Néplap, 1989. szeptember (40. évfolyam, 207-232. szám)

1989-09-02 / 208. szám

1989. SZEPTEMBER 2 3 jtflÉPUkP A Jászsági Ruha­ipari Szövetkezet jászapáti konfek­ció üzemének sza­bászai részlegé­ből kerül ki a szö­vetkezet termelé­sének közel 80 százaléka. Augusztusban és szeptemberben női kosztümöket szab- nak, fazononként 4—500 db-os té­telben. Felvéte­lünkön a kabátok idomrészeit ra­gasztják be folya­matragasztó gé­pen. Fotó: KE Virágzó kertkultúra a város mellett (Folytatás az 1. oldalról) tunk úgy, hogy felparcelláz­zuk, és a tagoknak eladjuk. A korábbi 2 hektárral szem­ben így már 4,6 művelhető. A 43 db 800—1000 négyzet- méteres telket négyzetméte­renként 40 forintért értéke­sítettük. Előzőleg a régi szennyvíztelep műtárgyait elbontottuk, a töltést is meg­szüntettük. mert a vízügy már nem tartott rá igényt. Az új tulajdonosok azután összefogtak és saját költsé­gükön utat, vízvezetéket épí­tettek, egy szakaszon már villany is van. Ezt azonban nem jó szemmel szemléli a tanács, mert egyértelműen kikötötték, hogy márpedig oda semmiféle építmény, szerszám oskamra sem ál­lítható. A tulajdonosok ezt tudomásul vették, de azért több, mint egymilliót fordí­tottak a közművesítésre. Ta­lán abban bíznaik, hogy majdcsak megenyhül a szi­gorú tanács, vagy a kész helyzet diktálta kényszerben reménykednek? A tanács hajthatatlan, nem is tehet mást. jogszabályok kötik az építési tilalomhoz. Azt nem akadályozhatja meg, hogy valaiki villany­fénynél termesszen krump­lit, répát, az pedig éppen üdvözlendő dolog, hogy az elhanyagolt terület helyén in­tenzív kertkultúrát teremtett a tsz. illetve az új tulajdono­sok. A Kossuth Tsz egyéb­ként serényen tovább foly­tatja zárvány területeinek felszámolását. A Jákóhalmi út melletti lőtér körül újabb 100 hobbikertet alakított ki. A 9 holdon a 800—1000 négyzetméteres parcellák ér­tékesítésével jelentős bevé­telhez jut. a zöldséges-gyü­mölcsös kertek terményeit pedig felvásárolja majd az üzemi konyha ellátására. Itt a most kialakítandó szemét­telep miatt tilos építkezni, ennek ellenére a kereslet nagy, a telkek kétharmada elkelt. Igény esetén a tsz tovább folytatja a nagyüze­mi művelésre alkalmatlan földjeinek értékesítését, mégpedig az előbbi szom­szédságában egészen a vá­rosi Zagyváig, ahol 250 hobbikért kiosztására van lehetőség. UP A város saját országgyűlési képviselőt akar (Folytatás az 1. oldalról) A település mindig olyan honatyához tartozott, aki nem Kisújszálláson élt. Hogy miért kell a városnak saját országgyűlési képvise­lő? Igazán meggyőző vá­laszt erre Fekete Imre, a HNF városi bizottságának titkára — aki a részletekről tájékoztatott — sem tud ad­ni. Elsősorban lakossági igé­nyekre hivatkozik. A város nagy hasznát látná egy itt lakó képviselőnek — mond­ja. Indoka szerint ahhoz, hogy az Országgyűlés jó döntéseket hozzon, a helyi érdekeket is figyelembe kell venni. Egy „idegen” képviselőt az emberek egyébként sem vesznek ko­molyan. Legyintenek, nem a mi képviselőnk. Ezek az érvek itt-ott sántítanak, de a kisújszállásiak lokálpat­riotizmusa elismerést, di­cséretet érdemel. Gyanítha­tó azonban, hogy egy érv kimaradt az indokok közül. Mégpedig az, hogy az or­szággyűlési képviselő ott fent el tud intézni dolgokat a településnek, képes sze­rezni néhány milliót erre- arra — és a milliókat