Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-03 / 234. szám

2 j^ÉPiAP 1989. OKTÓBER 3. 215 millió dollár a magyar-lengyel reformfolyamatokra Már kedden sor kerülhet a Magyarország és Lengyel­­ország reformfolyamatainak támogatására indított nyu­gati akció első konkrét dön­tésére: hétfőn az Európai Közösség országainak nagy­követei. kedden külügymi­niszterei hoznak határozatot arról a 200 millió ECU (mintegy 215 millió dollár) értékű keretről, amelyet az EK jövő évi költségvetésé­be pótlólagosan iktatnak be a két ország részére. A pénzt, konkrét akciókban le­het majd' felhasználni —to­vábbi EK-döntések alapján — menedzserképzésre, kör­nyezetvédelemre és vegyes­­vállalatok létesítésének elő­mozdítására. Ezzel az Európai Közösség (amely a hét yezető tőkés­­ország) júliusi párizsi csúcsértekezletétől a két kö­zép-európai országnak nyúj­tandó nyugati támogatás összehangolására kapott megbízást) mintegy meg­adja az első lökést a támo­gatást kilátásba helyező hu­szonnégy ország számára. A bizottság múlt kedden elő­terjesztett. javaslata szerint az Európai Közösség tizen­két országának kormányai egyéni döntések alapján még legalább 100 millió ECU-t juttatnának Budapest és Varsó számára, az akció­ban részt vevő másik tizen­két államtól (az Egyesült Államok Japán, Kanada, a hat EFTA-ország, Ausztrá­lia, Űj-Zéland és Törökor­szág) pedig összesen további 300 millió ECU-t várna az úgynevezett PHARE-akciót összehangoló brüsszeli bi­zottság. Mint a közösség egyik szóvivője hétfőn a Miniszte­ri Tanács keddi üléséről szólva megjegyezte, a meg­jelölt (összesen 600 millió ECU-s) keret a bizottság szemében a minimumot je­lenti. és könnyen lehetséges, hogy végül a jövőre meg­ajánlandó teljes összeg felül fogja múlni ezt a számot. A keddi döntés által nem érin­tett. 400 millió azonban a huszonnégy kormány egyéni döntéseitől függ: eddig csak néhány EFTA-ország jelölt meg ebben az összefüggés­ben konkrét keretszámot, közöttük is többen a len­gyel élelmiszersegélyre (az viszont a bizottság szemé­ben nem számít be a 600 milliós keretbe). Rudé Právo fl külpolitikai tanácsadó nyilatkozata Az MSZMP-ben többség­ben vannak azok, akik szo­cializmust akarnak, mégpe­dig politikai és gazdasági reformok útján. A pártban és vezetésében nagy viták vannak arról, vajon csak a szocializmus modelljének, vagy pedig az egész rend­szernek a változása megy most végbe. Arról is eltérnek a vélemények, hogyan fej­lessze Magyarország a kap­csolatait a Nyugattal, anél­kül, hogy megzavarná viszo­nyát a szocialista országok­kal — hangoztatta egyebek között a Rudé Právónak adott interjújában Grósz Ká­roly külpolitikai tanácsadó* ja, Thürmer Gyula. A CSKP lapja által hétfőn közölt nyi­latkozatában annak a véle­ményének adott hangot, hogy a bős-nagymarosi vízlépcsőt meg kell építeni, olyan mű­ként, ami „összekapcsolja a két ország nemzeteit”. Tiltakoztak a litván képviselők Litván képviselők csoport­ja hétfőn a szovjet parla­ment, ülésén nyilatkozatot adott át Mihail Gorbacsov államfőnek. A nyiläkozatban a negyven aláíró határozot­tan tiltakozott az SZKP KB augusztusi, a balti köztársa­ságokban kialakult helyzet­tel foglalkozó nyilatkozata ellen. Egyúttal javasolta, hogy Litvániában népszava­zással döntsenek a köztár­saság önállóságáról. A litván képviselők szor­galmazták, hogy a balti kérdést, amelynek megoldá­sa szerintük nagyban befo­lyásolja a Szovjetunió nem­zetközi tekintélyét is, békés, parlamenti úton kell ren­dezni. E tárgyalásokon a litván képviselők szerint meg kell vitatni egyebek között-, a Szovjetunió és Lit­vánia szerződését, valamint a szovjet hadsereg egysé­geinek litvániai jelenlétével 'kapcsolatos kérdéseket is. A japán képviselöház elnöke üdvözli Jasszer Arafatot, a PFSZ VB elnökét megbeszéléseik megkezdése előtt. Arafat négynapos látogatáson tartózkodik a japán fővárosban Gorbacsov-Kohl üzenetváltás Új lehetőségek a magyar—chilei kereskedelmi kapcsolatokban