Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-20 / 250. szám
Törvény tiltja a munkahelyi pártszervezetek működését (Folytatás a 2. oldalról) retés nélkül kerül be a parlamentbe, a területet nem kell ismernie, lakhat akár 80 kilométerre is a választóitól, akár oda se menjen, mert neki — minit többször megnyugtatták — nem Maris néni kerítésével, hanem az ország dolgaival kell foglalkoznia. Az országos lista képviselőjének aztán valósággal ihaj -csuhaj: a maradék szavazatok szépen gyülekeznek, egy mandátumra való biztosan összejön, legfeljebb egy gondja lehet, ha esté nem vesz be altatót: őt vajon ki választotta meg? Sem kedvem, sem bátorságom a politikai egyeztető tárgyalások pártjait sértegetni, de lelkiismereti kötelességem, hogy behozzam a Házba az állampolgárok véleményét: ez a törvény sok dologra nem, de egy valamire biztosan alkalmas; minden párt, ha többet nem is, de a vezérkarát biztosan (behozhatja a parlamentbe. Ettől kezdve a javadalmazásukat rábízhatja az államkasszára. Hát ez se semmi! A listás választások mellett két tunaamemans ervec hallottunK. Az egyin; Hasonló választási rendszer jói működne egyes nyugati országodban, a masiK: erre volt mar nálunk is precedens, például az 1947-es választa-. sokon. Csakhogy van itt egy bökkenő. Mind a nyugat-európai pártok, mind a mi 1947-es magyar pártjaink programjai markánsan elkülönültek egymástól, még alacsony politikai ismeretszinten is könnyű volt köztük választani. De mi van most nálunk? A pártprogramok úgy hasonlítanak, mint két tojás, nem is beszélve arról, hogy az ötletesebb alkatrészeket még el is lopják egymástól. Az alig eltérő dolgok között választani: erre a mi meglehetősen szegényes politikai kultúránk még nem alkalmas. Súlyos következményeit pedig nem nehéz megjósolni. A szavazatok tömegeit nem a tudatosság, hanem a véletlen, az informális ráhatások és a hangulati elemek fogják egyik vagy másik kockába terelni. Ezért óva intek minden prognosztikával foglalkozó intézményt: a választások eredményét — saját érdekében — meg ne merje jósolni. Bizony 374 fizetett hivatásos képviselő fog itt serénykedni a jövőben. Én ezt a létszámot mértéktelenül magasnak, és már-már a könynyelműségig pazarlónak tartom. De hát, így mulat egy gazdag ország. Két aggályom is van; amatőr képviselőből a magas fizetés sem varázsol profi képviselőt, amint ezt a magyar futballpályákon profi fizetéssel ugrándozó amatőrjeink ékesen bizonyítják. A másik, ami nyugtalanít; egy olyan orszagoan, anoi szuzezrea, sót miuiOK kuszkoaneK az elemi letielteteleaert, nem lesz népszerű ngura a miniszteri tüzetessel ügyködő képviselő. Úgy gondolom, hogy ennek az országnak, sok mindenre szüksége lenne, de 374 új miniszterre aligha. Végezetül hadd hívjam fel a figyelmet meg egy nyugtalanító körülményre, nevezetesen arra a kontraszelekcióra, ami törvényszerűen bekövetkezik a választások után. A jövő parlamentjéből hiányozni fognak a mezőgazdaság, az ipar, az egészségügy és a közigazgatás tapasztalt művelői, illetve tapasztalt vezetőd. Megválnak a Tisztelt Háztól azok a képviselők, akik hivatásukkal nem tudják összeegyeztetni a képviselői munkát, és elszakadni sem kívánnak a szeretett és magas színvonalon művelt foglalkozásuktól, a hivatásos képviselői megbízatás kedvéért. Szakértelmüket, élettapasztalatukat, és nem utolsósorban a valóságban, a realitásban gyökerező gondolkodásmódjukat fájdalmasan fogja nélkülözni a parlament. Az elmondottakból, gondolom, világos, hogy én ezt a törvényjavaslatot nem tartom jónak, de az állampolgári és képviselői felelősségérzet azt mondatja velem, hogy a sarkalatos törvények együtteséből nem lenne helyes most kiemelni ezt a törvényt. Ez fékezné az átalakulás lendületét, és beláthatatlan következményekkel járna. Tudomásom szerint a törvényjavaslathoz számos képviselőtársam módosító indítványt nyújtott be. Vitassuk meg és próbáljunk meg javítani a törvényen annyit, amennyit csak lehet. Hadd fejezzem be a bevezető képpel; az apaságot, azt hiszem, továbbra sem fogtuk szívesen vállalni, de ha már megszületett a csecsemő, hadd éljen. Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12, vk.), pártszervező alapvetően egyetértve a törvényjavaslattal, egy ponton mindenképpen szüksét gesnek tartotta ánnak megváltoztatását. A jogszabálytervezet ugyanis — véleménye szerint — nincs tekintettel a választópolgárok millióinak érdekeire, elsősorban a pártok kívánságait veszi figyelembe. Ezért azt javasolta, hogy az egyéni választókerületek száma — a törvényjavaslatiban foglaltakkal szemben — 300 legyen, s az országos lista alapján pedig 74 képviselői helyről dönthessenek a szavazók. Papp Elemér (Zala m., 4. vk.), Zalaszentgrót körzeti főorvosa az átmeneti időszakra az egyéni választókerületek fenntartását, illetve a területi listás választások lehetőségének elhalasztását szorgalmazta. Már megtörtént a politikai egyeztetés Dr. Sziráki András (Szolnok m., 2. v.k.) Tisztelt Országgyűlés! Ű gy gondolom, valamennyien örömmel és megnyugvással vettük tudomásul, hogy a nemzeti kerékasztal-tárgyalásokon létrejött megállapodások nyomán látótávolságon belülre került a békés átmenet legnehezebb szakasza, megteremtődtek a politikai törésektől mentes, evolutív átalakulás alapvető feltételei. A jelenleg megvitatásra kerülő törvényjavaslat e háromoldalú tárgyalások eredménye: kényes egyensúlyok mentén megszületett törékeny kompromisszum, amely leginkább kész helyzet elé állítja az Országgyűlést és személy szerint minden országgyűlési képviselőt. Jelenlegi helyzetünk leginkább a parlamentális demokráciák felsőházaira emlékeztet. és nem is lenne baj, ha a sarkalatos törvépyek vitáiban tudatosan vállalnánk ezt az új szereposztást. Reményeink szerint olyan felsőházzá válhatnánk, amelyben széles látókörű, honorácior politikusok foglalnak helyet, akik tisztában vannak nemzetünk hosszú távú érdekeivel, és szolgálni akarják azt, ha kell, éppen az alsóház — a nemzeti kerekasztal — kulcsfontosságú döntései irányába jelentkező lojalitásukkal. Mindezek alapján, ha bölcsen akarunk cselekedni; nem lemondva a kisebb javítások, pontosítások lehetőségéről, csendestársként csatlakozunk a megállapodások aláíróihoz. Tudomásul vesszük, hogy a politikai egyeztetés már e ház más termeiben megtörtént. E látszólagos, kényelmesnek tűnő álláspont ellenére vannak fenntartásaim a tervezettel kapcsolatban. Ezek a következők: a választójogi törvénnyel szemben hazánk jelenlegi helyzetében kettős követelmény állítható fel. A törvénynek versenysemleges szabályozással biztosítani kell, hogy a választások alkalmasak legyenek a társadalom politikai tagoltságának minél markánsabb kifejezésére. Ugyancsak alapvető követelmény, hogy a kialakulóban lévő többpártrendszerű struktúrára tekintettel, olyan választási rendszer szülessék, amely elősegíti a pártok fejlődését, a többpártrendszerű struktúra megszilárdulását. Nehezen oszlathatjuk el azon ellenérzéseim, amelyek az egyéni választókerületben, illetve lajstromban szerezhető mandátumok javaslatbéli arányaival kapcsolatban keletkeztek. Az egyéni választókerületek túlsúlya stabil kormányzást ígér, a pártokat a helyi szervezetek alakítására és a képviselői hivatásra alkalmas versenyképes jelöltek állítására ösztönözni. Ezzel szemben a lajstromos rendszer jobban megfelel az arányosság elvének, hitelesebben képes közvetíteni a társadalom politikai tagozódását, köriynyebben megjelenhetnek a kisebbségi politikai csoportok a parlamentben. Mindezeket egybevetve én mégis az egyéni választókerületi rendszer túlsúlyának szükségességét látom indokoltnak. A fenntartásaim ellenére a javaslatban szereplő alapelemeket összességében elfogadom és elfogadásra javaslom. Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum Nyomda korrektor-főrevizora kezdeményezte a listán megválasztható képviselők számának csökkentését és az egyéni választókerületek számának növelését. Bartalné dr. Borszéki Erzsébet (Nógrád m.. 6. vk.) a balassagyarmati Városi Kórház osztályvezető főorvosa azt szorgalmazta, hogy a képviselők fogadják el a beterjesztett törvényjavaslatot, amely a békés átmenet fontos feltétele. Balogh László (Békés m., 14. vk.), a békési Egyetértés Tsz elnöke egyetértését fejezte ki több előtte felszólaló képviselővel, illetve módosító indítványaikkal, köztük azzal a javaslattal, amelyik az egyéni választókerület mandátumainak megkétszerezését indítványozza, s azzal is, amelyik az egyes jelöltek egyidejűleg több módon való jelölését kifogásolta. Márk Görgy (országos lista), a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetségének főtitkára azt szorgalmazta, hogy a Magyarországon élő nemzetiségi kisebbségek is kapjanak önálló képviseleti lehetőséget a parlamentben. Hangsúlyozta, hogy e lehetőség törvénybe foglalása az egyik legfontosabb eleme a demokrácia megerősítésének és kiszélesítésének. Horváth János (Fejér m., 2. vk.), a Videoton teievíziógyáregységének csoportvezetője a törvényjavaslatot azért javasolta elfogadni, mert véleménye szerint az elősegíti a többpártrendszerű parlament visszaállítását, a hatalmi ágak szétválasztását, a tulajdonviszonyok újrarendezését, és a jogállamiság megteremtését. Varga János (Tolna m.. 6. vk.), az Iregszemcsei Egyetértés Tsz elnöke Tolna, Somogy és Baranya megye képviselőinek megbízásából kért szót. Javaslatukat tolmácsolva ő is indítványozta, hogy változtassanak a törvénytervezeten : legyen több egyéni választó körzet, és kevesebben kerülhessenek a központi listára. Antal Imre (Pest m., 19. vk.), a Mezőgép érdi gyáregységének igazgatójának véleménye szerint az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy több vidéki város ne kerülhessen egy választókerületbe. A fővárosban pedig a kerületi határokat figyelembe véve kell meghatározni a választókerületeket. Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.), a Csepregi Győzelem Mezőgazdasági Termelőszövetkezet elnöke ugyancsak az egyéni választókerületek, a területi listán megszerezhető képviselőd helyek, valamint az országos (listás mandátumok arányát vitatta. Fekete János (Békés m.. 11. vk.), az MNB nyugalmazott első elnökhelyettese, javasolta : a parlament olyan törvényt alkosson, amely átmenet a mai, túlzottan az egyéni választókerületre épülő, valamint a tárgyalt tervezetben szereplő teljesen pártcentrikus rendszer között. Horváth Ferenc (Somogy m., 10. vk.), csurgói körzeti főállatorvos véleménye szerint a beterjesztett javaslat előnyben részesíti a nagyvárosokat, csak a pártok érdekeit szolgálja, hatásaiban hosszabb távon nemzetellenes. Horváth Miklós (Fejér m., 3. vk.), a Fejér Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás körzeti állatorvosa a független képviselők többségének nevében azt a kompromisszumos indítványt tette, hogy az Országgyűl és most ne szavazzon a törvénytervezetről. Deák Géza (Hajdú-Bihar m., 14. vk.), a Földesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnöke azt hangsúlyozta, hogy az elfogadásra váró választási törvényt olyannak kell tekinteni, amelyet a jelenlegi, átmeneti időszakban alkalmaznak. Ennek megfelelően javasolta, hogy 250-re növeljék az egyéni választókerületek számát, s 124 mandátum sorsa pedig országos lista alapján dőljön el. Juhász Ferenc (Budapest. 