nyel­né a város, mint a feneket­len zsák. Igen, volt olyan időszak, amikor a képviselő el tudott- intézni ilyeneket. Most? A helyzet megválto­zott. A honatyák maguk mondják: országos ügyek­ben hivatottak dönteni, a helyi érdekek képviselete csak sokadik a feladatok so­rában. Az alapgondolat megvaló­sításának első lépcsője: egyeztetésre, egyezkedésre összehívták a városban mű­ködő pártokat és tömeg- mozgalmakat — az MSZMP-t, az MDF-et és másokat. Az egyezség meg­született. Valamennyi fél azonosult a „Legyen tele­pülésünknek országgyűlési képviselője!” — felhívással. Küzdjünk érte közösen! — ez is a megállapodás része. A megegyezés lényege te­hát; Kisújszálláson a pár­tok között nőn lesz vá­lasztási harc, mert a fő cél — legyen a városnak or­szággyűlési képviselője — érdekében elásták a csata­bárdot. A HNF városi titká­ra elmondta azt is, hogy vá­rosi választási program fog ■készülni és azt nem a kép­viselő készíti el. Így tulaj­donképpen „függetlenné” válik a leendő országgyűlé­si képviselő, hiszen nem a saját, nem pártja program­ját képviseli, hanem a kö­zösen összeállított városi programot. Lehet tehát MSZMP-tag vagy a Nép­párté — teljesen mindegy, a lokálpatriotizmus kötelezi. Így nem csoda, hogy a meg­állapodó felek számára tu­lajdonképpen mindegy a jelölt és a befutó pártállása, a dolgok alakulásának me­netét és a végeredményt már nyugodtan figyelik és zokszó nélkül tudomásul ve­szik. Hat jelölt már van a közös kalapban. Mindannyi­an széles körben, más tele­püléseken is ismert és elis­mert emberek. A választó- polgárok nem pártokra, ha­nem személyekre akarnak voksolni — vallják a kez­deményezés résztvevői, és ebben sok igazság van. Ma még — vagy inkább már — nehezen képzelhető el az ilyen módon „függet­len” képviselő. Lehetne vi­tatkozni azzal a felfogással is, amely csak szemléli az események alakulását, és belenyugvó módon tudo­másul veszi a győzelmet, vagy a vereséget. Mi lesz, ha kiderül, hogy a csendes belenyugvás tarthatatlan? A kétségek között felmerül az is, hogy ez a koncepció végső soron a szó igazi ér­telmében vett választás el­len dolgozik, és tulajdon­képpen egyszerű delegálás­ról van szó. Persze, most még elhamarkodott lenne bármivel is meggyanúsítani az elgondolást. Majd meg­látjuk. A dolgok alakulásá­ból — és az időközi válasz­tások tapasztalatai alapján — mindenesetre arra lehet következtetni, hogy az Országgyűlés nem delegál­takból fog állni, oda csak igen kemény választási harc révén lehet bejutni. És az sem valószínű, hogy a hon­atyák úgymond függetlenek lesznek. Az elvi megállapodást kö­vetően belátható időn belül a tettekre kerül sor. A hat jelölt fényképes listáját a közeljövőben nyilvánosság­ra hozzák és a város 'akos­sága elé viszik. A viták so­rán bővül és szűkül majd a lista — végül az előszava- zások után, egy személy ma­rad, ő lesz Kisújszállás or­szággyűlési képviselő-je­löltje. Persze még ekkor sem biztos, hogy a városnak képviselője lesz. A környe­ző települések választópol­gárait is meg kell nyerni az ügynek — illetve a város­nak. Az ő érdekeiket ho­gyan képviseli Kisújszállás honatyája? Ez egyelőre még kidolgozatlan. Az elgondolás megvalósí­tása startra kész. Választási iroda is alakult, amelyik fo­lyamatosan gyűjti és feldol­gozza az információkat, biz­tosítja a nyilvánosságot, tartja