Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-28 / 257. szám
SZOLNOK MEGYEI POLITIKAI NAPILAP Finn—szovjet tárgyalások Gorbacsov hazautazott Valóságos kibontakozási esélyt a magyar gazdaság számára A kormány 1990-92. évi gazdaságpolitikai programjáról Az Országgyűlés várhatóan novemberi ülésszakán vitatja meg a kormány hároméves gazdaságpolitikai programját. A már elkészült, de korántsem végleges koncepció részleteiről dr. Báger Gusztáv, az Országos Tervhivatal főcsoportfőnöke tájékoztatta az MTI munkatársát. Az elképzelések lényege, hogy a vállalkozások: ösztönzésével és a gazdaság további liberalizálásával megteremtse a vegyes gazdasághoz vezető kibontakozás alapjait, a szerkezetváltáshoz szükséges feltételeket, valamint stabilizálja az ország pénzügyi és nemzetközi fizetési helyzetét. Ez — mint a képviselők elé kerülő anyagból is egyértelműen kiderül — nem lesz könnyű feladat. Ugyanis áhlhoz, hogy elindulhassunk a (gazdasági fejlődés útján, számos megszorító intézkedésre is szükség lesz, mind az államháztartásban, mind a (gazdálkodó szervezeteknél, mind pedig a lakosságnál. A program készítői mindenekelőtt a jelenlegi gazdasági (helyzetből indultak ki. Az idén érezhető némi elmozdulás a kedvez» irányba. A nemzeti termelés összességében várhatóan 2 százalékkal nő. Az ipar területén a vállalatok 40 százalékánál számottevő teljesítményjavulás és jövedelemnövekedés mutatkozik, míg körülbelül egyiharmaduknál stagnál, viszont több a pozícióját mentő, illetve veszteségessé vált gazdálkodó szervezet. A mezőgazdaságban a növénytermelés az előzetes számítások szerint jó évet zár, az állattenyésztés teljesítménye azonban az érdekeltségi és piaci zavarok miatt csökken. (Folytatás a 3. oldalon) Háromnapos hivatalos látogatását befejezve • péntek délután elutazott Finnországból Mihail Gorbacsov. A szovjet vezető reggel a Parlament épületében rövid eszmecserét folytatott Kalevi Sorsa. házelnökkel, majd a hivatalos búcsúztatás! ceremónia után elutazott a Finnország északi részén fekvő Ouluba, a finn tudomány és oktatás egyik legkorszerűbb központjába. A szovjet államfőt elkísérte Ouluba Mauno Koivisto elnök is. Gorbacsov 'kíséretével együtt a délutáni órákban Öulüból egyenesen hazautazott Moszkvába. A finn sajtó első kommentárjában azt emelte ki, hogy Gorbacsov — akit utazása során végig szokatlanul nagy és lelkes fogadtatásban részesítettek — újólag -hitet tett Finnország /Folytatás a 2. oldalon) Mezőtúron, az ország legszebb téglaipari vállalatánál „Hullámzik” a tégla iránti kereslet Éves termelésükből egy kisebb fajta várost föl lehet építeni Ma: Magazin Pótkávé vagy citromízű szörji Avagy miért hiányzik nálunk ma az igazi menedzser? Ä kétszer Kun Kgy este megérkezett három cifra autó - mondta a rizsör Csodára várva Víz nines, de mindenki mossa a kezét Riport Torokszentmiklosról Az egészségügyben őrült korrujíció van Szabad orvosválasztást akarnak az ellenzékiek Megszólal a Betűvető Interjúsorozatunk lezárásaképpen, beszélgetés az M>-os Néplap főszerkesztőjével Értelmiségiként a bizalmatlanság légkörében Négy évtized mérlege Pikardiában jártunk {első rész) Megbeszélés a közép-eurépai együttműködésről Magyar, jugoszláv, olasz és osztrák külü gy m inisztériuimi szakértők pénteken, Budapesten megbeszélést folytattak a négy ország által kezdeményezett középeurópai együttműködés lehetőségeit. A tanácskozáson egyúttal előkészítették a novemberre, Budapestre tervezett négyoldalú magas színtű találkozót. A szakértőkkel találkozott Kovács László külügyminisztériumi államtitkár, aki vázolta a magyar külpolitika fő törekvéseit, és kifejtette a négyoldalú együttműködéssel kapcsolatos magyar álláspontot. Bős-Nagymaros Javaslat a szerződés módosítására A magyar kormány maximális kompromisszumkészségről tett tanúbizonyságot a csütörtöki magyar— csehszlovák kormányfői találkozón — tájékoztatta a képviselőiket Udvari László, a bős—nagymarosi beruházás kormánybiztosa. Pénteken, az Országházban megrendezett összevont bizottsági ülésen a településfejlesztési és környezetvédelmi bizottság, valamint a Bős—Nagymaros ad-hoc bizottság — több más parlamenti bizottság képviselőinek jelenlétében — tárgyal^ ta a bős—nagymarosi beruházással kapcsolatos beszámolót, valamint a vízlépcsőrendszerre vonatkozó parlamenti határozattervezet szövegét, Az ülésen elfogadták a szakbizottságok álláspontját, mely szerint javasolni fogják az október 30-án. kezdődő országgyűlési ülésszakon, hogy hatalmazzák fel a kormányt az, államközi szerződés módosítására. A szakbizottságok fontosnak tartják, hogy a módosítás során kellő hangsúlyt kapjon az ökológia elsődlegessége. Mondják a szakemberek, hogy a beton forradalmasította az építészetet. E mesterséges kötőanyag megjelenésével teljességgel megváltozott épített környezetünk, mivel olyan konstrukciók valósulhattak meg általa, amilyet a hagyományos építőanyagok nem tettek lehetővé. Ugyanakkor többen esküsznek — főleg a magánlakás-építkezők — legjelentősebb ősi építőanyagunkra, a téglára, ami minden bizonnyal még sokéig az építés egyik legfőbb anyaga marad. Így gondolják ezt az ország legnagyobb ilyen jellegű cégénél, a mezőtúri székhelyű Alföldi Téglaipari Vállalatnál is. Noha —mint elmondták — jelenleg csökken a termékeik iránta kereslet, ami egyrészt az építkezési költségek emelkedésével, az OTP-kamatok növekedésével, meg azzal magyarázható, hogy az említett pénzintézet nem ad a kislakás-építkezésekre hiteleket, mivel az országos lakásépítés támogatási rendszere alapvetően megváltozott. Ez a helyzet a mezőtúri vállalatot azért is érzékenyen érinti, mert az évente átlagban ott gyártott 270— 280 millió tégla kétharmadát a kislakások, gazdasági épületek. nyaralók garázsok építésére használják fel. Mindenesetre érdekesen hullámzik a tégla iránti kereslet. Hisz 1984 második felétől rohamosan csökkent az igény, amely mélypontját ’85 végére. ’86 elejére érte el. 1987-től viszont egy meredek emelkedést regisztrálhattak a szakemberek, mivel a téglák iránti igény olyannyira megnőtt, hogy a keresletet akkoriban már a téglaipar, s ezen belül a mezőtúri vállalat sem tudta teljes mértékben kielégíteni. Ez az óriásig érdeklődés még ’87 őszén és tavaly egész évben, sőt az idei esztendő közepéig tartott. Azóta viszont veszedelmesen csökken az igény, ami ma már az Alföldi Téglaipari Vállalatnál, körülbelül az 1986-os év mélypontja felé közelít. Akkoriban 248 millió téglát értékesítettek egy évbén, s az igények növekedésével az előzőekben már említett időszak alatt fölfutott a termelés egészen 302 millió darabra. A kereslet növekedése elsősorban azzal magyarázható, hogy 1987-ben már mindenki tudta, hogy a következő évben az adóreform, s ezzel együtt a forgalmi adó bevezetésével megugranak az árak, s így az építkezők igyekeztek beszerezni azt a téglamennyiséget, amit ’88- ban vagy csak az idén használtak fel. Erre abból is lehetett következtetni, hogy bármerre járt az ember az országban a kertek alatt mindenfelé téglakupacok magasodtak. Az ország kilenc téglaipari vállalata közül a mezőtúri a legnagyobb, s ennek megfelelően tizenhárom téglagyáruk behálózza Hajdú-Bihar és Szolnok megye területét — szűkebb pátriánkban hét gyáruk van — Szabolcs(Folytatás a 3. oldalon) „Aki eddig nem olvasott, olvasnia kell” Küldetés a szövetkezetiek könyvterjesztő mozgalma Dedikálnak az írók, előtérben Sánta Ferenc és Fodor András Fotó: Korányi Éva lomtörténész szerkesztette és vezette a tőle megszokott igényes és hangulatos stílusban. A meghívott írók, Sánta Ferenc, Jókai Anna, Fodor András, Köteles Pál és Király Lajos műveit Bodor Tibor, Czibulás Péter valamint Spoilarits Andrea tolmácsolták. Egy-egy vers, regényrészlet után az írók is szót kaptak, s szívszorító őszinteséggel vallottak az alkotásról. Feltűnő volt, hogy mondandójuk gerincét a magyarság, a magyarságtudat, . a nemzethez való tartozás gondolatai, a közös nyelv ápolása szükségességének hangsúlyozása alkották. Kihirdették az iskolaszövetkezeti csoportok versenyének eredményét is. Megyénkből a szolnoki Rigó J. Üti Általános Iskola és a mezőtúri Kereskedelmi Szakmunkásintézet és Kollégium nyert könyvtárfejlesztésre 5—5000 forintot. A Szivárvány citerazenekar játéka zárta a műsort, majd az írók dedikálták műveiket. Tegnap a mezőtúri Művelődési Központiban zajlott le az őszi megyei könyvhetek országos és egyben Szolnok megyei megnyitó ünnepsége. A szövetkezeti könyvterjesztés hagyományos seregszemléjét már 29. alkalommal rendezték meg. A szövetkezetiek célja az elsősorban falun élők számára is lehetővé tenni a személyes találkozást írókai, előadóművészekkel. A program a rádió közkedvelt Könyvről könyvért című műsorával kezdődött, melyet Oszter Sándor vezetett. Ezután dr. Dobai Sándor, a SZÖVOSZ alelnöke és Jókai Anna, a Magyar írók Szövetségének alelnöke mondott ünnepi megnyitót, melyben hangsúlyozták, hogy mivel a könyves szakmában óriási veszélyhelyzet jött létre, még fontosabbá válik, szinte küldetéssé a szövetkezetlek mozgalma. Az irodalmi műsor a mezőtúri Petőfi Dalkör fellépése után kezdődött. A műsort Czine Mihály irotja-Az elmúlt évben kezdődött meg a Palotást ÁG keltetőüzemében az a rekonstrukció és bővítés, melynek során először az amorti zálódott tizennyolcéves keltetőgépek egy részét, valamint a járulékos berendezéseket — légkondicionáló, tojástároló, fertőtlenítő — cserélték ki. Az idén újabb, kilenc modern számítógéppel vezérelhető belga keltetőgépet vásároltak, melyek beszerelése után november elején megkezdik a keltetést. Fotó: K. É. Megnyitották az őszi megyei könyvheteket t