62. vk.), pártalkalmazott javasolta, hogy a képviselők számát tizenkettővel növeljék, s e tizenkét prszággyűlési képviselőt a nemzetiségi demokratikus szövetségek, valamint az egyházak tagjai közül az új parlament válassza meg alakuló ülésén. Z sigmond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapesti Galéria főigazgatója lényegében a listás választási rendszer mellett érvelt. Véleménye szerint ha ezt a módszert elvetné a parlament, akkor minden maradna a régiben, s ez azzal jánhatna, hogy fejlődésükben illetve politikai részvételükben akadályoztatnák a pártokat. Dr. Juhár János (Pest m., 24. vk.), pomázi körzeti orvos a képviselők felelősségét és a választókkal való szoros, állandó kapcsolat fontosságát hangsúlyozta. Koltai Imre (Pest m.. 28. vk.), a Cement- és Mészművek vezérigazgatója hangsúlyozta: a többpártrendszert deklaráló alkotmánymódosítással a parlament tudomásul vette, hogy a pártok a politikai érdekek kifejezői. A vita tanúságaként állapította meg, hogy helyes lett volna a parlamentet is bevonni a nemzeti kerékasztalnál folytatott tárgyalásokba. Dr. Sinkovics Mátyás (Budapest, 2. vk.), a Fővárosi János Kórház-Rendelőintézet főigazgató-főorvosa javasolta: az illetékes bizottságok a belügyminiszterrel, valamint a politikai egyeztető tárgyalásokon résztvevő szervezetek képviselőivel még most, a parlamenti ülésszak idején, de legkésőbb október végéig újból vitassák meg ezt a jó törvény-alapot, lássák el a megfelelő kiegészítésekkel, s tegyék lehetővé, hogy miélőbb elfogadhassa az Országgyűlés, Huszár István (országos lista) szerint a politikai differenciálódás folyamata még nem fejeződött be, s nem alakult ki hazánkban a kívánatos politikai egyensúly sem, Ebben a — megfogalmazása szerint — kegyetlen Az elnöklő Szűrös Mátyás — rövid időre megszakítva a felszólalások sorát — javaslatot tett az Országgyűlés munkájának ütemezésére. Ennek alapján a plénum úgy döntött, hogy még csütörtökön befejezi az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat vitáját. Péntek estig megtárgyalja a köztársasági elnök választásáról, a munkásőrség megszüntetéséről, az 1956-os népfelkeléssel összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvényjavaslatokat, az internáltak, valamint a kitelepített személyek sérelmeinek orvoslásáról szóló országgyűlési határozat-tervezetet, az 1956. október 23-a megünneplésére tett önálló képviselői indítványt, továbbá meghallgatja az állami tulajdonú, de az MSZMP és más társadalmi szervezetek kezelésében lévő vagyonról szóló pénzügyminiszteri tájékoztatót, végül megválasztja az országos választási bizottságot és egyéb személyi kérdésekben dönt. A következő ülésszak — Balogh András (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 22. vk.) javasiatát elfogadva — október 30-án kezdődik. Azon az ülésszakon határoz az Országgyűlés a köztársaságielnök-választás időpontjának kitűzéséről, megtárgyalja az Állami Számvevőszékre vonatkozó törvényjavaslatot. a népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozat-tervezetet, a földtörvény módosítását, különböző más indítványokat, valamint az interpellációkat és kérdéseket. (Mint ismeretes. a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos állásfoglalás is az október végi ülésszak napirendjén szerepel.) Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), a Magyar Televízió Szegedi Stúdiójának szerkesztő-riportere úgy ítélte meg, hogy a sarkalatos törvények legsarkalatosabbika a választási törvény, s ezt mutatja az a nagy vihar is, amelyet az előterjesztés kavart. Figyelmeztetett a veszélyre: ebben a viharban felborulhat az a konidőszakban igen nagy türelemre, önmérsékletre, 'bölcsességre és realitásérzékre van szükség, hogy elkerüljük a politikában a szétesettség állapotát, a gazdaságban az összeomlást. A törvénytervezet elfogadását javasolta, hozzátéve: a parlamentben kapjanak helyet a pártok fölé emelkedni képes társadalmi szervezetek, nemzeti és egyházi szervezetek képviselői is. Dr. Marx Gyula (Zala m., 2 .vk.), rendelőintézeti főorvos, a Magyar Demokrata Fórum közelmúltban megválasztott képviselője elsőként arra hívta fel a figyelmet. hogy a vita külső szemlélőjében könnyen az a benyomás alakulhat ki, mintha a többpártrendszer kialakulásával valamiféle nagy rossznak nézne elébe az ország. Aggályok hangzottak el azzal kapcsolatban is, bogy a választások során majd a pártok vezetői kerülnek a parlamentbe. Marx Gyula azonban megfordította ezt a kérdést: ,.nem az a természetes-e, hogy azok a főhivatású politikusok, akika pártok élén állnak, irányítsák az ország politikáját, és azok legyenek a par Iámén tben?” Schöner Alfréd (országos lista) főrabbi a törvényjavaslatot kiváló elméleti szakanyagnak minősítette, ám arra a kérdésre, hogy miként használható a gyakorlatban, nem tudott egyértelműen kedvezően válaszolni. Az előtte felszólaló Marx Gyulával vitatkozva arra hívta fel a figyelmét, hogy az egyháznak is megvannak a maguk sajátos, specifikus érdekei, amelyek igénylik a parlamenti képviseletet. szenzus, amely az elmúlt hónapok egyeztető tárgyalásai során társadalmi méretekben megteremtődött. Az általános vitában nem kértek többen szót, így a törvényjavaslatot részletes vitára bocsátották. Elsőként Zsidei Istvánné (Heves m., 5. vk.), a Mátravldéki Fémművek diszpécsere tett módosító indítványt. Javaslatának lényege, hogy a választókörzetekben két névjegyzéket állítsanak öszsze; az egyik az adott területen állandó lakhellyel, a másik az ideiglenes lakcímbejelentéssel rendelkezőket sorolja föl, Aki az utóbbi 'lakhelyén kíván élni választójogával, az töröltesse magát az állandó lakhelyen élők ívéről, s erről kérjen igazolást. Akinek pedig nincs állandó lakcímbejelentése, azt az ideiglenes lakhelyén vegyék nyilvántartásba, s ott szavazhasson. F illő Pál (Budapest, 18. vk.), konkrét módosító indítványt tett az egyéni, illetve területi listás választókerületek arányának megváltoztatására: eszerint 203 országgyűlési képviselőt az egyéni, 101-et pedig a területi választókerületekben listán választanának meg. Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.), Ráckeve körzeti állatorvosa kompromisszumos megoldásként ajánlotta, hogy mind az egyéni, mind pedig a területi választókerületekben megszerezhető képviselői helyek számát emeljék fel 172—172-re, az országos listán ennek megfelelően pedig csak 30 mandátumot lehessen szerezni. A választásról szóló törvénytervezet részletes vitájának végén Szűrös Mátyás a javaslatokat véleményezésre kiadta a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságnak. Az Országgyűlés ülésszakának csütörtöki munkanapja — amelyen Jakab Róbertné, Horváth Lajos és Szűrös Mátyás felváltva elnökölt — néhány perccel este 7 óra előtt befejeződött. A parlament pénteken, reggel 9 órakor várhatóan határozathozatallal folytatja munkáját, Szünetben Javaslat a munka ütemezésére