a kapcsolatot a vá­lasztópolgárokkal, népsze­rűsíti a jelölteket. A kon­cepció ma még több ponton homályos, vitatható. A par­lament döntése elsöpörheti, módosíthatja, vagy megerő­sítheti. Nem lehet tudni, vé­gül lesz-e Kisújszállásnak országgyűlési képviselője. A közügyek iránti érdeklő­dést és felelősséget minden esetre erősítheti, jelzéseket adhat a lakossági hangulat­ról és tapasztalatokat a pár­toknak az elnapolt politikai harchoz, vagy a hasznos kompromisszumokhoz. Berki Imre Nemcsak értőket ment, hasznot is hoz az öntözés A további fejlesztéshez tőkéstárs kerestetik Például Cibakházán Szervezni se lehetett volna jobban: mire a mezőgazdasá­gi nagyüzemek többségében befejeződött az öntözési idény, addigra hetes esővel jelezte közeledtét az őszidő. A megön­tözött területek növekedését illetően — amint arról néhány nappal ezelőtt lapunkban már hírt adtunk — öntözési re­kordévnek számított megyénkben az idei. Vajon csak a ter­mészetes csapadék térségünkre mindinkább jellemző meny- nyiségi és elosztási szélsőségessége miatt szükséges, azaz termést mentő intézkedés, vagy többletjövedelmet is hozó agrotechnikai beavatkozás az öntözés? Másfél millió köbméter A Cibakházi Vörös Csillag Tsz ágazati szakvezetői sze­rint növénytermesztési szer­kezetük éves vízigénye a tenyészidőben mintegy 700 milliméter. Ezzel szemben az utóbbi ötven év átlagában alig több mint 500 millimé­ter eső hullik esztendőnként a határrészeikre. Az idei év első nyolc hónapjában 400 millimétert regisztráltak. A közös gazdaság 3340 hektár szántóterületének 76 száza­lékán adottak a lehetőségek az öntözésre a Holt-Tiszá- ból és a Tisza II. csatorná­ból. Két. oka van. hogy ezt a lehetőséget ebben az évben például csupán felerészben tudták kihasználni. Egyrészt az agrárágazat közismert pénzügyi nehézségei miatt korlátozott a mobil és a fel­szín alatti öntözőkapacitá­sok bővítése. Másrészt a szántóterület-több mint egy- harmadát elfoglaló búzater­mesztésből adódó vetésfor­gó nem teszi lehetővé min­den arra alkalmas terület gazdaságos megöntözését. Az öntözési gyorsmérleg Elemezve az öntözés gazda­ságosságát, mindenekelőtt bi­zonyos kényszerpályát vesz­nek figyelembe a téeszbeliek. A vízjogilag engedélyezett terület nagysága után az alapvízdíjat akkor is meg kellene fizetniük, ha. tikkad- ni -hagynák a földjeiket, nö­vényeiket. Ugyanígy a lineár öntözőberendezések lizing- díját és a teljes technológia amortizációját. Mindez a szövetkezet fajlagos jövedel­mét apasztaná, a termésbiz­tonság növelése illetve a ho­zam és minőségi többleteik elérésének lehetősége nélkül. A tervszerű és szakszerű ön­tözés azonban nem csupán az aszályosabb évjáratokban is gazdaságosan termelhető növények közötti nagyobb választásra ad lehetőséget a szakembereknek, hanem a szántóterület egy részének kettős hasznosítására is. A kedvezőtlen időjárás ellen- súlyozásán, azaz a termés­mentésen túl ebben látják alapján az idei szezonban mintegy másfél millió köb­méter vizet juttattak ki a földekre Cibakházán. Április végén már öntözték a kuko­ricát, júliusban és augusztus­ban pedig két műszakban enyhítették a vízigényes kul­túrák — a konyhakerti növé­nyek, a silónakvaló, a zöld­borsó és a zöldbab valamint a cukorrépa egy részének — „szomját”. Átlagosan, nö­vényektől függően 50 