Néplap, 1989. november (40. évfolyam, 260-285. szám)
1989-11-16 / 273. szám
1989. NOVEMBER 16. jjjjÉPlAP A Hetényi Géza Kórház kardiológiai osztálya kezdemé nyezésére a hét három napján — hétfőn, szerdán és pénteken — a reggeli órákban rehabilitációs tornafoglalkozásoknak ad otthont a tiszaligeti sportcsarnok. Híre még nem terjedt el széles körben, de már eddig is tíznél több, szívinfarktuson átesett, beteg él a mozgásterápia lehetőségével — szakorvos irányítása mellett Fotó: Novák Például Tiszaug Települések az önállósodás útján Magyarország egy teljesen új fejlődési modell -kialakításának, kialakulásának kezdetén van. Nagyon leegyszerűsítve ezt úgy jellemezhetnénk, hogy most térünk át egy centralizált, felülről vezényelt működési modellről a társadalmi önfejlődés modelljére. Természetesen ennék a kérdésnek sok összefüggése, részeleme van. Kiindulási alapként mégis a társadalmi önfejlődést állíthatjuk, amely mint működési elv, átfogja az egész társadalom létfeltételeit, minden területét. A települések fejlődésének, fejlesztésének is ez lehet az alapja, amelyet a szakértők önkormányzati alapú tele- pülésipolitikának neveznek. S minthogy hosszabb távon kialakuló működési rendszerről van szó, kész válaszokkal a konkrét megvalósulást illetően ma még senki sem rendelkezik. Gondolkodni, a szükséges lépéseket megtenni a ima feladata is. Ez ia kérdés megyénket is érinti. A centralizált működési modell, természetéiből fakadóan nem viselte el a helyi önkormányzatot, a helyi hatalmat, a lakosság spontán kezdeményezéseit, az önkéntes térségi együttműködést, a különböző célok megvalósulására szolgáló szövetségeket. Sok szubjektív elemet vitt az elosztásba, s emiatt önkéntelenül is egészségtelen differenciálódást eredményezett a települések között. Természetesen mindez tükrözte a gazdaságpolitika egészét, viszont egyes településeket valóságos kényszerpályára terelt. Ez a kényszerpálya egyeseket elsorvaszl- tott, másokat megoldhatatlan feladat elé állított. Nézzük meg ezt a folyamatot egy konkrét megyei példán. Tiszaug valamikor 3000 főt meghaladó község volt. Polgárai helyben meg tudtak élni, földet műveltek, kereskedtek, i-parostevé- kenységet űztek. Jött a tsz- mozgalom, a tagosítás, amely más megyékhez képest sem vette figyelembe a helyi adottságokat. Míg például Bács-Kdskun- megyében megmaradtak a lazább tagcsoportok, az ottani növényi kultúrák adottságaitól is meghatározottan, addig a Tiszaugban kivágták az ültetvényeket, hogy így teremtsék meg a termelőszövetkezetek létalapját. Mindez az egyéni kezdeményezések elsorvasztásával járt, kevesebb embert igényelt, így megindult a munkahelyek keresése, az elvándorlás. Mindezt az iparosítás akkori koncepciója is elősegítette. A kényszerpálya valahol itt ragadható meg jól kitapinthatóan. Az ipari térségekben Lakás, intézmények, kórházak, utak, csatornák kellettek, egyszóval hatalmas pénzösszegek koncentrálása volt szükséges, ami után már nem is maradhatott pénz az elmaradó területek megsegítésére. A különbség pedig így nőttön nőtt. Tovább nehezítette a helyzetet az a centralizációs hullám, amely érintette a tsz- eket. az áfészeket, a tanácsi apparátust, az iskolákat. Közösségek maradtak gazdasági, képviseleti bázis nélkül. Vesztesége volt ennek a folyamatnak, hogy a centralizáció következtében a szövetkezésben rejlő előnyök is kezdtek eltünedezni, hiszen a tagság távol került a szövetkezet tényleges vezetésétől, a tulajdontól. így szinte alig maradt valami, ami ezekben a szervezetekben az önkormányzati alapú szövetkezetekre emlékeztetett. A fentiek alapján nem csodálkozhatunk azon, hogy az elosztás korábbi rendszerével mindenki elégedetlen