Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-12 / 216. szám
I Ara: 4.30 Ft. XL. évf. 216. sz. 1989. szeptember 12., kedd AZ MSZMP SZOLNOK MEGYEI LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága szeptember 12-éré, keddre összehívta a Központi Bizottság ülését. A testület javasolja, hogy a Központi Bizottság hallgasson meg tájékoztatót a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokról, vitassa meg a kongresz- szusi beszámoló téziseit, a párt programnyilatkozatáról és alapszabályáról szóló előterjesztést, valamint a kongresszussal összefüggő szervezeti kérdéseket. A Központi Bizottság napirendjére kerül a világgazdasági nyitássá; és az Európa-politikával összefüggő MSZMP-stratégia, az 1989. évi gazdasági folyamatokról szóló tájékoztató, továbbá a gazdaságpolitika 1990. évi programjának irányelveire vonatkozó javaslat. A testület kialakítja álláspontját a szövetkezeti mozgalomról. Mentesítő járatok a nyugati határra Délutánig 4500 német menekült hagyta el az országot A kormány döntésének megfelelően hétfőn 0.00 órakor életbe lépett az az intézkedés, amely lehetővé teszi, hogy a Magyarországon tartózkodó és hazatérni nem kívánó NDK-állampolgárok távozzanak bármely befogadó országba. Hegyeshalomnál és Sopronnál már az első órák rendkívül mozgalmasak voltak. A hegyeshalmi közúti határátkelő helyen az óriási parkoló már éjfél előtt megtelt menekülőkkel, akik előtt pontosan éjfélkor megnyílt a határ. Hajnalban sokszázan lépték át a határvonalat Ausztria irányába. Az átkelés gyors volt. A magyar határőrök mindössze a személyazonosságot igazoló okmányokat ellenőrizték. Osztrák oldalon alaposabb volt a kontroll, de azután autóbuszokkal, személygépkocsikkal haladéktalanul gondoskodtak a továbbutazta tásról. Bár a forgalom mérete a hegyeshalmit és a sopronit nem érte el, de a többi magyar—osztrák átkelőhelyen, így Rábafüzesnél, Búcsúnál és Kőszegnél is már éjféltájban feltűntek a menekülők első csoportjai. A Budapest—Győr—Hegyeshalom útvonalon közlekedő Liszt Ferenc Eurocity nemzetközi gyorsvonat hétfőn mentesítő járattal indult, s azon ugyancsak NDK-ból érkezettek utaztak közvetlenül az NSZK-ba. A vonatra Győrött és Hegyeshalomnál is szép számmal szálltak fel azok, akik nem gépkocsival érkeztek a helyszínre. Az osztrák államvasutak két, 12—12 kocsiból álló szerelvénye is átlépte Hegyeshalomnál a határt és még hétfőn hajnalban megérkezett a zánkai vasútállomásra, valamint Budapestre. Ezek a szerelvények a nap i(Folytatás a 2. oldalon) A magyar kormány döntése értelmében szeptember 11-e 0.00 órától kinyitották a határt az NDK-bóI kivándorolni szándékozók, s hazánkban tartózkodók előtt. A német kocsisor a sorompó felnyitására vár (MTI Telefotó: E. Várkonyi Péter) Politikai egyeztető tárgyalások Még ne rendelkezzék új törvény a címerről Németh Miklós és Agnelli megbeszélése Németh Miklós, a Minisz- tanács elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta Giovanni Agnellit, a Fiat elnökét. A megbeszélésen jelen volt Joseph Ni'tti, az Olasz Köztársaság budapesti nagykövete. 50. évforduló Emlékülés Keszthelyen Fél évszázaddal ezelőtti eseményeket idéztek fel hétfőn Keszthelyen: szeptember 21-én lesz ugyanis 50 esztendeje, hogy Magyarország megnyitotta határát a fasiszta Németország által legázolt Lengyelországból érkező menekülitek előtt. Az ebből az alkalomból tartott emlékülésen a Balaton környéki, elsősorban a Keszthelyen és közelében létesített menekülttáborok történetét tekintették át. Magyarország német megszállásáig, 1944. március 19- ig a táborok lakói kulturális, egészségügyi és szociális autonómiát élvezték. Ezt követően — mivel a lengyel emigráció vezetőit letartóztatták, a menekültek segélyezését pedig felfüggesztették — a többség illegalitásban;, magyar családoknál rejtőzve várta ki a háború végét. így több magyar és lengyel család között máig tartó barátság alakult ki. Újra itthon Hazatért Magyarországra és Jászberényben telepedett le Hamzg Dezső Ákos festőművész. — A másfél milliós példány- számú Sao Pauló-i újság egész oldalas cikkben köszönt el tőle. — Az absztrakt festészet lényegét akarja tisztázni. — Megszeretné írni 1944 tragikus őszének néhány, szamunkra ismeretlen epizódját. (A művész ha- zatelepedéséről szóló Írásunk az 5. oldalon) A Tiszaburai Lenin Tsz gyümölcsösében 40 hektáron termelnek szilvát, melynek megkezdték a szedését. A gyorsabb betakarítás érdekében diákokat is alkalmaznak. A leszedett termést a gyöngyösi hűtőház vásárolja fel a termelők szerint elfogadható áron. Képünkön a szilvát szállítójárműre rakják a tsz dolgozói (Fotó: Mészáros) Az első félévben 21 százalékkal több állami beruházás Az állami szektoriban, az első félévben 97,5 milliárd forintot beruháztak, ez 21 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakában teljesített beruházások ösz- szegét — ez derült ki az Állami Fejlesztési Intézet jelentéséből. Az állami szektor 1989. évi beruházásainak színvonalát a népgazdasági terv 286—289 milliárd forintban határozta meg; évközben a tervet módosították, ezek szerint a beruházások összege 284—287 milliárd forintot ér el az év végéig. A központi nagyberuházások ráfordításait egész évre a tervmódosítás 11,1 milliárd forintban jelölte meg, az év első felében ebből 6,1 milliárd forintot költöttek el népgazdasági szinten. Áz összeg négyötödét — 5,1 milliárd forintot — két jelentős fejlesztésre, a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer felfüggesztés alá nem eső munkálataira, valamint a Paiksi Atomerőmű I. ütemének folytatására és bővítésére fordították. A fennmaradó egyötödből főleg az észak— déli metró építését, valamint a mecseki kokszolható szén kiter|melésénék fejlesztését, a Mecseki Ércbányászati Vállalat beruházásait, a Budavári Palota építkezéseit finanszírozták. A nagyberuházásokra fordított összegből az Állami Fejlesztési Intézet a bősnagymarosi vízlépcsővel kapcsolatos munkának csak a felfüggesztés alá nem erő részeire teljesített befizetéseket. A Paks1 Atomerőmű I-e üteménél a legfontosabb beruházások az erőmű biztonságát növelték, em'l- lett befejeződött az erőmű irányító központjának, valamint a szimulátor központnak a kivitelezése. A metró észak—déli szakaszának pénzügyi lehetőségeit évközben némileg csökkentették, de még így is jól haladnak a Forgács utcai, a Gyöngyösi úti állomás munkálatai. A metrószakasz 1990-re történő forgalomba állításához még ez évben mintegy 1,9 milliárd forint pénzügyi fedezetre lenne szükség, a nagyberuházás forrásai azonban csak másfél milliárd forint összegűek. A fővállalkozó a mintegy 400 millió forintos hiányt bankhitel felvételével akarja áthidalni. A központi célcsoportos népgazdasági beruházásokra 9 milliárd forintot fordítottak az év első felében. A pénzügyi teljesítés alapján az elmúlt évhez viszonyítva legdinamikusabban a villa- mosenergiaipar, az úthálózat, a Magyar Posta beruházásai haladták. Jelentősen — mintegy 20 százalékkal — csökkenje tték. viistont a (Folytatás a 3. oldalon) Az alkotmány módosításával összefüggő vitás kérdésekről folytatódtak hétfőn a Parlamentben a középszintű politikai egyeztető tárgyalások. Az MSZMP delegációját Pozsgay Imre, az Ellenzéki Kerékasztalét Horn Gábor, a Harmadik Oldalét Nagy Imre vezette. A tanácskozáson az elnöki tisztet Gál holtán (MSZMP) töltötte he. Somogyvári István (MSZMP) beszámolt arról: ihétfőn délelőtt a szakértők megállapodtak, hogy az alkotmány ne rendelkezzék az új címerről, hanem alkotmányerejű törvényt alkossanak erről. Ha ez még a jelenlegi parlament működésének idejében történne meg, akkor népszavazás döntene a címerről. Továbbra sincs konszenzus abban, hogy az alkotmányban deklarálják-e a köztulajdon kitüntetett szerepét. Az MSZMP és az EKA delegációja a szektorsemlegesség elvéből kiindulva ezt nem tartja szükségesnek, a Harmadik Oldal azonban ragaszkodik a köztulajdon kitüntetett szerepének rög- •téséhez az alkotmányban. . megbeszélésen a Harmak Oldal ígéretet tett, hogy köztulajdon kitüntetett szerepe mellett érvelő anyagot a következő megbeszélésre beterjeszti vitaalapként. Konszenzus van kialakulóban a felek között a Honvédelmi Tanács felállításának kérdésében. Rendikívüli állapot idején ez a testület döntene a fegyveres erők és a rendőrség külföldi ’ vagy országon belüli alkalmazásáról, valamint a külön törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről. A felek egyetértenek abban, hogy a Honvédelmi Tanácsban a következők kapjanak helyet: a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a kormány elnöke és tagjai, a parlamentben képviselt pártok egy-egy tagja, illetve a katonai vezetés képviselői, köztük a Magyar Néphadsereg vezérkari főnöke. Az elképzelések szerint a Honvédelmi Tanács gyakorolja a rendkívüli állapot idején az Országgyűlés által rá átruházott jogokat, a köztársasági elnök és a Miniszter- tanács jogait. A Honvédelmi Tanács létrehozásában teljes a konszenzus az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal között. A Harmadik Oldal is csupán a testület felállításának módjában, illetve elnevezésében képvisel eltérő véleményt. Továbbra sincs előrehaladás az alkotmánybíróság felállításának kérdésében, bár a hétfői megbeszélésen történt a megegyezés irányába mutató lépés. Somogyvári István az MSZMP álláspontját ismertetve hangsúlyozta, hogy már az átmenet időszakában szükségesnek tartják e bírói testület létrehozását. Ezt azzal indokolja az MSZMP, hogy minden jogállamban szükség van az alkotmányt védő független bíróságra. Erre a jelenlegi bírósági szervezet nem alkalmas. A Legfelsőbb Bíróság sem, mert ahol ez a testület látja el az alkot(Folytatás a 2. oldalon) A kunhegyesi Fa- és Vasipari Kisszövetkezet harminc új típusú, tetszetős hírlappavilont készít a Magyar Posta megrendelésére. Ez a munka közel 6 millió forint bevételt jelent a kisszövetkezetnek Fotó; Mészáros
