Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-19 / 249. (248.) szám
1989. OKTÓBER 19. j^ÉSAP A kórház érdeke vagy az osztályvezetőké? — A hirdetésünkre két pályázat érkezett, amelyet egy bizottság bírált el, — tájékoztatott a tanácselnök. — Elterjedt a városban a találgatás, miszerint a bíráló bizottságban penne volt a városi főorvos is, aki egyben pályázott is az állásra. — Valóiban ibenme volt a bizottságban, de nem pályázta meg az iigazgatói állást. A kiírt feltételeknek egyébként, ő felélt volna meg a legjobban, de ő nem pályázott. — iÉs a két jelentkező? — Egyikük sem felelt meg az előírt feltételeknek. A szervezési szakvizsgával például — amelyhez ragaszkodtunk — egyikük sem rendelkezett. Ezután két lehetőségünk maradt: újra kiírjuk a pályázatot, vagy találunk más megoldást. Tíz éve ugyanis született egy vbhatározat, amelynek értelmiében a kőnháziigazgatói állást csak függetlenített igazgatóval léhet 'betölteni. A tanács végrehajtó bizottsága a napokban módosította az állásfoglalását, és elfogadta azt a lehetőséget, hogy — A szervezési vizsgához ragaszkodnak még? — Nem, hiszen itt már nem főfoglalkozású igazgatóra teszünk javaslatot, akinek a munkatársai elvégzik a szervezési, gazdasági tennivalókat. Azoknak a neveit, akiket az egészségügyi osztály alkalmasnak talál, a kórház osztályvezető főorvosai elé visszük, és ők fognák majd szavazni arról, hogy a jelöltek közül ki legyen az igazgató. — És mi lesz akkor, ha az osztályvezetők elutasítják a jelölteket? .Nem vagyok benne biztos ugyanis, hogy az osztályvezetők mindig az osztály véleményét képviselik. Akkor meg fogják kérdezni a többi orvost is?-— Elképzelhető, hogy megkérdezzük a főorvosokat is, ha osztályvezetői szinten nem születik döntés. Végső soron, ha ez a demokratikusabb megoldás nem hoz nem függetlenített igazgató is kerülhet a kórház élére. — Tehát például egy osztályvezető főorvos a kórházból, aki az igazgatói teendők ellátása mellett megmarad osztályvezető, gyógyító-operáló főorvosnak. — Igen, lehet ez a megoldás is. Az a tervünk, hogy megkérdezzük a kórház öszszes dolgozóját: kit látnának legszívesebben az igazgatói székben. — Hogyan történik majd ez a szavazás? — Az osztályokon és a szakszervezeti bizottságon keresztül kap mindenki egy papírost, amelyre rá kell írni annak a nevét, akit ő a legalkalmasabbnak tart. Aztán a papírt a borítékban kell visszaadni az osztályra vagy a szakszervezeti bizottságnak. A jelölés téhát titkosan, a jelölő nevének feltüntetése nélkül történik. Ezeket a javaslatokat aztán a tanács vb. egészségügyi osztálya minősíti. — Milyen követelményeknek? — A szakmai, emberig vezetői alkalmasságot nézzük. eredményt, újra kiírjük a pályázatot. Meg kell mondanom azonlban, hogy ez kedvezőtlenebb, hiszen a kórháznak az lenne az érdeke, ha minél hamarább kineveznék az igazgatót. — Korábban a tanács ragaszkodott ahhoz, hogy függetlenített igazgató legyen, ami majdnem egyenlő azzal, hogy ne ia kórházból kerüljön (ki. Miért változtatták meg a véleményüket? — Nem szükséges időtlen időkig élni a beidegződöitt módszerekkel, gyakorlattal. Léhet igazgatót kinevezni a kórházi dolgozók ellenére is, de nem okos dolog. Nagyon fontos, hogy az igazgatót a beosztottai segítsék. Ez a megoldás, hogy megkérdezzük az orvosokat, a nővéreket, és más dolgozóikat is; korszerűbb, demokratikusabb, mint a hagyományos pályázati módszer. Több olyan kórházról tudunk, ahol az igazgató nem függetlenített, hanem az egyik osztályt is vezeti, például a karcagi, a ceglédi kórházban, a szolnoki MÁV-kórházban — és nincs különösebb gond abból, hogy így oldották meg a vezetést. De gondolni kell arra is, hogy ha egy orvos pályázik a jászberényi kórház függetlenített igazgatói munkakörére, és néhány év múlva nem hosszabbítjuk meg a megbízását; mihez kezd azután? Ráadásul egy pályázat mindig zsákbamacska is: bárki, bárhonnan jelentkezhet. És hogy valójában kit is neveztünk ki, az majd két év múlva derül ki, amikor megismerjük a -rneszsziről érkezett