Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-02 / 233. szám

1989. OKTÓBER 2. j^ÉPLAP 7 Labdarúgás Molnár mesterhármasával fél tucat Labdarúgás NB II Keleti csoport Három percnyire a három ponttól Vitathatott büntető, vitathatatlan szegedi fölény Az egész mérkőzésre jellemző volt a képen látható szegedi létszámfölény. Négy játékos gyűrűjében Kiss I-nek és Vargának (sötétben) nem sok esélye maradt Törökszentmiklósi SE— Honvéd Gáspár SE 3—1 (3—0), Törökszentmiklós 600 n., v.: Marcsók. Török­szentmiklós: Németh—Er­dősi, Csontos, Öz, Szecsei, Katona (Kóródi), Porhanda, Lóié, Benedek (Rupa), Ra­mos, Sebők. Edző: Bana Já­nos. A vendégek kezdték a játékot, de az 5. percben már a hálójúikban táncolt a labda. Porhanda szerzett labdát, majd átemelt a vé­dők fölött, Sebők rácsapott, és a kapujából kijövő ka­pus fölött biztosan emelt a bal felső sarokba, 1—0. To­vábbra is a Miklós irányí­tott, A 10. percben újabb gólnak örült a hazai közön­ség, mert. Benedek baloldali középreívelését ismét Se­bők — ezúttal fejjel — érté­kesítette, 2—0. A 16. perc­ben Sűrű 20 méterről telibe találta a kapufát. A 25. percben újabb hazai gól kö­vetkezett. Katona a 16-os jobboldali sarkáról kapura lőtt, labdája a menteni aka­ró Komjáti lábáról a saját kapujába pattant, öngól: 3—0. A második félidő ele­jén kezdeményezőbbé vált a vendégcsapat, egymás után három szögletet is rúgha­tott. Az 53. percben sokadik támadásuk futott végig a pályán, Hegedűs kilépett a hazai védők közül, és 10 mé­terről biztosan helyezett a bai felső sarokba, 3—1. A gól után teljesen ellaposo­dott a küzdelem, egyik csa­pat sem tudott folyamatos játékot nyújtani. A 67. percben Lóié nagy helyzet­ben elhamarkodottan fölé lőtt. A 72. percben az első NB III-as felnőtt mérkőzé­sen csereként beállt, Kóródi nagyszerű labdával szöktet­te Ramost, aki a 16-oson be­lül tiszta helyzetben kivárt, így a védők szögletre men­tettek. A 78. percben Rácz került jó helyzet­be, de Németi bátor vető­déssel mentett. A 84. perc­ben Hegedűs elől tisztázott ismét a hazaiak portása. Ki­tűnő játékvezetés mellett a közepes iramú, de alacsony színvonalú mérkőzésen az első félidőben mutatott já­ték alap ján megérdemelt ha­zai győzelem született. Jók: Németh, Erdősi, Szecsei, ill. Hegedűs, Szabó L., Sza­bó Z. Ifi: Törökszentmiklós— Eger SE II 2—3. —^íagy — Hatvan DEKO—Jászbe­rény 3—1 (2—1), Hatvan, 800 n. v.: Takács Jászbe-NB I. Női: Szolnoki Ve­gyiművek—TFSE 3—2 (11, 9, —11, —11, 14), Szolnok, Tisizaliget, 100 n., v.: Újhe­lyi, Karim. Vegyiművek: Györgyi—Szabó, Pajkos, Bónéné, Benke, Sípos, Ko­­vácsné. Csere: Éles. Edző: Vasi esek János. A Vegyi kezdetben kézben tartotta az irányítást, így negyedóra elteltével 13—6-ra sikerült elhúznia, hála az ügyes padlóra sáncolásoknak, és Bánéné, illetve Benke le­ütéseinek. Ettől függetlenül a főiskolásod egy percig t«m volta.v könnyű ellenfe­lek ötletes ekéseikkel több szőr zavarba hozták a ha­zaiakat. Az ezt követő játsz­mában is jobban összponto­sítottak a tomis lányok, és helyenként élvezetes, szín­vonalas játékot nyújtva biz­tosan nyertek. Ezután fel­javultak a fővárosiak és miután megnyertek két szettet, az utolsó játszmá­ban fej-fej melletti, idegté­pő küzdelemben maradtak csak alul. Mint várható volt, a kispadon ülő Kolláth Emi hiánya eléggé rányom­ta a bélyegét a véghajrára. Jók: Kovácsné, Benke, Bó­néné, ill. Szvetnyik, Varga. rény: Balázs—Fenyvesi, Bukihár, Juhász, Németh Balogh, Győré Szabó, Ötvös, Ládi, Deme (Szalma). Ed­ző: Kádár Lajos. A 24. percben Vincze lerántotta Demét a 16-oson belül, a megítélt büntetőt Szabó a jobb alsó sarokba gurította, 0— 1. A 40. percben Zombo­­ri labdájával Juhász lefor­dult védőjéről, és 14 mé­terről a jobb sarokba lőtt, 1— 1. A 43. percben Hege­dűs tört előre, Eckenrel kényszerítőzött, majd kiug­rott a védők közül, de a ki­futó Balázs a tizenhatoson belül elütötte őt. A 11-est Zombori a jobb alsó sarok­ba bombázta, 2—1. A 80. percben Gömöri labdájával Ecker futott el, és a kimoz­duló kapus mellett 10 mé­terről a bal sarokba helye­zett, 3—il. Köze­pes iramú mérkőzésen a hazai csapat igen értékes győzelmet aratott a me­zőnyben jól adogató vendé­gekkel szemben. Jók: He­­dűs, Ecker, Juhász, ill. Ba­logh, Német és Lódi. Ifi: Hatvan—Jászberény 3—2. — Szendi — Gödöllői SC—Szolnoki Vegyiművek 1—0 (1—0), Gödöllő, 800 n., v.: Makovi­­nyi. Vegyiművek. Öllé— Kun, Major, Bálint, Viola Felföldi, Busi, Vadkerti, Va­sas. Ecseki (Horváth), Zsi­dói. Edző: Bálint Endre. Orkán erejű szélben, tapo­gatózó játékkal kezdődött a mérkőzés. A 15. percben Ecseki jó beadását Vadker­ti közelről a kapus kezébe lőtte. Ordító gólhelyzet volt. A 35. percben Vasas 16 méteres kapáslövését a Gö­döllő kapusa bravúrral ütötte ki. Ezután Bálint kézzel húzta le a labdát a saját térfelén, ezért viszont megkapta a sárga lapot. A 42. percben egy szabadrú­gás a vendégkapu elé szállt, amit Markóczi 5 méterről a kapu jobb oldalába továb­bított, 1—0. A védők csak nézték az eseményt. A széllel hátban játszó vendégek az első félidőben jobban ját­szottak, de a gólhelyzeteket ismét nem tudták kihasz­nálni. Szünet után megvál­tozott a játék képe, soroza­tos védelmi hibák után Öllé bizonyította, hogy jó formában van. Középpá­lyán ekkor jól játszott a ve­gyi, de a csatársor játéka gólképtelen volt. A 75. percben Major visszahúzta A pénteki idegenbeli eredmény: Közgazdasági Egyetem—Sz. Vegyiművek 1—3 (—11, 14, 8, 9). Férfi: Sz. Vegyiművek— Ganz Mávaig 3—1 (12, —8, 3, 10), Szolnok, Tűzoltólak­tanya, 150 n., v.: Korim, Újhelyi. Vegyiművek, Sár­­ii'án Hajdú, Gulyás, Szűcs, Tóth, Soós. Csere: Illés. Ed­ző: Liszi Ferenc. A férfiak­nál a negyedik fordulóra került sor, a tavalyi sereg­hajtó Ganz Mávag volt a vendég. Hogy nem fehér zászlóval érkeztek a vasu­tasok, az az első szettben azonnal kiderült. Kőkemény leütések és kitűnő sánc­­munka volt a jellemző mindkét részről. Egyik csa­pat sem tudott jelentős előnyhöz jutni, 25 perc el­teltével az eredmény még mindig csak 12—12 volt. Az ezt követő játékrészben — bár Sár,méntől és Soóstól néhány igen szép megmoz­dulást láthattunk, a Ganz mégis 7 ponttal elhúzott. 