Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-01 / 207. szám

8 MSépuh 1989. SZEPTEMBER 1 Hervad már ligetünk ■■■ A vénasszonyok nyarának aranyos fényében még nyíl­nak az utolsó rózsák. A zöldségesben száradnak, bámulnák a levelek. Kezdő­dik a kert „kitakarítása”. Minden „hulladéknak” örül most a biokertész. A sárga­répa zöldje, a káposztalevél, a hervadt virágok és a gyomnövények mind értékes komposztalapanyagok. Ér­demes mindet összegyűjteni, felaprítani és rétegezve a komposzt kazlakra tenni. A rétegek közé — állati trágya hiányában — szórjunk sza­ruforgácsot, csontlisztet. A speciális érlelő-, illetve ol­tószerek forgalomba kerü­léséig ezekkel is gyorsíthat­juk a lebontási folyamatot. Hulladékból tápanyag A jól fölaprított anyagot — amit egy aprítógép (Schredder) előre „megrá­gott” már — hamar lebont­ják a talajélőlények. A há­zilag készült „hőkomposztá- lóból” 6—8 hét múlva már lapátolhatja is a kertész a durva, barna mulcskom- posztot. A saját készítésű komposzt különösen gazdag tápanyagban, talajélőlé­nyekben. A mulcskomposztot ősszel a letisztított ágyásokra és a fák tányérjába hordjuk. Így lezárul a körfolyamat: sa­ját növényzetének hulladé­kaiból kapja vissza a talaj a tápanyagokat. Annak te­hát, aki minden kerti hulla­dékot visszajuttat kertjének szerves körforgásába, csak azt kell pótolnia, amit a be­takarított, learatott növé­nyekkel elvon. Ezt a célt különösen jól szolgálja a Szuperkomposzt. Növényi és állati anyagok­ból áll, a talajt a legfonto­sabb tápanyagokkal — szer­vesen kötött formában — látja el. A Cofuna és a gi­lisztahumusz talajmikroor­ganizmusokat is tartalmaz; ezek segítik a televény ki­alakulását a talajban. Jövő tavaszra a virágokat Az előrelátó kertbarát szeptemberben szerzi be vi­rághagymáit. Minél koráb­ban kerülnek a földbe a hagymák, annál erőteljeseb­ben gyökeresednek. A fák tányérjába legjobb nárci­szokat ültetni, esetleg ala­csony, botanikai tulipáno­kat. A tavasz hírnökeként sokáig pompáznak ugyan­azon a helyen. Szerencsére a hagymákat a pocok is el­kerüli. A magas tulipánokat leg­jobb külön ágyúsba ültet­ni. Az olyan apró hagymá­sokat, mint a hóvirág, a tél­temető, a gyöngyike, a kró­kusz, inkább cserjék alá célszerű telepíteni. A fák tányérjába dugga- tott fokhagymát később bát­ran takarhatjuk mulccsal, nem fészkel bele télen az egér. — A cickány a kertész barátja — Ezeket a fura, hosszú or­rú „egereket” jellegzetes szagukról is felismerhetjük. Egy nap alatt annyi súlyú csigát, rovart és lárvát esz­nek, amennyit a saját tes­tük nyom. Kíméljük őket! Összeállította: Rónai Erzsébet A JÖVŐ NEMZEDÉKÉÉRT A drogfogyasztás tünetei és felismerése A drogfogyasztás rendszeres ismétlődését narkomániának vagy toxikomániának nevezzük. Olyan hangulatot, kedély- és tudatállapotot befolyásoló szerek használatáról van szó, amelyek ugyanakkor károsítják a szervezetet. Előző írásomban kifejtet­tem, hogy az egyes devian­ciaformák kialakulásában rizikótényezőként szerepel a személyiségzavar, de ép­pen olyan fontos tényező a deviáns viselkedés megta­nulása is. Rövidebb, hosz- szabb tanulási folyamatról van szó pl. a drogbetegnek a révületbe kerülést kell megtanulnia. A bűnözésnél a tanulás kérdése mindenki számára nyilvánvaló tény. A családi környezeten kívül a fiatalok csoportjai képe­zik a tanulási terepet, amely fontos pszichológiai szük­ségleteket elégít ki, mint pl. az elfogadás, a támasznyúj­tás, a szeretet stb., de ugyanakkor itt nyílik alka­lom azonosulás és utánzás révén rátanulni az önpusz­títás különböző formáira: az alkohol-, a drogfogyasztás­ra, az öngyilkosságra. A kábítószerek használata azonban — a drog erősségé­vel párhuzamosan — előbb- utóbb megszokáshoz és füg­gőséghez vezet. A szerek ká­rosító hatásai hamar szem­betűnővé válnak. Légzőszer­vi, idegrendszeri, máj-, ve- sebántalmak rövid időn be­lül kialakulnak. A drogél­vezet nem nyilvánosság előtt zajlik, ezért a kiskorú drog- fogyasztását különösen a kezdeti időszakban nehéz felismerni. Fogyás, fejfájás, szédülés, ájulás az általános tünetek. Ennél sajátosabbak a fakó-sápadt arcszín, kéz­remegés, izzadás, elmosódó 'beszéd, réveteg tekintet, a szem kötőhártyájának gyul­ladása, szájzug berepedés. E két utóbbi inkább a szipó- zásra jellemző tünet. Pszichés zavarok, jellem­beli elváltozások is bekö­vetkeznek: félelem, szoron­gás, kedélyhullámzás, túlér­zékenység, bizalmatlanság, fáradékonyság, érdektelen­ség alakul ki vagy fokozó­dik. Az iskolai teljesítmény hirtelen romlik. Pesszimiz­mus, flegmatikus életfelfo­gás, közöny, dacos magatar­tás a felnőttekkel szemben, korábbi kapcsolatok, barát­ságok felbomlása szintén megfigyelhető. A megelőzés szempontjá­ból ma az iskola nevelő te­vékenysége megnőtt, mivel a felnőtté válás folyamatá­ban a szülői ház szerepe lé­nyegesen csökkent. Érthető tehát, hogy az önpusztítás, önsorsrontás jelenségével szemben a szülőn túl a pe­dagógusok tehetnének a leg­többet. Mindenkinek tisztán kellene látni, hogy a káros szenvedélyeket fel lehet — fel kell — váltani a társa­dalom szempontjából érté­kes szenvedélyekkel. A pedagógusnak fel kell figyelnie a gyermek koráb­bi jelzéseire, amelyek közül az elhúzódó dacreakció, az öncélúvá vált szembehe- lyezkedés a szülőkkel, a ta­nárokkal, a társadalom ál­tal elfogadott szabályokkal korán megmutatkozik. Megfontolandó a szülők­nek, mint modellnek, a ma­gatartása, mely túlzott nyugtatok, alkohol, fekete­kávé egymásutáni, vagy együttes fogyasztásában gyakran megnyilvánul. Még akkor is felfigyel a gyermek ezekre, ha a szülő nem tu­datos, kábítóhatás céljából, hanem feszültségoldás vagy élénkítés során fogyasztja naponta többször. A társadalmi beilleszke­dési zavarok megelőzésére kell fektetni a hangsúlyt, ez gazdaságos és eredményes lehetne, szemben a kiala­kult deviancia terápiájával, ami hosszadalmas, bonyo­lult és drága. Megoldás a szocializációs folyamat erő­sítése és javítása lenne. En­nek első intézményes meg­oldási lehetősége, hogy a még nem teljesen kibonta­kozó gyermekkori személyi­ségzavart minél korábban ismerjék fel a tanárok. Té­mánk szempontjából veszé­lyeztetett gyermekekkel és családjaikkal pedig kiemel­ten foglalkozzanak. Popper Péter pszichológus és munkacsoportja a gyer­mekkori beilleszkedési za­varok korai felismerésére előrejelzési skálát állított össze. A skála prognosztikai (előrejelző) értéke a 75 szá­zalékos tehát a személyiség- zavarok 3/4-ét ki lehet szűr­ni. A skálában szereplő kérdéseket súlypontozták — kérdéscsoportonként 1- től 5-ig. A kérdésekre ka­pott pontokat összesítik egy viszonylag egyszerű számí­tás alapján, majd táblázat­ból leolvasható a deviáns fejlődés valószínűsége. A kérdésekre a család is­merete birtokában a peda­gógus választ tud adni. Korábbi gondolatmene­tünkből következik, hogy a személyiségzavar korai — úgy 10—11 éves kor táján történő felismerése és meg­felelő korrigálása minden­féle devianciatípus megelő­zését szolgálja. dr. Parádi Levente Fotótáska - saját kezűleg A vérbeli fo­tóamatőr számára nem elég a fény­képezőgép. Több­nyire magával visz egyéb kiegé­szítő felszerelése­ket: objektíveket, szűrőket, fény­mérőt, tartalék­filmeket, stb. Mindezeket leg­jobb táskában vinni, amit ma­gunk is elkészít­hetünk bőrből vagy jó minőségű műbőrből. A táska megfe­lelő méreteinek meghatározása után először pró­basablont készí­tünk rajzlapból, s e sablon szerint vágjuk ki az egyes alkatrészeket. A táska alja két részből van összevarrva (a-ábra). A négy függőleges fal egy da­rab csíkból (1) készül, míg a fenék (2) téglalap alakú. A munkát az la és lb szélek­nek gépi összevarrásával kezdjük. Megtörténik azon­ban, hogy az összevarrott fenék nem fér bele a csík kerületébe, tehát először a fenekét (2) kell az le szél­hez varrni úgy, hogy a szé­leket a c-ábrán látható mó­don rakjuk össze. Az la és lb széleknek a fenék sarkán kell összeérniük. Csak most — a szövetfelesleg levágá­sa után — varrjuk össze az la és lb oldalakat, hogy megkapjuk a d-ábrán lát­ható dobozformát. (Az ösz- szes alkatrészt úgy varrjuk készítjük el, mint az alsó részt. A méreteket úgy vá­lasztjuk meg, hogy a fedél (6) pontosan simuljon az ol­dalak (1) kerületéhez (i-áb- ra). Az ugyancsak bőrből megvarrott szíj (7) díszítő­szegeccsel (8) van a táska oldalához rögzítve. A kiegé­szítő szíjjal (9) a felfelé tolható fedél (6) rögzíthető, ahogyan a j-ábra mutatja. Bányai Katalin Szabadidőben Ötletes kereskedő 1 2 3 4 1 5 6 7 8 9 10 11 12 7ä ■ 14 ■ 7T~ le .. Ü 17 |■ 18 9 19 ■ 2Ö 2Í 22 22 ' ■ 2* 25 28 □ 28 ' 1 ___ 29 30 31 32“ ■ ■ 34 35 36 37 pr”" 40 ■ 41 TT“ 43 u 45“ 47 49 i 50 51 sT“ ■ 53 ___ □ 55 56 □ ■ 57 58 56 ■ 60 ■ 61 52 63 ■ Jü 64 ■ ■ 65 ee 67 ■ 58 ' 8« ■ 70 c □ □ Egy párizsi könyvkereskedő ravasz feliratot helyezett el boltjának a klasszikusokat tartalmazó polcain. A felirat szövegét a vízszintes 1. és a függőleges 42. számú sorban olvashatja. VÍZSZINTES: 13. Nagyon tar- tens (szövet). 14. Boszorkány pe­reiről ismert amerikai város. 15. Az olajfa tudományos el­nevezése. i€. ...judicata: jog­erős ítélet. 18. Német férfinév. 20. Szláv eredetű családnevek gyakori végződése. 21. Helyrag. 22. Zenei műszó: lágyan, gyen­géden (adandó elő). 24. Ba- romAbetegisiég. '*26. Jégkristá­lyokból összefagyott pehely. 27. Mátyás király természetes fia. 29. Gépkocsi. 3l. Nagybecsű, rö­viden. 32. ...ugorok; a many- sik és a hantik összefoglaló el­nevezése. 33. Saját magad. 34. Repülőgép típus betűjele. 35. A televízió és a rádió egyik népszerű előadója volt (. • • pro­fesszor). 38. Nagyobb kosár. 40. Lila egynemű betűi. 41. Becé­zett női név. 42. Katonai tiszt­ség. 44. Erdei állatka. 45. A tantál vegyjele. 46. Budapesti Nemzetközi Vásár. 47. Elmélet. 48. Bárány István. 49. Kassák lapja volt. 50. Rövid referáda. 52. Egyforma betűk. 53. Saját kezűen. 54. A késő helleniszti­kus görög szobrászat híres alkotása a párizsi Louvre-ban. 57. Helyrag, fordítva. 59. Kos- suth-díjas kölitő (István). 60. Ritka női név. 01'. Rendkívüli. 62. Zug párja. 64. Az udvariat­lan, kitessékelés egyik szava. 65. Latin nyelvtani eset rövidí­tése. 66. Ragasztó anyag. 68. Francia férfinév. 70. Levágott gabonából összekötött nyaláb. FÜGGŐLEGES: 1. Páros tánc. 2. Régi. 3. Feleséget vitt a ház­hoz. 4. Az ittriuim és a kén vegyjele. 5. Kiejtett betű. 6. Pémzbizt ősitek. 7. Holland ál­lamférfi, a holland gyarmatbi­rodalom megalapításának egyik vezéralakja (Jan van, 1547— 1619). 8. Férfinév. 9. Ybl Mik­lós. HO. Buzdító szó. 11. Becé­zett női és férfinév. 12. A Duna ausztriai mellékvize. 17. Többszörös Kossuth-díjas festő (0880—1964). 19. íróeszköz. 22. Posziméh. 23. ötvenöt, ahogyan Cicero írta vala. 24. Búcsúszó. 25. Amerikai költő (A hOllió). 28. Fordított sporteszköz. 30. Mintegy, szinte. 34. Francia fér­finév. 36. Ez a hal csupán bé- k »poronty. 37. Neves belga üdülő- és fürdőhely. 38. A Dé- li-Bakony legmagasabb hegye. 39. Bázisokkal sót alkotó hidro­gén vegyület. 40. Figyelmeztet. 41. Kín rím része. 43. Életének folyása. 49. Mű, a költők nyel­vén. 5<T. sír a falusi kislány. 51. Harminc perc. 55. Latin száj. 58. Mutatószó. 58. Német mér­nök, a modern gépkocsitech­nika egyik úttörője (Kari Fried­rich). 61. Látványos müsorszá- mok sorozata. 63. Lóbiztatás. 64. Idegen női név. 65. Laza sebkötöző anyag. 67. A vaná- dium és a kálium vegyjele. 68. Antal Imre. 69. Csorbítatlan. 70. A kalauz nélküli villamosok jelzése volt. VALLÓ EMIL Bőküldendő: a vízszintes 1. és a függőleges 42. számú sorok megfejtése — szep­tember 9-ig. Az oviban történt című, augusztus 19—i rejtvényünk helyes megfejtése: Az óvó- néni sarokba akart állítani, de már minden sarok fog­lalt volt. Könyvutalványt nyertek: Bartha Béláné és Batyiczlki Lászlóné Karcag, valamint Tokár Istvánné Kisújszállás. (Az utalványo­kat postán küldjük el.) össze, hogy az anyag színe befelé legyen fordítva). . A szélek összevanasa után fordítjuk csak ki az egészet a megfelelő oldalá­ra. Ekkor az összevarrott szélek befelé fordulnak, mint az e-ábrán látható. Vé­kony furnérból vágjuk ki a téglalap alakú oldalfalakat (3) és az alját (4) amint az f-ábra mutatja. A furnért a doboz belsejébe ragasztjuk. A függőleges sarkok be­vágása után a kiálló részt (5) behajtjuk, és leragaszt­juk a falak belsejét, mint a g-ábrán látható. Az így el­készített doboz alját (h-áb- ra) leragaszthatjuk filccel, és kiegészítő rekeszeket ké­szíthetünk az alkatrészek­nek. A doboz fedelét ugyanúgy Az új autók sajnos elég gyakran beáznak, megkese­rítve tulajdonosuk életét. Már megint befolyt a víz — mérgelődik az autós egy-egy alaposabb mosás vagy na­gyobb eső után, és másnap megy a szervizbe, ahol vagy megtalálják a kis rést, ahol a víz bejut, vagy nem. Min­denesetre a kocsi egyéves korára általában megjavul. Vagy azért, mert a szerelő­nek sikerül eltömíteni a su­nyin megbúvó nyílást, vagy azért, mert a lyuk a piszok­tól idővel eltömődik. A beázás veszélyét első­sorban nem az a kényel­metlenség jelzi, hogy időn­ként szárazra kell törölni a gumiszőnyeget, vagy hogy a vezető térdére csöpög a víz a műszerfal aljáról. Ennél sokkal nagyobb baj az, hogy a kocsiba jutó víz időnként a rejtett zugokba is beveszi magát és — miközben nem is gondoljuk, hogy ott van — súlyos korróziós károkat Okozhat. Ezért célszerű időnként felszedni a padlószőnyeget — ami nem minden típusnál könnyű — és az alatta ösz- szegyűlt vizet, nedvességet nemcsak feltörölni, hanem a szőnyeg felhajtásával jól ki­szárítani. (A szőnyeg alá belső tákarításkor is kerül­het víz, esős, havas időben pedig a cipőnkről is bejut­hat.) Ha a szőnyeg alatt többször találunk több-ke­vesebb vizet, próbáljuk meg behatárolni, honnan kerül­hetett az autóba. Ehhez jó segédeszköz lehet a leterí­tett sima papír. amelyen még száradás után is meg­látszik a vízszivárgás nyo­ma. Ha autónk évekig nem ázott be, aztán egyszer csak vizet találunk benne, annak általában négy oka lehet: va­lamilyen sérülés után gon­datlan javítás vagy szerelés; elöregedett, repedezett gu­mitömítés a szélvédőnél, az ajtóknál; elrozsdásodott, át­lyukadt lemez; eltömődött lefolyónyílás a küszöbön vagy az ajtókon. Az utóbbi — nagyon is gyakori — hiba következté­ben néha deci- vagy liter­szám áll a víz a kocsi va­lamely üregében, s a vezető csodálkozva hallgatja az időnként felhangzó loccsaná­sokat, amelyeket általában nem szabad az üzemanyag- tartálynak tulajdonítani, Beázás Egerek ellen

Next

/
Thumbnails
Contents