklós — utasításomra, december 1-jei határidővel jelentést ad a Bokor-könyv minden lényeges állításáról, amit átadok a parlamenti vizsgálóbizottságnak is. és ezen keresztül az ország széles közvéleményének. Felkértem a honvédelmi minisztert arra is. hogy tegyen jelentést a hadsereg szervezetében, személyi állományában az utóbbi években végrehajtott, "illetve tervezett változásokról. Ez módot ad arra, hogy Király Ferenc képviselőnek, az előző ülésszakon elhangzott interpellációjára a miniszter november 30-ig megfelelő választ adjon. A miniszterelnök leszögezte: a kormányzat tapasztalata szerint a honvédség tisztikarának és sorállományának döntő többsége a vonatkozó törvényeknek és rendelkezéseknek maradéktalanul! eleget tesz, és tisztességgel látja el a nemzet szolgálatát. Egyes korábbi közép- vagy magasabb beosztású honvédtiszt magatartása, inkorrektsége senkinek nem adhat jogot arra, hogy befeketítse vagy kikezdhesse a több ezres tisztikart, a sorállomány erkölcsi tisztaságát, emberi helytállását. ■ Felemelkedni csak demokrácia útján lehet A kormány a védelmi stratégiával összhangban még novemberben dönt a fegyveres erők és a Honvédelmi Minisztérium szervezeti felépítésének korszerűsítéséről is — hangsúlyozta. A kormányzat célja, hogv az állam és polgárainak kapcsolatát új alapokra helyezze, az állam legfőbb feladatává polgárainak szolgálatát tegye. Minden eszközzel elő kívánják segíteni az önkormányzatok kibontakozását. Ehhez meg kell teremteni a szükséges jogi, anyagi és szervezeti kereteiket. A szabályozási elvekről a közeljövőben a kormány tanácskozik a politikai pártokkal, az állampolgárokkal. Mindezek alapján egy alaposan átgondolt, valamennyi progresszív társadalmi erő támogatását maga mögött tudó szabályozási koncepciót kíván a kormány az Országgyűlés elé terjeszteni. Az Országgyűlés alig egy év alatt mintegy 60, többségében átfogó kódex-szerű törvényt alkotott, annyit, amennyit 1980 óta összesen. Ez jól mutatja azt az óriási változást, amelyet ez az Országgyűlés megélt. Az Országgyűlés és a kormány egymásra utáltán, nagy viták árán, de eredményesen folytatta azt az egyedülálló kísérletet, hogy a válság mélypontján is elszántan építi a politikai és gazdasági Az elfogadott napirendnek megfelelően Kemenes Ernő, az Országos Tervhivatal elnöke tartott tájékoztatót a kormány 1990—92. évi gazdaságpolitikai programjáról. — Napjainkban, amikor politikai reformjaink hihetetlen gyorsasággal haladnak a megvalósulás felé, különösen szembetűnő a gazdasági kibontakozás lassúsága. A szükséges gazdasági változások felgyorsítása, a gazdaságpolitika radikalizá- iása ma tömegigény. A kormányzat ezt a magatartást érvényesíti előterjesztett javaslatában — mondotta elöljáróban. A kormányzat elsődlegesnek, minden további akció előfeltételének az eladósodási folyamat lefékezését, megállítását. a nemzetközi fizetési mérleg konszolidálását tekintette. Az 1988-ban indított stabilizációs program ezt eélozta. 1988 eredményei ebből a szempontból kedvezőek voltak. A fellendülő nemzetközi konjunktúra bázisán, a teljesítmények javításával» a fogyasztás csökkentésével felszabadított forrásokra építve fordulatot, jelentős aktívumot értünk el a kereskedelmi mérlegünkben. a nemzetközi fizetési mérleg hiánya számottevően csökkent. Az idei gazdaságpolitika kidolgozása során reálisan demokrácia intézményrendszerét. Azért egyedülálló ez, mert a történelmi tapasztalatok arra intenek: a válság vonzza az erős, valamiféle rendet teremtő kezet, a diktatúrát, amit mindenképpen el kell kerülni, mert a felemelkedésre csak a demokrácia útján lehet számítani — mondotta végezetül Németh Miklós, és a kormány nevében arra kérte a képviselőket, hogy amíg az Országgyűlésnek és a kormánynak megbízatása le nem jár, a meghatározott szerepet