Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)
1989-10-19 / 249. (248.) szám
* Mozgásba lendült a törvényalkotás gépezete (Folytatás a 2. oldalról) de ezek nem lehetnek politikai pártok. Rámutatott, hogy e törvényjavaslat egyéb vonatkozásában nem szabályozza a párttagság tilalmát. Az alkotmány módosításáról elfogadott törvény az alkotmányibírákra és a bírákra vonatkozóan tartalmaz ilyen korlátozást. Sziigethy Dezső, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság előadója részleteiben és egészében elfogadásra ajánlotta a pártok működéséiről és gazdálkodásáról szóló törvényjavaslatot. Mint mondotta: a törvénytervezet lényege, hogy esélyegyenlőséget teremt a pártok között. A törvényjavaslathoz az ülésszak megkezdéséig az ifjúsági és sportbizottság nyújtott be módosító indítványt; javasolja, hogy pártszervezetek létrehozását és működését a törvény tiltsa meg a nevelési és oktatási intézményekben is. A tervezetben szereplő alternatívák közül a jogi bizottság egyhangú szavazással a munkahelyek depolitizálását támogatta. Ügy foglalt állást, hogy pártok csak a tulajdonukban álló, a párt rendeltetésszerű működéséhez szükséges ingatlanrészeket, helyiségeket és ingóságokat hasznosíthatják, díj ellenében. A jogi bizottság véleménye szerint a bíróságokon, az Országgyűlés hivatali szervezetéiben és az ügyészségeken a törvény hatálybalépésével egyidejűleg, az államigazgatási szerveknél ez év végéig, a fegyveres erőknél és a rendőrségen a jövő év végéig, az egyébb munkahelyeken az országgyűlési képviselő-választások előtt legalább 90 nappal kell megszüntetni a pártszervezeteket. A törvényjavaslat vitája Bódi János (Baranya m., 11. vk.), a Befemendi Cement- es Mészművek művezetője választói véleményét tolmácsolva szólt arról, hogy a lakosság szerint sakkal többet kellene foglalkozni a termelőmunkával, a gazdasággal. Az embereknek elegük van a politizálásból, úgy érzik, hogy a pártok az ő bőrükre egyezkednek. Mezey Károly (Szabolcs- Szatmár m., 18. vk.) a kisvárdai kórház osztályvezető főorvosa szerint meg kell teremteni a pártok esélyegyenlőségét. Bejelentette: a független képviselők csoportja egységesen a munkahelyi pártszerveződés ellen szavaz. Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár III. kerületi főkönyvtárának igazgatója a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának véleményét is tolmácsolva kijelentette: nem tartaná helyesnek, ha a pártok a munkahelyeken is működhetnének. Karvalits Ferenc (Zala m., 1. vk.) pártalkalmazott figyelmeztetett: amennyiben az Országgyűlés úgy dönt, hogy a pártok csak a tulajdonukban álló ingatlanrészeket hasznosíthatják, akkor a törvény azonnali hatálybalépése az eddigi kezelőt és a bérlőt is nehéz helyzetbe hozná. Az érvényes -bérleti szerződések felmondására általában hat hónap türelmi időt szokás megszabni. Szűcs Gyula (Szabolcs- Szatmár m., 16. vk.) a Népi Demokratikus Szövetség elnevezésű új párt véleményét is tolmácsolva — a jelenlegi helyzetben elfogadhatatlannak tartja, hogy bármely párt vagy mozgalom az álla^ mi költségvetésből nyújtott támogatásból finanszírozza annak elfogadásával valóban demokratikus országgá válik hazánk. Márton János kérte az Országgyűlést: ítélje el a nyilaskeresztes párt megnyilvánulását; hívja fel a belügyminisztert arra, hogy állapítsa meg, kit terhel a felelősség ezért — akkor is, ha a gyűlölködő iromány szerzői komolyan veszik gyilkos céljaikat, s akkor is, ha provokációról van szó —, s járjon el az elkövetőkkel szemben. Kállai Ferenc (országos lista) színművész egyetértve a többpártrendszerrel, képviselőtársait némi meditációra biztatta annak működését illetően. Ügy vélte: a mai politikai ki mit tudban a pártok