Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-05 / 236. szám
A szerkesztőség postájából Nem csoda, hogy csökkent a sertéstartási kedv Az utóbbi időben gyakran szóba került, hogy csökkent a sertéstartási kedv a termelők körében. Azt hiszem, a csökenés oka nem véletlen, hiszen a monopolhelyzetben lévő ÁHV gyakran olyan helyzetet teremt, ami visszarettent bennünket a sertéstartástól. Ez év augusztus 30-án az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat helyi kirendeltségétől átvettem egy 135 kilogrammos vemhes kocát. Néhány nap után kiderült, hogy nem vemhes. Jelzésemre hozzájárultak a viszszavásárlásához, szeptember 26-án — a mérlegelési jegy tanúsága szerint — 155 kilogramm élősúlyban átadtam. Ám a ráhízlalt súlyt (az ÁHV 3550/1989. sz. levél alapján) kilogrammonként 42 forint árral fizetik. Az elszámoláskor igen nagy csalódás ért, mert a ráhízlalt 20 kilogrammból 6-ot levontak. Amikor felvilágosítást kértem, a levonással .kapcsolatban, a vállalat egyik dolgozója azt a választ adta, hogy 1972 óta így számolják el a ráhízlalástj, s eddig mindenkinek jó volt. A szerződésben, levelükben erre semmilyen utalás nincs. A jelenlegi takarmány- és felvásárlási árak aránya, valamint az említett, csalódás után csoda-e. hogy csökken a sertéstartási kedv? Becsapottnak érzem magam! Fekete József Karcag Idős embereket köszöntének Mezőtúron Ismét eljött a csendes ősz, városunk nyugdíjasai, öregjei fölött is elsuhant egy újabb év. Már (hagyomány nálunk, hogy őszidőben kicsit (több figyelemmel fordulunk feléjük, próbálunk többet tenni értük. Újra benépesülhetnek a hosszúra nyúlt estéken a népfront kerületi székházai, folytatódnak az ismeretterjesztő előadások. A nyugalom, a békesség fogja körül ilyenkor a már hagyományossá vált öregek napja ünnepségeket is melyre október 6—7-én kerül sor — a városi tanács és népfrontaktívák rendezésében. A HNF városkörzeti klubtermeiben — négy különböző helyen — a nőklubok aktivistái -készülnek az itt élő idős emberek köszöntésére, szolid megvendégelésére. Öröm mindannyiunk számára, hogy e nehezedő gazdasági helyzet ellenére a városi tanács 4000,- az áfész pedig 3000 forintot adományozott kerületenként e nemes célra. Az idős emberek nevében köszönjük a segítségüket, s reménykedünk abban, hogy jó példájukat más szervezetek is követik majd. Az öregek napjára minden idős lakótársunkat szeretettel várunk. Tömösközi Sándorné körzeti HNF-elnök Mezőtúr Hozzászólás cikkeinkhez Nem félünk a támadásiéi Megjegyzések Az elveszett gyógyszer lenne a fontos, valamint a Megkerült a gyógyszer, de felírtuk volna című. szeptember 11-ei és 14-ei Néplapban megjelent írásokra. Sajnálatos eset történt Cza-pka Mátyásné szolnoki nyugdíjassal, amikor elveszett, majd megkerült a táskája, s benne beteg férje gyógyszere. Minden jó, ha a vége jó! Miért foglalkozom mégis ezzel az üggyel? Már az első cikk is utalt az új gyógyszerrendelet néhány jellemzőnek vélt vonására, így: ,,a körzeti orvosnak nagyon a körmére néznek, — megfélemlítette az orvosokat — megcsorbította jogaikat”. Dr. Nagy Béla körzeti orvos hozzászólásában nem a hasonló esetek megoldására ad segítséget, hanem támadásba lendül! Idéz az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság által készített. és a megyei főorvoson keresztül megkapott tájékoztatóból, amit minden orvos kézhez kapott. Úgy gondolom, korrekt dolog, ha az ellenőrzésről, annak esetleges következményeiről is megfelelő információt kapnak az orvosok. A hangulatkeltésre alkalmas hozzászólásban visszavisszatér a betegekért- való aggódás és a ..megfélemlített, megalázott orvosokról, á gyógyítás szabadságát korlátozó rendelkezésekről” beszél. Támadja az ellenőrzést, a társadalombitosítást, amely már 4-5 hónapja szorgalmasan munkálkodik. Igen dolgozik, ellenőriz, kifogásol és segít, de eddig ..komolyabb következményék” nélkül. Azt hiszem, humánus az az ellenőrzés, amely a ..bizonyítottan tudatos visszaélés esetén” kötelezi kártérítésre az orvost! Ezt nem kell magyarázni, hiszen a biztosítottak forintjaiból csak a gyógyszerekhez körülbelül évi 18-19 milliárd támogatást fizet a társadalombiztosítás. Dr. NB. szabályismerete felszínesnek is ítélhető, hiszen a rendelhető gyógyszermennyiség lényegében 1976 óta nem változott. Akkor 8—10 napra elegendő gyógyszert. lehetett felírni, amely háromszor ismételve volt kiváltható. Ennek megfelel a mostani egy havi, ismétlés nélküli mennyiség! E szabály célja a beteg gondosabb, fokozottabb megfigyelése, gyógyítása. Cél továbbá' a korszerű, hatékony therápia alkalmazásával a gyorsabb gyógyítás — amely esetleg a táppénzes állomány idejének csökkenését is eredményezheti. Az ellenőrzés azonban a gyógyítás szabadságát nem sérti! Az új gyógyszerrendelet szabályait a gazdasági követelmények. továbbá orvosszakmai szempontok alapján határozták meg. Ezeket nem kívánom részletezni. A jogszabályt megalkotó Szociális és Egészségügyi Minisztérium szívesen fogadja — minden bizonynyal — a gyakorló orvos megalapozott véleményét és javaslatát — de nem a támadó, felszínes kritizálást. Bár nála még nem végeztek ellenőrzést! Igazgatóságunk szakemberei — az ellenőrző főorvosok és gyógvszerészek — folytatják munkájukat, annak igazi céljáért: az emberekért, a betegekért, a biztosítottakért. Éppen ezért nem félünk a támadásoktól. Dr. Bagdi László a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója Ezek után szólaljon meg az érintett orvos is! Igazgató Űr! Viszontválaszában ön hangulatkeltésnek minősíti a betegekért érzett aggódásomat és a megfélemlített, megalázott orvosokról, a gyógyítás szabadságát korlátozó rendelkezésekről kifejtett álláspontomat. Nem értem, miért teszi mindezen észrevételeimet idézőjelbe. Talán vitathatónak érzi valós tartalmukat? Akkor miért nem cáfolja meg? A vényellenőrzés szorgalmas munkálkodását igazolni szándékozó sorait egyetlen szempontból nyugtázhatom: mai napig még valóban nem büntetitek meg senkit. A helyszíni ellenőrzések során azonban egyik szolnoki orvosnál kifogásolták, miért írt Rausedylt, amikor ez a gyógyszer már korszerűtlen, (jóllehet, Nyugat-Európában mintha reneszánsza kezdőd-Dr. Mizsei Béla válasza Deák Andrásnak Deák András a Néplap október 2-ai számában azt írta rólam, hogy én abban az időben végeztem el az egyetemet. amikor ez a rémuralmi időben kegynek számított. Ha Deák úr olvasta volna az 1945—46—47-es sajtót, akkor tudnia kellene, hogy engem abban az időben a kommunista lapok úgy emlegettek, mint jogszigorló kisgazdát. Tehát én már 1944-ben elvégeztem az egyetemet, csak a doktori szigorlatok voltak hátra. Ezeket is letettem 1948-ban. Azt is szememre veti Deák úr. hogy egy kukkot sem szóltam az érdekében, amikor őt letartóztatták. Ez már csak azért is arcátlan támadás, mert én Deák úrral már régebben közöltem, amikor ezért szemrehányást tett, hogy engem a politikából 1947. június 18-án az Ortutay-féle vonal eltávolított. Tehát 1948 nyarán, amikor Deák urat letartóztatták, éppen olyan üldözött voltam, mint ő. Különben is én ebben a megyében Deák úrnak akkoriban a színét sem láttam, s nem is volt tudomásom arról, hogy ő egyáltalán létezik. Tekintette] arra. hogy az általam állított tények vitathatatlanok, ezzel a vitát részemről befejezettnek nyilvánítom. 1989. OKTÓBER 5. IA tárgyalóteremből I Tavaszba hajló március végi estén szerelmes hangulatban ballagott hazafelé Ramos Andor élettlrsával. Márhogy ezután a szerelem évszakának mindent elsöprő élményének, avagy a szabadság mámorító érzésének adta-e magat, az már a titkok titka marad. Jó oka volt pedig mindkettőre, lévén, hogy ama bizonyos tavaszi esti séta elótt nem sakkal korábban szabadult, igaz, csak feltételesen. Tény viszont, hogy a kenderesi fiatalemberben buzgóit a tettvágy, csakúgy, mint kevéssel korábban, amikor is a jog nyelvén szólva kifosztás bűntettét és garázdaság vétségét követte el. Az erre leimért tizenegy hónap börtönbüntetésből tért meg szíve hölgyéhez az ifjú lovag, akinek, mint látni lógjuk, makulátlan jóhírén őrködött, pontosabban igyekezett kiköszörülni a rajta esett csorbát. De mindez még csak a levegőben érződött, az orgonák bódító illatával keveredve. Merthogy a Ramos oldalán léjpkedő élettárs életéiben sem ez volt az első tavasz, amióta megízlelte e földi boldogságot. Sőt, s ez is a teljes igazsághoz tartozik, már tartozott is valakihez. Azt a kapcsolatot sem szentesítette pap vagy anyakönyvvezető. Érthető is ez, hiszen minden olyan átmenetinek tekinthető változó korunkban. A múltnak adta át élettársát, amint a börtönből szabaduló Ramos megjelent életében. így ballagtak azon az estén a szerelem édes érzésével áthatva. Az új trubadúr, Ramos birtokolta már az úrnő szívét. Csakhogy a sors útjai nemcsak kifiirkészhetetlenek, olykor keresztezik egymást. A város egyik útkereszteződésében ki más is mehetett volna el mellettük kerékpáron, mint a volt élettáré. Ramosban hirtelen támadt fel a vágy, hogy megküzdjön azért, amit már amúgyis magáénak tudhatott. — Állj csaik meg egy szóra! — kiáltott a kerekező után, aki aztán úgy is tett, leszállt a nyeregből. A felé közeiedo Ramos még szólt néhány keresetlen szót, mondván: ne háborgassa egyetlen szerelmét. Majd rögvest, hogy nagyobb nyomatékot adjon szavai súlyának, ütött. A szerelmi háromszöget vélte így kétszögesíitem. A hölgy kegyeiért vívott lovagi torna ezt követően sem volt lovagias. Az ütéstőli egyensúlyát vesztett elterülő férfibe még -belerúgott Ramos, akinek ettől a 9—12-es bordája eltörött. Az erősebb hím jogán ölelte át a várakozó nőt, majd édes egyetértésben távozták a színhelyről. Utóbb aztán a Karcagi Városi 'Bíróságon találkoztak ismét, áhol is Ramos Andort bűnösnek mondták ki ('mint visszaesőt) súlyos testi sértés bűntettében. Ezért a bíróság egyévi börtönbüntetésre ítélte, mellékbüntetésül két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Ezt az ítéletet, fellebezés után, másodfokon a megyei bíróság helybenhagyta. Sz. Gy. Mesterkélt vita A Néplap szeptember 28- ai számában Véleményünket kérik, de minek címmel tudósítás jelent meg az előző napon rendezett megyei pedagógus szakszervezeti fórumról. Több — a fórumon elhangott és a tudósító által közzé tett — megállapítás nem fedi a valóságot. A közvéleményt félrevezető megállapítások a megyei tanács szeptember 15-ei ülésének a pedagógusok élet- és munkakörülményeivel foglalkozó napirendjére, illetve annak előkészítésére vonatkoztak. A fórumon elhangzottakkal ellentétben, az előterjesztés végső változatában és annak szóbeli kiegészítésében megtörtént mindazoknak az észrevételeknek az érvényesítése, amelyek a véleményezésre felkért tíz közoktatási intézménytől, valamint a Pedagógusok Szakszervezetének Megyei Intézőbizottsága által létrehozott munkacsoporttól érkeztek. Arról sem nehéz meggyőződni, hogy a megyei tanács elé terjesztett anyag — éppen a véleményeket megszívlelve — sem saját érdemként, sem más módon nem tartalmazta azokat a példaként is idézett kedvezményeket, juttatásokat, amelyek állampolgári jogként illetik meg a pedagógusokat. Tartalmazta viszont a bérautomatizmus és a kitüntetések reálértékének növelésére, valamint a 13. havi bérkifizetés bevezetésére vonatkozó rég óhajtott igény támogatását. A kezdeményezés eredetéről kialakult vita megítélésem szerint mesterkélt és nincs akkora jelentősége, mint amekkorát a szakszervezeti tisztségviselők tulajdonítanak ennek. A megyei- tanács az előterjesztésben nem vitatta a szakszervezeti érdemeket. Nem kérkedett erőfeszítései, kezdeményezései sikerével, mert a pedagógusok élet- és munkakörülményei megyénkben sem adnak rá okot. A közelmúltban hozott közérzetjavító intézkedései, közte a központi (béremelés 20 százalékosra történő kiegészítése jelzik, hogy az oktatásügy és az e területen dolgozók sorsa nem közömbös a testületnek. Ami pedig az előzetes szakszervezeti állásfoglalás kialakításához szükséges információkat illeti: a titkárok tanácsa júniusi emlékezetesen viharos ülésén szóban és írásos tájékoztató formájában valamennyi résztvevő — közte a véleményezésre felkért testület is —' hozzájutott a szükséges információkhoz. Emellett a szervezet megyei vezetése a mindeddig példásan jónak hitt együttműködés eredményeként az MTVB művelődési osztályának csaknem valamennyi e tárgykörre vonatkozó elemzésével rendelkezik. Végezetül: meggyőződésem, hogy nem a politikai kalandorságnak minősített reményt keltő bejelentések, intézkedések fordítják szembe a közvéleménynek egy — hitem szerint szűk — rétegét a pedagógusokkal, hanem a tőlük idegen, de nevükkel, bizalmukkal, s valóban kedvezőtlen helyzetükkel viszszaélő demagógia. Az érdekek hatékony képviselete mást, megalapozott, ismereteket, higgadtságot és korrektséget igényel. Pintér János MTVB művelődési osztály helyettes vezetője összeállította: Csankó Miklósit« nék!). Másik, ugyancsak szolnoki orvosnál azt kifogásolták, hogy a drágább gyógyszerek helyett miért nem Rausedylt ir! ön szerint valóban méltatlan, ha ezt az eljárást „sajátos”-nak minősítem? ,.Felszínes szabályismeretem” illusztrálására szíves figyelmébe ajánlom, hogy 1976. december 31-ig ugyanúgy mint. ez év január 9-ét követően, az orvosi vény fizetőeszköz volt és lett. tehát ismételt felhasználására nem volt, ahogyan most sincs mód. Közben viszont — az ön állítása ellenére — kétszer is változott a heyzet. Jelesül: — 1977. január 1-jétől — az orvos utasítása szerint — háromszor is kiadhatták a gyógyszertárak a felírt készítményeket, egyszerre 30 napi adagot. Ez év január 9-étől csak egy havi adagot adhat ki, és a vényt bevonják. mert az új gyógyszerrendelet azt, ismét fizetőeszközzé minősítette. Egyetértek azzal, hogy itt és most nem részletezzük az új gyógyszerrendelet gazdasági és orvosszakmai követelményeit. következményeit. Ugyanakkor figyelmébe ajánlom, hogy a gyakorló orvosok tiltakozása, megalapozott véleményük ellenére vezették be ezt a rendszert, és az előkészítése során. bizony — korábbi szokásokhoz híven — aligha vették számba az érintettek (kiszolgáltatott betegek és vényíró orvosok) érdekeit, ellenérveit. Higgye el: az embereket nem lehet akaratuk, szándékuk ellenére boldoggá tenni. Az efféle érvek manapság már nem hatnak meg senkit. Nagy Béla dr. üzem—körzeti orvos Mi nem hiszi, járjon utána hallgatta, hogy az ..MSZMP helyi képviselője” volt az, aki azt mondta: nem azon múlik egy ünnep sikere, hogy neves színészek lépnek-e fel. Ünneplésre elég pár szívélyes szó. a helyi pávakor, a citerazenekar hangulatteremtő műsora, no meg egy kis enni-innivaló. Csak azt mondhatom: aki nem hiszi, járjon utána! Molnár Lászlóné az MSZMP helyi képviselője Tiszaszőlös (Igaz, hogy tudósí tónk részese volt az említett megbeszélésnek. de ez mit. sem változtat azon a tényen, hogy az emberek Tiszaszőlősön ünnep nélkül maradtak. Ügy véljük, minden kérdésben nem a felelősség elhárítása, hanem a megvalósulás a fontos. A szerk.) A tiszaszőlősi tanácsi kirendeltség irodájában négytagú operatív bizottság ült össze az augusztus 20-ai program megbeszélésére — eredménytelenül. Miért? — tette fel a kérdést e témában tudósítónk., keresve rá a választ az Emberek ünnep nélkül című írásában, (aug. 18.) Ezzel kapcsolatban a következő hozzászólást kaptuk. A cikk írója mélyen hallgat arról, hogy a négy főből egy ő maga, aki közművelődési igazgatóként az ünnepek legfőbb szervezője kell(ene) hogy legyen. A tsz elnöke csak szerinte kicsinyes, hisz pont az idén ajándékozott a tsz az úttörőcsapatnak 20 ezer forint értékben táborozási felszerelést. Figyelmen kívül hagyta, hogy szervezés nélkül nem tódulnak manapság az emberek sehová. Azt ás el-Köszönet a gátőrnek előtt szeretném megköszönni, hogy a ballagásra kapott nyakláncot visszajuttatta. Nagy Ferenc Űjszász Fiam augusztus 13-án Jánosihidán — ahol focizni voltak — elveszítette az arany nyakláncát. Berecz József jánoshidai gátőr megtalálta, és leadta a helyi tanácsnál. A nyilvánosság Garazda trubadúr
