Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)

1989-11-17 / 274. szám

1989. NOVEMBER 17. jj^ÉPÍAP 3 Politikáról politikamentesen Közjogi klub a HNF megyei székházéban Egyfajta jogi szolgáltatásnak is felfogható szándékkal új klubnak ad otthont a HNF megyei bizott­sága. Sziráki András, az ELTE Állam- és Jogtudományi Kará­nak negyedéves hallgatója vállal­kozott a Közjogi Klub szervezé­sére, a HNF pedig felkarolta az elképzelést. Mint arról Tóth La­jos, a megyei bizottság titkára tá­jékoztatott, tette ezt attól indít­tatva, hogy a jelenlegi politikai vi­szonyok közötti eligazodásra te­remtsenek ezáltal lehetőséget. A klub összejövetelein tehát a poli­tikáról lesz szó, ám az elnevezés is jelzi, nem primér pártérdekek alapján, hanem a jog oldaláról megközelítve, ha úgy tetszik: po­litikamentesen, de legalábbis pártsemlegesen. Az első rendezvényre tegnap 18 órakor került sor. Schmidt Pé­ter, az ELTE alkotmányjogi tan­székének vezetője, egyetemi ta­nár tartott előadást, mégpedig a köztársasági elnök funkciójáról, jogállásáról. Az említett jogi kife­jezésekkel naponta találkozunk, bár félő, valójában sokan nincse­nek tisztában ezek valódi tartal­mával. Ezért fordultam a klub szervezőjéhez, szóljon részlete­sebben a klub céljáról, az ezzel összefüggő elképzelésekről.- Az olvasó minden bizonnyal a közjog fogalmával szeretne tisz­tában lenne. Ezért arra kérem, ha nem is szakszerűen definiálva, de körülírva fejtse ki ennek lé­nyegét.- A közjog a politikai mozgáso­kat a jog nyelvére fordítja át, egyúttal szabályozza is azt. Első­sorban az állam és a társadalom viszonyában a kiemelkedő jelen­tőségű állami intézményeket, mint például a törvényhozást, a kormányt, a végrehajtó hatal­mat, a bíróságot vagy épp az ön- kormányzatokat. A közjogi klub­ban ezekről a fogalmakról, illető­leg az intézmények működési el­veiről, mechanizmusáról szeret­nénk bővebb jogi felvilágosítást nyújtani az érdeklődőknek.- Kimondatlanul az a megálla­pítás húzódik meg emögött, hogy igencsak tájékozatlanok az em­berek, sőt a politikusok sem iga­zán felkészültek. Felértékelődött napjaink változó világában ez az ismeret.- Az elmúlt negyven év ellenőr­zött társadalmi, politikai mozgá­sában nem volt értelme különö­sebben a közjognak. Az egycent- rumú hatalomban funkciótlan volt, hiszen a parlament, a kor­mány, az Elnöki Tanács munká­ját ez a politikai erő szabta meg. Ezért kísérte érdektelenség ezek tevékenységét, lévén hogy az ál­lampolgároknak nem állt mód­jukban befolyásolni, megváltoz­tatni azt. Most viszont egy párto- sodási folyamat részesei va­gyunk. Erős politikai mozgás in­dult meg, miközben az állampol­gárok egy része a politikát sza­bályzó jogról, tehát közjogról vajmi keveset tudhat.- Netán a túl gyors, dinamikus változás miatt?- Szerintem Magyarországon 1848 óta nem volt ilyen fordulat a közjogban, mint jelenleg. Ak­kor - gondoljunk a reformkorra - hosszú szakasz előzte meg az át­alakulást, ami egyúttal időt adott a közjogi változások lényegének értelmezésére, tisztázására. De mi van ma? Viszonylag rövid időn belül megy végbe a plurális politikai struktúra kialakítása, önmagában persze nem ez a gond, hanem az, hogy - érzésem szerint - a szakembereken kívül sokan nem kellően tájékozottak. Mert kérdem én, vajon hányán fognak szavazni a köztársasági elnökről anélkül, hogy pontosan tudnák is, valóban miben, milyen kérdésben döntenek.- Ha éppen szavaznak. Vélhe­tően épp az említett tájékozat­lanság tart majd sokakat távol a szavazóurnáktól.- Itt nyer értelmet a közjogi klub szerepe, hiszen az a szándék vezérel bennünket, hogy politikai irányvonaltól mentesen függet­len államjogászok adjanak ob­jektív felvilágosítást ezekben a kérdésekben. Ahhoz szeretnénk hozzájárulni, hogy az állampol­gárok politikai kultúrája emel­kedjen, hogy megfelelő közjogi ismeret birtokában vegyenek részt a közélet alakításában.- A köz érdekében munkálko­dó klub be tudja-e tölteni ezt a feladatot? Arra gondolok, lesz-e érdeklődés a száraznak tűnő el­nevezésű közjogi klub iránt?- Úgy gondolom, a lehetőség adott. Hiszen a későbbiekben is fontos, alapvető kérdésekben szeretnénk tájékozódási feltéte­leket biztosítani az alkotmánybí­ráskodás intézményéről, a mi­niszteri felelősség kérdéséről, avagy a választásokról. Azt hi­szen, az ilyen ésehhez hasonló jo­gi szakismeretre ma már min­denkinek szüksége van, s a ké­sőbbiekben még inkább szüksé­ge lesz. Ezért én úgy gondolom, a közjogi klub szervezés nem in­dokolatlan, mert hozzásegíthet ahhoz, hogy jobban eligazodjunk átalakuló politikai viszonyaink között. SZ.GY. Téli kikötőben a tiszai hajók Leállt a hajóforgalom a Tiszán. Az uszályokat, a túristákat szállító hajókat és a motoros vontatókat a téli kikötőben he­lyezték el, ahol átvizsgálják állapotukat, a fenéklemez épsé­gét, vastagságát, a kormányt, az irányváltókat, a motorokat, és most, a téli hónapokban elvégzik a szükséges javításokat. A "Jégtörő" motoros hajókat pedig már most felkészítik az esetleges jégtörési munkákhoz vagy a télvégi-kora tavaszi árv- vizvédelemnez. A téli hónapokban felújítják a hajóparkot, hogy a jövő ta­vasszal és nyáron zökkenőmentes legyen a fontos építőanyag, a sóder szállítása, a kőhordás és a közkedvelt túnstautak is zavartalanul folytatódhassanak a kanyargó szőke Tiszán. El­csendesedett a Tisza, de a hajópark most újul fel a jövő évi szállításokhoz. Egészségügyi fórumból MSZDP-est Törökszentmiklósim "Felálltunk, elindultunk, jövünk!" Interjú dr. Petrasovits Annával, a Magyarországi Szociáldemokrataelnökével ­"Gyermekünkért" - cím­mel kedden este egész­ségügyi fórumot rende­zett Törökszentmiklóson a városi egészségnevelési tanács és az MSZDP helyi szervezete. Az MSZDP elnökasszonyának részvé­tele azonban alaposan megváltoztatta az est programját. Az egész­ségügyi fórumból három és fél órás MSZDP-est lett. A rendezvény után néhány kérdés megvála­szolására kértük meg dr. Petrasovits Annát, aki készségesen vállalta a be­szélgetést.-Ön az ismeretlenség homályá­ból robbant a politikai közéletbe. Kérem, beszéljen önmagáról és politikai pályájának alakulásáról!- Harmincöt éves vagyok, tizen­öt éve férjezett. Egy tizennégy és egy hatéves leányom van. A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen adjunktusként dol­goztam eddig. Elvégeztem a köz­gazdaságtudományi egyetemet, majd az ELTE történelemszakát. 1981-ben szereztem meg a dok­torátusom, jelenleg túl vagyok a kandidátusi megvédésén. Politi­kával eddig valóban nem foglal­koztam, az utolsó egy évet leszá­mítva. Mint a magyar értelmiség nagy része, passzív rezisztenciá­ban voltam. A szakmámon ke­resztül és a viselkedésmintáim­mal próbáltam politizálni.- Azt mondta, eddig adjunktus volt az egyetemen. Már nem az?- A tanszékvezetőmnek a na­pokban fogom hivatalosan is be­jelenteni, hogy szeretnék egy év­re fizetés nélküli szabadságra el­menni. Ez egy év a további gon­dolkodásra, míg a végső döntést meg kell hoznom.- Mint pártelnök, kap tiszteletdí­jat?- Egyelőre még mindig én fize­tek a pártnak. Szolgálati kocsim nincs, ide is a munkatársam szét­esett Wartburgjával jöttünk. Né­metországi szociáldemokrata tár­saink ígéretet tettek arra, hogy még e hónapban kapunk egy pártautót és egy mikrobuszt.- Nem gyakori nálunk, hogy a párt első embere nő. Női mivolta előny, vagy hátrány a politizálás­ban?- Egy pártvezetőnek elsősor­ban rátermettnek kell lennie. Én felhalmoztam annyi szakmai tu­dást, ami segít abban, hogy egy pártban vezető politikussá váljak. Lehet, hogy nagyon furcsa, de pil­lanatnyilag nem érzékelem, hogy nő vagyok a politikában. A női mivoltomat más létszférákban élem ki, bár a sajtófőnököm véle­ménye szerint az nem utolsó szempont, ha egy politikus ráadá­sul még nő is.- Két hete zajlott le az MSZDP kongresszusa. Miben lehetne sum­mázni a kongresszus jelentőségét, és nem jelent-e később veszélyt Önök számára a kivált Ruttner- féle csoport?