Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-23 / 226. szám

2 AÉPiAP 1989. SZEPTEMBER 23. A testület célja n szerkesztőség „nagykorúsítása” Beszélgetés Zelenyánszki Andrással, a megyei pártbizottság első titkárával a Néplapra vonatkozó döntésről Olvasóink tapasztalhatták, hogy szeptember 22-étől megváltozott a Szolnok Me­gyei Néplap fejléce; az MSZMP megyei lapja meg­jelölés helyére politikai na­pilap megfogalmazás került. Látszólag egyszerű módosí­tás tartalmáról, hátteréről, a megyei pb döntéséről kér­deztük Zelenyánszki And­rást, a megyei pártbizottság első titkárát. Az olvasók nemcsak a fej­lécmódosítást vehették ész­re, hanem a megyei pártbi­zottság tegnap nyilvánosság­ra hozott közleményéből megtudhatták azt is, hogy „más alapokra került” a tes­tület és a szerkesztőség vi­szonya. Mi áll a döntés hát­terében? — Hónapok óta a politi­kai egyeztető tárgyalások egyik napirendje a politikai nyilvánosság kérdése. Így volt ez Szolnok megyében is. Miként az várható volt, a vitatott kérdéskör leszű­kült a megyei napilap hely­zetére. Fontos megjegyezni, hogy egyetlen napilapról van szó, egyfajta nyilvánosságról van szó, s mindennek kö­zéppontjában az olvasó ér­deke található. Érthető hát, miért került mindez az ér­deklődés fókuszába. Ha el­fogadjuk a többpártrendsze- res politikai rendszert, ak­kor kézenfekvő felismerés: változtatni kell a tájékozta­tás intézményén, tehát a párt nem tarthatja fenn a tájékoztatás monopóliumát a megyében. Több elméleti va­riáció kínálkozott a mono­pólium megszüntetésére. Egyik volt, hogy úgymond daraboljuk fel a lapot, né­hány oldalt — hetente vagy naponta, vagy valamilyen technikával — kapjanak az ellenzéki szervezetek. Ez úgy gondolom egyrészt az olvasó szempontjából nem lett volna szerencsés, más­részt az újságírás szakmai szempontjából sem. A má­sik volt az, amit a megyei pártbizottság elfogadott az­zal, hogy messzemenően megbízik a szerkesztőség kollektívájában és elfogadja azt. hogy igazán ők tudják eldönteni: az olvasó a me­gyében igazán mire kíván­csi? — Milyen érvek és ellen­érvek csaptak össze ezen a tanácskozáson? Érdemes ta­lán kibontani azt a kérdést: lemondott-e az MSZMP a megyei lapjáról? — Nyilván a döntés na­gyon sok emberben kérdője­I— Lesz-e pártirányitás? S milyen lesz a pártirányitás, ha egyáltalán erről beszél­hetünk? —* Szerettném hangsúlyoz­ni, hogy a szerkesztőséget önálló politikai műhelynek tekintjük. Azt is hangsúlyo­zom mindemellett, hogy a Lapkiadó Vállalat igazgató­ját, akihez a főszerkesztővel kapcsolatos munkáltatói jo­gok kerültek, továbbra is a megyei pártbizottság nevezi ki illetve menti fei tisztsé­géből. Azt gondolom, való­ban rosszul érezhették ma­gukat a szerkesztőségben dolgozók, amikor korábban telefonokkal, egyéb módon befolyásolták a lapot, s az információkat szinte az MSZMP közleményeként tár­ták a nyilvánosság elé. Eh­hez képest valóban, ahogyan az egyik fölszólaló fogal­mazta, a szerkesztőség nagy- korúsításáról van szó. Szá­momra nagyon fontos mon­dat hangzott el, amikor így szólt az egyik pb-tag, hogy nem csupán az az MSZMP- politika, amit a párt veze­tői vagy tisztségviselői mon­danak, hanem többek között az is — s miért nem hisszük el — amit az újságírók. Hi­szen ha visszanézünk az el­múlt évekre a tisztségvise­lők s a testületek igen-igen tévedtek jó néhány dolog­ban. A kollektíva egyetérté­se a főszerkesztő kinevezé­séről és felmentéséről, biz­tosíték a rendszerben. Az MSZMP már nem akar di- rektirányítást, nem akar irá­nyítani, s természetesen ugyanezt várja el más pár­toktól. Bízok abban, hogy minden fél önálló politikai műhelynek fogja tekinteni a Szjerkesztőség kollektíváját. A jelenlegi lapelőfizetőknek csak egy hányada az MSZMP-tag. Az újságot, az egyetlen napilapot többségé­ben nem a pártok tagjai fi­zetik elő, hanem a politiká­ban, a megye életében eliga­zodni, tájékozódni akaró ol­vasók. — Feltehető a kérdés, nem tart az MSZMP attól, hogy nem kerül be a lapba a más pártok, /társadalmi szerveze­tek mellett? — Versenyhelyzetet foga­dunk el. Ha azt akarja az MSZMP, hogy tájékoztatást adjanak tevékenységéről, ak­kor annak olyannak, vagyis közérdekűnek kell lennie. Legyen szó rendezvényekről, legyen szó állásfoglalásokról, a párt bármilyen tevékeny­ségéről. Három műszakban gyártják a Béres-cseppek et Tolnán. A televízióban nemrég bemutatott „Az utolsó szó jogán” című film után óriásira nőtt a kereslet a Béres-cseppek iránt. A Her- bária tolnai Üzemében — az országban egyed ül itt gyártják ezt a szert — az eddigi egy műszak helyett a kereslet kielégítésére három műszakot kellett szervezni. Jelenleg naponta 12 ezer üveg Béres-csepp kerül ki az üzemből, de úgy tűnik ez korántsem elég a kereslet kielégítésére {MTI-fotó; Gottwald Károly) A Minisztertanács ülése Befejeződött a Mindszenthy-ügy felülvizsgálata (Folytatás az 1. oldalról) Világkiállítás előkészítésé­nek munkálatait. Az ismert gazdasági nehézségek elle­nére a kormány határozot­tan támogatja a kiállítás megrendezését. Egyben uta­sította a kormánybiztost, hogy gyorsítsa meg az elő­készületek szervezési mun­kálatait. A kormány a kiál­lítással kapcsolatos javasla­tot előreláthatóan novem­berben terjeszti a parla­ment elé. A kormány megvizsgálta az uránbányászat felhagyá­sával összefüggő feladato­kat. Intézkedett a leállítás káros környezeti következ­ményeinek elhárításáról, a felszabaduló munkaerő fog­lalkoztatásának, illetve szo­ciális problémáinak megol­dásáról. A kormány előterjesztést fogadott el a bírósági cég­nyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeleté­ről. A Minisztertanács rende­letet hozott az állami szer­vek zászló- és címerhaszná­latáról. A kormány elfogadta az egyes, személyes szabadságot korlátozó intézkedések hát­rányos következményeinek rendezéséről szóló határoza­tot és rendeletet. A Minisztertanács felkér­te az igazságügyminisztert, hogy az 1956-os népfelkelés­sel összefüggő elítélések or­voslásáról szóló törvényja­vaslatot terjessze be az Or­szággyűlés szeptemberi ülés­szakára. A kormány Tétényi Pált, az OMFB elnökét, az Or­szágos Atomenergia Bizott­ság elnökét saját kérésére, más munkakörbe kerülése miatt, érdemei elismerése mellett tisztségeiből felmen­tette. • * • Még javában tartott a kormány kétnapos, maratoni tanácskozása, amikor péntek délután Bajnok Zsolt ideig­lenes szóvivő megkezdte szokásos sajtókonferenciáját a Parlamentben. Elsőként a legfőbb ügyész bejelentéséről tájékoztatta az újságírókat. Befejeződött — egyebek között Paskai László bíboros prímás kez­deményezése nyomán — egyes egyházi vezetők, köz­tük Mindszenty József, il­letve Grősz József és társai elleni büntetőeljárások ira­tainak tanulmányozása. Az ezzel kapcsolatos végleges állásfoglalást hátráltatja, hogy az iratok nem állnak hiánytalanul a hatóság ren­delkezésére. Azonban így is kétséget kizáróan megálla­pítható, hogy ezek az ügyek akkoriban nem csupán a valós tényék felderítését, hanem eszközként politikai célokat is szolgáltak. Az eljárások során a be­ismerő vallomásokat általá­ban fizikai erőszak és pszi­chikai kényszer alkalmazá­sával csikarták ki a gyanú­sítottakból. A büntetőeljá­rás és anyagi jog szabályait sorozatosan és súlyosan megsértették. A vádiratok és a bírósági határozatok szövegezéséhez párt- és ál­lami vezetők adtak közvet­len, írásos iránymutatást. A kormány egy rövid elő­terjesztés alapján megtár­gyalta az állami szervek cí­mer- és zászlóhasználatát. Ennek lényege: állami épü­leteket legfeljebb állami jel­képek, azaz a népköztársa­ság zászlaja és címere dí­szítheti. Kivétel ez alól a helyi jelképek használata. Volt egy műhely, ahol gyógyítottak (Folytatás az 1. oldalról) hogy az autonómia irányá­ban kívánunk elmozdulni. — Az jön elődje dr. Csé- pányi Attila — aki még fő­igazgató főorvosnak titulál- iatta magát — még mindig vívja harcát g Munkaügyi Bíróságon. Ha /nyer, és visz- szahelyezik jogaiba, két igazgató lesz? — Ez nem rám tartozik. Ennek megoldása kinevezőm dolga, aki nem más, mint a Szolnok Megyei Tanács V B. egészségügyi osztályának vezetője. Mindenesetre júli­us 7-én. a kórház osztályve­zetői kara szótöbbséggel úgy döntött, hogy a jövőben nem kíván függetlenített igazga­tót, akit pályázat alapján keresnek elő, hanem fiát a saját kebeléből választ ki valakit. Méghozzá a rotáció elve alapján, ami négy évet jelent. Akit nem választanak újjá, nem lesz bukott em­ber, , hiszen nem búcsúzik el az osztályától. Én a patoló­giai osztályt vezetem, ám igazgatóként sem mondok búcsút a márványasztalnak. Megválasztottak, megbízá­som nincs, ebben a kérdés­ben a kinevezőmnek a mi­nisztériummal kell egyez­tetni. talán az év végén lesz esedékes a hivatalos kine­vezésem. — Hallhatnánk valamit az ars poétikájáról? — Nagy a mi kórházunk, túlzottan nagy. Az integrált intézetünkben az ország egészségügyi dolgozóinak egy százaléka, több mint három­ezer egészségügyi dolgozik, s az ezzel járó hatalom egyetlen ember kezében össz­pontosult. Alighanem a kór­házunkban mégfordult bete­gek el tudják dönteni, jó volt-e ez így? A koncentrált hatalom természetesen lehe­tőséget adott a szubjektív megítélés összes konzekven­ciájának megvalósítására, dehát ennek megítélése nem az én dolgom. Az viszont már igen, hogy a túlmérete­zett kórház-műhelyben egy­re kevesebb idő és figyelem jutott a beteg emberre. Ilyenkor mi történik? Elő­térbe kerül a „vegyi” gyó­gyítás: a tabletta hivatott pótolni az önhibáján kívül távollevő orvost, és akkor az emberi törődést még nem is említettem. — Ezek után már mon­dani sem kell, hogy ön a humán |kórházra a beteg­központú gyógyítóintézmény­re esküszik. — Ügy van! Szent meg­győződésem, hogy szét kell szedni ezt a mammut in­éziményt. Aztán az embert kell a középpontba helyez­ni: foglalkozni kell a be­széd-, magatartáskultúrával, szociális nővércsoportot kell szervezni és igen, együtt kell működni a karitatív felada­tokra felesküdött egyházi emberekkel. Ami pedig a vezetés metodikáját is ille­ti? Az legyen kollektív, tes­tületi. Sokan nem értették, mit takar ez a kifejezés: interperszonál training. Nos, hát azt, hogy egymással harcban, vívódások köze­pette szülessenek meg az egységes vélemények. Ugyan­így megérdemel egy szóma­gyarázatot ez a kifejezés: rectificatio. Ezalatt én azt értem, hogy ha hibáztam, azt elismerem, kijavítom és sem­miképp nem azt a gyakorla­tot követem, hogy elkenem a felelősséget — Ebben a demokráciá­ban kik fogják irányítani a kórházat? — Természetesen az igaz­gató — és nem főigazgató- főorvos — semmiképp nem kívánja elhárítani a szemé­lyes felelősséget, ami a ve­zetéssel jár, ám az igazgatói tanács tíz főből fog állni, és ebben többek között helyet kap a másodfőorvosi kar képviselője is, áki nem ke­vesebb, mint 60 szakembert képvisel. Aztán persze las­san elindulunk az önállóság megvalósítása felé. A Il-es számú kórházunk, az egyko­ri Tüdőkórház szinte telje­sen elvesztette függetlensé­gét, és valójában amolyan ..melléküzemágként” kötő­dik hozzánk. Az a vélemé­nyem: kapjanak szabad ke­zet ők is, mások is. Hogy nem a teljes függetlenséget ajánlom, ennek csak az az oka, hogy az egészségügyi berendezkedésünk olyan, amilyen: egyszóval nem te­szi . ezt lehetővé. De az olló rajta van azon a köteléken, ami jiozzánk kapcsolja őket, s ígérhetem: az első adandó alkalommal elvágjuk. — Mi lesz a sorsa az új felállásban a rendelőintézet­nek? > — A közismert nevén SZTK-nak titulált intéz­mény szakmai partnere a kórház szakambulancia egy­sége lesz. Az ellátás itt is messzemenően a beteget fog­ja szolgálni. Nem elképzel- hetetlep az ilyen felírás majd az ajtókon, hogy „fejfájás”, „klimax”, „végbélfájdalom”, vagy egyszerűen csak az; „fájdalom”. A diagnózisból ugyanis mindössze ennyi tar­tozik a betegre, a többi már a mi dolgunk — És miként funkcionál majd a nagykórház, a mai értelemben vett I-es számú kórház? — Megmarad a kerítésen bélül: természetesen ez a kerítés nem jelent berlini falat, de azt igen, hogy a szétforgácsolt, extenzív álla­potból az intenzív gyógyító munka veszi majd ott is kez­detét. Véleményem szerint ez ott is feltétele az olyan nagyon áhított szakmai szín­vonal emelésének. A „Heté- nyi” kórház lesz a városban — és orvos a kórházban. Hogy mindehhez mit kérek? Mindössze a „száznapos nászút” lehetőségét; annyi időt, amennyi az USA-ban a hivatalba lépő elnököt meg­illeti. — Végül egy személyes kérdés: ön a Hazafias Nép­front megyei elnöke. Megnö­vekedett felelősségével és munkájával miként tudja a jövőben összeegyeztetni ezt a megbízatást? — Lassan számot kell vet­nem azzal, hogy az ember energiája véges, így leülünk majd a Hazafias Népfront illetékeseivel és megbeszél­jük: hogyan tovább? — Megválasztásához gra­tulálunk, munkájához sok sikert kívánunk! Palágyi Béla leket fog támasztani. Szá­mítunk a párttagság egy ré­szének elmarasztaló vélemé­nyére, akiknek nyilván az lesz a véleménye, az MSZMP megint hátrál, megint visz- szalépett. Azt kellene meg­érteni, hogy nem a lap tu­lajdonjogáról mondtunk le, hanem az MSZMP korábban használt jogairól, a mono- ipóliumriól. Mitől MSZMP- lap egyáltalán a Néplap? A vitáiból egyértelműen kide­rült, nem attól, hogy rajta van a fejlécén e megjelölés, hanem attól, hogy elhisszük azt, hogy a szerkesztőségben dolgozó párttagok és párton ksvüliek is, olyan politikai töltettel írnak, amely az MSZMP reformszárnyának felfogásával egybeesik. Fel­tételezzük, hogy ezek az új­ságírók tájékoztattak a napi politika eseményeiről, és ar­ról reálisan írnak. Szakmai műhelyükben önállóbban dolgoznak, mint azt ahogy eddig tették. A másik oldal: úgy gondolom, bizalmat kell, hogy keltsen az ellenzéki pártokban ez a lépés, már­mint az, hogy komolyan gon­doljuk a többpártrendszer­ben való együttműködést. Az MSZMP-nek lesz napi­lapja a megyében, amely nem a Néplap, hanem a Népszabadság. — Tudomásom szerint megfogalmazódott a vitá­ban, hogy legyen „baloldali” megjelölés a fejlécen. — Független politikai na­pilapról beszélni szerintem is, de ez a vitában is szóba került, fából vaskarika. El­hangzott: a baloldali jelzőt is alaposan át kell gondolni, hiszen elég nehéz a párt je­lenlegi állapotát illetően en­nek konkrét tartamát meg­határozni. Hagyományoson ennek a párt bolsevik típu­sú szárnyát értjük, de nem ilyen tartalmú lapra gon­doltunk, ezért úgy döntött a pártbizottság, helyesebb egyszerűen politikai napi­lapként fémjelezni. Amikor tisztázódik a baloldali jel­ző, s ennek tartalma, akkor szerintem nem biztos, hogy nem lenne helyes erre visz- szatérni. mert a társada­lomnak is fontos, hogy a baloldali erők összefogjanak akár a békés átmenet, akár a társadalom különböző te­rületein fellelhető problé­mák megoldása érdekében, hiszen nyilvánvaló az MSZMP-n kívül is lesznek baloldali erők. ezekkel a szövetség .pártunknak is ér­deke.

Next

/
Thumbnails
Contents