igazgatót. Panaszok a kórházra — Mit vár a tanács az új igazgatótól? — Tartson rendet, fegyelmet, és megfelelően irányítsa a szakmai munkát. — A jelenlegi renddel nem elégedettek? — Most nehéz helyzetben van az intézmény. A dolgozók találgatják, hogy ki lesz az új vezető; nem jó, ha ez a bizonytalanság sokáig tart. — Akkor úgy kérdezem: nagyobb rendet, fegyelmet szeretnének a kórházban, mint amilyen tnost van? — Igen. Nem árulóik el titkot, ha azt mondom, a különböző lakossági fórumokon sok észrevétel, panasz hangzik el a kórházzal kapcsolatban. — Igaz, hogy az Orvosi Kamara területi szervezetének képviselői is jártak önnél ebben az ügyben? — Igen, és megkérdezték, hogy a tanács elképzelhetőnek tortja-e azt, hogy nem függetlenített igazgatóval tölti be az állást. Az az igazság, hogy az emberék között elterjedt egy nézet, miszerint, mindegy, hogy ki pályázik, úgyis a tanács dönt. Ez azért nem így van. Nemcsak a mi szempontjainkat vesszük figyelembe, hanem az Orvosi Kamara területi szervezetének a véleményét, és a kórházi dolgozók véleményét is. (Mint arról lapunkban is hírt adtunk, |az Orvosi Kamara jászberényi területi szervezete dr. Jakus Zoltánt, a kórház osztályvezető főorvosát javasolja igazgatónak). Paulina Éva Elfogadják-e az osztályvezetők? „Nyitott ház” az MSZP~ben A Jászberényi Kossuth Tsz-ben is Felére csökkent a tőkehúsgyártás Az utóbbi hetekben, hónapokban észrevehetően csökkent' a tökehúskínálat országszerte. Hasonló jelenség tapasztalható Jászberényiben is a nyár vége óta. Bujdosó József, a helybeli Kossuth Tsz főkönyvelője szerint azért, mert a regionális húsüzemek erősen csökkentették tőkehústermelésüket. Ez több okra vezethető viszsza. A táp- és takarmányárak emelkedése következtében az utóbbi évekre jelentősen csökkent a sertéstartás jövedelmezősége, ezért a háztáji gazdaságokban is leapadt az állomány, kevesebb jutott a felvásárlóknak. A közben megemelt felvásárlási árak ugyan kedveznek a sertéstartóknak, de a feldolgozók nem háríthatják tovább a költségeket a fogyasztókra, legalábbis a tőkehúsét nem, Ezért nem is törekszenek a tsz-húsüzemek a helyi igények kielégítésére, hanem állami vágóhidakra szállítják az élőállatokat, ahonnan exportra viszik a hazai boltokba kívánkozó alapanyagot. A Jászberényi Kossuth Tsz havi 800 sertés feldolgozására alkalmas húsüzemében is a felére csökkent a tőkehúskibocsájtás. Ezzel magyarázható, hogy gyengébb a kínálat a városban, a környékbeli községekben pedig még rosszabb az ellátás. A veszteséges húsüzem helyett a tsz inkább feldolgozott húskészítményeket (kolbászt, töltelékárukat) gyárt, amelyekre már nem vonatkozik az árstop, vagyis drágábban adhatók.- IP -Az MSZP Megyei Tájékoztatási Irodája és Szolnok Városi Szervezete az MSZP- székházban október 21-től hétköznapokon 20.00 óráig, szombaton 9.00—14.00 óráig minden érdeklődő ' számára politikai és kulturális programokat kínál. Lehetőséget teremt beszélgetésekre, vitára politikusokkal, közéleti emberekkel. Tájékoztatót -nyújt a párt jellegéről, programjáról, alapszabályáról. Ezeken a napokon lehetőség van a tagsági viszony megerősítésére, az MSZP-hez való csatlakozásra mindazok számára, akikhez lakóhelyén, munkahelyén nem jutnak el a párt szervezői. Kulturális programjaink között: — kiállítások, — minigaléria, — videoműsorok, — zenehallgatási lehetőség, — folyóirat-olvasás, — politikai casinó szerepelnek. Szombat délelőttönként családi programokkal várjuk az érdeklődőket. Etatizmus helyett józan liberalizáció Interjú dr. Kelemen Elemér művelődési miniszterhelyettessel Az etatizmus a központi állami hatalom kiterjesztésére, annak megerősítésére töreicszik. Közei negyven éven keresztül ez határozta meg művelődésünk, közoktatásunk helyzetét. A liberalizáció a korábbi állapotok megszüntetésére, a korlátok alóli felszabadulásra irányuló törekvés. A józanság? Ez jelen esetben azt jelenti, hogy liberalizálni szükséges, de csak ésszerű mértékig. Dr. Kelemen Elemér ilyen, a közoktatáspolitikát érintő