5—12-re; majd nyerte a szettet 15—8-ra. Ezután igazi csapatmunkát produ­kálva a vegyis legénység állva hagyta ellenfelét. A felgyorsult játékra jellemző, hogy tíz perc eltelte után ellenfelét, ezért ő is sárga lapot kapott, a megítélt 23 méteres szabadrúgást Öllé a hal felső sarokból ütötte szögletre. A játék képe alapján a döntetlen jobban megfelelt volna a látottak­nak. Jók: Krőzsel, Zimonyi, Szabó S., ill. Öllé — a me­zőny legjobbja —, Busi, Zsi­­dei. Ifi: Gödöllő SC—Sz. Ve­gyiművek 6—0. — Tóth — Volán Rákóczi SE—Ba­lassagyarmat 6—0 (2—0), Rákócziifalva, 300 n., v.: (Molnár. Volán Rákóczi Újfalusi—Ladányi, Silye, Bencsik, Török, Tóvizi, Há­­bensusz, Menyhárt, Tubák, Ruskó, Molnár. Edző: Sebők György. Napfényes őszi időben a Balassagyarmat kezdte a játékot, de hama­rosan átvette a játék irá­nyítását a hazai csapat. Már az 5. percben Tubák óriási helyzetet hagyott ki. Két percre rá Menyhárt beadását Tóvizi fejjel csúsztatta Molnár fejére, aki elegánsan a kapu jobb oldalába fejelt, 1—0. A 13. perében Hábensusz lövését a 'kapus a kapufára tolta, és a visszapattanót a szem­füles Molnár belőtte, 2—0. Az ellenfél ellentámadá­sokra épített, de a ragyogó­an záró hazai védelem eze­ket minden esetben hárítot­ta. A második félidő 54. percében Hábensusz a bal oldalon indította Molnárt, aki a kifutó kapus mellett iapos lövéssel növelte a 'hazaiak előnyét, 3—0. A 78. percben a Balassagyarmat tűzijátékot rendezett a ha­zai kapu előtt, de sorra ki­hagyták a jobbnál-jobb helyzeteket. A 84. percben Molnár elvilharzott, beadá­sát a 16 éves Ruskó Zsolt pörgette a kapu bal oldala­iba, 4—0. A 87. peroben Tubák beadását Menyhárt a jobb sarokba helyezte 5—0. A 89. percben Molnár jobb oldalon húzott el, beadását Ruskó egyből továbbította a kapuba, 6—0. Jó iramú mérkőzésen a hazai csapat ilyen arányban, teljesen megérdemelten győzött. Jók: Molnár — a mezőny legjobbja — Ruskó, Török, illetve Orosz, Gyetvai. Ifi: Volán Rákóczi—Ba­lassagyarmat 3—0. További eredmények: SKSE—Nézsa 2—0, Rom­hány—Aipc 1—0, Nagybá­­tony—SBTC 1—1- Gyön­gyös—Bag 0—1. 14—2 volt az eredmény Erre a játszmára az egyér­telmű hazai fölény volt a jellemző, a vendégek telje­sen megzavarodtak. A ne­gyedik játékrészben 9—9-ig együtt haladtak a két csa­pat, a vegyisek nehezen ta­lálták meg a Ganz sáncának gyenge pontjait. Ezt köve­tően fordult a kocka és mind a mezőnyben, mind a hálónál jobb hazai társaság vitte döntésre a dolgot. Jók: Soós, Sármán, Hajdú, ill. Andó és Simon. A Szombathelyen játszott mérkőzés eredménye: Vegyiművek—Szombathe­lyi Spartacus 3—0 (3, 9, 11). Somogyi L. Mondja a magaét Ezen a héten is várjuk sport témával kapcsola­tos közérdekű olvasói kérdéseiket, hozzászólá­saikat a 42-211-es telefo­non, vagy személyesen a Néplap sportrovatában. Salgótarjáni Síküveggyár— Mezőtúri Honvéd 1—1 (0—0). Salgótarján, 800 n., v.: Lója (Marosvári, Bán). Salgótar­ján: Hiesz—Paumann, Bab­osán, Gyetvai—Zsély, Králik, Hodur, Bódi (Tolnai), Stark— Garai, Mohácsi (Balogh). Ed­ző: Szalay Miklós. Mezőtúr: Brakszatórisz—Takó, Tiba, Dávid, Kovács—Vajda, Pi­sant, Földes (Vadicsika), Mol­nár—Plókai (Ludast), Lillik. Edző: Fökiesi János. Soro­zatos hazai szögletekkel kez­dődött a találkozó, majd a 3. peroben Gyetvai 25 méteres bombáját hárította üggyel­­bajjal a vendégkapus. A 11. percben Stark szabadrúgása csúszott el a támadók orra előtt. A honvédcsapat először a 19. percben próbálkozott, de Földes 6 méteres fejese elkerülte a jobb sarkot. A félidő közepére ellaposodott a játék. Mezőnyben a salgó­tarjáni csapat birtokolta töb­bet a labdát, de a vendégek kapujának tájékára ritkán jutottak. A 28. percben vi­szont Pisont fejeit kevéssel a jobb sarok mellé. Nyolc perc múlva Lillik kapott szabály­talanságért sárga lapot. A 39. percben Molnár 30 méteres szabadrúgása zúgott el centi­méterekkel a léc fölött. A játékrész hajrájában kétszer is tömörülés támadt a mező­túri kapu előtt de a védők végül felszabadítottak. Szü­net után sokáig nem történt semmi. Az addig is vajmi ke­vés izgalmat szolgáltató ta­lálkozó színvonala tovább esett. Mindkét csapat tagjai előszeretettel passzolták el­lenfélhez a labdát, így a pá­lya középső harmadánál rit­kán tudtak tovább kászálód­ni. Az 57. percben Stark fe­lelt fölé egy szögletet, majd kisvártatva megszerezték a vendégek a vezetést. Történt, hogy a 62. percben villám­gyors ellentámadás futott végig a pályán, amelynek vé­gén Lillik a bizonytalankodó védők között középen tisztá­ra játszotta magát, majd a kivetődő kapus fölött a léc alá emelt, 0—1. Sürgős lett egyszeriben a hazaiaknak. Igyekeztek felpörgetni a rit­must, de a szervezetten vé­dekező vendégek ellen kap­kodó, minden elgondolást nélkülöző játékukkal nem sokra mentek. Már-már úgy tűnt, hogy nem változik az eredmény, amikor a 87. perc­ben egy jobb oldalról belőtt szabadrúgást követően nagy tömörülésben Hodur fejese után Brakszatoriszról Stark elé került a labda, aki az ötösről a hálóba bombázott, 1—1. Már túl járt az óra mutatója a rendes játékidőn, amikor Stark kíméletlenül akadályozott meg egy kiala­kulóban lévő vendégtáma­dást, amiért a játékvezető kiállította a hazaiak addig legjobb játékosát. A szeles, csípős időben lejátszott ta­lálkozó nem kerül be a szép­ségdíjas találkozók sorába. A szorult helyzetben lévő hazaiak igyekeztek mindvé­gig, hogy kezükbe ragadják a karmesteri pálcát, ám a szer­vezetten és több elgondolás­sal játszó vendégcsapat elle­nében ez nemigen sikerült. A gyári együttes kezdemé­nyezésed legfeljebb csak a szögletekig jutottak el, ame­lyekkel aztán nem sok vizet zavartak a kapu előtt. Végül, mikor már Dávidék a markukban. érezték a három pontot, egy szabad­rúgás utáni figyelmetlenség következtében a már-már padlón lévő és kedvét vesz­tett hazai csapat a sírból visszahozta a döntetlent. Jók: Gyetvai, Hodur, ill. Tilba, Pisont, Lillik. — Balás — Szolnoki MÁV MTE—Sze­ged SC 0—2 (0—1), Szol­nok, 1000 n., Drigán Gy., Németh V.), Sz. MÁV MTE: Kis T.— Csató, Ágh, Szilágyi, Földi—Varga (Bantovics), Kiss I., Dobos—Hegedős (Szénása), Kanyári, Szabó J. Edző: Szatmári János. Sze­ged : Leboniczky—Magyar, Bogdán, Szabó B., dr. Tóth J.—dr. Kovács G., Kovács J. (Kiisistók), Sahin (Puskás), Takács—Barna, Bárány. Ed­ző: Kovács Ferenc. A ha­zaiak öltözője a találkozó előtt csendes, elszánt hangu­latú képet mutatott. Szatmá­ri Jánosnak nem kis gondot okozott Rózsavölgyi és Kiss A. sérülés miatti kiesése, ezért Csató lépett hátra jobb­­hátvédnek, s a nyáron Sza­­jolból visszakerült Dobos is helyet kapott a kezdő csa­patban. A másik oldalon Ko­vács Ferenc, a többszörös gólkirály Kun szerepeltetését csak szünet utánra tervezte mivel a kiváló csatár sérü­lés miatt hosszabb -ideig nem állt rendelkezésre. Az első percben Kanyári fejjel