Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-06 / 237. szám

±ÉPIAP 1989. OKTÓBER 6. Sikerül-e megújulnia az MSZMP-nek? (Folytatás az 1. oldalról) vitáját pedig az garantálja, 'hogy a tanácskozáson nin­csenek szekciók, így az esz­mecsere mindvégig plenáris ülésen zajlik. A napirend értelmében a küldöttek elsőként a Köz­ponti Bizottságnak a politi­kai helyzetről készült be­számolóját hallgatják meg. Ezt követően a párt prog­ramnyilatkozatát, illetve az új alapszabályra és a szer­vezeti szabályzatra vonatko­zó elképzeléseket vitatják meg a kongresszusi küldöt­tek. Ez utóbbi kapcsán vár­­ihatóan a vita egyik közpon­­ti kérdése lesz a működési alapelvek, ezen belül is a demokratikus centralizmus elvének további érvényesí­tése, vagy esetleg a szakítás azzal. E témakörben vető­dik majd fel a névváltozta­tás is, amély nyilvánvalóan nem csupán egyszerűen a név módosítását jelenti, ha­tnem, tartalmi, politikai mó­dosulást. Az előzetes információk szerint legtöbben a Magyar Szocialista Párt, illetve a Magyar Szocialista Néppárt nevet támogatják, de javas­latként felvetődött a Magyar Szocialista Reformpárt és a Demokratikus Szocialisták Magyarországi Pártja elne­vezés is. A vitára kerülő alapsza­bály — szakítva a régi szer­kezettel — egy új alapokon szerveződő pártot vázol fel. Az új elveknek megfelelően a hangsúly a homogenitás (helyett a tagoltságra és az autonómiára helyeződik. A tagoltság jegyében épül fel az úgynevezett tagozati rend­szer, amely feloldja a koráb­bi szerkezeti felépítés merev­ségét. Az új alapszabály ér­telmében a szervezeti felé­pítésben várhatóan megjele­nik majd az Országos Párt­választmány, amely a két kongresszus-, között a legfel­sőbb képviseleti és ellenőr­ző szerv lenne. Ugyancsak új testület az Országos Egyez­tető Bizottság, amely az alapszabály szerinti műkö­dés felett volna hivatott őr­ködni. A jelenlegi pártelnök­séghez hasonlóan az elkép­zelések szerint továbbra is egy testület, az országos el­nökség lesz a párt vezető szerve. Ez az elnökség azon­ban. létszámát tekintve a 'mostanihoz viszonyítva je­lentősen bővül, várhatóan 17—21 tagú lesz. A párt gyökeres átalakítá­sát célzó tervezetek mellett számos egyéb kongresszusi dokumentum is a küldöttek elé kerül. Ezek az elemzések már szélesebb körben tekin­tenek ki a jelenlegi belpoliti­kai élet változásaira. Így' a vitaanyagok feletti eszme­csere során várhatóan szóba kerül a modellváltás miként­je, az új alkotmány, illetve a pártnak a tulaj donvefonm­­ról, az agrárpolitikáról, va­lamint a világgazdasági nyi­tásról kialakítandó koncep­ciója. Kohl kancellár Magyarorszáaról Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja állást foglalt az alapvető magyar­­országi politikai és gazdasá­gi reformok támogatása mel­lett és üdvözli azokat a mélyreható történelmi válto­zásokat, amelyeket az embe­ri jogok, a pluralizmus, a jogállamiság és piacgazda­ság megalapozása végett Ma­gyarországon bevezettek. A bonni kormányfőnek ezt a nyilatkozatát Hans Klein szövetségi miniszter, a kabi­net szóvivője ismertette ma­gyar újságírókkal a kormány sajtó- és tájékoztatási hiva­talában. Klein idézte Helmut Kohlnak azt az értékelését, hogy a fenti reformfolyamat során Magyarország egyide­jűleg külpolitikailag is a nyi­tás politikáját gyakorolja és jelentékenyen elmélyítette a szomszédaival való együtt­működését. Mitterrand—andreotti találkozó A nemzetközi helyzet egé­sze, de elsősorban a viharos kelet-európai változások sze­repelnek napirenden a velen­cei Szent György-szigeten, a volt apátsági épületben ren­dezett csütörtöki francia— olasz csúcstalálkozón. Fran­cois Mitterrand francia el­nök és Giulio Andreotti olasz kormányfő mellett mindkét részről hét minisz­ter ül