kérdésekről beszélt a tegnapi tanácskozáson a törökszentmiklósi művelődési központban. A több mint kétórásra nyúlt tanácskozás után készséggel állt a Néplap rendelkezésére. — Abban egyetértünk, hogy a humán szféra elhanyagolását meg kell szüntetni. Mi ennek a módja? — Átfogó és valóságos reform végigvitele és modellilletve rendszerváltás. Fel kell számolni a maradékelv gyakorlatát. Lehet, hogy államtitkot árulok el, de az 1990-es költségvetési koncepció már tükrözni fogja elképzeléseinket. Ehhez alapvetően szükséges, hogy a belső alkuk, viták a nyilvánosság előtt folyjanak. A pénzügyi szemléletet máshogyan nem lehet legyőzni. Az iskolák degradálódtak az etatista állam disz-funkcionális hatásai miatt. Ezeket akartuk megszüntetni a 70- es évek végének átfogó tantervi reformjával, ami nem sikerült, mert az hamis ideológia alapján ugyanilyen emberideált és homogén szocialista társadalmat tételezett fel, s anyagi, szakmai feltételekkel sem bírt. A személyiségfejlesztés ma is fontos, de rájöttünk, hogy nemcsak a gyermeket nem lehet kiiktatni a pedagógiai gyakorlatból, hanem a pedagógust sem. A pedagógusok politikai és erkölcsi megtörettetéseinek véget keli vetni. Sajnos, a nyolcvanas években is hasonló hatás érvényesült, ennek magam is bűnrészese vagyok. Hiába jó az oktatási törvény, deklarált szándéka ellenére alig hagy helyet az önálló, helyi törekvéseknek. Tavaszra elkészül az új alaptanterv, igyekszünk felszámolni az eddigi anomáliákat, felzárkózni a nemzetközi gyakorlathoz. — Milyen esélyünk van erre? — 1988-ban 80 milliárd forintot kapott az oktatásügy, miközben a termelő szféra támogatására 240 milliárd jutott. Az esélyünk politikai harctól függ. Meg kell szerveznünk a kultúráért küzdők lobbyját. — Előadásában elhangzott, hogy a magyar iskolarendszer struktúrája tabutéma volt. Nem lehet megoldás az sem, hogy mindenkit egyaránt vezessünk be a társadalomba, az sem, hogy szelektív módon viszonyuljunk a -gyermekekhez, hiszen ez utóDbi diszkriminációhoz vezet. Ma mégis a minőségre törekvés került előtérbe. Részesülnek-e többlettámogatásban az újitó iskolák? — A differenciálás nagyon nehéz, senki sem tudja felvállalni. Képeztünk egy alapot a közoktatás fejlesztésére, erre lehet pályázni. Mivel ez 200 millió forint, igen sok tevékenységre ad lehetőséget. — A 60 százalékos béremelés bejelentése felborzolta a kedélyeket. Ha számolunk, akkor ez valójában jóval kevesebb, a társadalomban viszont pedagógusellenességet keltett. — Az infláció minden állampolgárt sújt. Nem vagyok matematikus, nem tudom a végső eredményt, csak azt, hogy maximálisan megtett lük, amit lehetett. — A végére engedjen meg két kérdést a közelmúlt híreivel kapcsolatban. Ausztriában nem váltottak be néhány valutacsekket, mert a magyar kiutazók a nevüket sem tudták aláírni, csak ikszelni akartak. Hogy állunk az analfabétizmussal? — Nem lehet megállapítani, hogy mennyien vannak. Statisztikáink szemérmesen hallgattak erről. Sokkal nagyobb problémának érzem a funkcionális analfabéták sokaságát, akik csak papíron rendelkeznek némi tudással. — Hatvan amerikai tanár érkezik Magyarországra a jövő tanévben. Jut belőlük Szolnokra is? — A kéttannyelvű gimnáziumba biztosan. — Köszönöm a beszélgetést. B. M. Évadnyitó hangverseny a Szolnoki Galériában Megérdemelt sikert arattak az előadóművészek Kedden este Zádori Mária és a Viirágih László vezette Ars Renáta Énekegyüttes koncertjével megkezdődött az Országos Filharmónia általi meghirdetett hangversenysorozat. A koncerten korabeli hangszereket megszólaltatva Szabó István, Stadler Vilmos és Szabó Zsolt működött közre. A hangversenyt hallgatva egy idő után nyilvánvalóvá vált a ma divatja szerint öltözött művészek azon szándéka, hogy nem külsőségekkel ('kosztümökkel, díszletekkel), hanem igen egyszerű jelzésekkel,: a zene által felidézett kor emberének gáláns mozdulataival mintegy keretbe foglalják aiz előadásszerű hangversenyt. Az együttes felállása, az előadók kisebb 'helyváltoztatása a színpadon, a