Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-01 / 207. szám
10 1989. SZEPTEMBER 1 MtBMP Összefoglaló megállapítások KSH-jelentés 1989.1. félévéről Szolnok megye iparában 1989.1. félévében 29,5 milliárd Ft termelési értéket hoztak létre, melynek 29,3 %-a a gép-, 27,6 %-a az élelmiszer- és 19,9 %-a a könnyűiparból származott. Stagnáló ipari termelés Az ipari termelés volumene lényegében stagnált/),2 %-kal csökkent/. Ezen belül a fontosabb ágazatok közül az építőanyag- és az élelmiszeripar jelentősen -17,8 illetve 19,9 %-kal - emelte termelését, a többi ágazatban 2,8-16,2 %- os visszaesés volt A szélsőségek mérséklődtek ugyan, de a gazdálkodó szervezetek között továbbra is erőteljesen differenciált a termelés-változás. A korábbi évek tendenciáival szemben a termelés volumene és részaránya a megyei székhelyű gazdálkodóknál bővült, a települt iparban pedig visszaesés tapasztalható. Az élőmunka termelékenysége 1,8 %-kal javult, ennél azonban nagyobb mértékben, 4,4 %-kal emelkedett a fizikai foglalkozásúak egy teljesített munkaórára jutó teljesítménye. Az iparban foglalkoztatottak száma 54,1 ezer fő volt, 2,0 %-kal mérséklődött egy év alatt, ezen belül azonban a szellemi foglalkozásúak létszáma valamelyest gyarapodott. Az iparban foglalkoztatottak nettó keresete az első félévben átlagosan 8709 Ft volt, egy év alatt 14,9 %-kal emelkedett. A megyei székhelyű gazdálkodók az első félévben 37 milliárd Ft árbevételt realizáltak, mely folyó áron 4,7 %-kal több, összehasonlítható áron azonban 2,8 %-kal kevesebb az előző év azonos időszakáénál. Az export részaránya egy év alatt 3,1 %-ponttal, 16,4 %-ra növekedett, értéke 20,7, mennyisége 5,4 %-kal bővült. Ezen belül a nem rubel elszámolású kivitel aránya és értéke növekedett, a rubel elszámolásúé csökkent. A tiszta megyei iparból 6,7 milliárd Ft értékű áru került külföldre, néhány fontosabb megyei termék piacképessége és értékesítési ára is javult. Egymilliárdnyi átadott építmény A megyei székhelyű kivitelező építőipar az I. félév végén egész évre vonatkozóan 1,9 milliárd Ft értékű szerződéses állománnyal rendelkezett, melynek 16,9 %-a fenntartási jellegű munka volt. Az építési-szerelési tevékenység értéke az I. félévben elérte a 926 millió Ft-ot, mely összehasonlítható áron 2,1 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit és 44,4 %-a az éves szerződéses állománynak. Ezen belül a fenntartási-felújítási munkák hányada 15,1 %-ot tett ki. Az építés-szerelés volumene a szövetkezeteknél jelentősen, 24,2 %-kal nőtt, míg a vállalatoknál 2,1 %-kal mérséklődött. A munkatermelékenység ösz- szességében 5,7 %-kal, ezen belül a vállalatoknál 2,7, a szövetkezeA foglalkoztatottak száma 4,8 ezer fő volt, 3,4 %-kal kevesebb az egy évvel korábbinál, a csökkenés kizárólag a vállalatoknál történt. A foglalkoztatottak átlagos havi nettó keresete az első félévben 6763 Ftvolt, 17,6 %-kal több, mint 1988 hasonló időszakában. Az első félévben átadott 50 építmény értéke 1,1 milliárd Ft volt, 21,0 %-kal több az egy évvel korábbinál. A félév folyamán 93 db, 1,2 milliárd Ft értékű létesítmény építését kezdték meg; az időszak végén 133 db, összesen 3,4 milliárd forint értékű építmény állt kivitelezés alatt. Az első félév során 129 db, az egy évvel korábbinál 16 %-kal több lakást adtak át, míg 723 kivitelezése a félév végén folyamatban Mezőgazdasági rekordok A megye mezőgazdasági területéből 1989-ben 387,2 ezer hektár volt a szántóterület részesedése, ezen belül a gabonaféléket 55,9 %- on termelték. A megye mezőgazdasági nagyüzemei - a kedvező időjárásnnak köszönhetően - július végére végeztek a nyáriak betakarításával. A nagyüzemi táblákról a búza 5,3, az őszi árpa 5,1, a tavaszi árpa pedig 4,6 tonnás - rekordnak mondható - termésátlaggal került a magtárakba. Július végéig a learatott terület 70 %-án elvégezték a szalmalehúzást és 50 %-án a tarlóhántást is. Az ősziek közül kukoricából és cukorrépából kedvező, napraforgóból közepes, míg rizsből rossz a terméskilátás. A kertészeti kultúrák jól fejlődnek. Gyümölcsfélék közül a cseresznyéből, a meggyből, a kajsziból kiugróan magas termésátlaggal szüreteltek. A korábbi évek tendenciáinak megfelelően csökkent az állatállomány. A mezőgazdasági nagyüzemek szarvasmarhából 1, sertésből 2, juhból 10, tyúkfélékből pedig 20,7 %-kal kevesebbet tartottak 1989. június 30-án, mint egy évvel korábban. Az értékesítés az állománylétszámnak megfelelően a tehéntej kivételével visszaesett. Kevesebb a mezőgazdasági nagyüzemben foglalkoztatottak száma az egy évvel ezelőttinél. Az állami gazdaságokban 4,5, a mező- gazdasági termelőszövetkezetekben 5,3 %-kal csökkent a létszám. A nettó átlagkeresetnövekedés egy év alatt 14,2 illetve 9,9 % volt az előző sorrend szerint. Kevesebb beruházással A megyei székhelyű szervezetek 1989.1. félévében 3,9 milliárd Ft-ot fordítottak beruházásokra, folyó áron 14,2 %-kal kevesebbet a bázisidőszakiénál. Az anyagiműszaki összetételt tekintve a belföldi gépbeszerzés 19,3 %-kal növekedett, a nem rubel elszámolásból beszerzett gépeké azonban majdnem felére csökkent. Döntési jogkörönként az összes teljesítés egyharmadát célcsoportos, csaknem 60 %-át pedig vállalati fejlesztéseknél használták fel. 1989.1. félévében 23 db jelentősebb, 5 millió Ft feletti beruházás kivitelezése kezdődött meg, költségelőirányzatuk 1,6 milliárd Ft. A gazdálkodók pénzügyi helyzete egy év alatt - az MNB-től kapott információk szerint - számottevően romlott. A saját források mérséklődtek, emelkedtek a kielégítetlen hiteligények, hosszabbodott a fizetési futamidő, növekedett a'fizetésképtelenség. Mindezek ellenére egyetlen megyei gazdálkodó sem került fel a rosszul fizetők listájára. A megfigyelt anyagi ágakban 1989.1. félévében 121 ezer főt foglalkoztattak, 3,1 %-kal kevesebbet, mint az előző év hasonló időszakában. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak átlagos létszáma 3,6 %-kal, a szellemi dolgozóké 1,3 %-kal fogyott. A megye foglalkoztatási helyzete az elmúlt időszakban lényegesen nem módosult, viszont a pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségei az egy évvel korábbi állapothoz képest romlottak. A lakosság központi forrásból származó bevétele az 1988.1. félévit 21,8 %-kal haladta meg és megközelítette a 10,7 milliárd Ft- ot. Továbbra is meghatározó a munka/tagsági/ viszonyból és a mezőgazdasági termelőszövetkezetektől származó bevételek aránya, bár részesedésük az elmúlt időszaki 63,9 %-ról 60,3 %-ra módosult. A lakossági takarékbetétek állománya 1989. június 30-án 9,3 milliárd Ft volt, amely 5,7 %-kal magasabb az 1988. félév végi állom- mánynál, de 2,1 %-kal elmarad az 1988. december 31-i értéktől. A lakossági hitelek állománya 1989. június 30-án - az egy évvel korábbi állapothoz képest 12,5 %- kai növekedve - meghaladta a 13,2 milliárd Ft-ot. A közép- és rövidlejáratú hiteleké egy év alatt 39,6, a hosszúlejáratúaké 10,0 %-kal emelkedett. Az első félévben 486, az egy évvel korábbbinál 45,9 %-kal több lakás épült fel, elsősorban az előző évről áthúzódó befejezések miatt. Meghatározó, 94,7 %-os volt a magánerős lakásépítés aránya. Az év első hat hónapjában az egy évvel korábbinál 118-cal kevesebb lakás szűnt meg. A megye lakásállománya 3$9-cel gyarapodott. Növekvő forgalom a kereskedelemben A megye kiskereskedelme 1989.1. félévben 13,9 milliárd Ft értékő forgalmat bonyolított le, amely fogyasztói folyó áron 19,1, változatlan áron 1,9 %-kal több, mint egy esztendővel korábban. A jelentős - átlagosan 16,9 %-os - áremelkedés a vendéglátásnál és a ruházati termékeknél számottevő volumencsökkenéssel járt együtt, ugyanakkor élelmiszerekből és élvezeti cikkekből, valamint a vegyes iparcikkekből jelentősen nőtt az eladott áruk mennyisége. Az állami és szövetkezeti kiskereskedelem 1989. június 30-i zárókészlete - gyógyszerek nélkül - 2,A milliárd Ft volt, folyó áron 15,7 % kai haladta meg az elmúlt év I. fél évit. 1989. június 30-án a megye kis kereskedelmi üzleteinek 23,3 %-í korszerű üzemeltetési módbar üzemelt. A szerződéses boltok éí vendéglátóegyeségek száma 76, il letve 303, míg a jövede lemérdekeltségűeké 138 és 31 volt A foglalkoztatottak száma eg) év alatt 2,6 %-kal csökkent, a tel jes munkaidőben dolgozók hav nettó átlagkeresete 5766 Ft-ot tét ki és egy év alatt 18,9 %-kal nőtt. A mezőgazdaság rekord termésátlagokat ért el. Képünkön vetőmaggal töltik a gépeket a Kunhegyes! Kunság Népe Tsz földjén A megyei székhelyű gazdálkodóknál növekedett a termelés. Képünkön a kisújszállása Kunszöv Kisszövetkezet munkásnői. Amegye idegenforgalmának fogadási feltételei tovább javultak. A kereskedelmi szálláshelyek befogadóképessége /9809/ 23,8 %-kal bővült. A vizsgált időszakban 48 ezer vendég, 282 ezer vendégéjszakát töltött el a szálláshelyeken. Egy vendég átlagosan 5,9 napot tartózkodott itt, az egy évvel korábbi 5,3 nappal szemben. Az eltelt hat hónapban a megye egészségügyi és szociális ellátásában számottevő változások nen\ történtek. A félév során a megfigyelt anyagi ágakban foglalkoztatottak 6,5 %-a volt táppénzen, ez az arány 0,7 %-ponttal haladta meg az egy évvel korábbit. 1988.1. félévében naponta átlagosan 8100 fő, egy évvel később közel 9000 fő volt beteg. Az egy dolgozóra jutó táppénzes napok száma az előző év hasonló időszakához viszonyítva 13,5 %-kal emelkedett és némileg megközelítette a 12-t. A félév során a megye közútjain 337 közlekedési baleset történt, melyek során 472-en sérültek meg. A halálesetek száma 18,2 %-kal csökkent, de ezzel szemben jelentősen nőtt mind a súlyosan /21,4 %-kal/, mind a könnyen /24,8 %- kai/ sérültek száma. Az 1988/89-es tanévben a megyében 7446 diák fejezte be általános iskolai tanulmányait. Az általános iskolát befejezők 49,7 %-a szakmunkásképzőben vagy szakiskolában, 32,0 %-a szakközépiskolában, 15,7 %-uk gimnáziumban kívánta tanulmányait folytatni. Átirányítások következtében a jelentkezőknél kevesebben nyertek felvételt a szakközépiskolákba és többen a gimnáziumokba. A szakmunkásképző iskolákba a felvetteknél közel 26 %-kal többen jelentkeztek, ennek ellenére hiányszakmákra a tervezett létszám háromnegyedét tudták beiskolázni. A gazdasági fejlődés főbb adatai 1987 1988 1989 Megnevezés I. félév az előző év Ipar 1. félévének %-ában A termelés 87 101,9 103,4 99,8 A foglalkoztatottak száma 99,1 98,8 98,0 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 102,8 Az értékesítés összesen b/ 104, 7101,8 folyó áron 97,3 108,4 104,7 összehasonlítható áron Ezen belül: a külkereskedelmi célú 104,9 97,3 97,2 értékesítés /folyó áron/ Az értékesítés bányászat nélkül 102,8 127,3 120,7 /folyó áron/ Kivitelező építőipar b/ 105,8 116,0 107,1 A saját épltósi-szer. munkák értéke 90,9 109,0 102,1 Az összes foglalkoztatottak száma Az egy foglalkoztatottra jutó saját 97,4 93,5 96,6 épftési-szerelési munka értéke 93,3 116,6 105,7 Mezőgazdasági termékek értékesítése Vágómarha t 103,6 96,2 87,8 Vágósertés t 106,7 91,5 99,1 Baromfi t 104,7 103,4 75,2 Tehéntej, 1000 I 105,4 Pénz- és áruforgalom A lakosság pénzbevételei a fontosabb 103,7 102,0 forrásokból összesen a Ezen belül: * 107,8 121,8 munka /tagsági/ viszonyból d110,7 118,2 mezőgazdasági termelőszövetkezetekből 101,3 104,4 kisüzemi vállalkozásokból54,2 84,6 felvásárlásból99,3 123,4 kis- és magánvállalkozásokból104,4 157,9 társadalombiztosítási87147,4 134,2 szociális137,5 190,9 egyéb Kiskereskedelmi eladási forgalom “ 110,7 139,5 fogyasztói folyó áron Ezen belül: 107,3 112,1 119,1 bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek 106,8 107,1 118,6 vendéglátás 102,4 109,4 105,6 ruházati cikkek 103,2 108,1 105,5 vegyes iparcikkek Kiskereskedelmi eladási forgalom 110,0 116,8 125,4 összehasonlítható áron 101,6 95,6 101,9 a/ Terméksorok alapján, b/ Székhely szerinti adatok, cl Az MNB előzetes, nem teljeskörű adatai alapján, d/ Nem tartalmazza a mezőgazda- sági termelőszövetkezetből, kisüzemi vállalkozásokból származó jövedelmeket, e/ Táppénz és nyugdíj kifizetés nélkül.
