Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-06 / 237. szám

1989. OKTÓBER 6. QßÉPLAP 3 Tiszaug ismét színre lép Mostanában a megye közéletében élénk színfolt Tisza­ug. Alig csitult el a Bács-Kiskun megyéhez való csatlakozá­sért indított kezdeményezés hullámverése, máris új szava­zásra készül a falu. Az történt ugyanis, hogy a helyi nép­frontbizottság az egész tanácsi testület visszahívására tett javaslatot. Az előzményekről csak annyit: Tiszaug alig néhány hónapja vált ki a közös ta­nácsiból. Arra voltunk kí­váncsiak: mi indokolja a kérészéletű testület létjogo­sultságának megkérdőjele­zését a közelgő választások előtt? A falu közéletének né­hány kulcsszereplőjét ezért kerestük fel. Hegedűs Jánosnc, a köz­ségi tanács vb-titkára: — A közös tanács idősza­kában nyolc tanács­tagja volt Ti­szaug­­nak, és sajnos, mint utólag kiderült, hibát kö­vettünk el, mert ezzel a nyolc tanácstaggal alakítot­tuk meg a tiszaugi önálló tanácsot. Olyan gond is felmerült, hogy a vb öt ta­gú és ezért a tanács nem tudja felülbírálni a végre­­rehajtó bizottság döntéseit, mert kevesebben vannak a 'tanácstagok között azok, akik nem tagjai a végrehaj­tó bizottságnak is. Ezért végeredményben a vb ele­ve meghatározza a tanács állásfoglalását. Ebben a nagy önállóság­ban a nyolc tanácstag nem tudta megtalálni az össz­hangot. önálló gondolkodá­sunkból adódóan jópáran önálló utat folytatunk. Elég a sok vita, a nézetel­térés. Azt sem titkolom, hogy ezt az is befolyásolja, hogy a tanácstagok között több idősebb korosztályú van, s más a gondolatmene­tük, az egész gondolatvilá­guk. Többen nyugdíjasak. A fiatalok, illetve a fizikai dolgozók képviselői nincse­nek közöttünk. Ezért az a vélemény alakult ki, hogy a tanács összetétele nem tük­rözi a község lakosságának összetételét. A népfrontbizottság úgy vélte, hogy a sok vita, a né­zeteltérés nem jó irányba tereli a község dolgait. S kü­lönben is növelni kell a ta­nácstagi körzetek számát. Ezzel én is egyetértek. Sze­rintem is több tanácstag kell. Elengedhetetlennek tar­tom a fiatalok bekapcsolá­sát a tanácsra váró sok­sok feladat megoldásába. Tigyi Istvánná, a nép­­forntbizottság elnöke: Aztán úgy döntöttek, hogy vb-ülésekről — ahelyett, hogy meghívták volna az újonnan alakult szervezete­ket is —, kitiltják a nép­frontot is. ez megdöbbentett bennünket. Az utolsó lökést a testület tagjainak vissza­hívására tett javaslathoz ez adta meg. Ebben a nehéz helyzetben, ami az országot jellemzi, az emberi kapcso­latokra nagyobb súlyt kel­lene helyezni, — főleg a ve­zetőknek. segíteni az embe­reket, hogy átvészeljék ezt az időszakot.'Sajnos a ta­nácstagok úgy vannak vele: megjelennek a testületi ülé­seken, és ezzel megtették a magukét. Azzal, hogy végig­járnák a körzetüket, beszél­nének az emberekkel, már keveset törődnek. Végered­ményben így van vele a ta­nácselnök is, pedig neki az a dolga, hogy a falu érde­kében verje az asztalt vagy terítse azt. HjpJápi Ferenc tanácsel­nök: — Az egész­nek az volt az elindí­tója, hogy itt is ala­kultak alter­natív szerve­zetek ; az MDF és a Községszépítő Egyesület, A népfronttal együtt az volt a kérésük, hogy hívjuk meg őket a végrehajtóbizottság üléseire. Közben alakult még egy szervezet, a Tiszaugért Ba­ráti Kör. Az is joggal élhe­tett volna ilyen kéréssel. Nos, a vb öttagú. Hovato­vább több lett volna a ta­nácskozásokon a vendég, mint a testületi tag. Ennek nem láttam semmi értel­mét. Megsértődött emiatt az MDF is, meg a népfront is. mivel közös kezdeményezé­süket utasítottuk el. Ezért bosszúból történt a tanácstagok visszahívására tett javaslat. Ha tárgyilago­sak lettek volna, akkor a lakosság számára kiadott felhívásokban nemcsak a negatív tényezőket sorolnák, hanem konkrétan ismertet­nék a tanácstagok tevé­kenységét. Nem írom alá, hogy nem tartom a lakos­sággal a