Ismét megnyílt a kirendeltség Helmuth Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja állan­dó kapcsolatban állt Mihail Gorbacsovval, az SZKP KB főtitkárával, államfővel az­óta, hogy NDK-állampolgá­rok az NSZK-ba való (kiu­tazás céljából tömegesen ke­restek menedéket az NSZK állandó berlini képviseletén, budapesti, prágai és varsói nagykövetségén — jelentette be Hans Klein szövetségi miniszter, a bonni kabinet szóvivője hétfő délutáni saj­tóértekezletén. Az ilyes­fajta szoros érintkezésben a felek Helmut Kohl tavaly októberi szovjetunióbeli lá­togatása alkalmával álla­podtak meg. A szóvivő érzékeltette hogy Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszter az ENSZ-ben mások között Ős­­kar Fischer NDK- és Edu­ard Sevardnadze szovjet kül­ügyminiszterrel lefolytatott tárgyalásait is egyeztette a kancellárral. Péntek este történt, hogy Horst Neu­bauer, az NDK állandó bon­ni képviseletének vezetője felkereste Rudolf Seiterset, a kancellári hivatal főnökét, majd további tárgyalások során Immáron Hans-Diet­rich Genscher bevonásával szombaton együttesen dol­gozták ki a további lépése­ket, a gondosan szervezett vasúti akciót a keletnémet menekültek kiutaztaiására. Tizenhat év után október 1-jén ismét megnyílt Santi­­agoban a chilei magyar ke­reskedelmi kirendeltség. Eb­ből az alkalomból hétfőn sajtótájékoztatót tartottak a Kereskedelmi Minisztérium­ban, ahol ismertették a (két Tüntetés Lipcsében Az eddigi legnagyobb mé­retű demonstrációra került sor hétfőn este Lipcse belvá­rosában — jelentették nyu­gat-berlini rádió- ésltv-adók. A jelentés szerint a szoká­sos hétfő délutáni békefohász után a belvárosi Szent Mik­lós templomból kiáradó tö­meg perceken belül több ezer főre duzzadt. Egyes források tízezer tüntetőről szóltak. A menet a belváros utcáin vonulva ezúttal nem szabad kivándorlást, hanem belpolitikai változásokat kö­vetelt, köztük a szeptember lO-.ikén alakult „Új Fórum” nevű alternatív csoport hi­vatalos engedélyezését. A tüntetők — a felsorako­zott, de közbe nem avatkozó rendőrök „megnyugtatására” — egyértelműen kinyilvání­tották, hogy nem áll szándé­kukban az NDK elhagyása. „Mi itt maradunk” — hang­zott a kórusban . skandált jelmondatok egyike. ország közötti gazda: u kapcsolatok alakulását. A tájékoztatón elmondták: kereskedelmi kapcsolataink Chilével nem szünetellek az alatt a 16 év alatt sem, amíg a két ország nem állt dip­lomáciai kapcsolatban egy­mással, ám most, hegy a kapcsolatok helyreálltak, a kereskedelmi forgalom és a gazdasági együttműködés fellendülése várható. A két ország közötti kereskedelmi forgalom a legutóbbi időkig 'mérsékelt volt, a magyar export tavaly egymillió dol­lárt tett ki, az import 20 milliót. A chilei importcik­kek — elsősorban a réz és az állattenyésztéshez nél­külözhetetlen halliszt — európai közvetítőikön keresz­tül jutottak Magyarország­ra. Nemcsak a külkereskedel­mi forgalom, hanem a gaz­dasági együttműködés más fonmáinak bővülése is vár­ható; több magyar és chilei vállalat már folytatja a 16 évvel ezelőtt megszakadt tárgyalások/nt, . egyebek kö­zött autóbuszok és más tö­megközlekedési eszközök kö­zös gyártásáról. Szó van ar­ról, hogy tengeri kikötői be­rendezéseket, úszó- és por­táldarukat szállíthatnak a magyar vállalatok Chilébe. Tiszafüreden másodikként... Bemutatkozott az MSZDP Az SZDSZ programjának megismerése után úgy gon­doltam számos tiszafüredi városlakót izgat majd a tag­toborzó gyűlésre hívó pla­kát, melyet az MSZDP Szol­nok Megyei Szervezete a vá­ros több forgalmas épületén elhelyezett. 1989. szeptember 29-én délután 17 órakor a helybeli művelődési központ klubtermében azonban alig 10 érdeklődő részvételével került sor arra a beszélge­tésre, melyet Varga Béla a szervezet megyei szervezője vezetett. A résztvevők több­ségét leginkább a párt prog­ramja foglalkoztatta, amely­ről azonban kiderült, hogy most van alakulóban, s rész­letes kidolgozásához éppen a jelenlévők javaslatait vár­ják. Melyek tehát az MSZDP legfontosabb célkitűzései? A szervező a többi újjáalakult párt, illetve megalakult al­ternatív csoporthoz hasonló­an a gazdasági, politikai, szociális és elosztási reform szükségességét hangsúlyozta. Megkülönböztető módon íté­lik azonban meg ezek meg­oldását, melyekhez elmondá­suk szerint nemzetközi segít­ség is várható a nyugat-eu­rópai szociáldemokrata pár­toktól. Elsősorban a gazdaság Feloszlott az újságírók alapszervezete Kivonuljon azMSZMP- ala pszervezet a szer­kesztőségekből vagy nem? Ez a kéi'dés az utóbbi napokban egyre erőteljesebben' foglalkoz­tatta a Néplap újságíró­it, a Szolnoki Rád ó, az MTI munkatársait, a Lapkiadó Vállalat dolgo­zóit. A Szolnok Megyei Néplap önálló politikai napilappá válásával fel­merült: összeegyeztethe­­tő-e az MSZMP-töl va­ló közvetlen» függőség megszűnése az alapszer­vezet munkahelyi jelen­létével? A tegnapi rend­kívüli taggyűlésen meg­született a döntés, amely­nek értelmében a sajtos alapszervezet feloszlik, tagjai lakóterületi alap­szervezetbe jelentkeznek át. Ez a lépés demonst­rálni kívánja a lap füg­getlenségét, s egyben ga­ranciájának is tekinti. A döntés szerint te­hát, megszűnt a Szolnok Megyei Néplap pirlalap­­szervezete, a Magyar Rádió Szolnoki Stúdió­jának pártcsoportja, és ( az MTI, a Lapkiadó Vál­lalat, és a Kossuth Könyvkiadó párttagjai is körzeti alapszervezeték­­be jelentkeznek át. Utolsó tanácskozás a kongresszus elölt (Folytatás az 1. oldalról) az ügyrendi tájékoztató gon­dolatmenetét többen csak igen nehezen tudták követ­ni. Mit visznek a küldöttek magukkal a kongresszusra? Mindenekelőtt a párttagság megbízatását, amely úgy szól, hogy vegyenek részt, arra nem kaptak felhatalma­zást, hogy idő előtt eljöjje­nek — fogalmazódott meg. A pártszakadást illetően meg­oszlottak a vélemények, de abban egységes a küldöttek álláspontja, hogy a látvá­nyos, romboló pártszakadást el kell kerülni. Ki tervez hozzászólást a kongresszu­son? A küldöttek ebben még nem döntöttek. A kérdés el­hangzásakor mindössze egy jelentkező akadt. B. I. megélénkítése a legfonto­sabb, párhuzamosan az inf­láció megfékezésével, melyet nem pénzsegélyek által kí­vánnak megoldani, hanem külföldi tőkebefektetéssel és az országba behozott fejlett technológia alkalmazásával, amely rögtön működésbe hozhatja a gazdaságot. Hangsúlyozta a szóvivő többek között: a jövőbeli kormányzattól azt kérik, lé­tesítsen egy olyan állami szociális védőhálót, mely megóvja attól a dolgozó ré­tegeket, hogy ilyen hátrányos helyzetbe kerülhessenek. — Legyen értéke a magyar földnek, mert ma nincs» — ehhez kapcsolódott a jelen­levők egyikének, aki ma is MSZMP-tag, az alábbi javas­lata. — A veszteséges tsz-ek he­lyén kaphassanak földet azok az emberek akik igénylik, vagy munkanélkülivé válnak a helybeli gyárak eredmény­telen működése következté­ben. Itt Tiszafüreden lehet­ne speciális kisvállalkozáso­kat létrehozni, például halá­szati, vadászati, méhészeti, kisállattenyésztő kisvállala­tok formájában. Kapják meg a dolgozók a munkanélküli segélyt, s ezidő alatt vegye­nek részt egy szakosított át­(Fölytatás az 1. oldalról) lése ellen hatna. A kormány­tagok közül az érveléssel nem értett egyet Hütter Csa­ba, az ágazatot felügyelő miniszter, aki a TOT állás­pontját képviselte, ám ő egy 5 milliárd forintos jövede­lemjavítással is megelége­dett volna. A vitát végülis úgy zárták, hogy a kormány a szabályzórendszer alakítá­sa révén és az adó- és támo­gatási rendszer útján a ha­tékonyan gazdálkodók szá­mára teszi lehetővé a ter­melés jövedelmezőségének növelését. Nehezen született meg a megegyezés a termelési tá­mogatások tervezett leépíté­séről is. A Pénzügyminiszté­rium minden üzemviteli tá­mogatás leépítését javasol­ta, ám végül is a kemény el­lenállás következtéiben eb­ben a kérdésben meghátrá­lásra kényszerült. Így jövőre továbbra is fennmarad az idén bevezetett 3 százalékos kamatpreferencia, amely a gazdaságok