Néplap, 1989. október (40. évfolyam, 233-259. szám)

1989-10-18 / 247. szám

1989. OKTÓBER 18. j^ÉPtAP A sarkalatos törvényekről dönt az Országgyűlés A Szolnok megyei képviselők csoportja az ülésteremben (Folytatás a 2. oldalról) Dr. Kereszti Csaba (Haj­­dú-Bihar m., 4. vik.), a Haj­­dú-Bihar megyei főügyész szükségesnek tartotta, hogy az alkotmány elé egy olyan preambul'umot szerkessze­nek, amelyben rögzítik a legfontosabb elveket. Java­solta, hogy a parlament ne csak megállapítsa a költség­­vetést és annak végrehajtá­sát, hanem egyúttal állapít­sa meg először az államház­tartás mérlegét, majd hagy­ja jóvá a költségvetést és annak végrehajtását. tározó szerepét — gondolva a jövőbeni külföldi elidege­nítésekre. Sasvári József (Komárom m., 8. vlk.), a Dorogi Szén- . bányák Vállalat gépészeti szakosztályvezetője kifogá­solta, hogy az alapvető jo­gokat még rendkívüli álla­pot, szükségállapot, vagy ve­szélyhelyzet idején sem lehet korlátozni vagy felfüggesz­teni. Kárpáti András (Pest m., 22. vk.), a Pest Megyei Mű­anyagipari Vállalat igazgató­­helyettese úgy vélekedett, hogy a pártok számára a Feszült figyelem Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.) jogtanácsos kifejtet­te: köztársasági elnököt csak a nemzet egésze választhat. Amennyiben a képviselők a köztársasági elnök Ország­­gyűlés általi 'választása mel­lett kötelezik el magukat, hibát követnek el — mon­dotta, hozzátéve, hogy az ál­lampolgárok jelentős több­sége közvetlen, általános, titkos szavazással képzeli el a választást. Szabó Kálmán (Budapest. 36. vk.), a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem tanára kiegészítő javaslatá­nak lényege az volt: az al­kotmányban biztosítani kell az országhatárokon belüli földek, erdők, természeti kincseik tulajdonviszonyai­ban a nemzeti jelleg megha­közhatalom gyakorlását til­tó kitétel olyan deklaratív kijelentés, amely nem illik a jogi jelleg erősítését célul tűző tervezet szövegébe. Kézzelfoghatóbb garanciát nyújtana az a megfogalma­zás, hogy a pártok és a köz­hatalom szétválasztása érde­kében törvény határozza meg azokat a tisztségéket és közhivatalokat, amelyeket pártok tagjai, illetőleg tiszt­ségviselői nem tölthetnek be. Dr. Péterfy Réka (Buda­pest, 58. vk.), a Budapest Fővárosi Tanács István Kór­ház-Rendelőintézetének cso­portvezető főorvosa a köz­társaságielnök-választásá­val kapcsolatos véleményét kifejtve rámutatott: jelen­leg ha a nép közvetlenül választaná meg a parlamenti képviselőket és a köztársasá­gi elnököt akkor kétpólusú hatalom jönne létre. Rámutatott: számára sóik­kal megnyugtatóbb lenne az eredeti megoldás, hogy a nép által választott ország­­gyűlési képviselők válasz- - szák meg a köztársasági el­nököt. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bi­­har m., 13. vk.), a Tiszántú­li Gázszolgáltató Vállalat vezérigazgatója szerint a jö­vőben el kellene kerülni azt a gyakorlatot, hogy a politi­kai érdekegyeztetések nyo­mán született megállapodá­sok szöveghűék legyenek. Csak elvi megállapodásokra kellene. korlátozódniuk e megbeszéléseknek, ha ezt a résztvevő felék egyébként elfogadják. Raffa y Ernő (Csongrád m.), a József Attila Tudo­mányegyetem adjunktusa nagy horderejű adkotmáirfp'­­módosító indítványt tett. Ja­vasolta: kerüljön be a Ma­gyar Köztársasáig leendő alkotmányába, hogy az or­szág területén idegen ihad­­seregék, illetve idegen kül­földi politikai tanácsadók nem tartózkodhatnak. Több felszólaló nem lévén, az alkotmánymódosítás fe­letti részletes vita befejező­dött. A soros elnök bejelen­tette: a módosító és kiegészí­tő javaslatokat kiadja véle­ményezésre a jogi, igazgatá­si és igazsiágügyi bizottság­nak, amely a munkanap vé­geztével ülést tart. Már e napirendi pont vi­táját nem érintve Hámori Csába (országos lista) beje­lentette a Magyar Szocialista Párt országgyűlési csoport­jának megalakulását. Mint mondotta: a csoportba vár­ják mindazokat a képviselő­ket, akik egyetértenek az MSZP célkitűzéseivel, de természetesen nem számíta­nák azokra, akik továbbra sem képesek szakítani ál­­lamszooialista felfogásukkal. Ezzel a keddi ülésnap, amelyen felváltva Szűrös Mátyás, Jákaib Róbertné és Horváth Lajos elnökölt — véget ért. Király Zoltán lemond köztársasági elnöki jelöltségéről Király Zoltán — akit a Szociáldemokrata Párt sze­gedi szervezete jelölt köztár­sasági elnöknek — nem kí­ván részt venni az elnökje­löltségért folytatott küzde­lemben, mert a Parlament­ben tegnap elmondott, az SZDSZ aláírásgyűjtő kam­pányát kritizáló észrevételei­ért többen azzal vádolták, hogy felszólalását mór a vá­lasztási jelölésre készülve mondta el. Király Zoltán az Országgyűlés tegnapi mun­kanapjának végén az MTI munkatársának elmondta: veszni hagyja az elnökjelölt­séget, de vállalnia kell ezt á döntésit, hogy a jövőben ilyen vád ne érhesse, ne próbálják meg így lejáratni. Király Zoltán mindazon­által nem zárta ki, hogy in­duljon az elnökválasztási küzdelemben, ha legalább százezer aláírás (tehát a szükségesnek kétszerese) összegyűlik, s így javasolják köztársasági elnöknek. A képviselő hangoztatta: par­lamenti rnegnyi Ivánul ás aival eddig, s ezután sem szolgált hatalmi érdekeket, tisztes­ségtelen módszerekkel nem igyekezett nyomást gyako­rolni az emberekre, a tár­sadalomra, a parlamentre. Az ellenzékiség számára azt jelenti, hogy minden ellen van, amit elfogadhatatlan­nak tart. Mindig ügyekkel kötelezte el magát, s az nem jelenti az ellenzék kiszolgá­lását. Miként fogalmazott, külö­nösebben nem foglalkoztat­ja, hogy az ellenzék körében megváltozik-e róla a véle­mény a mostani felszólalá­sát követően, mint ahogyan azzal sem törődött sokat, hogy az MS/5MP-'ben miként vélekedtek róla. Megyei tanács vb-ülés Tiszafüreden Rohamosan nő a Tisza-tó idegenforgalma Szervezeti módosítások a megye egészségügyi ellátásában Jól prosperál a Tisza-tó idegenforgalma, mégha adódnak is nehézségek, az „Alföld Balatonja” egyre több vendéget fogad, öt év alatt például három és fél­szeresére nőtt az idelátoga­tóik száma, a vendégéjsza­káké pedig csaknem ötszö­rösére — állapítja meg az a jelentés, amely a Tisza-tó Szolnok megyei területének idegenforgalmi fejlesztésé­ről, fejlődéséről készült, s amelyet többek között na­­piirtendjéire tűz|vie tegnapi ülésén megvitatott a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága. S tekintettel a tárgyra, ülését ez alkalom­­mail az üdülőkörzet köz­pontjában, a széipen városi­asodó Tiszafüreden tartotta. Az utóbbi évek beruházásai­nak következtéiben jelentős a külföldiek, főképp a nyugati országokból érkező pihenni vágyók száma, 1988-ban már majdnem elérte a tízezret. Különösen érzékletes az elő­relépés Tiszafüred térségé­ben, ahol az idén augusztus­sal bezárólag mintegy 45 százalékkal növékedett az idegenek forgalma, s ebiben része van ampaik is, hogy a szolgáltatások köre a ter­málvizes fürdőzéssel bővült, a gyógyító víz tovább nö­velte a térség vonzerejét. Természetesen gond is akad bőven, a jelentés is hangsú­lyozza: mindenképpen emel­ni szükséges a kereskedelmi és vendégláitóiipari szolgál­tatások színvonalát. S ügyel­ni kell rá, hogy a modem körülmények kialakítása ne zavarja meg a természet nyugalmát, a táj csábító ro­mantikáját. Ugyancsak napirenden sze­repelt ezen a kihelyezett vlb-ülésen a megyei egészség­ügyi integrációs rendszer fe­lülvizsgálata, azaz annak testületi mérlegelése, hogy a talán túlzottan is gdiganto­­mániás elképzelések meny­nyiben állták ki az élet pró­báját, s melyek a rendszer­nek azok a vadhajtásai, amelyeket szükségszerűen le kell nyesegetni. A vb ál­­lásitfoglalt,, hogy mindenkép­pen növelni 'kell a tanácsok felelősségét, egyben jogait is a lakosság egészségügyi alapellátásában, amelyet a túlzott központosítás nem­csak megnehezített olykor, de többletköltséget is „ered­ményezett”. Olyan szerveze­ti változtatásokra van szük­ség, amelyekkel a lakossági alapellátást szolgáló szerve­zetek egyértelműen az adott település tanácsaihoz 'kerül­nek, s csupán a szakmai fel­ügyelet gyakorlása marad a központi egészségügyi intéz­mények kezében. A betege­sen túlhajtott centralizációt tehát váltsa fel egy egészsé­gesebb decentralizáció. Határozatot fogadott el a végrehajtó bizottság a Szig­ligeti Színház rekonstrukció­jának tárgyában is; döntött óbban, hogy a hosszabb időt igényibe vevő kétütemű fel­újítás helyett a korszerűsítés egy ütemben történjék, s fnár 1991-re befejeződjenek a mintegy 450 milliós felújí­tási munkálatok, amelyeket a zágrábi illetőségű INGRA Vállalat végez, minthogy ő nyújtotta be a legkedvezőbb ajánlatot a kiírt pályázatra. A napokban fontos állásfog­lalás is született: a felújí­tásra felajánlott vállalati összegek közérdekű kötele­zettségnek minősülnek, így adókedvezmény alá esnek, leírhatók a mindenkori adó­alapból. Jelentés hangzott el ezen a tegnapi -ülésen a „Kelet-magyarországi Tüzép Vállalat Szolnok megyei te­vékenységéről is, s foglalko­zott a testület a megyei ta­nács új osztályainak szer­vezeti és működési kérdései­vel. Megyénkben is bemutatkozott az MSZP Megalakult az Építőipari Szervezetek Egyesülése (Folytatás az 1. oldalról) osztották a feladatokat. Így jött az ötlet, hogy kellene egy olyan szervezet, ame­lyik a kapacitásokat össze­hangolja. S ez egy laza tár­sasági formában 1980 janu­árjában létrejött, és mű­ködni kezdett. Semmiféle jogi szabályozás nem tör­tént, hanem kölcsönös egyetértéssel alakította meg a GT-t 17- vagy 18 gondol­kodó szervezet. Eleinte elég nehezen ment a dolog, az­után a 80-as évek közepén kezdett lendületet venni ez a fajta tevékenység. Koor­dinálták, rendbetették a személy- és áruszállítást, tervszerűbb lett az anyag­­gazdálkodás. Együttműködés alakult ki a gazdálkodó szervezetek között a beton­­acélgyártásban, a beton, a habarcs előállításában, a ka­vicsfuvarozásban. — Véleménye szerint mi­ért tartja fontosnak a részt­vevő 21 vállalat ezt az együttműködést ? — Azért mert már a ko­rábbiakban is bebizonyítot­tuk, hogy nem kell külön mindén vállalatnak nagy apparátust foglalkoztatni, hogy például megoldja a‘ munkások szállítását, vagy hogy ne kelljen százfelé szaladgálniuk a szükséges alapanyagok után. Hisz az egyesülésen belül egy iroda koordinálja az igényeket s szükség szerint megrendeli, beszerzi, sőt a helyszínre szállítja a kért anyagokat. Mondhatnám úgy is, hogy kényelmesebbé, nyűgöd tab­­bá, pontosabbá válhat így a munkánk. Nem valamiféle összeszövetkezésről van szó, annak érdekében, hogy ki­szorítsuk a többi céget a pi­acról, hanem a tagvállalatok saját gazdasági boldogulá­suk érdekében működtetik azt az egyesülést, amely 1990 január elsején kezdi meg munkáját. — n, t. — (Folytatás az 1. oldalról) alakulásáról és célkitűzései­ről. Egy mondatba sűrítve ilyen vélemények hangzottak el: „A demokratikus erők gyarapodtak ezáltal”, „Együttműködés lehet a mindennapok politikájá­ban”. S mindegyikük szán­dékát kifejezően: „Tisztessé­ges politikai folyamat ala­kuljon ki”. v Ez az utóbbi mondat a tegnapi eszmecsere értelme­ként és céljaként is felfogha­tó. A résztvevők ugyanis egyetértettek abban, hogy or­szágosan az egész társadalom számára kedvezőtlen politi-A Magyar Szocialista Párt megőrzője a történelmileg időtálló szociáldemokrata és kommunista értékeknek. En­nek szellemében Szó took megyében külsőségeiben is szakítani Ikíván a korábbi pártái lám-berendezkedés ki­üresedett, túlideologizált, többnyire sematikusan alkal­mazott jelképeivel. Helyén­valónak Ítéli meg, hogy a különböző szintű önkor­mányzatok — a szakemberek véleményére alapozva és a lakosság egyetértő támoga­tásának ismeretéiben — jo­gosítványaikkal élve vizs­gálják felül azokat a művé­szeti alkotásokat, .jelképeiket, amelyek köztereinket, intéz­ményeinket díszítik, a me­gye, a városok, a falvak, az itt élő emberek társadalom­­építő munkáját szimbolizál­ják. Csak olyan jelképeket, köztéri szobraikat tart hite­lesnek, és olyan új alkotások létrehozását, megvalósítását támogatja, amelyek a kegye­let, az emberi lét sorsikér­­déseit, a társadalomépítést, kai folyamatok kezdete is ta­pasztalható, ezért ha a vá­lasztási harcban vagy az élet egyéb területein politikai el­lenfeleknek is tekintik egy­mást, csak tisztességes esz­közöket alkalmazva, a békés átmenetért munkálkodnak. A főleg az MSZP belső életére, a- pártszervezés kez­detére vonatkozó kérdések megválaszolásában részt vett Madaras László is. Az eszmecsere végén átadták a pártok, mozgalmak képvise­lőinek a tudósításunkhoz mellékelt felhívást, kérve őket, hogy vezetőségeikkel vitassák azt meg, és vála­szoljanak rá. a munka, az élet értékeit, jelképeit és szimbólumait művészi módon fejezik ki. E munka nem lehet kam­pányszerű, érzelem- és ke­­gyeletsértő. Az MSZP természetesnek tartja, hogy nemzeti ünnepe­ink 'és emlókezéseiinlk is a társadalmi tudat .mindenkori állapotának megfelelő új tartalmat kapnak. Vallja, hogy csak a magyar nép ér­zelemvilága által befogadot­­tan válnak maradandó ün­neppé a történelmi esemé­nyek, évfordulók. Így októ­ber 23. napja a nemzeti meg­békélés napja legyen, amikor az 1956-os népfelkelés áldo­zataira emlékezhetünk, mert minden halott nemzetünk vérvesztesége. A Magyar Szocialista Párt Szolnok Megyei Pártszerve­zési Koordinációs Tanácsa Szolnok megyéiben együtt kí­ván emlékezni ezen a napon mindazokkal, akik hasonló­an gondolkodnak. Szolnok, 1989. október 16, Az MSZP Szolnok Megyei Pártszervezési Koordinációs Tanácsa közleménye a nemzeti emléknapról és a jelképekről

Next

/
Thumbnails
Contents