kapcsolatot. Nem tartom tisztességesnek, hogy csak a negatívumokat emle­getik. — Jog­gal kér­dezhe­tik, hogy miért a vá­lasztási ciklus vége fe­lé kez­­demé­­nyez­­zük va­lamennyi tanácstag visszahí­vását, de a közös tanács időszakában a mi tanács­tagjaink között nem ta­pasztaltunk semmi szét­húzást. Közös erőfeszí­téssel képviselték közsé­­güpk érdekeit. Nem volt köztük olyan hatalmi harc, ami az önállósággal sajnos előtérbe került. Indulatok, személyi ellentétek törtek a felszínre, amik vb-üléseken nagyon kiéleződtek, elég csúnya veszekedésbe fullad­tak a tanácskozások. Azt tapasztalom, nem a község érdeke az elsődleges, hanem az, hogy ki az erősebb, ki­nek az akarata érvényesül. A község lakói is észrevet­ték ezt a vezetői torzsalko­dást, — Mikre gondol? — Hadd beszéljek csak a magam nevében. Úgy vélem, jelentős részem van abban, hogy a faluba betérnek a távolsági buszok. Közremű­ködtem egy kövesút építé­sében. és járdaépítésnél a betont is kevertem. A kö­zös tanácsból való kiválás­ban, mondhatom, oroszlán­­részem volt. Abban is, hogy itt külön orvosi körzet léte­sült. Közreműködtem az or­vosi lakás megvásárlásában. Sorolhatnám tovább, de a felsoroltak is elegek ahhoz, hogy megcáfoljam mindazt, amit ellenem felhoztak. A visszahívási javaslatot több okból nem veszem ko­molyan. Mindenekelőtt azért, mert bízom választókerüle­tem lakóinak józan ítéleté­ben, ami a megyehatár mó­dosítására szervezett szava­zás alkalmából is megnyil­vánult. Ezek az emberek tudnak önállóan gondolkod­ni, dönteni abban, hogy mi igaz és mi nem. A másik pedig az, hogy nekem a ta­nácselnöki poszt nem ké­­nyérkérdés. Nem azért a kétezerötszáz forint tiszte­letdíjért — amiből még egy csomót le is vonnak — csi­nálom. Én azt el is költőm különböző közösségi célokra. Például sosem adok le úti­számlát, pedig a múlt hé­ten is kétszer mentem hiva­talos útra Szolnokra. Gazsi István tsz-elnök: — A megye­határ módo­sításá­ra tett javas­lat fe­letti szava­záskor két részre szakadt a falu. Az egyik rész azt akarta, hogy ma­radjunk Szolnoknál, a má­sik azt: tartozzunk Bács­­hoz. Ez már eldöntött kérdés. Van viszont né­hány olyan községi (kü­lönböző beosztásokban lé­vő) vezető, aki a népsza­vazást vereségként könyve­li el, és ezért a tanácstago­kat okolják, vissza akarják őket hívni. Hadd tegyem hozzá: nekem a népfront­hoz sosem volt szerencsém. Én a népfront javaslata el­lenére. a lakosság javaslatá­ra lettem tanácstag. Ilyen esetben az szokott, lenni, hogy aki régen nem volt jó gyerek, rossz az most is. Nem tudom elképzelni, hogy a népfront most a község ér­deke szerint cselekszik. Nem hiszem hogy a tanácstagok száz százaléka alkalmatlan feladata ellátására. Tudom, minden tanácstagnak szá­mot keli adni munkájáról a választóinak, de nem az a helyes, hogy így mérettes­sünk meg. Ha a tanácstagok könnyűnek találtatnak, ki kell őket cserélni, de ha nem annak találtatnak, ak­kor a népfront találtatik könnyűnek ... Ha úgy lesz, le kell, hogy vonja a követ­keztetést. Szerintem meggondolat­lan, elhamarkodott lépést tett a visszahívási javaslat­tal a népfrontbizottság. Pa­rasztosan úgy szokták erre mondani: amilyen a madár, olyan az éneke. Kecskés László postás: Alap­vetően helyes­lem , hogy vissza­hívják a ta­nácsta­gokat, mert nem so­kat tettek a faluért. Pos­tás vagyok, járom a fa­lut, tudom, némelyik ut­cában néhány embernek fogalma sincs arról, hogy ki a tanácstagja. Sze­rintem olyan tisztségvi­selőik kellenek, akik be­térnek a családokhoz, és megkérdezik: mi foglalkoz­tatja őket. mit tud tenni ér­tük a tanács. Nem akarom én bántani Feri bácsit, a ta­nácselnököt, de talán a sa­ját utcájában sem nézett be senkihez. Az emberek azért nem várnak semmit a visz­­szahívási javaslat feletti szavazástól, mert többségük azt sem tudja miről van szó, csak azt hajtogatják: már megint