művészeti vezető vezénylést helyettesítő mozdulatai — mind-mind azt a törekvést sugalták, hogy a hallott zenét az előadók a látványos-sáig eszközeivel is közelebb kívánják vinni a hallgatóhoz. A koncert műsorának oroszlánrészét Claudio Monteverdi művei tették ki. A zeneszerzőről Szabolcsi 'Bence ezt írja: „Rendkívüli egyéniség, aki központi kisugárzó hatással bírt, és aki eljött beteljesíteni az olasz barakk nagy nemzedékének álmait. A madrigálzenét ő emelte végső, alkonyi magaslatára. Szabad formateremtő, aki már a klasszikus szépségtörvény szigorú vértezetében szűr, rendez és kristályosít”. Az elsőként megszólaló Monteverdi-művet — egy részletet az Orfeo című operából — Zádori Mária adta elő az itt -még helyenként pontatlanul belépő hangszeres együttes kíséretével. (Ugyanez az együttes a későbbiekben bizonyította: nincs szüksége arra, hogy a kritikus mentségeket -keressen számára — a kezdeti bizonytalankodás egyetlen Oka itt még minden -bizonynyál a hangversenyterem szokatlan akusztikája volt). Ezután rendre következtek Monteverdi különböző előadói apparátusra írott -madrigáljai, canzonettái, recitativoi, melyeknek előadóit az elragadtatott közönség nagy tapssal jutalmazta. A szövegeket magyarra fordító Vdrágh László vagy az együttes valamelyik tagja mindannyiszor gondoskodott arról, hogy a hallgató tudja, miről szólnák a megszólaló művek. Monteverdi magas igénnyel válásztotta meg a megzenésítendő szövegeket; azok írói nem kisebb nagyságok voltak, mint Tasso, Rinuceini, Guarino vagy Strdggi. Azt már csak a hallgató ízlése döntheti el, hogy a legmagasabb igényeket is kielégítő előadásiban megszólaltatott műveket hogyan rangsorolja; mi tetszett jobban: a „Sfogava con le stelle”, vagy a pompás „S’andasse Amor a caccia”, vagy a szellemes „Bel pastor”, avagy inkább „A nimfa panasza”, melynek előadása kétségtelenül az est egyik fénypontját jelentette, vagy az utolsó műsorszám, az „Exul-ta figlia”. A koncert műsorának egyébként -is változatos voltát tovább gazdagították a XVI—XVII. századiban élt zeneszerzők: Melli, Piccinind, Casteilo és Kabsberger e korban nagy népszerűségnek örvendő, de ma már kuriózumnak számító hangszerekre írott műveinek a közreműködő vendégművészek ál'tal nyújtott virtuóz interpretációi. Megi nt csák a hallgató ízlése döntheti el, mi tetszett jobban: Szábó István játéka a theorbán vagy a lanton, ahogyan a rendkívüli módon szövevényes po-lifonszenkesztésű művek szólamait keltette életre, vagy Stadler Vilmos boszorkányos virtuozitása, amelylyel blockflőtéjén játszott. Igaz, hogy Szabó Zsolt ezen a hangversenyen nem játszott látványos főszerepet, de rendkívül biztos Ihangszerkezelésével, mellyel a különböző violákat megszólaltatta, kivívta a közönség elismerését.-Meglehet, hogy egy idő után az egyes zeneművek előadása elmosódik a halligató emlékezetében. Ami azonban 'biztosan nagyon sokáig megmarad, az a művészeti vezető, Virágh László bámulatos memóriája, aki az egész hangversenyt emlékezetből irányította, szavalta, énekelte, vagy vezényelte, esetenként hangszeres közreműködésével gazdagította mindvégig. Emlékezetes marad Zádori Mária rendkívüli finomsággal vagy erővel megszólaló, kifogástalan ének-technikát sejtető énekhangja; valamennyi énekes szép hangszíne és intonációs biztonsága, a 'közreműködők sokoldalúsága (énekesek, akik kitűnően játszanak hangszeren is — vagy hangszeresek, akik nagyszerűen énekelnek?). A szépszámú közönség elismerő tapsait az együttes ráadással: egy Monteverdicanzone előadásával köszönte meg. Szathmáry Judit Igazgató kerestetik Jászberényben Kórházigazgatót keresnek Jászberényben. A városi tanács végrehajtó bizottsága júniusban nem hosszabbította meg dr. Soós Jusztina kórházigazgatói megbízását. Ezután az Egészségügyi Közlönyben meghirdették az igazgatói állást. A pályázatok beküldési határideje szeptember végén lejárt. Mi les? a kórházzal, ki lesz az igazgató? — Ezzel a kérdéssel kerestem meg Búzás Sándort, a városi tanács elnökét. A vébé új döntése
