Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-11 / 241. szám

f 1989. OKTÓBER 11. fflÉPtAP Teljes a nagyüzem a Martfűi Nővényolajgyárban. Az országban termelt olajos­magvak több mint 50 százalékát itt dolgozzák fel. Naponta 1(>00 tonnából saj­tolnak olajat, melynek 95 százaléka exportra kerül. Fotó: Mészáros TOVÁBBRA SINCS DÖNTÉS Mikor lesz dollárelszámolású a magyar—szovjet kereskedelem Incidenssel kezdődött a küldöttgyűlés Jászberényben Kiküldték a teremből az üzemi tanács képviselőit A magyar kormány állás­foglalása értelmében — mint ismeretes — mielőbb ki kell dolgozni a magyar— szovjet kereskedelemben a dollárelszámolás részletes feltételeit. Arról azonban még mindig nem született döntés, mikor kerüljön sor a bevezetésre. Hogy mindezideig húzó­dik a döntés ebben a fontos kérdésiben, annak elsősorban az a magyarázata: a dollár­­elszámolás bevezetése a magyar gazdaság számára az első évben 1—1,5 milli­árd dolláros veszteséget je­lentene. Mint a Kereske­delmi Minisztériumban el-Meglehet, sőt biztos, hogy nég hónapok múlva is elem­ző feladatokat ad a kiállító égek kereskedőinek, reklám zakembereinek az idei őszi 5NV. Ám a gyors mérlegké­­zátésre már a vásár zárását :övető napokban is vállal­­:oztak a szakemberek. Mint najd alábbiakból kiderül, zinte jól esik hallani az ’gyes megyei cégek sikerei­­•ől, a termékeik iránt meg­­lyilvánuló érdeklődésről, ak­­:or, amikor naponta lát­­uk, halljuk hogyan, deval­­álódnak szellemi, .tárgyi és ehenikai értékeink is. Dr. Jemei Bálint, a Szol­toki Háziipari Kisszövetke­­,et elnöke így válaszolt, .mikor arról kérdeztük, hogy niként értékeli a BNV-n va­­ó részvételüket. — Illúzióktól megtisztított, lágyon komoly célkitűzések­éi vettünk részt a vásáron - mondta. — így azt a se­­egszemlét nem valami for­­lális, látványos szerződés­­láíró fórumnak tekintettük, mit az. is mutatott, hogy két lelyen — a 'Vállalkozók Or­­zágos Szövetségének sitand­­án és a Szolnok Megyei Ki­­zöv pavilonjában — is kiál­tottuk termékeinket. A 'ŐSZ pavilonjában bemuta­­ptt gyermekruháink az ok­­óbar 16-án hivatalosan is einduló és a továbbiakban észvény társaságként tevé­enykedő NSZK—magyar ve­­yesvállalatnál előállított, jó linőségű alapanyagokból ké­pűitek. Szövetkezetünk en­­ek a részvénytársaságnak lapító tagja, így a kiállított »nmékek gyártása alapanyag dalról nézve hosszú távon iztosított. A vásáron komoly rdeklődés nyilvánult meg mondották, a Magyarország­ra szállított szovjet termé­kek 70—80 százaléka alap­anyag, energiahordozó, amelyeket a magyar gazda­ság továbbra is mevásárol­­na, mégpedig a jelenleginél magasabb, világpiaci áron. Más lehetőség nem is adó­dik, hiszen ezekhez az alap­vető fontosságú cikkekhez kizárólag a Szovjetunióból juthatunk hozzá, mivel ar­rafelé épültek ki az olaj-, gáz- és elektromos vezeté­kek. A Szovjetunióba irányu­ló magyar kivitelnek 70 százaléka gépipari, gyógy­szeripari, könnyűipari és élelimiszteriparj ktszftermék^ az említett gyártmányaink iránt főleg az Arab Emirá­tusokból és' Angliából. Az igények pontosítása és az ár­­egyeztetések már megkezdőd­ték. Külön öröm, hogy a Kiszöv standján kiállított gyermek­ruháink és női ruha