- A kongreszus eredménye, hogy ma már elmondhatjuk a tár­sadalomnak azt, hogy felálltunk, elindultunk, jövünk. Kialakult egy legitim vezetés, és megtettük az erős pártstruktúra kiépítésé­nek első lépését. Lehetővé tette, hogy elinduljon a párbeszéd a szociáldemokrata párt és a ma­gyar társadalom között. Eddig nem voltunk képesek párbeszéd­be elegyedni, saját problémáink kötöttek le bennünket. Először a saját fekélyünket kellett önma­gunkból kioperálni - ez megtör­tént. Egy politikailag és erkölcsi­leg nem tiszta módszerekkel ját­szó csapat mindigt rejt magában veszélyt. Az a tény viszont, hogy világosan látjuk az elválasztó ha­tárt, csökkenti veszélyérzetünket. Tovább csökkenti veszélyérze­tünket, hogy legitimitásunkat senki nem vonja kétségbe. Nagy okunk félelemre tehát nincs.- November 26-án népszavazás lesz Az MDF bojkottra szólított fel Az MSZDP mit vár a népsza­vazástól?- Mi szeretnénk, ha az emberek elmennének a népszavazásra, és négy igennel szavaznának. Ebben az MSZDP az SZDSZ-szel, a Fi­desszel és a Kisgazdapárttal meg­állapodásra jutott. A közeli na­pokban közös röpcédulát bocsáj- tunk ki egymillió példányban. Te­hát négy párt világosan megfogal­mazott egy politikai programot, és ezzel ki mer állni egymillió pél­dányban a magyar társadalom elé. Vállaljuk: ez vagyunk mi. Négy párt vállalja ezt a tiszta be­mutatkozást, de reméljük, hogy további pártok is csatlakoznak hozzánk.- Úgy látszik, vidéken még nem erős az MSZDP. Szolnok megyé­ben sem. Egyetért a megállapítás­sal?- Vannak erős megyéink és vannak "vár"-megyéink. Elkép­zelhető, hogy Szolnok megye is a második csoportba tartozik, ezt nem tudom pontosan megítélni. Azazért mégis reményt kelt, hogy a mai beszélgetésre 30-40 ember eljött, és végig ittmaradt. Nem kell, hogy hirtelen sok párttagunk legyen, hiszen látható, milyen gyenge erő egy szabad, demokra­tikus országban a gyorsan össze­tákolt párt. Inkább egy viszonylag kis párt akarunk lenni, összetartó párt, olyan programmal, ami a vá­lasztók számára vonzó.- Hogyan viszonyul pártja az MSZP-hez? Elképzelhető a vá­lasztások után koalíció a két párt között?- Az MSZDP-nek a pártokkal kialakított viszonyában az MSZP nem szerepel kitüntetett helyen sem pozitív, sem negatív értelem­ben. Az MSZP-t úgy kezeljük, mint egy pártot a sok közül. Koa­líció azon pártokkal képzelhető el, amelyek egyenrangú partner­ként ülnek le koalíciós megbeszé­lésre, és egyeztetni tudják a párt stratégiáját és taktikáját. Pillanat­nyilag úgy látjuk, hogy ilyen szem­pontból az MSZP nem jöhet szó­ba a választások után sem koalíci­ós partnerként. Természetesen bízunk az önfejlődésükben, hi­szen hosszú útra indultak, ami­nek kezdeti lépéseit teszik meg.- Végezetül: hogyan értékelik az MSZMP újjászervezését?- Normálisnak érzem, hogy egy kialakuló jogállamban a politikai paletta színes. Abszolút termé­szetesnek tartanám, ha a válasz­tásokon az MSZMP akár öt szá­zalékot is megszerezne. Indulja­nak a versenyfutásban, méret- kezzenek meg, alkossanak prog­ramot. Három dolog nem sza­bad, hogy túlzott mértékben a ke­zükben koncentrálódjon: pénz, paripa, fegyver. Berki Imre Könnyítik a beutazást Egyszerűbb lesz Svájcba utazni- A vízumkényszer eltörléséről nincs szó ­Svájc azt tervezi, hogy könnyíti a magyar, a lengyel és az NDK-beli túristák be­utazását az országba - jelen­tette be tegnap a berni szö­vetségi igazságügyi miniszté­rium szóvivője. E három ország állampol­gárainak mindeddig a kötele­ző vízum mellett be kellett mutatniuk egy svájci vendég­látó meghívását is, avagy bi­zonyítaniuk kellett, hogy sze­mélyenként és naponként legalább 100 svájci frankkal rendelkeznek. A svájci külügyminisztéri­um kezdeményezésére most az említett három ország vo­natkozásában felülvizsgálják a meghívólevéllel, illetve a pénzzel kapcsolatos rendel­kezések szükségességét, és néhány napon belül döntést hoznak - közölte a szóvivő. Egyértelművé tette ugyanak­kor, hogy a vízumkötelezett­ség eltörléséről továbbra sincs szó.

Next

/
Thumbnails
Contents