volt. A falvak, azért mert általában kevés forráshoz jutottak. a városok úgy érezték, hogy ebben a rendszerben elmaradtak a megyeszékhely fejlődési ütemétől. A megyeszékhely, fulladozva a kielégítetlen igények súlya alatt, nehezményezte, hogy más megyék székhelyei arányosan több megyei forráshoz jutottak. A helyzet tehát megérett a változásra. A feladat az, hogy a településeket olyan helyzetbe hozzuk, hogy maguk képesek legyenek sorsukat meghatározni. Ezt csak önkormányzati alapon tehetik meg, amihez megfelelő hatalommal kell rendelkezniük, aminek pedig meg kell teremteni az anyagi alapját. Ez is természetesen beágyazódik az országos folyamatokba, így egyik legfonto- sább kérdés a tulajdonviszonyok rendezése, amely érinti a települések helyzetét is. Sok függ a földtulajdon szabályozásától, hiszen a helyben foglalkoztatás egyik kérdése, főleg falun, a földhöz való viszony, a föld bérlésének, értékesítésének lehetősége. A szabad gazdálkodás teheti lehetővé a földre épülő, ahhoz kapcsolódó kisvállalkozások sorát, amihez a kereskedelmi tevékenységtől kezdve, ipari feldolgozásig sok minden érthető. Itt a tsz-ek integráló szerepet játszhatnak. A települések anyagi önállóságát elősegítheti a személyi jövedelemadó, amely a tervek szerint jövőre a településeknél marad, a vállalkozási adó bizonyos mértéke, külön adók, amelyet a polgárok egyetértésével a település vethet kd, az intézmények használatáért fizetett díjtételek, az esetleges gazdasági vállalkozások nyeresége. Itt meg kell jegyezni, hogy a települések, terv szerint, csak korlátolt felelősségű társaságokba léphetnek be, amely a törzsvagyon védelmét szolgálja. További forrás a valóban normatív támogatás. Ahhoz azonban, hogy a fentiek valóságos forrást jelentsenek és gazdálkodásra kényszerítsék a településeket, a jelenlegi tervezési rendszernek meg kell változnia. A mostani rendszer ugyanis kiadásorientált. Megnézik, hogy mennyi egy adott település kiadása, ehhez képest menynyi a bevétele, s ha ez nem elég (mert például kevés SZJA folyik ibe), a külön bö- zetet megkapják. A bevétel- orientált tervezés jelentheti a valódi önállóság perspektíváját. Ebben a rendszerben ugyanis a település bevételei határoznák meg kiadásait, amelybe viszont senki nem szól bele. Ebben a rendszerben a normatíva alapja a lélekszám. és esetleg a nagytérségi intézmények száma, költségigénye. A folyamatok megkívánják a demokratikus fórumok létrehozását, az érdek- egyeztetés, az érdekképviselet különböző szintjeinek létrehozását. Ebben a települések anyagilag is érdekeltek lesznek, hiszen nem lesz mindegy, hogyan (használják fel a pénzt, mely csoportok kerülnek előtérbe a felhasználás során. A települések egy része eleve csak más településekkel együtt tudja megoldani gazdaságosan feladatait. Ez sajátos településszövetségeket eredményezhet, ilyen már létezik is a Tiszazugban, amelyek egy adott feladat, például egy gimnázium fenntartására, vagy feladatcsoport végrehajtására, finanszírozására létesülhetnek. Mindez persze ma még kialakulatlan. Hosszú időnek kell eltelnie addig, amíg ez olajozottan működik. Egyik első lépése az önkormányzati törvény elfogadása. Koncepcióját a kormány decemberben tárgyalja, ezután kerül társadalmi vitára, hogy azután az újonnan választott parlament azt jóváhagyhassa. Ez a jövő év közepénél korábban nem várható. Az önkormányzati remdi-i szer kifejlődése a megyei tanács szerepét is megváltoztatja. Funkcióinak egy része megszűnik, ide jórészt az elosztásihoz kapcsolódó funkciók tartozhatnak, hiszen normatív alapú állami támogatásokat alanyi jogon kapják majd a települések. Más funkciók megvalósítását egyes minisztériumok nagyobb területi