együtte­sünk Okisz Plakettet kapott. Ez számunkra, mint vállal­kozó kisszövetkezet számára nagyon fontos dolog, mert javíthatja a cégűinkről kiala­kított képet — irnaget — és segítheti az új piacok meg­hódítását. Ez utóbbira már példát is hozhatok, hisz a Lottó áruház, a Népművésze­ti Vállalat képviselője és né­hány magánkereskedő is je­lezte vásárlási szándékát. Persze nemcsak a hazai, ha­nem a külföldi piacokra is szeretnének egyre nagyobb tételekben szállítani. A na­pokban kezdtünk tárgyalni például egy francia vállalko­zóval, sőt egy NSZK-tbeli céggel már meg is egyez­tünk, s jövő év februárjáig 8000 gyermekruhát és gyer­mekpulóvert készítünk ré­szükre. A BNV-n való részvétel az üzletkötések mellett azért is hasznos volt számunkra, mert jól érzékeltette azokat a fej­lesztési irányokat, amerre — természetesen pénzügyi le­hetőségeinktől függően — haladnunk kell. Átrr az erő­feszítések, elképzelések mel­let sajnos számolnuk kell azzal is, hogy Magyarorszá­gon még nincs valódi piac és így a kisvállalkozások ki­szolgáltatottsága óriási, első­sorban a monopolszerveze­teknek és a kömány vélet­lenszerű, esetenként kontra­­szelekciós intézkedéseinek. A dollárelszámolás beve­zetése valószínűleg arra ösztönözné a magyar válla­latokat, hogy lényegesen jolbb minőségű, nyugati szín­vonalú gyártmányokkal je­lenjenek meg a szovjet pia­con is, továbbá megnyithat­ná a mintegy 700, Magyar­­országon működői, részben külföldi tulajdonú vegyes­vállalat számára is a szovjet piacot. A dollárelszámolás mind­két félnek kínálna előnyö­ket, megoldatlan azonban, hogy ki finanszírozza a kez­deti jelentős veszteséget, hi­szen Magyarország jelenleg erre nem képes. Ezt a kiszolgáltatottságot csak kis mértékben enyhíti az a tény, hogy egy hete már önálló külkereskedelmi jog­gal rendelkezünk, s így a tő­kés piacokra is követlenül, áttételek nélkül szállítha­tunk. Dr. Lits Józsefné, a Szol­noki Bőr- és Textilipari Szö­vetkezet elnökasszonya vásá­ri jelenlétük fontosságát a következőképp foglalta ösz­­sze: — A megnyitó napján ta­pasztalt érdeklődés termé­keink iránt a BNV teljes idő­tartama alatt tartott. Míg a korábbi években a látogatók zöme belföldi partnerekből, kiskereskedőkből és magán­emberekből állt, addig az idén több külföldi — így NSZK-beli, olasz, belga, mongol, kanadai — üzletem­ber is felkeresett bennün­ket. A belföldi piac szűkülé­se ellenére a sporttáskákat forgalmazó hazai cégek — a Skálától a Centrum áruházig — szívesen látnák termé­keinket üzleteinkben. Úgy ítéljük meg, hogy az elisme­réseket osztó zsűri és a kö­zönség véleménye találkozott, hisz a BNV-dijas utazótás­káink iránt óriási volt az ér­deklődés. Mindez- megerősí­tett bennünket abbéli meg­győződésünkben, ihogy jó úton járunk, s gyártmá­nyaink bármely piacon kiáll­ják a versenyt. Úgy látszik, hogy az éveken keresztül folytatott kutató- fejlesztő munkába, a piackutatásba, a mintakészítésbe fektetett pénz és energia meghozza eredményét. nt (Folytatás az 1. oldalról) A vezetőség jelenlévő tag­jai közül mindjárt akadt valakinél egy, a szövetkeze­ti fórumrendszereket szabá­lyozó dokumentum, mely szerint csak a tagok által választott küldöttek