Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-02 / 233. szám
1989. OKTÓBER 2 j^ÉPlAP IA szerkesztőség postájából I Jogi tanács Az egyesülési jogról „Beszéljünk a szocializmusról” Figyelemmel olvastam a Néplap szeptember 20-ai számában dr. Jemei Béla fenti című írását, mely magas színvonalon elemzi a szocializmus, illetve korunk problémáit. A történelmi tények feltárása ma időszerű, mivel a létező „szocializmus” gazdasági válsága átvitt. értelemben a feje tetejére állított mindent. A gazdasági válságnál súlyosabbnak ítélem meg az erkölcsi válságot. Ma sokan megkérdőjelezik a „kommunizmust”, s vele együtt a marxizmust. Nem csupán a kommunizmust, hanem még a szocializmust is utópiának kiáltják ki. Sőt az egész világon (beleértve Kínát is) a kommunizmus bukását jósolgatják. Ilyen körülmélyek között Jemei úr írása igen időszerű. Azonban engedtessék meg nekem, hogy (alulnézetből) néhány megfogalmazást véleményezzek: Idézet: „Marx és Engels a szocializmushoz, illetve a kommunizmushoz való eljutást csak világméretekben tudta elképzelni” ... óva intették híveit, hogy valamiféle helyi kommunizmust hozzanak létre... Marx szerint a szocializmus olyan társadalmi formáció, amely az árutermelésnek a tőkés termelési módban végbemenő kiteljesedése és egyetemessé válása nyomán alakul majd ki.” Ha az előbbi idézeteket összeolvassuk, akkor arra a megállapodásra jutunk, hogy Lenin, illetve az orosz bolsevikok nem ismerték, illetve nem jól alkalmazták a marxizmust. Elhibázott döntésük volt a szocialista forradalom kivívása, melyet Jemei űr megfogalmazott? A világproletároknak meg kellett volna várniuk, míg a kapitalizmus teljes mértékben kifejlődik, illetve működésképtelenné válik? Véleményem szerint ha ez megtörténik, a marxizmus „írott malaszt” lett volna! Marx és Engels a múlt század derekán éltek, illetve alkották meg a tudományos szocializmus filozófiáját. Ebben az időben a klasszikus kapitalizmus dominált, majd lényegesen módosulva kialakult az imperializmus. Az egyéni tőkések (munkáltatatók) szervezetbe tömörültek (kartell, szindikátus, .részlvénytiársaság stb.). Kialakult a nemzeti burzsoázia. Egy országon belül, a piac törvényszerűen beszűkült. A tőkések tulajdonában eladhatatlan késztermékek halmozódtak fel, szemben a proletárok nyomorával. Ennek feloldására fegyveres harcot indítottak a világ újrafelosztásáért (I— II. világháború), illetve új piacok megszerzéséért. Meg kell említeni, hogy a tőkések olyan hatalmas erőszak (elnyomó) szervezetet hoztak létre, mely lehetetlenné tette a proletárok egységes világméretű forradalmát. Marx és Engels kiváló társadalmi és filozófiai tudósok voltak, de a történelem alakulását előre mégsem láthatták. Tehát nem tévedtek, és szerintem Lenin sem tévedett. Az első világháború alatt a cári Oroszországban elviselhetetlen volt a tömegek nyomora. meggyengült a cári burzsoázia hatalma, nagy mértékben felerősödtek a forradalmi erők. Lenin „jeladására” nem csupán proletár, hanem össznépi forradalom robbant ki. Tehát a oroletárforradalomnak minden feltétele adott volt. Kérdés: ha a bolsevikok a fenti lehetőséget elmulasztják, azóta is kialakulhattak volna-e a világon bárhol egy szocialista forradalom megvalósításának a feltételei? E kérdésnél még azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy nagy országban valósították meg a forradalmat és a forradalom olyan elemi erővel tört ki, hogy az akkori (nem egységes) burzsoázia nem tudta leverni, ellentétben a mi 1919-es forradalmunkkal. Nem az orosz szocialista forradalom megvalósítása volt elhibázott döntés, hanem a folytatása: nem valósították meg a szocializmust! Ennél a kérdésnél azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni: a kapitalista környezetet, a fejlődésben nagyon elmaradt ország helyzetét, a néptömegek alacsony szintű kultúráját (műveltségét). Jelen időben az általunk elítélt intézkedéseket (módszereket) lehetséges, hogy éppen a kapitalista környezet folytogató hatása nyomán alkalmazták. Ma ezt utólag nehéz eldönteni. Ma sok mindent másként látunk, és sok eseményt elítélünk. Azonban a szocialista forradalom győzelmének igen sok pozitív vonása is van,melyet nem lehet figyelmen kívül hagyni; az elmaradott Oroszországból hatalmas hadipotenciállal rendelkező ország lett, mely képes volt a hitleri fasiszta hatalmat megsemmisíteni; ma olyan fejlett ország, mely meghatározó szerepet tölt be a világpolitikában. A Szovjetuniónak, illetve a létező szocialista országoknak köszönhetjük, hogy — már — 45 éve — békében élünk! Ez nem lebecsülendő tény! Az atombomba létezése miatt a fegyveres harcot nem lehet folytatni. így a harc gazdasági szférában folytatódik. Ezen a téren (a ringen belül) nem egy súlycsoportban vagyunk. Alulmaradtunk. S főleg ez okozta gazdasági válságunkat. Most, amikor súlyos gazdasági és erkölcsi válságba került a létező szocializmus, végzetes hiba lenne a kapitalizmus (a forradalom előtti állapot) visszaállítása, mivel e területeken adva vannak egy marxista szocializmus megvalósításának a feltételei. A baj ott van, hogy most is csak „‘beszélünk a szocializmusról”, sőt a demokratikus jelzővel megtoldottuk, de a gyakorlatban azt nem valósítjuk meg. Kérdem: van-e nálunk szocialista módon termelő üzem? Ha vegyes gazdaságról beszélünk, ilyennek is lenni kellene. Mert aki gyümölcsöt akar termelni. annak gyümölcsfát kell ültetni. Nincs összehasonlítási lehetőség a kapitalista és a szocialista termelési mód között. így elvárható, hogy a dolgozó tömeg a szocialista alternatíva mellett döntsön? A létező szocializmus hibáinak feltárása és széles körű publikálása folytán ma nemcsak a kapitalisták, hanem a munkások jelentős része tagadja a szocializmust, vele együtt a marxizmust is. A tagadást főleg szubjektivitás — érzelmek, indulatok, csalódások — motiválják A nyomorban élők szerte a világon a kapitálizmust is tagadják! A marxizmus 140 év eltelte után sem vesztett aktualitásából. sőt időszerűbb mint bármikor, csak azt meg kell valósítani, magától nem alakul ki. Megkell még jegyeznem, hogy a kapitalizmust nem lehet a leggazdagabb 20—25 tőkés államra szűkíteni, azt . világméretekben kell meghatározni. Ma a Földünkön körülbelül 6 milliárd ember él Az ezredfordulóra, a tudósok becslése szerint, megközelíti a 10 milliárdot. A tudomány, technika (újság, mozi, rádió, tv stb.) a legelmaradottabb országban is elterjedt. Következésképp az életszínvonal iránti igény óriási mértékben meg növekedett. Tagadom, hogy ezt az igényt Több hete annak, hogy dr. Szilágyi Edit orvosunkat a szolnoki Vörös Csillag úti rendelőből a Ságvári körútiba vitték helyettesíteni. Arról volt szó, hogy szeptember 25-től ismét nálunk rendel, de sajnos nem így történt. Sokan vártuk már vissza, hiszen ez alatt két körzetnek nem volt fogorvosa. Ám szeptember 25- től a Vosztok úti lakótelep betegeit a Kolozsvári úti rendelőbe irányították, ahol özv. Dékány Györgyné, született Pásztor Rozália szeptember 24-én ünnepelte századik születésnapját. E jeles eseményen köszöntötte veje, — akivel együtt lakik — valamint unokái, dédunokái és nászai. A Kunszentmártoni Családi Iroda szervezésében a Kilián lakó-Karcag Városi Tanács tisztségviselőinek nevében visszautasítom Németh Jánosnak az „Elhasználták, majd eldobták” című cikkben tett nyilatkozatát, (szeptember 16-án jelent meg) mi szerint: „... a városi vezetőknek .. . húzta a cigány a talp alá valót, de egyikük sem dugott a mellényzsebbe semmit.” Sem én, sem a tisztségviselő társaim ilyen jellegű szolgálta-Manapság egyre gyakrabban hallhatjuk hivatalos, félhivatalos és „maszek” véleményként is, hogy hanyatló gazdasági helyzetünk egyetlen mentsvára a piacgazdaság megteremtése. Egy jól működő piacgazdaságban a termelést a kereslet és nem a kínálat, viszonya határozza meg. Általános jellemzője a termelés jelentős minőségi javulása, az árak csökkenése és az infláció stagnálása, vagy minimális mértékű növekedése. Az is köztudott, hogv a piacgazdaság — legalábbis olyan, melvet nemcsak annak neveznek —. csakis és kizárólag versenyhelyzetben jöhet létre, hiszen ha csak egyetlen vállalat van jelen egy adott területen, akkor annak termelését (minőségi kapitalista termelési móddal és termelési viszonyokkal ki lehetne elégíteni. Ez csak szocialista viszonyok között lehetséges! De az szocializmus legyen! Tehát ismétlem: ne csak „beszéljünk a szocializmusról”. Pádár Lajos Karcag egyébként is óriási a zsúfoltság — miközben a rendelőnk üresen áll. Az orvosnőt nagyon megszerettük, mert ügyes, lelkiismeretes és kedves hozzánk. Ügy érezzük, ő is szívesen dolgozott a körzetünkben — sok itt a félbe hagyott munkája —, ezért arra kérjük az illetékeseket, hogy mielőbb adják vissza a fogorvosunkat. Senkinek sem jó ez a cserebere! A lakótelep betegei telepi Általános Iskola tanulói műsorral kedveskedtek. majd a városi tanács elnöke, titkára, a társadalmi szervezetek képviselői kívántak még számos boldog évet — szerettei körében — az idős asszonynak. Az eseményt, az irodavezető adta hírül, a fotót pedig Gulyás Orsolya készítette. tást soha nem igényeltünk, és nem is kaptunk! Molnár Ferenc tanácselnök Noha közöltük e levelet, a visszautasítással nem értünk egyet, mivel szerkesztőségünk egyik munkatársa tanúja volt, amint a tanácselnök beosztottjai a Kunság Étteremben húzatták a talp alá valót. A szerk. szempontból) nem a piac határozza meg. Magyarul: ha nekem szükségem van bármire — és csak az az egy típus kapható —, legyen az bármilyen rossz, meg kell vennem. Viszont ameddig egy termék elkel, nincs szükség fejlesztésre. Mindenki érzi a szeptemberi. mintegy ezer termék áremelésének hatását, hogy nálunk még nemigen működik a piacgazdaság. Peresztro'ka ide. glasznoszty oda. itt még mindig kisért a sztálini gigantomániás gazdaságot dicsőítő dogmák árnyéka. Hiába van — most csak a helyi viszonyokat figyelembe véve — a Pannónia Szőrmének és a BVM- nek is több gyáregysége hazánkban, egy cégnek számítanak, hisz központi irá-A társadalom sohasem egységes teljesen mindig akadnak eltérő érdekek nézetek, vélemények, tehát szükség van arra, hogy az egyéneknek ideológiájuk szerint lehetőségük legyen markánsabb, vagy lazább csoportokban kifejezésre juttatniuk együvé tairtozásukat. A szocialista országok eddig is elismerték az egyesülési jogot, de gyakorlatilag csak úgynevezett hobbi és szabadidős tevékenységekben manifesztálódtak az egyesületek. Ki lehet alanya az egyesülési jognak? Mindenkit megillető alapvető szabadságjog. Nemcsak a magyar állampolgárok számára van fenntartva, hanem abban részesülhetnek a Magyar Népköztársaság joghatósága alá tartozó magánszemélyek, függetlenül az állampolgárságuktól. A magánszemélyeken kívül az egyesülési jog alapján működő szervezet létrehozására joga van jogi személynek is. -Például a társadalmi szervezetek szövetségei is ilyenek. Az egyesülési jog gyakorlása semmiképpen nem valósíthat meg bűncselekményt, nem hívhat fel bűncselekmény elkövetésére, illetőleg nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével. Hogy milyen célra alakulhat társadalmi szervezet, negatív megközelítésből érdemes tárgyalnunk. Azt nézzük, mire nem alapítható. Elsődlegesen gazdálkodásivállalkozási tevékenység végzése céljából társadalmi szervezet nem alapítható. Továbbá, mivel a társadalom rendjének fenntartása állami feladat, ezért fegyveres testület létrehozását az egyesületekről szóló törvény tiltja. A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételével jogi személlyé válik, és jogügyleteit saját nevében bonyolíthatja. Mit tekinthetünk társadalmi szervezetnek? A törvény példálózva említi meg, hogy nyitás alatt állnak. A magyar alapellátásért felelős, monopolhelyzetben lévő vállalatokat sorolhatnánk vég nélkül (posta, Volán, MÁV, Áfor stb.) Most már csak egy dolgot nem értek?! Ezek a vállalatok kivel versenyeznek? Ugyanazon központ irányítása alá tartozó testvérvállalataikkal? Az inflációval? A bérekkel? Esetleg senkivel? Ha pedig nincs versenyhelyzet, hogyan lesz piacgazdaság ? Egy biztos! Attól még nem lesz piacgazdaság, hogy beszélünk róla, esetleg óhajt-Molnár Károlyné, Túrkeve: ha a dolgozót év közben más munkáltatóhoz helyezik át. szabadságát a két munkáltatótól együttesen kapja meg. Ennek megfelelően a ki nem adott szabadságot az úi munkahelyén kell megkapnia. A ki nem adott, illetve a többletszabadság mértékét a MIL- lapra kell feljegyezni. Sáfár Zoltán, Rákóczifalva: a melléképületek és melléképítmények elhelyezésére a védőtávolságok betartására vonatkozó előírásokat az Országos Építésügyi Szabályzat tartalmazza. Eszerint házi űrgödrös árnyékszéket, szennyvízszikkasztót és derítőt a lakóvagy üdülőépülettől 10, az ásott kúttól 15. a fúrt kúttól 5, a vízvezetéki csaptól peaz egyesülési jog alanyai tevékenységük célja és alapítói szándéka szerint politikai pártot szakszervezetet, tömegmozgalmat, érdekképviseleti szervezetet, egyesületet vagy más szervezetet hozhatnak létre. A társadalmi szervezet önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely alapszabály alapján működik, meghatározott célok elérésére alakul, tagjai vannak, akiket a szervezet nyilvántart, s ezek társadalmi tevékenységét az említett célokra szervezi, elősegíti, koordinálja. A társadalmi szervezet megalapításához legalább tíz alapító tag egységes, önkéntes elhatározása szükséges. Az elhatározást ki kell nyilvánítani az alapító közgyűlésen, meg kell állapítani az alapszabályt, meg kell választani az ügyintéző és képviseleti szerveket. Ha mindezek létrejöttek, kérni kell az egyesület bírósági nyilvántartásba vételét. Ezzel szerzi meg a jogi személyiségét. A törvény által megkívánt feltételek esetén a társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg. Nincs egyetlen állami szervnek sem olyan jogköre, hogy mérlegelje, tetszik-e neki a szervezet, vagy sem. A megítélés egyetlen szempontja maga a törvény lehet csak. Itt említjük meg, hogy kiemelt jelentőségére tekintettel, politikai párt létrehozatalára az egyesületekről szóló törvény külön törvény megalkotását tartja szükségesnek. Vannak olyan szervezetek is, amelyek önkéntes létrejöttük után sem lesznek formalizált szervezetek. Működésük nem rendszeres, esetleg nincs nyilvántartott tagságuk, vagy a törvényben meghatározott szervezetük, ezek a közösségek nem tekinthetők társadalmi szervezeteknek. (Baráti társaságok, öregdiák-körök, stb.) juk, vagy kifejezetten akarjuk meglétét. Valószínű, hogy a sztálini parancsuralmi módszerekkel sem sikerül létrehozni. Marad az eddig egyetlen és jól bevált út, a versenyhelyzet megteremtése. Az azonos jogi és gazdasági feltételek biztosítása valamennyi félnek, a személyes anyagi ösztönzés megteremtése, és nem utolsó sorban, a monopolhelyzetben lévő mammutvállalatok szétválási szándékainak feltétlen támogatása! dig 3 méternél közelebb nem lehet elhelyezni. Kiss Eszter, Tiszafüred: a jubileumi jutalom összege mentes a nyugdíjjárulék fizetése alól. ígv természetesen a nyugdíj összegének kiszámításánál figyelmen kívül kell hagyni. Vagyis: a jubileumi jutalom összegét nem számítják be a nyugdíjba. Cseh Sándor, Jászberény: ha a termelőszövetkezeti tag az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt elérte, illetve megrokkant, vagy tartósan munkaképtelenné vált. a termelőszövetkezet által kiielölt háztáji földet a korábban végzett munkája alapján megállapított mértékben használhatja, terményjuttatást igényelhet. összeállította: Csankó Miklósné Adják vissza a fogorvosunkat! Kunszentmárton legidősebbje Visszautasitjuk a nyilatkozatát Piacgazdaság és versenyhelyzet Dr. Kertész Éva Pálfia Szilveszter Cserkeszőlő Szerkesztői üzenetek
