Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-11 / 241. szám
f 1989. OKTÓBER 11. fflÉPtAP Teljes a nagyüzem a Martfűi Nővényolajgyárban. Az országban termelt olajosmagvak több mint 50 százalékát itt dolgozzák fel. Naponta 1(>00 tonnából sajtolnak olajat, melynek 95 százaléka exportra kerül. Fotó: Mészáros TOVÁBBRA SINCS DÖNTÉS Mikor lesz dollárelszámolású a magyar—szovjet kereskedelem Incidenssel kezdődött a küldöttgyűlés Jászberényben Kiküldték a teremből az üzemi tanács képviselőit A magyar kormány állásfoglalása értelmében — mint ismeretes — mielőbb ki kell dolgozni a magyar— szovjet kereskedelemben a dollárelszámolás részletes feltételeit. Arról azonban még mindig nem született döntés, mikor kerüljön sor a bevezetésre. Hogy mindezideig húzódik a döntés ebben a fontos kérdésiben, annak elsősorban az a magyarázata: a dollárelszámolás bevezetése a magyar gazdaság számára az első évben 1—1,5 milliárd dolláros veszteséget jelentene. Mint a Kereskedelmi Minisztériumban el-Meglehet, sőt biztos, hogy nég hónapok múlva is elemző feladatokat ad a kiállító égek kereskedőinek, reklám zakembereinek az idei őszi 5NV. Ám a gyors mérlegkézátésre már a vásár zárását :övető napokban is vállal:oztak a szakemberek. Mint najd alábbiakból kiderül, zinte jól esik hallani az ’gyes megyei cégek sikerei•ől, a termékeik iránt meglyilvánuló érdeklődésről, ak:or, amikor naponta látuk, halljuk hogyan, devalálódnak szellemi, .tárgyi és ehenikai értékeink is. Dr. Jemei Bálint, a Szoltoki Háziipari Kisszövetke,et elnöke így válaszolt, .mikor arról kérdeztük, hogy niként értékeli a BNV-n vaó részvételüket. — Illúzióktól megtisztított, lágyon komoly célkitűzésekéi vettünk részt a vásáron - mondta. — így azt a seegszemlét nem valami forlális, látványos szerződésláíró fórumnak tekintettük, mit az. is mutatott, hogy két lelyen — a 'Vállalkozók Orzágos Szövetségének sitandán és a Szolnok Megyei Kizöv pavilonjában — is kiáltottuk termékeinket. A 'ŐSZ pavilonjában bemutaptt gyermekruháink az okóbar 16-án hivatalosan is einduló és a továbbiakban észvény társaságként tevéenykedő NSZK—magyar veyesvállalatnál előállított, jó linőségű alapanyagokból képűitek. Szövetkezetünk enek a részvénytársaságnak lapító tagja, így a kiállított »nmékek gyártása alapanyag dalról nézve hosszú távon iztosított. A vásáron komoly rdeklődés nyilvánult meg mondották, a Magyarországra szállított szovjet termékek 70—80 százaléka alapanyag, energiahordozó, amelyeket a magyar gazdaság továbbra is mevásárolna, mégpedig a jelenleginél magasabb, világpiaci áron. Más lehetőség nem is adódik, hiszen ezekhez az alapvető fontosságú cikkekhez kizárólag a Szovjetunióból juthatunk hozzá, mivel arrafelé épültek ki az olaj-, gáz- és elektromos vezetékek. A Szovjetunióba irányuló magyar kivitelnek 70 százaléka gépipari, gyógyszeripari, könnyűipari és élelimiszteriparj ktszftermék^ az említett gyártmányaink iránt főleg az Arab Emirátusokból és' Angliából. Az igények pontosítása és az áregyeztetések már megkezdődték. Külön öröm, hogy a Kiszöv standján kiállított gyermekruháink és női ruha együttesünk Okisz Plakettet kapott. Ez számunkra, mint vállalkozó kisszövetkezet számára nagyon fontos dolog, mert javíthatja a cégűinkről kialakított képet — irnaget — és segítheti az új piacok meghódítását. Ez utóbbira már példát is hozhatok, hisz a Lottó áruház, a Népművészeti Vállalat képviselője és néhány magánkereskedő is jelezte vásárlási szándékát. Persze nemcsak a hazai, hanem a külföldi piacokra is szeretnének egyre nagyobb tételekben szállítani. A napokban kezdtünk tárgyalni például egy francia vállalkozóval, sőt egy NSZK-tbeli céggel már meg is egyeztünk, s jövő év februárjáig 8000 gyermekruhát és gyermekpulóvert készítünk részükre. A BNV-n való részvétel az üzletkötések mellett azért is hasznos volt számunkra, mert jól érzékeltette azokat a fejlesztési irányokat, amerre — természetesen pénzügyi lehetőségeinktől függően — haladnunk kell. Átrr az erőfeszítések, elképzelések mellet sajnos számolnuk kell azzal is, hogy Magyarországon még nincs valódi piac és így a kisvállalkozások kiszolgáltatottsága