csúsztatott labdája tet­te próbára Leboniczkyt. Nem sokkal később a szegediek előtt adódott nagy helyzet egy gyors ellentámadás vé­gén, de Barna jobb oldali beadását Takács hat méter­ről elhibázta. Egy kissé, mintha megijedtek volna et­től a hazaiak, játékukat több pontatlan átadás jellemezte. Ezt kihasználva a Szeged bátran támadott, és nem hiába. Kevéssel negyedóra után Takács húzott el a bal oldalon, begurítását a 16- oson belül érkező Barna ka- Dura akarta küldeni, de a befutó Földi hátulról fellök­te. A büntetőt dr. Kovács G.. a jobbra mozduló Kis T. mellett higgadtan a bal sa­rokba helyezte, 0—1. Fel­erősödtek a hazai támadá­sok, a kapu előtt azonban a vendégek rendre visszaver­ték azokat, s a megszerzett labdákkal pillanatok alatt helyzeteket alakítottak ki Kis T. kapujának előterében. Félóra elteltével Szabó J. alaposan megforgatta Ma­gyart, továbbítását a kapu torkából vágta ki Bogdán, a gólra éhes Kanyári elől. Két perc múlva Hegedűs játszot­ta tisztáira magát a szöglet­­zászlónál, beívelését Csató fejjel alig csúsztatta fölé. Ezután újra Szabó J. hagyta faképnél a szegedi védelmet, de kisodródott helyzetéiből hátragurított labdáját Hege­dűs nem érte el. Fordulás után mindjárt a szegedi söprögető Bogdán ve­zette végig a labdát, Takács­csal történt összjáték után közelről a keresztlécet találta telibe, öt perc múlva jött a második szegedi gól. Dr. Kovács G. indításával Ta­kács futott le az alapvonalig, beadását Barna az őt kísérő védők gyűrűjében előreve­tődve befejelte, 0—2. Biztos vezetése tudatában szemre is tetszetősen kombináltak a vendégek, míg a MÁV MTE elszánt rohamaiból hiányzott a tervszerűség. Szélen veze­tett támadások helyett cél­talan ívelésekkel és indítá­sokkal próbálkoztak középen, ám a Bogdán—Szabó kettős nemcsak a légteret uralta, hanem társaikkal együtt ta­lajon is biztosan zártak. A 68. percben Barna átadása újból gólhelyezetben találta Takácsot, aki gyatrán fölé durrantott. Egy perc múlva Bárány hibázott hasonló szi­tuációban, majd dr. Kovács G. pattintását ismét a kapu­fa hárította. Az utolsó ne­gyedóra is teljes szegedi fö­lényben telt, a hazaiak nem bíztak még a szépítésben sem, pedig a kitörő Szabó J. lerántását a 16-oson belül csak Drigán játékvezető nem látta szabálytalannak. A fizi­kailag és technikailag kép­zettebb Szeged SC taktikai téren is ellenfele fölé nőtt, amelyre nézve a gólkülönb­ség a látottak alapján hízel­gőnek mondható. Szatmári János: — Az erő­sen vitatható 11-es után ki kellett támadnunk, ezzel el­lenfelünket hozzásegítettük a kontraj áték megvalósításá­hoz. Erősen tartalékos csa­patomnak nem sok esélye volt ezen a délutánon. Kovács Ferenc: — Készül­tünk a találkozóra annál is inkább, mert vendéglátónk ezidáiig minimum két gólt rú­gott minden mérkőzésen. Fe­gyelmezett játékkal sikerült lezárnunk a középpályát, és gyors embereink révén kont­­ratámadásainkból kettőt gól­lal fejeztünk be. A 11-es jo­gosságát nem tudom megítél­ni, mert nem láttam, de azt hiszem ezen a mérkőzésen olyan támadó fölényben lát­szottunk, hogy a 2—0 nem tükrözi hűen a két csapot közti különbséget. — Néder — Röplabda Maratoni küzdelem a ligetben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents