Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)
1989-09-02 / 208. szám
Maaaziíi 7 A bányászokat köszönti ma az ország, s köszöntjük hú is, hiszen kapcsolatunk nagyon is emberközeli. Találkozásunk az alföldi olajbányászokkal mindennapos. Nemcsak azért, mert a két „olajos” vállalat — a Kő- olajkutató Vállalat, valamint a Nagyalföldi Kőolaj- ég Földgáztermelő Vállalat — központja Szolnokon van, hanem azért is. mert munkásaik megyeszerte megtalálhatók. Sok bányásznapon részt vettem már. Megfigyeltem, hogy az ünnepi köszöntő elhangzása, a kitüntetések, a hűségjutalom átvétele utáni ■percek meghittségét rövid Idő alatt felváltja az életet jelentő, érdes munkát idéző beszélgetés. Így van ez bizonyára más munkakörökben dolgozóknál is, de az olajbányászoknál különösen, hiszen velük az átlagosnál mostohábban bánik, s számukra ezernyi veszélyt rejteget a sors. Az emberek általában esak akkor gondolnak erre, ha valahol süvítve, dübörögve kitör egy kút. Egyébként természetesnek tartják, hogy lakásukban ■földgázzal vagy fűtőolajjal melegítenek, s'így van ez rendjén. Az olajbányászok meg közben csendben teszik a dolgukat. Az Alföldön szétolajbányászat. és ez kedvét (szegi jónéhány szakembernek, megkérdőjelezi egy- egy üzem jövőjét. Valójában mind a földgázért, mind a kőolajért a világpiaci árnál jóval kevesebbet kapnak. Munkájuk több értelemben véve hasznos az országnak, önmaguk szalmára pedig egyre kevésbé. Nem véletlenül hangoztatja dr. Juratovics Aladár, az NKFV szegedi üzemének Vezetője, országgyűlési képviselő, hogy a hazai szén- ihidrogén-bányászatnak két halálos ellensége van. Az (egyik az anyaföld. mert kevés olajat és földgázt talál- Inak benne, a másik meg a Pénzügyminisztérium, mert annyira elvonja a jövedelmet, hogy a magyar szénhidrogén-bányászat lassan működésképtelen lesz. A Pénzügyminisztériummal nem nagyon tudnak (mit kezdeni, s az anyaföld- riel sem boldogulnak úgy, öhogy szeretnék. Magyarországon az eddig kitermelt szénhidrogénnek alig 40—42 Százalékát találták meg a ikutatók. Nem találnak az algyőihez hasonló nagyság- Irendű szénhidrogén-mezőket. A megtaláltak kisebbek. egymástól távol esnek. lElmondható tehát, hogy „spájzból” termelnek. S nem is mindenhol roskadozó [«<!« Csőkemencék az NKFV szegedi üzemében Bányászaink ünnepén szórt, Szolnokhoz tartozó kutakból származik a hazai Előállítású energiának durván számítva a fele. Hozzávetőlegesen hatmilliárd köbméter földgáz és megközelítően két millió tonna kőolaj előállítását jelenti ez évente. S mennyi munkát! Télen-nyáron kitéve az időjárás viszontagságainak, hiszen a kutatók mindig a szabadban dolgoznak. S főleg ősszel, télen és koratavasszal, amikor az esőtől, hólétől felázott talajba tengelyig süppednek a járművek, az egyik fúráspontról a másikra való költözés sem gyerekjáték. Sokszor hallani mostanában, hogy ráfizetéses az polcú spájzból. A ferenszál- lás-keleti olajmező termelésének 93 százaléka például ivíz. Egyébként is a készlet jórészét kimerítették. Az ország legnagyobb szénhidrogén-mezőjén termelő szegedi üzem például mind kőolajhói, mind földgázból a készletek kétharmadát már kitermelte. Ilyen körülmények között megnőtt a másod- illetve harmadlagos művelési módok jelentősége. Egerben a földalatti elégetéses módszert alkalmazzák, Szegeden nagyüzemi kísérletet terveznek etándús gáz visszasaj- /tolással. amivel a homokkő faláról leoldják az olajat, növelve ezzel a kihozatalt. Embertelenül nehéz a berendezések szállítása „Széllel bélelt” munkahely a kutatóké Napjainkban nemcsak a termelés mennyisége, hanem a termékek minél gazdaságosabb értékesítése is napirendre került az alföldi olajbányászok körében. Az NKFV szegedi üzeme érdekes kísérletbe kezdett. Ismeretes, hogy a Föld ózonrétegének védelme érdekében nemzetközi megállapodás született a környezetkárosító freonok helyettesítésére. A helyettesítő anyagok között perspektivikusnak tűnik a szagmentes propán- bután. Amennyiben a törekvés sikerrel jár, akkor a (kozmetikai és más célú Isprékben használt freonok ihelyett nagy részben szag- (mentes propán-butánt al- íkalmaznak. A kísérletek kezdeti sikereket már hoztak. A vállalat számára azért is érdekes ez a kísérlet. mert a szagmentes pro- Ipán-butánt ötszörös áron lelhet eladni, mint az energetikai célra szánt terméket. Keresik a propán-bután hasznosításának egyéb lehetőségeit is. Százhalombattára kísérleti célokra szállítottak már izobutánt. Ott további feldolgozással magasabb árfekvésű terméket állítanak elő belőle. A propántermékek iránt újabban érdeklődik a Tiszai Vegyi- Jrombinát is. Ilyen relációkban magasabb árak érhetők el, mintha csak energetikai célokra termelnének. A kutatók i^ keresik a boldogulás útját. Ha nincs elég munka itthon, találnak 'külföldön. Az utóbbi hónapokban Ausztriában fúrtak vízkutakat, s szóba jött. hogy ismét vállalkoznak gözkút fúrására a görög szigetvilágban. Államközi szerződések szerint is érkezik hazánkba földgáz és kőolaj. Mivel a földgáz nemcsak akkor ér- ikezik a határon túlról, amikor pillanatnyilag a legnagyobb szükség volna rá, iezért tározni kell — mégpedig a legkézenfekvőbb módon: a föld alatt. Javában tart az orosházi és 'a hajdúKompresszorház épül a gyomaendrődi gázüzemben szoboszlói földalatti gáztároló bővítése. S ha már a beruházásoknál tartunk, a ifüzesgyarmati földgázüzem (építése után az NKFV legnagyobb beruházásának előkészítése ezekben a hónapokban történik, ami voltaiképpen próbatermelést jelent Mezősas térségében, A művelési elvek szigorú betartásával zajlik tehát az Jélet az alföldi olajiparban, aminek eredményeként — ha egyre csökkenő mennyiségben is — évtizedekig tériméinek még földgázt és kőolajat az Alföldön. Füzesgyarmat, főgyűjtői olajüzem S, B, Karbantartás az NKFV üzemében