óriási, elsősorban a monopolszervezeteknek és a kömány véletlenszerű, esetenként kontraszelekciós intézkedéseinek. A dollárelszámolás bevezetése valószínűleg arra ösztönözné a magyar vállalatokat, hogy lényegesen jolbb minőségű, nyugati színvonalú gyártmányokkal jelenjenek meg a szovjet piacon is, továbbá megnyithatná a mintegy 700, Magyarországon működői, részben külföldi tulajdonú vegyesvállalat számára is a szovjet piacot. A dollárelszámolás mindkét félnek kínálna előnyöket, megoldatlan azonban, hogy ki finanszírozza a kezdeti jelentős veszteséget, hiszen Magyarország jelenleg erre nem képes. Ezt a kiszolgáltatottságot csak kis mértékben enyhíti az a tény, hogy egy hete már önálló külkereskedelmi joggal rendelkezünk, s így a tőkés piacokra is követlenül, áttételek nélkül szállíthatunk. Dr. Lits Józsefné, a Szolnoki Bőr- és Textilipari Szövetkezet elnökasszonya vásári jelenlétük fontosságát a következőképp foglalta öszsze: — A megnyitó napján tapasztalt érdeklődés termékeink iránt a BNV teljes időtartama alatt tartott. Míg a korábbi években a látogatók zöme belföldi partnerekből, kiskereskedőkből és magánemberekből állt, addig az idén több külföldi — így NSZK-beli, olasz, belga, mongol, kanadai — üzletember is felkeresett bennünket. A belföldi piac szűkülése ellenére a sporttáskákat forgalmazó hazai cégek — a Skálától a Centrum áruházig — szívesen látnák termékeinket üzleteinkben. Úgy ítéljük meg, hogy az elismeréseket osztó zsűri és a közönség véleménye találkozott, hisz a BNV-dijas utazótáskáink iránt óriási volt az érdeklődés. Mindez- megerősített bennünket abbéli meggyőződésünkben, ihogy jó úton járunk, s gyártmányaink bármely piacon kiállják a versenyt. Úgy látszik, hogy az éveken keresztül folytatott kutató- fejlesztő munkába, a piackutatásba, a mintakészítésbe fektetett pénz és energia meghozza eredményét. nt (Folytatás az 1. oldalról) A vezetőség jelenlévő tagjai közül mindjárt akadt valakinél egy, a szövetkezeti fórumrendszereket szabályozó dokumentum, mely szerint csak a tagok által választott küldöttek és meghívottak vehetnek részt a szövetkezeti küldöttgyűlésen. A helyéről felugró Bathó Péter rögtön elő is állt egy szabályos meghívóval, mondván, hogy azt előző nap a levélszekrényébe dobva találta. Borítékot azonban nem tudott hozzá produkálni, hogy bizonyíthassa: valóban neki címezték. Az elnök megkísérelt javaslatot tenni arra, hogy maguk a küldöttek foglaljanak állást a két TÜT-képviselő részvételéről, de Bathó Péter belefojtva a szót, indulatosan követelte a küldöttektől, hallgassák meg őket, mert ismertetni akarják az üzemi tanács programnyilatkozatát. Arra hivatkozott, hogy szervezetüket a cégbíróság már bejegyezte, üzemen belüli tevékenységüket engedélyezte, az egyesülési és gyülekezési jogszabályoknak eleget tettek, majd minden átmenet nélkül belekezdett a programnyilatkozat ismertetésébe. A küldöttek figyelmeztették. hogy hagyja már szóhoz jutni Bolla Jánost, aki szavazásra tette fel a kérdést: hozzájárul-e a küldöttgyűlés, hogy a két intézőbizottsági tag részt vegyen a tanácskozás munkájában? A jelenlévők egy szavazástól tartózkodó küldöttársuk kivételével mind azzal értettek egyet, hogy Páldeák László és Bathó Péter hagyja el a helyiséget. Csak ezután kezdhette meg a tényleges munkát a szövetkezet munkahelyi kollektíváit képviselő félszáz küldött. A küldöttek véleményét kérte Bolla János elnök a tagok belső érdekképviseletére megalakult üzemi tanácsról. A küldöttgyűlés úgy foglalt állást, hogy tízegynéhány ember, cégbírósági bejegyzésre és alulról jövő kezdeményezésre hivatkozva sem kényszerítheti rá az akaratát a nyolcszáz főnyi tagságra, mert az ellenkezik a szövetkezési, közösségi elvekkel. A munkahelyi tanácskozásokon ki kell kérni az egész tagság véleményét, és ha a többség igényli a belső érdekvédelmi szervezetet, elfogadja annak programját, alapszabályi keretek között meg kell teremteni a működéséhez a feltételeket. A küldöttgyűlés szünetében feltettem néhány kérdést Bolla János téeszelnöknek. Legelőször is azt tudakoltam, hogy tulajdonképpen miért nem volt kívánatos az intéző