Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-27 / 256. szám
Ólomzónában 1989. OKTÓBER 27. KPVDSZ kettős jelölés után Új titkár az új szövetség élén Szerdai lapunk 8. oldalán közöltük: a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének Szolnok Megyei Bizottsága megyei szövetséggé alakul át. Az alakuló ülést tegnap tartották a Ságvári körúti szakszervezeti székházban. E tanácskozáson szavazati joggal az a huszonhat alapszervezeti titkár vett. részt, akik korábban már megalakították a Titkárok Tanácsát. Ott voltak a megyei értekezleten az érintett vállalatok, szövetkezetek és pénzintézetek vezetői, résztvett a tanácskozás munkájában Tóth Istvánná, megyei szakszervezeti ügyvezető titkár, s a KPVDSZ központ képviseletében Gulyás Kálmán is. Az alakuló ülésen a korábbi megyei bizottság elnöke, Szűcs Ferenc köszöntötte a megjelenteket. Némi magyarázattal is szolgált az egybegyűlteknek, ugyanis a változó szakszervezeti testületi ülésre megváltozott a sokévtizede megszokott ülésrend. A résztvevők nem széksorokban, hanem körberakott asztalok mellett ültek, nem volt elnökség és sok apró. szokásos formaság. Volt viszont Két olyan vállalathoz látogattam el, amelyek kisebbek és önállóak. Mielőtt odaértem, titkon abban bíztam, hogy nagyobb nyíltságot és demokratikus kontrollt találok ezekben az alig 200 munkást foglalkoztató A Kuntej közös vállalatnál Szakács Tivadar mérnöktől a vállalat igazgatójától a következőket tudom meg. A megalapítási kezdeményezések még 1970-re nyúlnak vissza, de a próbaüzemre csak 1976 végére került sor. Ekkor még napi 25 ezer liter tehéntej feldolgozására volt alkalmas ez a vállalat. Akkoriban ritkaság volt, hogy állami cég és tsz-ek együtt társultak volna valamire. Termékszerkezetük skálája nem túl nagy, kétféle sajtot, túrót, tejet, vajat és tejfölt állítanak elő, de másfajta tejtermékeket is forgalmaznak. Ma 130 dolgozónak adnak munkát, és közismerten nem fenyegeti az itt alkalmazásiban levőket a tömeges elbocsátás veszélye. — Igazgató úr! Mi az oka annak, hogy a vállalatnál dolgozókat még a tejtermékek esetleges áremelkedése esetén sem fenyegeti a munkanélküliség réme? — Mi sohasem vettünk fel „vattaembereket”, ezt a létszámot már tovább csökkenteni nem lehet. Piacunkat állandóan bővítjük, most Igen, válaszolja Halász Dezsőné művezető, hiszen nettó tízezret keresek, s a prémiumom is havi 1200— 3600 forint között változik. özv. Kiss Józsefné nyugdíj mellett 9 éve dolgozik itt! — Én 4500 forintot és még többnyire havi 500 forint prémiumot viszek haza. Darai Imréné és Fodor Jánosné betanított munkások mindketten kisgyermekes anyák. — 3500—3700 forint a fizetésünk, amit hazaviszünk, lehetne több is. A baj, hogy a túlórát sem fizetik rendesen, legalább a rendes órabért megadhatnák erre is. gitármuzsika — köszöntésül először Dudás Zoltán gitárénekes állt mikrofon elé. A formabontó kezdés után a megszokott rendben zajlott az értekezlet. A KPVDSZ megyei bizottságának 1985 óta végzett mun-kájáról, s az új, alakuló szövetség működési szabályairól Szentendrei Györgyné megyei titkár mondott rövid szóbeli tájékoztatót, — a tanácskozás résztvevői ugyanis írásban, előre megkapták a beszámolókat. A vita se hozott különösebb újdonságokat. Tizenegy fölszólaló — többségük dicséretes rövidséggel — mondott véleményt, javaslatot a szakszervezeti feladatokról, s a munka új, tartalmi változásairól. Volt bőven bíráló szó is, többnyire a KPVDSZ országos központjának szóltak a megjegyzések, de jutott a kritikából a Kereskedelmi Minisztériumnak és a SZOT-nak is. A legtöbben azt fájlalták, hogy a kereskedelem dolgozói még