egységekben képzelik el. A hatósági feladatok egy része is átkerül más szervezetekhez. Ugyanakkor új funkciók ellátását, a mai elképzelések szerint fel kell vállalnia a megyének. Röviden ezek a következők lehetnek: regionális 'érdekegyeztetés, a megye helyzetbe hozása egy-egy országos jelentőségű feladat végrehajtása kapcsán (ilyen lehet például a világkiállítás is), térségi szemlélet érvényesítése mind az országos szervek, mind az önálló települések viszonylatában, a természetes differenciálódás folyamatainak feltárása, közvetítése, az esetleges megoldás elősegítése, közvetítése (hiszen például Tiszaug ma még iigen „messze” van a minisztériumoktól), települések, kisvállalkozások menedzselése, olyan ismeretek birtokában, amelyek alapján orientálni lehet a vállalkozókat. Fontos feladata lehet a szociális feszültségek feltárása, megoldási javaslatok elkészítése, a végrehajtás szervezése, koordinálása. Ilyen sok lesz a jövőben. Kezdve a munkanélküliséggel, az átképzésen keresztül, a szegénység -problémáinak kezeléséig. Mindez minőségileg más apparátust igényel, jól fizetett, profi apparátust, amely önmaga értékei alapján tud ihatni a folyamatokra, segít, koordinál, helyzetbe hoz ott, ahol szükséges. A téma a fentieknél sokrétűbb, sok a végiggondolandó feladat, ezért szándékaink szerint visszatérünk még erre a területre. Füle István Gyertyaláng az emberi jogokért A két évvel ezelőtti brassói munkasiunietes nalottai- roi tegnap emie-Keztex meg a Fidesz csoportjai szerte az országban. Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ előtt fázósan ácsorgott asztala mögött egy főiskolás fiatalember, a Fidesz szolnoki szervezetének tagja. Tíz órakor állt ki, könyveiből, propagandakiadványaiból még bőven válogathattak az emberek. Az érdeklődés meglehetősen visszafogott volt. Néhányan az irodalmat böngészték, s imár az első percekben ajánlottak fel pénzt. — Nem egésznapos tömegdemonstrációt szerveztünk — magyarázza a Fidesz-ak- tivista —, hanem az emberi jogok tiszteletben tartására akartuk felhívni az emberek figyelmét. Ezért, és az akkori áldozatokért égnek majd a gyertyák. 1987. november 15-én a brassói Steagul Rosu (Vörös Zászló) traktorgyárban robbant ki a felkelés. Az összegyűlt sokaság nagyságáról pontos adatokat nem lehet tudni, az viszont tény, hogy a több ezres tömeget, amelynek résztvevői a „szocialista rendszertől idegen cselekedeteket hajtottaK végre” a katonaság és a rendőrség brutális módon oszlatta szét. A szóbeszéd szerint a fizetés elmaradása vagy megkurtításai?) miatt feldühödött munkásoknak olaj volt a tűzre az a hír, miszerint a választásokra készülődő városházi dolgozók ünnepeltek a nagy ínség közepette. Később, hogy a kedélyeket lecsillapítsák, azt ígérték az embereknek, hogy senkinek' sem lesz bántódása. Pár nappal a történtek után a gyár vezetőit leváltották, a „hangadókat” — mondták a brassóiak — szülőhelyükre költöztették vissza. Akár így volt, akár nem, az illetékesek jónak látták beindítani a „blokkok” központi fűtését. Pár napig az addig éppen csak langyos radiátorok kellemes meleget sugároztak. Addig sem kellett az emeletes házak lakásaiban megrakni a szeneskályhákat ... Az utazónak az is feltűnt, hogy azokban a vendéglőkben is lehetett húsféléket, szendvicseket vásárolni, ahol korábban olcsó italokon kívül más nem volt. A főtér néhány épületén november 15-e után még napokig dolgoztak az üvegesek, hogy eltüntessék az események nyomait. Nem volt ajánlatos túlságosan megbámulni a kormos ablakkereteket, fényképezni meg fo'eg nem. Nyilvánvaló, hogy az akkori pattanásig feszült helyzetben a hatalom lealacsonyító alamizsnái nem hűtőitek le a kedélyeket. Sű-'űn keresztezték egymás útját a megerősített járőrök. Szerencsés volt az a turista, aló sötétedés után taxit kapott, mert így elkerülhette a kényelmetlen igazoltatásokat. Főleg az örülhetett igazán az ilyen véletlennek, aki véletlenül magánál felejtette újságíró igazolványát. — szz — Szolnokról a világhír felé A radioaktív anyagok ellenszere A feltalálót három éve majdnem lecsukták Világszenzációról szerzett tudomást a világ tegnapelőtt: magyar szakemberek feltalálták azt a szert, amely eltávolítja a radioaktív szeny- ínyezőainyagakat az élő szervezetből. A november 14-én tartott sajtótájékoztatón dr. Fekete János kiemelte, hogy az atamboimlba megalkotásálban is fő szerepet kaptak a magyarok, és most a sugár- fertőzés ellenszerét is ők hozták létre. Az ötlet megalapozója Tö- rőcsik Mihály volt;, aki a Szolnoki Agromen Kft., ügyvezető igazgatója. Vele beszélgettünk a találmány útjáról. — Hangsúlyozom mindjárt a legelején, hogy ez nemcsak az én munkám gyümölcse. Ha nincsenek mellettem olyan támogatók, mint a Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet és a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, akkor talán még ma sincs eredmény. Ugyanis a kutatás ma egy jól képzett csoport nélkül elképzelhetetlen. — Mondja el hogyan fogant az ötlete, és hogyan kezdődött annak megvalósítása? — Nem tudtam Csernobil hatásába 'belenyugodni. Rádöbbentem. hogy mennyien halnak meg még ma is azjért, mert nincs hatásos ellenszere a káros sugárzásnak. Például Japánban évente 4000 ember hal meg Hirosima és Nagaszaki „miatt”. Eddig nem volt semmilyen hatásos gyógyszerkészítmény, s ami volt, az is jelentős mellékhatásokat1 okozott. 1986- bar, kezdtem el tanulmányozni a fizikának és a kémiának sugárzással -kapcsolatos témaköreit, s olyan ásványi anyagokat találtam, amelyek „megfogják” az izotópokat az élő szervezetben. A kezdeti gondolatokkal bementeim az Országos „Frederic Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetbe, ahol 2 héten belül élkezdődtek az állatkísérletek. — Egyszerű agrármérnök vagyok, és autodidakta módon sajátítottam el a találmányhoz szükséges ismereteket. Az Agromen Kft-t a találmány megvalósítására hoztuk létre, és eigy magyar saárimazású svéd állampolgár, dr. Juhász Imre is a tagok között van. akinek segítségével jéleml-eg ingyen jutunk az alapvegyületekhez. A további szükséges klinikai kísérletek külföldön folynak, mert ott így egy éven belül gyógyszerré lehet nyilvánítani a jelenleg csak vészihelyzeti gyógy- készítiménynak minősített szert. -A magyar kormány már jelezte, hogy az ügyet államérdekként kezeli, s minden támogatást és segítséget -megad inekünk, miivel, óriási pénzösszeg várható a majdani gyógyszerért. — Emiitette, hogy a saját pénzén titokban hozott be vegyületeket a kísérletekhez. Miért volt erre szükség? — Engem 1986-ban ima-jd- nem bebörtönöztek azért, mert a 'korábbi találmányaimért -kapott -pénzből állítólag tisztességtelen haszonhoz jutottam. Ezért a KNBB és a MÉM akkori vezetői súlyosan támadtak, s mindent elkövettek annak érdekéiben, hogy [börtönbe juttassanak. Almikor a kísérletekről hírek szivárogtak ki. azt ők megtudták, és senkitől sem zavartatva el akartak gáncsolni. Tóth András 4 Fokhagymás drazsé előállítására rendezkedett be a törökbálinti Energ Innov Szövetkezet. Az új készítmény természetes anyagokkal bevont parányi adag fokhagyinamassza, amely a növény valamennyi alkotóelemét megőrzi, ám az erős illat terjedését meggátolja. A külföldi készítménynél jelentősen olcsóbb drazsé várhatóan a közeljövőben kerül a gyógynövény- és élelmiszerboltokba. Képünkön Kovács Andrásné és Pénzesné Somogyi Ildikó csomagolják a fokhagyma-drazsét