menjünk sza­vazni? Tiszaugon a népszavazás után nem bontották szét az urnát. Ügy tűnik, a helyi hatalmi harc állandósult jelképévé vált, pedig a köz­ségnek más szimbólum áll­na érdekében. Simon Béla II testük elporladt, de szellemük él Észt vendégek Szolnokon Ma érkezik a barátságvonat Tegnap délelőtt Szolnokra érkezett Soidla Ain, az Észt minisztertanács első elnök­helyettese, és Villo Silvi, az Észt Központi Bizottság ide­ológiai osztályának vezető helyettese. A vendégeket a imiegyei pártbizottság szék­házában Zelenyánszfci And­rás, a megyei pártbizottság első titkára, és Mohácsi Ot­tó, a megyei tanács elnöke fogadta. Ma dél­előtt érkezik a megyeszék­helyre az a barátságvonat, amelyik Észtországból indult, és néhány napra háromszáz­­hatvan utast szállít megyénk­be. Az észt küldöttség ve­zetői lesznek a vendégei an­nak a fórumnak, amelyik ima este öt órakor kezdődik a népfront szolnoki, Ságvári úti székházában. A vitaest fő témája a Szovjetunió és az Észt SZSZK kapcsolata. A rendezvényre — a terem befogadóképességétől függő­en — minden érdeklődőt szívesen látnak a szeivezők. fl szóvivő a munkásőrség jövőjéről Megnyugtatólag hatott a munkásőrökre a Miniszter­­tanácsnak az a határozata, hogy a korábbi tervétől el­térően nem decemberben, hanem már októberben meg­tárgyalja a testület sorsát — jelentette ki az MTI munka­társának érdeklődésére Bor­­zák Lajos, a munkásőrség szóvivője. Hozzátette: a döntés előrehozását a mun­kásőrök is sürgették, mert most már napi feszültsége­ket okoz a bizonytalanság. A testület a politikai élet egyik ütközőpontjává vált. Ezt a legutóbbi események is megmutatták, amikor pár ezren tüntettek a munkásőr­ség ellen, ugyanakkor még többen szimpátiájukat fe­jezték ki a testület munkája iránt. „A lázadó vezérek, akik ma érkeztek meg, a követ­kezők: Kiss, Poeltenberg, Leiningen, Dessewffy, Au­lich, Láhner, Török, Gáspár, Nagysándor, Lenkey, Schwei­­del, Knézic, Damjanich, Lá­zár; a várban vannak fog­ságban akárcsak mindazok a tisztek, akik azelőtt ilyen minőségben szolgáltak a hadseregben” — írta Julius Jacob von Haynau Magyar­­ország teljhatalmú ura 1849. augusztus 25-én a Josef Ra­detzky tábornagyhoz kül­dött levelében. A magyar szabadságharc főtisztjeit Haynau ekkor már arra sem méltatta, hogy a teljes nevüket leírja, hogy eleget tegyen az alapvető emberi normatíváknak, nem is szólva arról: katonát hi­vatalosan mindig a rangjá­val együtt említi még a lo­­vagias ellenség is. Haynau előre megmond­ta: „A lázadók minden fő­nökét, ideszámítva az önálló csapatteptek vezetőit is, fel kell akasztani.” A hadbíró­sági eljárás tehát csak cere­mónia volt, netán az első — vagy ki tudja hányadik? — koncepciós per. amely ma­gyar hazafiakat vészé j tett el. A gyilkosság időpontját tudatosan választotta meg Haynau. Egy évvel azelőtt 1848. október 6-án Bécsiben népítélet végzett a gyűlölt hadügyminiszterrel Latour­­ral. Emlékeztető és a meg­torlás napja volt az 1849. október 6-a, de már előbb, augusztus 22-én kivégezték Ormay Norbert ezredest, Kossuth szárnysegédjét, majd október 25-én Kazin­czy Lajos ezredesen. Ka­zinczy Ferenc fián hajtották végre a halálos ítéletet. Rajtuk kívül még 20, magas rangú honvédtisztet küldtek a halálba. 140 évvel ezelőtt 1849. ok­tóber 6-án Aradon végezték ki Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézic Károly, Láhner György, Leiningen Westenburg Károly, Nagy­sándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József. Tö­rök Ignác, Vécsey Károly tábornokokat és Lázár Vil­mos ezredest. Batthyány La­jost, az első független, fe­lelős magyar kormány mi­niszterelnökét szintén 1849. október 6-án. Pesten végez­ték ki. A levert szabadságharc emléke, — a politikai és katonai vezetők legjobbjai­nak kivégzése, bebörtönzése ellenére — a nemzetben nemcsak tovább élt, de to­vább erősödött a szabadság, a függetlenség eszméje. 