tiszteséggel, egymás iránti szolidaritással lássák el. A miniszterelnök beszéde után az elnöklő Fodor István dr. Bállá Évának (Budapest, 46. vk.), a Fővárosi Apáthy István Gyermekkórház-Rendelőintézet orvosának adta meg a szót. A képviselőnő a gazdaság törékenységére, a fizetés- képtelenség növekvő veszélyére hivatkozva — és csatlakozva Bánffy György korábbi indítványához — sürgette, hogy az Országgyűlés mielőbb írja ki a parlamenti választásokat. nem számolhattunk a fizetési mérleg javításában hasonló, megismételhető lehetőségekkel. Szakítanunk kellett az egyensúlyjavítás egyoldalúan korlátozó, restriktiv jellegével. Az új gazdaság- politikai kurzus nagyon jelentős kockázatok vállalásával járt együtt: például kiélezett fizetési szituációban kezdeményeztük az import liberalizálását, magas infláció mellett vállaltuk a bér- gazdálkodás liberalizálását. S ez a kockázatok ellenére a liberalizációs, kínálatélénkítő gazdaságpolitika működőképesnek bizonyult: a gazdaság összteljesítménye szerényen javul, a GDP növekedése 1 százalék körül várható, a konvertibilis elszámolású külkereskedelmi forgalom aktívuma és az inflációs ráta az előző évihez hasonló szinten alakul. Emellett jól megfigyelhe- tően felerősödött a termelésnek a változó piaci lehetőségekhez igazodó differenciálódási folyamata. Az ipar területén körülijeiül ezer új, többnyire kisebb vállalkozás kezdte meg működését A mezőgazdaság összességében kedvező teljesítménye mögött is erőteljes diffe- rendálódásd folyamat rejlik. Tovább folytatódik az előző évben megindult erőteljes expanzió: a konvertibilis export volumene kö- tnülibelül 5 százalékkal, a dollárban kalkulált export bevétel körülbelül 8 százalékkal bővül. Az 1989. évi gazdasági helyzet kedvezőtlen új jelensége a rubel elszámolású impprt jelentős, körülbelül 5 százalék körüli mérséklődése. és az export visszaesése, számottevő kereskedelmi aktívum, forráskihelyezés kialakulása. Az importkiesés és az export csökkenése kiélezi gazdaságunk piaci gondjait és strukturális problémáit. Az áruforgalom ég idegenforgalom egyaránt aktív egyenlege pedig jelentős, nem elviselhető forráskihelyezést jelentő fizetési mérlegtöbbletet eredményezett. Sajnos, a konvertibilis elszámolású fizetési mérlegünkben a kedvező, körülbelül félmilíiárd dolláros külkereskedelmi egyenleg ellenére részben a növekvő kamatterhek (körülbelül 1,4 miHliánd dollár), részben az .idegenforgalmi devizamérlegben — a lakossági deviza igénybevételét fékező vám rendelkezések és korlátozó devizaintézkedések ellenére — (kialakuló 400—500 mii Sió dollár hiány nyomán (körülbelül 1,3—1.5 milliárd dollár körüli, tehált növekvő hiány várható. A 'bérek és a teljesítményjavulás összhangja a ldbe- nailiizállt bérezési rendszerben a várnaiatoknál, intézményekben az érdekegyeztetési megállapodásoktól eltérően alakul — mutatott rá a továbbiakban a Tervhivatal elnöke —, a reálkeresetek alakulása jélentösen eltér a várttól és gazdaságilag ir>- dokollhatótó'l. összességében a lakosság reál fogyasztása körülbelül 1,5 százalékkal nő, hozzátéve a lakosság külföldi fogyasztását is, megközelíti a 4 százalékot, ami jóval meghaladja a gazdasági növekedés adta tehetőségeket. ' A jelzett kedvező és kedvezőtlen irányú mozgások mellett növekednek a gazdasági működési zavarai (például likviditási problémák, piaci ellátási zavarok, veszteségessé vallás, depressziós térségek stb.) és a kiterjedt szociálpolitikai kezdeményezések ellenére növekvők a szociális gondok, nő a nehéz élethelyzetbe kerülő családok, egyének, esetenként rétegek száma is. Ezekre a folyamatokra (Folytatás a 3. oldalon.) Németh Miklós ismerteti a kormány gazdaságpolitikai programját II Tervhivatal elnökének tájékoztatója Dr. Csehák Judit és dr. Király Ferenc a tanácskozás szünetében