nem rendelkeznek olyan programmal, vagy legalábbis nem ismeretesek ilyenek, amelyek az emberek életét jobbá tennék. Az általános vitában újabb képviselő már nem kért szót ezért az Országgyűlés szavazással úgy döntött, hogy részletes vitára bocsátja a törvénytervezetet. Ennek során Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) a MÁV mozdonyvezetője megkérdezte az igazságügyminisztertől, hogy munkahelyi kollektívák alapíthatnak-e pártot, pártokat. Az igazságügy-miniszter válasza akárcsak részbeni működését is. Tevékenységük fedezete csupán a tagdíjból, illetve a nyereségérdekeltségben működő gazdasági egységek támogatásából eredhet. Külföldről sem fogadhatnak el hozzájárulást. Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) nyugalmazott vezérőrnagy megkérdezte az igazságügyminisztert: mi indokolja, hogy a fegyveres erőknél és a rendőrségnél a pártszervezeteket csak 1990. december 31-ig bezárólag kell megszüntetni? Dr. Debreczeni József (Bács-Kiskun m., 3. vk.) gimnáziumi tanár — reagálva Bódi János felszólalására — rámutatott: a pártok működése a demokratikus politizálásnak a legmagasabb szintű, megkerülhetetlen eszköze. Mint mondotta: nem lehet egyszerre demokráciát akarni és a pártokat nem szeretni. Albert Béláné dr. (Hajdú- Bihar m., 8. vk.), a HNF nyugalmazott megyei titkára úgy vélekedett, hogy a pártok ott működjenek, ahol szükség van rájuk; ezt döntse el az, aki a pártnak tagja akar lenni. Kifejtette: minden párt, szövetség, mozgalom tartsa el magát, állami költségvetési támogatásra semelyik ne tartson igényt. Kovács László (Pest m.. 20. vk.), a Dunai Kőolajipari Vállalat műszakvezetője is amellett volt, hogy a pártok munkahelyen ne működhessenek, illetve a fegyveres erők és a rendőrség hivatásos állományú tagjai pártok országos és területi szerveiben tisztséget ne tölthessenek be. Márton János (országos lista), a Magyar Néppárt ügyvezető elnöke a sarkalatosnak nevezett törvénytervezetről úgy vélekedett, hogy Mivel több felszólaló nem volt, Jakab Róbertné a soros elnök lezárta a vitát. Felkérte a módosításokat benyújtó képviselőket, továbbá a parlament jogi, igazgatási reg szervezetéhez igazodó, központi irányítású pártszervezetek. Lakóterületi munkájuk beindításához időre és a megfelelő módszerek megtalálására van szükség. Ráköltségvetési támogatását megkérdőjelező véleményere reagálva azt hangoztatta a miniszter, hogy a poiitiKai pártok — amint a módosított alkotmány is megfogalmazza — a politikai akarat kialakításának résztvevői, s ez nemcsak a párttagokra, hanem a politikai rendszer többi szereplőjére is hatással van. Hangsúlyozta, hogy a többpártrendszer elismerése annak elismerését is jelenti egyúttal, hogy erre a mechanizmusra a politikai életnek és az állaimszervezet működésének szüksége van. Ez viszont azt jelenti — mutatott rá —, hogy megfelelő anyagi támogatásban kell részesíteni a pártokat, annál is inkább, mert a jog sokféle gazdasági tevékenységüket korlátozza, annak érdekében, hogy ne juthassanak meg nem engedhető jövedelmekhez. Az anyagi lehetőségek világos körülhatárolása, az állami források felhasználása tiszta helyzetet teremthet, és biztosítja a pártoknak azon politikai feladataik megoldását, amelyekre az államszervezet épül — mondotta Kulcsár Kálmán, a javaslat elutasítását indítványozva. A továbbiakban utalt arra, hogy a pénzügyminiszter még a .parlament mostani ülésszakán ismerteti a kormánynak a pártvagyonnal kapcsolatos álláspontját, és tájékoztatást ad intézkedési szándékairól. Kovács László módosító javaslata kapcsán — a képviselő a pártok munkahelyről történő kivonulásának a politikai megállapodástól eltérő ütemét és határidejét indítványozta — Kulcsár Kálmán arra figyelmeztette az Országgyűlést, hogy a megállapodásoktól való indokolatlan eltérés komoly politikai következményekkel járhat. Az illetékes bizottság állásfoglalásával is egyetértve a miniszter ezért ellenezte a javaslatot. Szűcs Gyula a pártok külföldi támogatásának tilalmát szorgalmazta, ám a miniszter szerint a képviselő indítványa kivihetetlen, ugyanakkor a szükséges tiltást a külföldről származó állami támogatás esetén a törvény szövege .tartalmazza. Kulcsár Kálmán befejezésül arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a belügyminiszterrel történt megbeszélés értelmében a Márton Jáhos által ismertetett nyilaspárti megnyilatkozást kivizsgálják, s amennyiben ez még az ülésszak ideje alatt eredményre vezet, arról, tájékoztatják a képviselőket. Mindehhez mint politikai jelenségekkel foglalkozó kutató hozzáfűzte még: ha a gyűlölködés a társadalomban bármilyen irányiban elindul, az megállíthatatlan, s ennek veszélyei megfontodandók. Hiányoztak a képviselők Kulcsár Kálmán beszél az Országgyűlésen és igazságügyi bizottságát és az igazságügyminisztert, hogy a szünetben foglaljanak állást az indítványokkal, javaslatokkal kapcsolatban. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter válaszolt ‘ a törvényjavaslat vitájában elhangzottakra. Dauda Sándor kérdésére, hogy megtiltható-e munkahelyi pártszervezetek létrehozása, azt felelte: a törvényjavaslat a nemzetközi egyezmények szellemében bizonyos korlátokat állít e törekvés elé. Hangoztatta, hogy a jelenlegi helyzetben, amikor egy nagyon erős szervezettel rendelkező politikai párt már működik a munkahelyeken, akkor aligha beszélhetünk esélyegyenlőségről, és mások jogainak sértetlenségéről. Hangsúlyozta, hogy e kérdés szabályozását a tervezetben előterjesztett módon véli helyesnek. Sebők János kérdésére felelve — a hadseregbeli pártszervezetek megszüntetésének jövő év végi határidejét indokolva — kifejtette, hogy ezek a hadsemutatott: nem szabad megfeledkezni a függetlenített beosztású tisztek áthelyezéséről sem. Bódi Jánosnak a pártok Az Országgyűlésnek minősített szavazással kellett volna döntenie a pártok működéséről, gjazdálkod ásóról szóló törvényjavaslatról. Az alko'tmányerejű törvényről azonban .csak csütörtökön szavaznak, mivel a határozathozatal idején már sok képviselő hiányzott a teremből. Bár 279-en jelen voltak, s ez elegendő is lett volna a kétharmados többséghez, mégis a jelenlévők nagyobb része egyetértett Fodor István (Pest m.s 15. vk.), .halasztási javaslatával. A parlament tegnapi munkanapja — amelyen Fodor István és Jakab Róbertné felváltva elnökölt — ezzel véget ért. Ma tehát a határozathozatallal, majd az alkotmánybíróságról szóló. törvényjavaslat tárgyalásával folytatódik az Országgyűlés munkája. Hutter Csaba, Kulcsár Kálmán, Kárpáti Fe*e ne, Pozsgay Imre és Németh Miklós az ülésteremben (MTI — Telefotó: E, Várkonyi Péter) A módosított alkotmányról röviden „Magyarország köztársaság" — rögzíti a' népfelség elvéből kiindulva az alkotmány módosított szövege, amelyet nagy többséggel tegnap fogadott el az Országgyűlés. Ugyancsak ezen elvet íoglailja jogszabályiba az a rendelkezés, amely szerint a Magyar Köztársaságiban minden hatalom a népé. Az egypártrendszerből a többpártrendszerbe, a pártállamból a jogállamba való békés politikai átmenet a korábbi alaptörvény lényeges módosítását igényelte, ami sokaik szerint jelentősebb változást eredményezett, mint hoz majd a leendő új alkotmány. Az új alaptörvény szabályozási elveit — mint ismeretes — a parlament márciusban fogadta el, s a mostani módosítás már ennek szellemében történt. A leglényegesebb változások az általános rendelkezéseket érintették. A most elfogadott módosítás kiiktatása az alkotmányból az államszocializmusra, a marxista—leninista párt vezető szerepére utaló rendelkezéseket. s deklarálja: a Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam, amelyben a polgári demokrácia és a demokratikus szocializmus értékei egyaránt érvényesülnek. Az alkotmány értelmében meg kell teremteni a parlamentáris demokrácia követelményeinek megfelelő, folyamatosan működő Országgyűlést, valamint — az ed-, digi kollektív államfői testű- * lettel szemben — az egyszemélyi államfő és a parlamentnek felelős kormány intézményei feltételeit. Biztosítani kell az igazságszolgáltatás pártatlan, minden politikai befolyástól mentes működését. Ezzel összhangban rendelkezik a demokráciát garantáló új intézmények — az alkotmánybíróság, az államipolgári jogok országgyűlési biztosai és az Állami Számvevőszék — felállításáról. Az immár sokadszor, ám ezúttal átfogóan módosított alaptörvény a demokratikus hatalomgyakorlással összeegyeztethetetlennek minősít minden erőszakos, egyeduralmi törekvést: tiltja a hatalom erőszakos megszerzésére és kizárólagos birtoklására" irányuló magatartást. Mivel a társadalmi-politikai változások meghaladták azt a nézetet, hogy a munkásosztály marxista—leninista pártjának vezető szerepét alkotmányosan rögzíteni kell, így ezentúl a többpártrendszer jogi kereteit jelöli ki az alkotmány. Ezzel összefüggésben indokolttá vált. hogy a pártok és az állam szétválasztását az alaptörvény rögzítse: a pártok nem gyakorolhatnak közvetlenül közhatalmat. nem irányíthatnak semmiféle állami szervet. A szuverén Magyar Köztársaság tiszteletben tartja más államok függetlenségét, elutasítja a háborút, mint a nemzetek közötti viták megoldásának eszközét. Ugyancsak az általános rendelkezések szabályozzák a jogalkotás rendjét. Ezek között szerepelnek a piacgazdasággal, a tulajdonformákkal, a család védelmével, az emberi lét természeti feltételeivel foglalkozó passzusok is. A gazdasági modellváltáshoz tartozóan egyenrangúnak nyilvánítja a köztulajdont és a magántulajdont. rögzíti a versenysemlegesség elvét, s támogatja a vállalkozás jogát és a versenyszabadságát. Az alkotmány értelmében tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes és feltétlen. valamint azonnali kártalanítás mellett lehet. Politikai értelemben jelentős, hogy a fiatalok helyzetére külön is felhívja a figyelmet a jogszabály, rögzítve. hogy a Magyar Köztársaság különös gondot fordít az ifjúság létbiztonságára, oktatására és nevelésére, védelmezi az ifjúság érdekeit. Az alkotmány újraszabályozta a Minisztertanács feladatait, kiegészítette annak hatáskörét. A nemzetközi egyezmények szellemében újszerűén fogalmazta meg az alapvető jogokat és kötelezettségeket: a szabad mozgás és tartózkodási hely megválasztásának jogát, a jó hírnévhez, a magánlakás sérthetetlenségéhez. valamint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, a , lelkiismeret, a vallás, a véleménynyilvánítás szabadságát, a szabad gyülekezés jogát, a nemek közötti egyenlőséget, az anyák külön védelmét, a gyermekek jogát, a kisebbségvédelmet, az állampolgárság jogát. Ez utóbbival kapcsolatban újdonságként vezette be, hogy a helyi tanácsok tagjainak választásakor a Magyarországon tartósan letelepedett. de nem magyar állampolgárok is rendelkeznek választójoggal. A jogok közé tartozik még a szakszervezetek alakításához, a pihenéshez való jog. az élet, a testi épség és az egészség védelme, a művelődéshez való jog. Az alkotmány összességében szakít az emberi állampolgári jogok és kötelezettségek eddigi merev szembeállításával. A módosítás visszaállította — az 1946. évi I. törvényben szabályozott alkotmányos alapintézményként — a köztársasági elnöki tisztséget.