és meg­hívottak vehetnek részt a szövetkezeti küldöttgyűlé­sen. A helyéről felugró Bathó Péter rögtön elő is állt egy szabályos meghívó­val, mondván, hogy azt elő­ző nap a levélszekrényébe dobva találta. Borítékot azonban nem tudott hozzá produkálni, hogy bizonyít­hassa: valóban neki címez­ték. Az elnök megkísérelt ja­vaslatot tenni arra, hogy maguk a küldöttek foglal­janak állást a két TÜT-kép­­viselő részvételéről, de Ba­thó Péter belefojtva a szót, indulatosan követelte a kül­döttektől, hallgassák meg őket, mert ismertetni akar­ják az üzemi tanács prog­ramnyilatkozatát. Arra hi­vatkozott, hogy szervezetü­ket a cégbíróság már beje­gyezte, üzemen belüli te­vékenységüket engedé­lyezte, az egyesülési és gyülekezési jogszabályoknak eleget tettek, majd minden átmenet nélkül belekezdett a programnyilatkozat ismer­tetésébe. A küldöttek figyelmeztet­ték. hogy hagyja már szó­hoz jutni Bolla Jánost, aki szavazásra tette fel a kér­dést: hozzájárul-e a kül­döttgyűlés, hogy a két in­tézőbizottsági tag részt ve­gyen a tanácskozás munká­jában? A jelenlévők egy szavazástól tartózkodó kül­­döttársuk kivételével mind azzal értettek egyet, hogy Páldeák László és Bathó Péter hagyja el a helyisé­get. Csak ezután kezdhette meg a tényleges munkát a szövetkezet munkahelyi kol­lektíváit képviselő félszáz küldött. A küldöttek véleményét kérte Bolla János elnök a tagok belső érdekképvisele­tére megalakult üzemi ta­nácsról. A küldöttgyűlés úgy foglalt állást, hogy tíz­egynéhány ember, cégbíró­sági bejegyzésre és alulról jövő kezdeményezésre hi­vatkozva sem kényszeríthe­ti rá az akaratát a nyolc­száz főnyi tagságra, mert az ellenkezik a szövetkezési, közösségi elvekkel. A mun­kahelyi tanácskozásokon ki kell kérni az egész tagság véleményét, és ha a több­ség igényli a belső érdekvé­delmi szervezetet, elfogadja annak programját, alapsza­bályi keretek között meg kell teremteni a működésé­hez a feltételeket. A küldöttgyűlés szüneté­ben feltettem néhány kér­dést Bolla János téeszel­­nöknek. Legelőször is azt tudakoltam, hogy tulajdon­képpen miért nem volt kí­vánatos az intéző bizottsági tagok részvétele a ta­nácskozáson? — Mindaddig, amíg az üzemi tanács nem a szövet­kezeti demokrácia fórum­­rendszerébe illeszkedve te­vékenykedik, nem vehetnek részt más, a tagok által vá­lasztott testületek munká­jában. Ahogyan a küldött-Kétes eredetű meghívóval Visszaütnek a TÜT-nek? Vállalják a megméretést? gyűlésen állást foglaltunk, meg van a lehetőség arra, hogy tagsági igény alapján közgyűlési bizottságként dol­gozzanak, tanácskozási, ja­vaslattételi joggal részt ve­gyenek a vezetőség, az el­lenőrző szerv vagy a döntő­­bizottság ülésein. Alapsza­bályban rögzítve kaphatnak olyan jogosítványt is, hogy tagi jogsérelem esetén ösz­­szehívják a közgyűlést. Ez utóbbi fórumon természe­tesen, és a saját munkahe­lyi üléseiken, alapvető tag­sági jogukból adódóan most is aktivizálhatják magukat. Ismertethetik akár a prog­ramnyilatkozatukat is . .. — A téesz vezetősége is­meri az üzemi tanács prog­ramját? # — Természetesen, hiszen megkerestek vele bennün­ket. Három részre tudnám csoportosítani az abban meg­fogalmazottakat. Akad a szándékaik