mindig a bérlista (bérlétra) legalacsonyabb fokán állnak, s a sokszor megjövendölt privatizálásnál ez eleve nem ad számukra esélyegyenlőséget. Vállalati, szövetkezeti vezetők hangoztatüziemeklben, hiszen kevés ember munkája könnyebben, jobban áttekinthető. Így reménykedtem, nem csak a pénzről beszélhetünk majd, hanem arról is, mit kell érte teljesíteni. is három falut hódítottunk el. A kereseti lehetőségekről elmondhatom, hogy egy több szakmával rendelkező szakmunkás 12 ezret, egy szakmával rendelkező 8 ezret, s egy segédmunkásnő 5 —6 ezret keres. Központi bérszabályozás nálunk nincs, így annyit füzetek, amennyit akarok, amennyiért pontosan. fegyelmezetten elvégzik a munkát. — Milyen a belső érdekeltségi, a premizálási érdekeltség önöknél? — Ä vállalati nyereség után négyfős vezetői szakembergárda részesül prémiumban, a fizikai dolgozók termelési, anyag takarékossági és kereskedelmi célokból adódó jól végzett munkájuk után kaphatnak prémiumot. Az elmúlt évben az ország 21 vállalata közül a miénk a harmadik helyen végzett. Mi jobban megfizetjük a dolgozóinkat, mint a városban bárhol, dfe itt dolgozni kell, hat órára a tejnek az üzletekben kell lennie. Nem véletlen, hogy a Budapesti Tejipari Vállalat évi 600 tonna túrót tőlünk vásárol, ennek az a titka, hogy a termék jó, pontos a szállítás. Utam a Gépipari Kisszövetkezetbe vezet. A kisszövetkezet 1951-ben létesült. A két ktsz-t 17, illetve 26 kisiparos alapította, majd 1962-ben fúzióra léptek. Eddig a fémlemezí'eldolgozó ipar számára kézi és gépi meghajtású kisgépeket készítettek. Az elmúlt évben 36 százalékos béremelést hajtottak végre, de ezzel együtt is az itt dolgozók jelenlegi bére a gépiparban dolgozók átlagbére alatt van 20 százalékkal. A korszerű termékszerkezet-váltást. a piackutatást háromfős szakmérnöki gárda segíti. Egyikük Mélász Szigetvári Ottó Marosvásárhelyről érkezett, s korábban ták: a sok gonddal teli változó időszakban nem látszik érdemesnek új áruházakra. boltokra költeni, annál inkább segíteni a dolgozók bérhelyzetén. A jelölőbizottság elnöke a vita és az összefoglaló elhangzása után bejelentette, hogy a megyei szövetség titkárát és számvizsgálóját titkos szavazásra bocsájtják. A jelölőbizottság elnöke — Jámborné Bódis Katalin — elmondta azt is, a szavazásra jogosultak kettős jelöléssel szerettek volna dönteni a titkár személyéről. Ez azonban nem sikerült, de a tanácskozáson mégegyszer javasolták a titkárok: Lévay Józsefné, a KPVDSZ megyei bizottságának eddigi második embere — szervezőtitkára — is kerüljön föl a szavazólapra, bár korábban nem vállalta a jelölést. Gyors nyílt szavazás után azonban nem zárkózott, el a megméretéstől, így a szavazólapokon két titkárjelölt neve szerepelt. A szavazás végeredménye: a KPVDSZ megyei Szövetségének titkára: Lévay Józsefné, a számvizsgáló pedig Tóth János nyugdíjas banktisztviselő. —sj— az ICPE Bukaresti Elektrokutató Intézet főkutatója volt. Három nyugati nyelvet beszél, jelenleg a kisszövetkezetnél fejlesztőmérnök. Ö tud kérdéseimre válaszolni, de főnöke beleegyezése híján közléséhez nem járul hozzá csak annyiban, mely kérdések a személyét érintik. Felvetéseimre tehát enynyi a közölhető válasz — Jól érzem magam, 22 éve dolgozom, s jelenleg 11 ezer 500 forint a fizetésem. Nagy Zsolt anyaggazdálkodási csoportvezető kerékpározik ki 16 óra után pár perccel a munkahelyéről. Öt is megkérdezem. Nem kell a nyilvánosság — Munkaerőgondok? Részletesen nem tudom, csak azt, hogy eddig kevés volta megrendelés, és bármunkákat js vállalnunk kellett. Én 20 éve dolgozom itt technikusi végzettségem, s felsőfokú raktárosi képesítésem van. Bruttó 10 ezret keresek. Erre jön még a prémium, mely az alapbér 50 százaléka, persze csak ha lesz. Pontos választ nem ka?= pok hát, s így biztonságosan nem tudhatom, vajon várható-e munkaerő-elbocsátás. A munkaerő-szolgálati irodát azért felkeresem, ahol percek alatt kiderült, semmilyen fizikai munkás férfira helyben nincs igény. Természetesen Budapesten tudnak munkahelyet ajánlani. A városi tanácsnál megtudom, új objektum létesítésére, fejlesztésre nincs pénz, s így ha a vállalatoknál mondjuk 50 embert elbocsátanának. helyben őket elhelyezni nem tudnák Es senki sem tudja megmondani, mi lesz holnap, és milyen lesz az a holnap, vagy holnapután. J. J. A. A számok egész egyszerűen mellbevágóak. Olvasom egyhelyütt, hogy csakis a magyarországi levegőszenynyezettség egészségkárosító hatása 1 milliárd 2g0 millió forintba került tavaly az országnak, ugyanis ennyit kellett kifizetni táppénzre, rokkantsági nyugdíjra, meg az elhalálozások miatt. Ezzel persze még korántsincs vége a szomorú statisztikai felsorolásoknak, hisz a levegőszennyezettség miatt megbetegedett emberek által elfoglalt 2263 kórházi ágy „felszabadulása” össze-' sen 4 milliárd 742 millió forint egészségügyi beruházást tett volna feleslegessé. Ki tagadná, hogy 'napjainkban az egyik legnagyobb levegőszennyező ágazat a közlekedés hisz megbízható adatok szerint is évente több mint 1 millió tonna káros anyag a gépjárművek kipufogócsövein át távozik a levegőbe, s mivel a szénmonoxid, az el nem égett szénhidrogén, a nitrogénoxid és az ülepedő szilárd anyagok a levegőnél nehezebbek, érthető, hogy azok a gépjárművek kipufogócsöveitől mért legfeljebb egy méteres magasságig a legsűrűbbek. így aztán mindenkinek jól meg kell fontolnia, hogy csúcsforgalom idején végigsétáljon-e a város utcáin, arról meg már jobb nem is beszélni, hogy apróbb gyerekeink valóságos ólomzónában közlekednek. Szóval túl nagy a tét ahhoz, hogy közömbösek legyünk. Jó, tudom most könnyen azzal a váddal illethetné bárki a krónikást, hogy már megint meghúzza a vészharangot, s átesve a ló másik oldalára eltúlozza a dolgokat, már csak azért is, mert ma Magyarországon a környezetvédelem lassan-lassan olyanná , válik, mint a foci. Mindenki ért hozzá. Ám, hogy nem valamiféle belemagya rázásról van szó. bizonyítja az is, hogy az illetékes szakemberek legalább ennyire érzik a veszélyt. Nem véletlen, hogy egy KPM rendelet már 1976-tól előírja a gépjárművek környezetvédelmi ellenőrzését. E rendelkezés szerint egészen a közelmúltig csak a műszaki vizsgán ellenőrizték a benzinüzemű gépjárművek kipufogógázainak szénmonoxid tartalmát, a dieselmotoroknál pedig a kipufogógáz koromtartalmát mérték, s mérik a jövőben is. A szóbanforgó jogszabály előírja, hogy mondjuk egy 1 köbméter kipufogógázban hány százalék szennyezőanyag lehet, s ha a megengedett mértéket meghaladja az okos kis műszer által regisztrált adat, akkor menthetetlenül megbukik az autó a műszaki vizsgán. Persze ez a rendelkezés sokak szerint csak félmegoldás volt, már csak azért is, mert például Szolnok megyében mintegy 40 ezer jármű vizsgázik évente. Ebbe a számba természetesen a motorkerékpároktól kezdve a személy- és teherautókon keresztül a pótkocsik is beletartoznak. s így tulajdoniképpen mindössze csak 25 ezer gépjármű ilyesféle vizsgálatát végzik el. S ezzel szemben pedig a ’88-as adatok szerint szűkebb 'pátriánkban 57171 személygépkocsi, 8279 teherautó, 1561 autóbusz, 27651 motorkerékpár és 10989 pótkocsi van a magánosok és közületek tulajdonában. Ezek a járművek közlekedtek, közlekednek, s legfeljebb csak a műszaki vizsgára állíttatják be a motort. Hogy utána viszont mi történik, azt csak sejteni lehet. Mindenesetre a szakemberek szerint is a vizsga után sokan nekiesnek az autónak, otthon 'házilag bütykölik a karburátorokat, hogy jobban menjen a masina és senki sem törődik azzal, hogy járgánya emiatt esetleg a megengedettnél jobban szennyezi a levegőt. Ezért fordulhat elő, hogy a nagyobb városokban — így Szolnokon is — csúcsforgalom idején egy-egy hosszabb — füstfelhőket eregető — autócsorda után némi túlz)áfcsal akár még szjnogriadót is elrendelhetnének. E helyzet tarthatatlansága is indokolta annak a rendeletnek a megjelenését, amelyik 1988. január 1-jétőí előírja, hogy nemcsak a műszaki vizsgákon, hanem menetközben a' közutakon is ellenőrizni kell a gépjárművek kipufogógázai nak öszszetételét. Ezeket a méréseket szűkebb pátriánkban, a Szolnok Megyei Közlekedési Felügyelet szakemberei végzik. Az ő tájékoztatásuk szerint tavaly 511 ilyen jellegű ellenőrzést tartottak, s ebből 98, az idei első félévben pedig a 396 megvizsgált járműből 129 nem felelt meg az előírásoknak, vagyis a megengedettnél jobban szennyezték a levegőt. Ezeknek a járműveknek a vezetőit természetesen kötelezik arra, hogy záros határidőn belül javíttassák meg autójukat. Jómagam nem tudom teljességgel megítélni, hogy ezzel a rendelkezéssel javult-e valamelyest mondjuk Szolnok levegője. Én mindenesetre nem érzem, így aztán jobb az óvatosság... Ahogy ezeket a sorokat rovom, szerkesztőségi szobám nyitott ablakán át hallom, ‘ hogy odakint tetőfokára hág a délutáni csúcsforgalom. Biztos, ami biztos: gyorsan becsukom az ablakot... Nagy Tibor Erdei művelődési házat avattak Szolnokon Szolnokon, a Nád utca végén, a Széchenyi lakótelep tőszomszédságában, ott ahol már láthatóan egy 240 hektáros tölgyerdő nő ki a földből, egy vadonatúj épület. a szolnoki Erdei Művelődési Háá és a Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság Szolnoki Erdészeti Üzemének székháza magasodik, amely egy körbekerített 10 ezer négyzetméteres parkban áll. Tegnap a késő délelőtti órákban sokan gyülekeztek a tájba simuló épület udvarán. Ekkor avatták fel ugyanis a nemrégiben elkészült házat, amely — mint Túri Ferenc, — a NEFAG Szolnoki Erdészeti Üzemének igazgatója köszöntőjében hangsúlyozta — tíz évi következetes és 'kitartó munka eredménye. Ehhez kellett a NEFAG vezetőinek támogatása, és a MÉM Erdészeti és Faipari Főosztályának anyagi segítsége. Az erdészek szeretnék, ha ez az új intézmény az alföldi szakemberek továbbképzésének, az erdészeti kultúra fejlődésének centrumává válna. Törekvésük akkor érthető és tiszteletre méltó, ha tudjuk, hogy szűkebb pátriánk Békés megye után az ország fában legszegényebb megyéje. Ezután már mód nyílik arra, hogy a városban, s ezen a tájon élő sokezer kisiskolás — de a felnőttek is — a szakemberek kalauzolásával megismerkedjenek a fával, az erdővel, egyáltalán a környezetünkkel. Ezért az erdészek várják, hívják az iskolásokat, hisz a tetszetős épületben akár környezetvédelmi órákat is lehetne tartani. Persze az erdőgazdaság — képletesen szólva — nenall meg ezen az úton. Hisz a jövőben tovább szeretnék bővíteni ezt a fajta tevékenységüket, szolgáltatásukat, mivel a most átadott épület mellett egy erdei múzeumot építenek, alföldi vadasparkot létesítenek, valamint egy kilátóval ellátott csónakázó tó kialakítása is szerepel a hosszútávú programban. S ha a tervek valóra válnak, minden bizonnyal a Széchenyi erdő Szolnok és a környék kedvelt kirándulóhelyévé válik. (Fotó: Korényi É.) Tiszafüredi munka-erö-feszítések Ne csak a pénzről beszéljünk Jól lehet keresni, de dolgozni kell Van ok az elégedettségre?