által felvett hi­telek költségeit csökkenti. Leépítik a kecsketartásra és gyapjúelőállításra eddig fo­lyósított támogatásokat, megmarad viszont a hús­marha- és juhtenyésztésre adott szubvenció. Ez a kompromisszum a költségve­tésnek a következő, eszten­dőben mintegy 3 milliárd fo­rintjába kerül. Jövőre meg­kezdődik a műtrágyatámo­gatás leépítése is, 1990-ben az államilag folyósított pénz 50 százalékát vonják meg, 1991-ben pedig teljesen meg­szűnik a szubvenció. Ez az intézkedés önmagá­ban igen nehéz helyzetbe hozná a termelőket. Ezért a kormányzat úgy döntött, hogy ezzel párhuzamosan felszabadítja a műtrágyaim­képzésben, hogy váltani tud­janak, és időben változtatni a piac igényeinek megfelelő­en. Ehhez azonban á bank és adófeltételek megváltoztatá­sa is szükséges. Egy másik résztvevő meg­kérdezte : lehetséges-e nap­jainkban egy Bethlen—Peyer paktumhoz hasonló árulás az MSZDP-ben. Varga Béla er­re határozott nem-mel felelt. A késő estébe nyúló be­szélgetés során még sok rész­letekbe menő kérdés és vá­lasz hangzott el a jövő tár­sadalmával kapcsolatban. A szóvivő végül ismertette a párttagság feltételeit: nem baj, ha a jelentkező MSZMP- tag volt, de jelenleg más pártnak tagja nem lehet. Az MSZDP tagjai nettó jövedel­mük egy százalékát fizetik tagdíjként, a nyugdíjasok pedig anyagi lehetőségük és lelki ismeretük szerint tehet­nek erre felajánlásokat. Ezen az estén a jelenlévők közül egy páran beléptek a szociál­demokraták táborába, s vál­lalták helyi csoport megszer­vezését abban bízva, hogy rövidesen a város első ellen­zéki szervezeteként foglal­hatnak majd helyet az MSZMP mellett a városi közélet fórumainak ülésein. J. J. A. partot is. Ha a gazdaságok a hazai műtrágyát túl drágá­nak találják, az igényelt ter­méket olcsóbban beszerezhe­tik külföldről. (Az intézke­dés vesztese elsősorban va­lószínűleg a hazai műtrá­gyagyártás lesz, amely már jelenleg is igen nehéz hely­zetben van). A TOT egyetértett azzal a kormányjavaslattal, hogy jövőre a felvásárlási arákat is fél kell szabadítani. Így megállapodás született, hogy csupán a gabonák (búza, ku­korica) és a tej felvásárlási ára marad hatósági árformá­ban. Ugyancsák szabaddá válnak a mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkek fo­gyasztói árai is. Kivételt a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej és a normál fehérkenyér képez. Megszüntetik az ár­emeléseknél eddig alkalma­zott előzetes bejelentési kö­telezettséget is. Ezek az in­tézkedések alapvetően ked­vezőek a termelők számára. Nem jött létre viszont megállapodás a hatósági bú­za felvásárlási árában A TOT szerint átlagosan 21 százalékos mázsánkénti 90 forintos áremelésre lenne szükség, ezt azonban a kor­mány nem tudta megígérni. Nem engedett a pénzügyi kormányzat az adóval kap­csolatos preferenciák kér­désében. Szabó István azt javasolta, hogy a kistermelők személyi adókedvezményét az 500 ezer forintos árbevé­tel-határról 600 ezer forintra emeljék. Békési László kere­ken elutasította ezt, mond­ván: a másfélmillió kister­melő lényegében eddig sem fizetett adót, teljesen feles­leges a preferenciát növelni. Az általuk befizetett adó mértéke minimális, összesen 22 millió forintra tehető. Qz Összefogás az MSZMP Megújításáért Mozgalom álláspontja Tegnap ülést tartott az összefogás az MSZMP Meg­újításáért Mozgalom kong­resszusi küldöttcsoportja. A több mint 100 bejegyzett kül­döttet képviselő összejövetel sokoldalú véleménycserében kialakította álláspontját, és gyakorlati teendőit a pénte­ken kezdődő sorsdöntő párt­­kongresszusra. A küldöittcso­­port arra törekszik, hogy az MSZMP kongresszus ’89 megvesse az alapját egy bal­oldali tömegpártnak, szélső­ségektől mentes vitákban ki­alakítson egy reformelköte­­lezett centrumot és progra­mot. Fontosnak tartja a kor­mányzóképesség megőrzését, a továbbiakban pedig ered­ményes szereplést a válasz­tásokon. Csökkenő támogatás, szabadabb árak

Next

/
Thumbnails
Contents