között jó né­hány, amelyeket csak de­magóg jelzővel tudok illet­ni és amelyeket természete­sen visszautasítunk. Van­nak viszont, olyan követelé­seik. javaslataik is, amelye­ket meg kell szívlelnünk, és amelyek az egész tagság ér­dekeit jól szolgálnák. A har­madik csoportba azokat a programpontokat sorolnám, amelyeknek a megfogalma­zásával nyitott kapukat dön­get a 7 üzemi tanács, mert azoknak a megvalósítása a vezetőség tervei között is szerepel... — Az a hír járja a szö­vetkezetben, hogy a vezetők munkájával is elégedetlen üzemi tanácstagoknak re­torziót helyeztek kilátásba. Visszaütnek a TÜT-nek? — Személy szerint is, a vezetőség nevében is vissza­utasítom a feltételezést! Az üzemi tanács megala­kulásáról két héttel ezelőt­ti tudósításunkban az érdek­­képviseleti szervezet vezető­je Páldeák László még így nyilatkozott: a szövetkezet vezetői nem zárkóztak el az együttműködéstől. Milyen változások történtek azóta? — érdeklődtem tőle a kül­döttgyűlés után. — Újabb négy tagtársunk csatlakozott hozzánk, most már tizennyolc tagja van a tanácsnak. Igaz, hogy elő­ször a vezetők biztató hoz­záállásáról nyilatkoztam, de azóta tartottak egy vezető­ségi ülést, ahol a tevékeny­ségünket felforgatásnak, a tagok közötti izgatásnak mi­nősítették. Hallhatta, mielőtt kiküldtek bennünket a kül­döttgyűlésről, hogy csak közgyűlésen és csak a saját munkahelyi tanácskozásain­kon léphetünk fel a tagok érdekében... — Azóta a küldöttgyűlés úgy határozott, az egész tagság véleményét ki kell kérni, igénylik-e a belső érdekvédelmet? — Jó hír a számunkra, hogy végül is a tagság fúj­ja le ezt a meccset a köz­gyűlésen. Csakhát az alulról jövő kezdeményezéseink ér­vényesítését addig is akadá­lyozzák felülről. Mi az ed­diginél demokratikusabb tisztújítást akarunk novem­ber elején, többes jelölés­sel. A jelölőbizottság vi­szont egy, már előre elké­szített listával megy ki a munkahelyekre, nem pedig a munkahelyek javaslatait viszi a vezetőség elé. Ebből megint nem választás lesz, hanem a régi módon csak szavazás... — A 'küldöttgyűlésen úgy határoztak, az egész tagság mondjon véleményt az üze­mi tanács programjáról. Vállalják a megméretést? — Természetesen, éppen ezért akartunk részt venni a küldöttgyűlésen, hiszen onnan ötvenen máris vihet­ték volna ki a tagok közé programnyilatkozatunk lé­nyegét ... — A tanács intéző bizott­sági tagjának, Bathó Péter­nek a küldöttgyűlési meghí­vója úgymond nem jött be. Véleménye szerint hogyan jutott hozzá? — Mit mondjak? Sok min­den lehet. Az is például, hogy valaki a téesz központ­jából, mert azért ott is van­nak szimpatizánsaink, segí­teni akart, hogy bejuthas­sunk a tanácskozásra. Az­után az is lehet, hogy vala­melyik küldött dobta a le­vélszekrénybe, csak úgy bal­héból. A kibicnek, tudja, semmi se drága . . . Temesközy F, 1987 óta végeznek NSZK bérmunkát a Jászberényi Cipőipari Vállalatnál. Női félcipő és szandál felsőrészeket varrnak bőrből. Jelenleg már a jövő tavaszi és nyári modellekből készítenek naponta 5—700 párat munkaigényességtől függően. Fotó: Mészáros Még egyszer a BNV-röl Új piacokat is hozott a vásár Vélemények két ipari szövetkezetből

Next

/
Thumbnails
Contents