bizottsági tagok részvétele a tanácskozáson? — Mindaddig, amíg az üzemi tanács nem a szövetkezeti demokrácia fórumrendszerébe illeszkedve tevékenykedik, nem vehetnek részt más, a tagok által választott testületek munkájában. Ahogyan a küldött-Kétes eredetű meghívóval Visszaütnek a TÜT-nek? Vállalják a megméretést? gyűlésen állást foglaltunk, meg van a lehetőség arra, hogy tagsági igény alapján közgyűlési bizottságként dolgozzanak, tanácskozási, javaslattételi joggal részt vegyenek a vezetőség, az ellenőrző szerv vagy a döntőbizottság ülésein. Alapszabályban rögzítve kaphatnak olyan jogosítványt is, hogy tagi jogsérelem esetén öszszehívják a közgyűlést. Ez utóbbi fórumon természetesen, és a saját munkahelyi üléseiken, alapvető tagsági jogukból adódóan most is aktivizálhatják magukat. Ismertethetik akár a programnyilatkozatukat is . .. — A téesz vezetősége ismeri az üzemi tanács programját? # — Természetesen, hiszen megkerestek vele bennünket. Három részre tudnám csoportosítani az abban megfogalmazottakat. Akad a szándékaik között jó néhány, amelyeket csak demagóg jelzővel tudok illetni és amelyeket természetesen visszautasítunk. Vannak viszont, olyan követeléseik. javaslataik is, amelyeket meg kell szívlelnünk, és amelyek az egész tagság érdekeit jól szolgálnák. A harmadik csoportba azokat a programpontokat sorolnám, amelyeknek a megfogalmazásával nyitott kapukat dönget a 7 üzemi tanács, mert azoknak a megvalósítása a vezetőség tervei között is szerepel... — Az a hír járja a szövetkezetben, hogy a vezetők munkájával is elégedetlen üzemi tanácstagoknak retorziót helyeztek kilátásba. Visszaütnek a TÜT-nek? — Személy szerint is, a vezetőség nevében is visszautasítom a feltételezést! Az üzemi tanács megalakulásáról két héttel ezelőtti tudósításunkban az érdekképviseleti szervezet vezetője Páldeák László még így nyilatkozott: a szövetkezet vezetői nem zárkóztak el az együttműködéstől. Milyen változások történtek azóta? — érdeklődtem tőle a küldöttgyűlés után. — Újabb négy tagtársunk csatlakozott hozzánk, most már tizennyolc tagja van a tanácsnak. Igaz, hogy először a vezetők biztató hozzáállásáról nyilatkoztam, de azóta tartottak egy vezetőségi ülést, ahol a tevékenységünket felforgatásnak, a tagok közötti izgatásnak minősítették. Hallhatta, mielőtt kiküldtek bennünket a küldöttgyűlésről, hogy csak közgyűlésen és csak a saját munkahelyi tanácskozásainkon léphetünk fel a tagok érdekében... — Azóta a küldöttgyűlés úgy határozott, az egész tagság véleményét ki kell kérni, igénylik-e a belső érdekvédelmet? — Jó hír a számunkra, hogy végül is a tagság fújja le ezt a meccset a közgyűlésen. Csakhát az alulról jövő kezdeményezéseink érvényesítését addig is akadályozzák felülről. Mi az eddiginél demokratikusabb tisztújítást akarunk november elején, többes jelöléssel. A jelölőbizottság viszont egy, már előre elkészített listával megy ki a munkahelyekre, nem pedig a munkahelyek javaslatait viszi a vezetőség elé. Ebből megint nem választás lesz, hanem a régi módon csak szavazás... — A 'küldöttgyűlésen úgy határoztak, az egész tagság mondjon véleményt az üzemi tanács programjáról. Vállalják a megméretést? — Természetesen, éppen ezért akartunk részt venni a küldöttgyűlésen, hiszen onnan ötvenen máris vihették volna ki a tagok közé programnyilatkozatunk lényegét ... — A tanács intéző bizottsági tagjának, Bathó Péternek a küldöttgyűlési meghívója úgymond nem jött be. Véleménye szerint hogyan jutott hozzá? — Mit mondjak? Sok minden lehet. Az is például, hogy valaki a téesz központjából, mert azért ott is vannak szimpatizánsaink, segíteni akart, hogy bejuthassunk a tanácskozásra. Azután az is lehet, hogy valamelyik küldött dobta a levélszekrénybe, csak úgy balhéból. A kibicnek, tudja, semmi se drága . . . Temesközy F, 1987 óta végeznek NSZK bérmunkát a Jászberényi Cipőipari Vállalatnál. Női félcipő és szandál felsőrészeket varrnak bőrből. Jelenleg már a jövő tavaszi és nyári modellekből készítenek naponta 5—700 párat munkaigényességtől függően. Fotó: Mészáros Még egyszer a BNV-röl Új piacokat is hozott a vásár Vélemények két ipari szövetkezetből