tárgyalóasztalnál. A tanácskozás köréből származó értesülés szerint a velencei francia—olasz csúcs­­találkozó középpontjában a kelet-európai események áll­tak. Mindkét felet erősen ag­gasztja az, hogy a ,^német kérdés” ismét napirendre ke­rült Európában az NDK-t tö­megesen elhagyó menekültek nyomán, összeegyeztették to­vábbá a Lengyelországnak és Magyarországnak szánt gaz­dasági segítség tervezett in­tézkedéseit annak nyomán, hogy közösségi szinten előző nap született döntés erről. Todor Zsivkov Berlinbe utazik Bulgáriából is párt- és ál­lami küldöttség utazik Ber­linbe a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásá­nak 40. évfordulójára. A de­legációt Todor Zsivkov, a BKP Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Bolgár Nép­­köztársaság Államtanácsá­nak elnöke vezeti. Az első két menekültvonat csütörtök reggel megérkezett Prágából Hof felső-frankföl­­di (bajorországi) határállo­másra. További nyolc vona­tot a közeli órákban várnak: hírek szerint összesen csak­nem tízezren érkeznek a csehszlovák fővárosból. Az első vonatokból kiszál­ló ezer személyt, aki a prá­gai nyugatnémet nagykövet­ség területén és környékén várt napokig az NSZK-ba való áttelepülésre, Horst Waffenschmidt, a bonni bel­ügyminisztérium parlamenti államtitkára üdvözölte. A csaknem tizenkét órás út után kimerült embereknek a Vöröskereszt munkatársai enni, inni adtak és megfele­lő ruhaneművel látták el őket. Mint Hofban az első érke­zők elmondták, a vonat több­ször nyílt pályán is megállt — az NDK területén — vél­hetőleg azért, mert a rend­őriknek el kellett távolíta­­niuk a pályatest közeléből azokat, akik alkalmas pilla­natban fel akartak ugrani a mozgó szerelvényre. Azok az állomások, amelyeken a me­nekültvonatok áthaladtak, le voltak zárva, LH MÉG | 0 PÁLYÁZHAT! A 10 éves Skála Tiszvidék Áruház emeletén kialakításra kerülő butiksorban shopok bérlésére várjuk: kiskereskedők, magán és közületi vállalko­zók,szolgáltató tevékenységet végzők jelentke­zését 1989. október 15-ig Pályázati feltételek, felvilágosítás az áruház igazgatójánái V______________________________ V______________________________________________________J Felhívás ... önkritikával A maholnap szeptember 28-i számában felhívást tettünk közzé egy független napilap megteremtése érdekében. Tettük ezt azért, mert a megyei érde­kegyeztető fórumon kimerítettünk minden lehető­séget, hogy egy független megyei napilap garanciáit megfogalmazzuk. Erről minden olvasó a szeptem­ber 23-i Néplapból értesülhetett. A figyelmes olvasónak az is föltűnt minden bi­zonnyal, hogy az egyes kérdésekben tartott szava­zásokon rendre magára maradt az MSZMP, véle­ményünket pedig támogata a HNF és a DEMISZ is. Október 6-a közelsége miatti sietségünkben el­követtük azt a hibát, hogy a tüntetési felhívást e két szervezet nélkül fogalmaztuk meg és tettük közzé. Neheztelésük miatt most megismételjük a felhí­vást, immár minden, azt vállaló szervezet aláírásá­val. Szolnok megye Polgárai! E felhívás aláírói független napilapot akarunk Szolnok megyében. Tudjuk, hogy ön is. A megyei érdekegyeztető fórumon mindent megtettünk azért, hogy ezt megteremtsük. Kiderült, hogy a ma­gát lapgazdának minősítő MSZMP - korábbi elvi nyilatkozataival ellentétben - nem kívánja megte­remteni a hiteles, minden nézetet tükröző tájékoz­tatás föltételeit. Mi úgy gondoljuk, hogy a megyei napilap, a Nép­lap nem tükrözi mindazt ami történik, amit az em­berek gondolnak. Ugyanígy nem tükrözi a különféle pártok, szervezetek terveit, szándékait, amelyeket megismerve tudnának csak valóban vá­lasztani közülünk. Közeledik az új országgyűlés megválasztásának ideje. Tovább nem tartható az MSZMP irányította egyoldalú tájékoztatás! Ezért 1989. október 6-án, pénteken délután öt órakor Szolnokon, a Kossuth téren /a Néplap szerkesztősége előtt/ békés tünte­tést szervezünk, s a megye napilapját jelképesen le­foglaljuk. Szolnok megye Polgárai! Küldjétek el képvise­lőiteket a tüntetésre! Ezt követően a Damjanich emlékműnél mécsest gyújtunk az aradi vértanúk emlékére. Október 6-i tüntetésünkön az SZDSZ részéről Fodor Tamás, a Damjanich emlékműnél az MDF- től Halász István, az FKGP részéről dr. Mizsei Bé­la mond beszédet. A Magyar Demokrata Fórum, a FIDESZ, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Magyarorszá­gi Szociáldemokrata Párt, a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, a Hazafias Népfront és a DEMISZ Szolnok megyei szervezetei. * * * A felhívás szövegével és a korrekcióval egyet­értek, nem értek egyet a békés tüntetés - általában a tüntetés - és a jelképes elfoglalás szervezésével: Tóth Lajos HNF MB titkár A Szolnok Megyei Néplap 1989. október 4-i számának har­madik oldalán "a Szolnok Megyei Néplap szerkesztőségének újsá­gírói" aláírással megjelent egy "le­vél az olvasóhoz". Az aláíró szervezetek személy­hez fűződő jogait sértr néhány mondat, ugyanis valótlan ténye­ket közöl a szervezetekről, illetve az 1989. szeptember 22-i megyei érdekegyeztető fórumon elhang­zottakról. Ezért élve az 1959. évi IV. törvény adta jogainkkal fel­szólítjuk a Néplap szerkesztősé­gét, hogy az alábbi közleményt - mint helyreigazítást - a törvény­ben előírt határidőn belül és mó­don tegye közzé. "A Szolnok Megyei Néplap szerkesztőségének újságírói" alá­írással 1989. október 4-én megje­lent levélben leírt állítás, mely szerint olyan hír kelt szárnyra, hogy "bizonyos pártok el akarják foglalni szerkesztőségünket", nem felel meg a valóságnak. Ugyanis a felhívás, amelyben az aláíró négy szervezet /MDF, FI­DESZ, SZDSZ, MSZDP Szol­nok megyei szervezetei/ a Néplap szerkesztőségének "jelképes le­foglalására" szólítja fel az olvasó­kat, 1989. szeptember 28-án jelent meg a maholnap című heti­lapban. Ilyen hírről előtte nem le­hetett tudni, hiszen erről csak három nappal a megjelenés előtt döntöttek a szervezetek, és a fel­hívás megszövegezése kevéssel a lapzárta előtt készült el. Az 1989. október 4-i "levél" írója /írói/ a fel­hívás szövegét akkor már ponto­san ismerhették, így az általuk leírt mondatban meg kellett volna említeniük - legalább a hitelesség kedvéért-, hogy a "hír" valótlan­nak bizonyult, bár az előbbiek szerint "hír" sem lehetett. Az sem felel meg a valóságnak, hogy az aláíró szervezetek a szer­kesztőség tevékenységét ellenőr­ző bizottságot akarnak létrehozni, amellyel /ezt a mű­helyt szellemileg kiskorúnak te­kintve/ beleavatkoznak a lap operatív irányításába. Mint azt az 1989. szeptember 22-i megyei ér­dekegyeztető fórumon az aláíró szervezetek is kifejtették - a fő­­szerkesztő és több, a Néplapnál dolgozó újságíró jelenlétében -, egy bizottságot szükséges létre­hozni a politikai szervezetek kép­viselőiből, amely a választásokig őrködik az esélyfeltétel- egyenlő­ség megvalósulása felett a Nép­lapnál. Ennek a bizottságnak mindössze annyi joga lenne, hogy ha az esélyegyenlőséget megsérti a lap, ezt megállapító és elítélő nyilatkozatot tegyen közzé, me­lyet a Néplap változtatás nélkül köteles közölni. Ezzel a Néplap szellemi szuverenitását nem kor­látozza, hanem az MSZMP által hangoztatott esélyegyenlőség megvalósítását hivatott garantál­ni. Ennek elhangzását a megyei érdekegyeztető fórumon készült videófelvétel is bizonyítja. Nem értjük azt sem, miért lé­nyeges az, hogy megszűnt az az MSZMP alapszervezet, amely a szerkesztőségben tevékenyke­dett, ugyanis épp a szerkesztőség tagjai és munkatársai állították a megyei érdekegyeztető fórumon, Levél az újságírókhoz A megyei politikai érdekegyez­tető fórum tanácskozásain részt­vevő ellenzéki szervezetek egyik tagszervezeteként örömmel üd­vözöljük a Szolnok Megyei Nép­lap szerkesztőségének az ellenzék bábáskodása, valamint saját nyi­latkozatuk megfogalmazása - te­hát saját belső etikájuk - szerint a szerkesztőségi MSZMP alapszer­vezet megszüntetése által felnőt­té vált újságíróit. Az SZDSZ a szerkesztőség 40 évig tartó hátrányos gyermekko­rára tekintettel - amelynek leg­­megindítóbb időszaka az 1956. októberére eső pubertáskori "el­tévelyedések" bűnbocsánatnyeré­­séhez szükséges, gerincroppantó esztendei voltak - eltekintenek at­tól a csekélységtől, hogy az újságí­rói levél "csak" arról nem tájékoztatja a megszólítottakat, hogy a MUOSZ Etikai Bizottsá­ga mely párt irányítása alatt tevé­kenykedik. Az ellenzék határozottan elutasítja ennek az elhallgatásnak szakmai gőgbe burkolt egypárti gondolatiságát, s abban alátámasztását látja köve­telései szükségességének. Az SZDSZ leszögezni kívánja azt az álláspontját, amely szerint a MUOSZ Etikai Bizottságának szakmai jogosítványai vannak az ellenőrzésre, a társadalom min­den irányú /tehát nem pártjelle­­gű!/ igényeinek pedig önhatalmú joga van az írásos megjelenítésre. Ez pedig nem az utólagos ellenőr­zés, hanem a lapprofil meghatá­rozásának előre egyeztetett feladatát rója az ellenzék által ja­vasolt - a szerkesztőség munka­társaiból, független szakemberekből, az ellenzék és társadalmi szervezetek képviselő­iből felállítandó - bizottságra. Az SZDSZ megítélése szerint ugyanis szűkebb hazánkban /is!/ az újságírói levélben megfogal­mazott célra: a mértékadásra nem egy kollektívának, hanem a hogy ennek - akkor még létezett a fent említett MSZMP alapszer­vezet - nincs jelentősége, mert ez nemcsak a Néplap újságíróiból áll. Ugyanis az MSZMP, mint azt 1989. szeptember 22-én a Néplap címoldalán is bejelentették, a sa­ját irányvonalát az újságnál dol­gozó tagjain keresztül érvényesíti. A 34 alkalmazottból 19 az MSZMP tagja, ezt szintén a megyei érdekegyeztető fóru­mon jelentették ki. E helyreigazításban közölt té­nyek megegyeznek a szolnoki el­lenzéki kerekasztal állásfoglalásával, melyet mind a megyei érdekegyeztető fórumon, mint a maholnap című hetilapban és a szolnoki városi televízióban ismertettek. A Magyar Demokrata Fórum, a Fiatal Demokraták Szövet­sége, a Szabád Demokraták Szö­vetsége és a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt, a Független Kisgazdapárt Szolnok megyei szervezetei ne­vében: Tóth István Ezt a felszólító levelet az 1952. évi III. törvény 342 paragrafusa /l/ szerinti írásbeli kérelemként küldjük, egyben felhívjuk figyel­müket e törvény 343. paragrafu­­sában leírt jogi következményekkel kívánunk él­ni, amennyiben a helyreigazítás nem jelenik meg. kollektívák /elkülönült érdekek/ összességének van csak módja. Jelképes lapfoglalásunkat e cél érdekében fogjuk 1989. október 6-án végrehajtani. SZDSZ Szolnoki Szervezete nevében: Palotay Judit SZDSZ tag Más, alaposabb kommentár nélkül tisztelettel hívjuk fel az Ol­vasó figyelmét arra, hogy- a megyei politikai érdeke­gyeztető fórumon az EKA és a Harmadik Oldal képviselői még fontosnak tartották - mint a szer­kesztőségnek az MSZMP-től va­ló függetlenedése egyik biztosítékát — a szerkesztőségi pártalapszervezet megszünteté­st;- az újságírók levelére adott választ is aláíró SZDSZ itt közölt külön dokumentumában a "sajtó­­figyelő bizottságnak" éppen azt a szerepet szánná, amit az újságí­rók az olvasókhoz írott levelük­ben elfogadhatatlannak tartanak;- sem a MUOSZ, sem annak etikai bizottsága nem áll semmi­féle pártfelügyelet alatt. A szerkesztőség NDK-menekiiltek érkezése Prágából

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents