Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-29 / 231. szám
L989. SZEPTEMBER 29 j^ÍÉPLAP 3 Interpellációkkal folytatódott az Országgyűlés ülésszaka tud, akik — miután posztjukról távoztak — az állam tulajdonát képező nagy értékű lakásokat megtartottak. Megkérdezte: hányán laknak ilyen lakásban, s milyen értékű állami vagyonról van szó; milyen jogcímen használják a reprezentatív villalakásokat. Egyáltalán ma- radt-e még reprezen tálasra alkalmas, rezidenciának megfelelő villa Budapesten? Lakások tilalmi listán A kérdésre — a kormányfő felhatalmazására — Raft Miklós, a Minisztertanács Hivatalának elnöke válaszolt. Mint mondotta, a korábbi hatalmi mechanizmusban a vezetők viszonylag csekély illetményt kaptak, s ezt kiegészítendő bizonyos juttatásokat élveztek, így bérlakáshoz jutottak. Ezeket a lakásokat szabályos bérleti szerződés alapján, bérleti jogviszony keretében lakják azok is, akik ma már nem töltenek be magas állami tisztségeket. Kényes kérdésként említette Raft Miklós, hogy az érintettek közül jó méhanyán élnek — nem éppen etikus módon — a bérleti jogviszonyból fakadó jogaikkal. Megemlítette, hogy volt, aki csaknem egymillió forintot vett fel visszaadott lakásáért. Egyone többen vannak olyanok is, akik meg akarják venni azt a bérlakást amelyben laknak. Ezek a lakások azonban elidegenítési tilalmi listán szerepelnek. Raft Miklós azt is megemlítette, hogy nem most, hanem már jóval korábban elfogytak a rezidencia kialakítására alkalmas villák. Volt idő, amikor a Fővárosi Tanács lakásberuházásra szánt keretéből építettek ilyen nagy értékű lakásokat, s ezeket juttatták a vezetőknek. Az 1980-as évektől azonban nem épültek ilyen lakások a Fővárosi Tanács ellenállása miatt. Raft Miklós arról is számot adott: elvi döntés született, hogy a köztársasági elnök és a miniszterelnök részére rezidenciákat kell kialakítani, mert így tudnak megfelelő színvonalon eleget tenni protokolláris kötelezettségeiknek. Elek József (Borsod Abaúj- Zemplén m., 13. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek hengerésze a pénzügyminiszterihez 1989. szeptember 22-én a Szolnak Megyei Szocialista Ifjúsági Szervezetek Szövetsége MSZMP-tagjai tanácskozást tartottak Jászberényben. A tanácskozás állás- foglalását eljuttatták az Országos Sajtószolgálathoz. Milyen pártot akarunk? A jelenlegi, sok platformot, gondolati irányvonalat ösz- szefogó MSZMP pillanatnyi felépítésében megrefor- málhatatlan. Egy teljesen új párt létrehozása szükséges, mivel a mai MSZMP-t nem a több részre szakadás fenyegeti elsősorban, hanem a folyamatosan tartó, és egyre jelentősebb mértéket öltő belviszály és felbomlás. Az MSZMP-nek ma úgy kell szembe néznie önmagával. hogy holnap már ne kelljen ezt újra megtennie. Alakítsunk európai értelemben vett baloldali szocialista pártot. Kialakításának feltételei: a személyi feltételek radikális megváltoztatása, amely nemcsak személyek cseréje, hanem az eddigi párton belüli mechanizintézett kérdést a közműfejlesztési hozzájárulás nyugdíjasok részére történő visz- szaigényléséről. Arról is érdeklődött: az adótörvény várható módosítása lehetőséget ad e arra, hogy a lakossági hozzájárulás összegének 30 százalékát az adót nem fizetők is visszaigényeljék? Békési László elmondta: az adótörvény módosításának keretében arra készülnek, hogy az adóalap csökkentést egy mindenki számára igénybe vehető, egységes támogatási rendszerrel váltsák fel. A kérdés második részére közölte: nem lát lehetőséget arra, hogy visszamenőleg állami támogatással fedezzék azt az összeget, amire adó- csökkentéssel nem nyílt mód. Ezzel a kérdések tárgyalása lezárult. Napirend szerint ezt követően az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek megválasztására alakítandó jelölőbizottság személyi összetételéről döntöttek. A munkásőrség nem párthadsereg A szavazást követően Fodor István elmondta, hogy a jelölőbizottság az októberi ülésen tesz javaslatot az Állami Számvevőszék tisztség- viselőire. Fodor István ezután kérte a törvényhozókat: hogy az alkotmányibíróság tagjainak megválasztásához szükséges jelölőbizottságról októberben döntsenek, A parlamenti ülésszakának utolsó napirendjeként egyéb kérdéseket, bejelentéseket vitattak meg. A programsorozatot érintő felvetésékre Németh Miklós miniszterelnök válaszolt. Azokhoz csatlakozott, akik úgy vélekedtek: ne bővüljön az előterjesztett programcsomag. A munkásőrségre vonatkozó felvetés kapcsán Németh Miklós kifejtette: nem ért egyet ennék napirendre tűzésével. A kormány má- ’usí ülésén már módosította azt a rendelkezést, miszerint a munkásőrség felett az MSZMP vezető testületéi gyakorolnak felügyeletet. Ez év májusa óta a munkásőrség felett felügyeleti jogkörrel a Minisztertanács rendelkezik, tehát nem lehet musok megváltoztatása. Tagadjuk az elbürokratizált, demokratikus centralizmus elvű működést, amely szervezetünk döntésképtelenségéhez vezetett. Ne a tagság nevében, hanem a tagság által alakuljon és működjön az új párt. Mozgalmat akarunk, nem hivatalt! Olyan párttörvényre van szükség, amely egyenlő esélyt biztosít minden párt, működéséhez. Pártunk — a választásokat követően — az Országgyűlés és saját tagsága előtt adjon hiteles elszámolást vagyonáról. Olyan pártot támogatunk, amely következetesen vég- hezviszi célkitűzéseit, és egy vegyes tulajdonviszonyokra épülő gazdaságot szorgalmaz. Választási' programjával közérthetően szól minden állampolgárhoz, céljaink megvalósításában támaszkodik társadalmunk minden rétegére. A programnak tartalmaznia kell a nemzet gazdasági, társadalmi és erkölcsi válságából való kiút lehetőségeit. (OS) párthadseregnek tekinteni a munkásőrséget. A miniszter- elnök leszögezte: törvényes garanciáik vannak arra, hogy egyetlen fegyveres testület sem használható fel egy esetleges erőszakos visszarendeződésre. Védelem a képviselőknek Végezetül Németh Miklós kérte, hogy a Minisztertanács által beterjesztett programot fogadja el az Országgyűlés. A választ követően Szirtessé dr. Tomsits Erika felvetette: célszerű lenne az országgyűlési programba felvenni az új tájékoztatási törvény megtárgyalását, Sasvári József pedig azt erősítette meg, hogy nem önálló napirendként, hanem az energia- koncepció részéként javasolta a bányászat problémakörének megtárgyalását. Az Országgyűlés mind Sasvári József, mind Szdrtesné dr. Tomsits Erika javaslatát elfogadta. Ezt követően határoztak a kormány által beterjesztett programsorozat egészéről: ezt szintén elfogadta az Országgyűlés. Ezután az Országgyűlés nyilatkozatot fogadott el a képviselők jóhírének, becsületének védelme érdekében. A nyilatkozatot Szalai Gyula (Fejér m., 1. vk.) kezdeményezése nyomán a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság terjesztette a parlament elé. Ebben leszögezték: a közélet fórumain ma sokan és gyakran szenvedélyesen vitatják a képviselők helyzetét, megbízatásuk teljesítését, de az általuk végzett munka fontossága minden vitán felül áll. A képviselőket ezért megfelelő védelem kell megillesse. Az Országgyűlés ugyancsak nyilatkozatot fogadott el, amelyben elítélte az 1968- as csehszlovákiai intervencióban való magyar részvételt. A nyilatkozatot Sebők János (Veszprém m., 12. vk.) kezdeményezte, és a külügyi bizottság terjesztette a parlament elé. A nyilatkozat elfogadása után bejelentések következtek. Ezzel befejeződött az őszi plenum első szakasza, amelyen Szűrös Mátyás, Jakab Róbert, Fodor István és Horváth Lajos felváltva elnökölt. Ha eljön a mi időnk (Folytatás az 1. oldalról) ra már c6ak a tejzsír és a tejfehérje többletért kaphatnak magasabb árat. A Boscoop úgymond vár arra a pillanatra, gazdasági kényszerítő erőre, amikor az üzemeknek már eszerint kell, hogy szelektálják az állományukat, vagy a kistermelők a mostaninál nagyobb számban foglalkozzanak tejelő szarvasmarhákkal. A megye adottságai erre kiváló lehetőségeket biztosítanának. A tejipartól várják, hogy a tejminősítésben előre lépjen. A fehérjetartalom előbb-utóbb ártényezőként kell. hogy szerepeljen, hiszen ennek a tejhasznosításban, a nagyüzemi tejfeldolgozásban, sajtgyártásban alapvetően meghatározó szerepe van. Ennek növelését pedig csak jó fajtakiválasztással, sok éves ilyen irányú tenyésztéspolitikával lehet elérni. A Boscoopnak jelenleg olyan NSZK-ból származó tenyészállatai is vannak, amelyek fehérjetartalom növelési képessége már bizonyított. II Szolnok Megyei SZISZSZ fiatal MSZMP-tagjainak állásfoglalása Akiknek mindenük a repülés M^gyve^éve^^fí//á^ofsfrota Holnap ünnepli alapításának negyvenedik jubileumát a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola. Milyen emberfeletti erőfeszítést, elhivatottságot követelő négy évtized volt ez! Zsem- bcri István mérnök vezérőrnaggyal, a főiskola parancsnokával a minap beszélgettünk erről. Elmondta, hogy gyakorlatilag kétszer kellett a semmiből megteremteni ezt az intézményt. Először 1949-ben, amikor alig néhány repüléshez értő régi, vagy frissen kinevelt szakember irányításával, jószerével szemléltető eszközök, metszetek, működő modellek nélkül Ennek a gárdának köszönhető, hogy sérült, vagy kiselejtezett repülőgépek alkatrészeinek felhasználásával — a hallgatók tevékeny közreműködésével — elkészítették a korszerű oktatáshoz nélkülözhetetlen metszeteket, működő modelleket. Tevékenységük az utóbbi években különösen magas szintre emelkedett. Ennek köszönhetően számítógépek alkalmazásával gyakorolni tudják a hallgatók az egyszerre megjelenő több cél leküzdésének módozatait, s megany- nyi mást. Az oktatói — műszaki gárda fejlesztő tevékenysége azt erdeméZsemberi István mérnök-vezérőrnagy Az első kiképzések egyike, (balról) A csillag motoros UT—2-es repülőgép légcsavarját kézzel kellett megpergetni a motor indításához. Ma már korszerű gépeken történik a műszakiak képzése (jobbról) kezdődött a hajózó állomány kiképzése. Akkor ugyanis repülő műszaki kiképzés Budaörsön történt. Az 1956-os események következtében megszűnt a Kilián főiskola, pontosabban szólva annak jogelődje a Kilián György Repülő Hajózó Tiszti iskola. A főiskolai rangot később vívta ki magának az intézmény. 1961- ben alakult újjá. A második nekirugaszkodás csupán annyival volt könnyebb, hogy a repülőtéri épületek nem voltak annyira romos állapotban, mint 1949- ben:, és az oktatói állományt is könnyebb volt összeverbuválni. Több volt az olyan szakember, akinek mindene vol a repülés és éltette az a tudat, hogy ennek a főiskolának pótolhatatlan szerepe van hazánk légterének védelmében. nyezte, hogy a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola felszereltségi szintje bátran veheti fel a versenyt nemcsak a szocialista országok, hanem a nyugati államok hasonló intézményeivel. Az évtizedek során Szolnok szívéhez nőtt ez a főiskola. A repülők soha nem képeztek zárt szigetet, valóban lakóhelyüknek tartották a várost ennek megfelelően szerették és tőlük telhetőén segítették fejlődését. Szolnok a maga módján viszonozta ezt. Elsősorban a főiskolának csapat- zászlót adományozó Tisza- menti Vegyiművek jeleskedett az intézmény modelljeinek, metszeteinek elkészítésében való közreműködésben, de szükség esetén bármelyik vállalat segítőkezet nyújtott. A holnapi ünnepi megemlékezésen bizonyára felelevenítik mindezt. Ezek el- szakíIhatatlanok a főiskola történetétől. És valahol hozzájuk tartozik az, hogy ez az intézmény nemcsak a repülési szakismeretek magas szintű oktatásában jeleskedett és jeleskedik, hanem a fellengzéstől mentes hazaszeretetre való nevelésben,, az emberi értékek erősítésében, az általános erkölcsi szabályok betartásában is. És ebbéli igyekezete legalább olyan fontos, mint a szakemberképzés. Ezért gondol megbecsüléssel a főiskolára minden olyan ember, aki élete során hosszabb-rövidebb időre hatósugarába került. S. B., A főiskola első csapatzászlója Kitüntetések a fegyveres erők napja alkalmából Az MHSZ megyei szervezeténél tegnap tartották ünnepi állománygyűlést, amelyen kitüntetéseket adtak át. A honvédelmi miniszter a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát adományozta Boros Lászlónak (Jászberény), Miklós Józsefnek (Szolnok) Dr. Nagy Jenőnek (Karcag) és Porok Ferencnek (Karcag). Az MHSZ Kiváló Munkáért Érem arany fokozatát kapta: Bakos József szolnoki rádiós klubtitkár; Vígh László szolnoki városi főelőadó és Szabó István szolnoki gépkocsivezető. Ugyanezen elismerésben részesült a társadalmi aktivisták közül: Bozó Kálmán (Kisújszállás). Kasza József (Kun- szentmárton), Kovács Sándor (Karcag), Mészáros Ferenc (Jászberény), Németh István (Túrkeve), Rácz Béla (Szolnok), Tóth Béla (Tiszajenő), Tóth János (Tisza- szentimre), Török Sándor (Szolnok). A Szolnok Megyei Rendőr- főkapitányságon is tegnap emlékeztek meg a fegyveres erők napjáról. A Haza Szolgálatáért Érdemérem ezüst fokozatával tüntették ki Szokola József rendőr őrnagyot. A bronz fokozatot Váczi István rendőr százados, Hodos Gábor, Gazsi Mihály és Hernek János rendőr főhadnagy, Horváth László rendőr törzszászlós, Balajti Miklós rendőr főtörzsőrmester és Kovács Vendelné kinevezett polgári alkalmazott kapta. A Köz- biztonsági Érem arany fokozatával Rajna Mihály rendőr törzszászlóst és Guba István rendőr főtörzsőrmestert tüntették ki. A rendőri munka segítségéért a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Fehérvári Rudolf, a jászberényi Aprítógépgyár igazgatója. Ünnepi állománygyűlésen emlékeztek meg a fegyveres erők napjáról az MN 1936 alakulatnál is. A honvédelmi miniszter parancsának ismertetése után elismerések átadására került sor. A honvédelmi miniszter soron kívül alezredessé léptette elő Takács Imre őrnagyot, főhadnaggyá Szűcs Péter hadnagyot, hadnaggyá Gebei Mihály alhadnagyot, törzsőrmesterré pedig Ladányi Imre őrmestert. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát kapta Szeleke Tibor főhadnagy, Kaptás Béla főhadnagy, Szuda István törzszászlós, Kerekes Zoltán zászlós és Gál Albert zászlós. Ugyanennek a kitüntetésnek ezüst fokozatát tízen. bronz fokozatát pedig tizenhatan vehették át.