1849. októberében Heine még azt keseregte a világ­nak örök szép versében, hogy / „Megdőlt a szabadság végső reménye, / Halálra vérzik immár Magyaror­szág." Népünk élniakarása azóta már többször bizonyította, hogy helyünk van a szabad­ságszerető népek között, hi­szen vert helyzetekből is talpra tudunk állni, küzdeni tudunk céljaink eléréséért. Adjon erőt mai, minden­napi és jövőbeni szándéka­ink megvalósításához az aradi sáncok tövében és máshol kivégzett nagyjaink emlékezete is. Tiszai Lajos A költségvetés első félévi alakulása Kisújszálláson A tizede jut fejlesztésre Kisújszállás Város Taná­csa pénzügyi-számviteli mérlegének kiadási oldalán az idén 202 millió forint szerepel. Nézzük meddig ért a takaró az első félévben! A kiadások közel felét a Gamesz használta fel. E szervezet feladata az oktatá­si és az egészségügyi intéz­mények folyamatos és za­vartalan működésének bizto­sítása. A jogkörébe tartozó évi százmillió forinttal idő­arányosan gazdálkodott. Az eredetileg megállapított pénzt, egészségügyi dolgozók bérrendezésére, pedagógu­sok túlóradíjának emelésére, a középiskolások néhány kedvezményének (ösztöndíj, ’jutalmak) részbeni fedeze­tére 1,7 millió forinttal tol­dották meg. Egy másik módosítás — melyhez a tanácsi pénzma­radványból juttattak — cél­ja többek között a szemésze­ti rendelő kialakítása volt. Ennek eredményeként heti egy alkalommal elkezdődhe­tett a szakrendelés. A kar­cagi kórházzal közösen fenn­tartva ettől a félévtő' hely­ben vehetik igénybe az ideg­­gyógyászati szakrendelést is. összességében az egész­ségügyi intézményekben biz­tosították a működés feltéte­leit és az alapellátást Az utóbbi állapítható meg az oktatási intézmények mű­ködésének első félévével kapcsolatban is. Az ágazat mai sanyarú helyzetében ez is eredmény. Kevésbé meg­nyugtató a gyermekélelmezés helyzete. Az év hátralévő részében várhatóan gondot okoz majd az élelmezési költ­ségek előteremtése. Az ár­változások miatt hat száza­lékkal emelték a dologi ki­adásokat. A norma emelke­dése következtében évi 1,4 millió forintra lett volna szükség, ehelyett csak 900 ezer forintra van fedezet. A kiújszállási tanácsi in­tézmények leggyengébb lánc­szeme pénzügyileg a József Attila Művelődési Ház. A béreken kívül csak az el­odázhatatlan fenntaitási ki­adásokra futotta, de az év második részében egyelőre még bizonytalan a működés. A látogatottság rohamosan csökken, rendezvényei ráfi­zetésesek. A tanácsnak feleannyi pénze maradt a fejlesztések­re mint intézményei fenn­tartására. Az első hat hó­napra tervezett összegnek csak az 50 százalékát hasz­nálták fel. A nagyobb rész megvalósulása tehát most, a második félévben várható. Beszédes a fejlesztés' fel­adatok összeg szerinti sor­rendje. A jelenlegi három­millió forinttal felemelt éves keret — 21 millió forint — 40 százalékát az infrastruk­túra javítására használják fel: fejlesztik a telefon- és a vízihálózatot. Értékben eze­ket követik a lakásvásárlá­sok támogatására, s az OTP- lakások területélőkészítésére megállapított összegek. A fejlesztések közül a harma­dik legnagyobb tétel a hite­leké. Ezt határidőre vissza­fizették. Kedvező a mérleg követel oldala, ugyanis a tanács, a bevételek 56 százalékát már magáénak tudhatja. Más te­lepülésekhez hasonlóan, so­kan már itt is befizették évi adójukat. A félév során — ellentétben a korábbi évek gyakorlatával — még átme­netileg sem kellett hitelt fel­venniük. A bevételek vár­hatóan határidőre érkeznek majd, elmaradással csak az intézmények üzemeltetéséből származó pénzeknél szá­molnak. Szolnokon a város központi részén 8810 négyzetméter telep­hely 11 építménnyel, egészben vagy megosztva eladó. Bérbeadás is lehetséges. Érdekódni: Kommunális Üzem Szolnok, József A út 85. Telefon: 34-638 .* 6846/1*

Next

/
Thumbnails
Contents