és 180 milliméter közötti mestersé­ges csapadékot juttattak a tenyészidőben a táblákra a 3 lineár. az öt tömlős és a hét gördülő számyvezetékes be­rendezéssel. A szakembereik számításai szerint az öntö­zésre fordított költségek a mostani szezonban mintegy négy és fél millió forintot tettek ki. Leszámítva ebből azt az egymillió forintot, amit az alapvízdíj állami tá­mogatásaként megkap a szö­vetkezet, három és fél millió forintjukba került a hiány­zó természetes csapadék pótlása. Hogy vajon megér­te-e? Cibakházán az öntözés iga­zi hasznát. Öntözött területen termesz­tett zöldborsó és fövetésű zöldbab helyét a nyári beta­karítás után másodvetésű zöldbabbal és silókukoricá­val hasznosították újra. Ha a héten nem fordult volna esősre az időjárás, már meg­kezdték volna a zöldbab be­takarítását, aminek az át­lagtermését hektáronkénti hat-hét tonnára becsülik. Hektáronként 10—15 ezer fo­rint nyereségre számítanak, ami nem kevesebb a terüle­tet áprilistól szeptemberig elfoglaló napraforgó átlag- jövedelménél. A másodvetésű kukoricával pedig mintegy 2000 tonna silónakívalót — ez a téesz ezer szarvasmarhá­jának szükséges mennyiségi egyhanmada — nyernek. Hárommillió forintnál na­gyobb árbevétel kiesést je­lentene, ha ezt tömegtakar­mányt fővetésben, más áru­növények helyén termelnék meg. Mindent összevetve a kettős területhasznositás mintegy ötmillió forintos többleteredménye áll szem­ben a három és fél millió forintos öntözési ráfordítás­sal. És akkor még nem szól­tunk az ugyanazon a terüle­ten megtermelt tavaszi. fő- vetésű növények hasznáról. Nem csupán szakmailag értékelik az öntözés hasznát a Vörös Csillag Tsz-ben. Azt a termelésszerkezet korszerű­sítését sem tudák volna meg­valósítani öntözéses növény- termesztés nélkül, amelyet a jelentős exportbevételt hozó tartósítóüzem reprezentál. Évi 650 tonna alapanyagá­nak mintegy 10 százalékát — uborkát, paprika és káposz­taféléket — saját öntözött konyhakertészetükben ter­melik meg, ami javítja a savanyítás gazdaságosságát. Több jut a tagoknak is A mesterséges csapadék­pótlás révén jobb áron ér­tékesíthető, vízigényes kul­túrák termesztését teszik le­hetővé a háztáji területeken. Az idén például almapapri­káért, uborkáért és pritamin- paprifcáért csaknem hatmil­lió forintot fizettek ki a szö­vetkezet dolgozóinak. Ez a téesz éves bérköltségének 10 százalékát jelenti, amihez adómentesen jutottak a ta­gok. Az állami támogatások kényszerű csökkentésének időszakát éljük gazdaságunk szinte majd minden területén. A cibakházi közös gazdaság szakvezetői az alapvízdíj 40 százalékos támogatásának esetleges elmaradásával is számolva az öntözőkapacitá­sok bővítését tervezik 1990- ben. Pénzügyi lehetőségeik természetesen nem kevésbé korlátozottak mint általában a többi mezőgazdasági nagy­üzemé, ezért új társulási kontsrukcióban gondolkod­nak. Olyan tőkéstársakat ke­resnek — elsősorban feldol­gozó üzemek és külkereske­delmi cégek köréből — ame­lyeknek érdekük fűződik mi­nél több és minél jobb minőségű alapanyag ön­tözéses termesztéssel tör­ténő előállításához, és ame­lyekkel megoszthatják a be­ruházási költségeket. A má­sodvetésű zöldbab betakarí­tásához — amihez mihelyst az utóbbi napokban felázott talajok megszikkadnak rög­tön hozzálátnak Cibakházán — már a Nagykőrösi Kon­zervgyárral közösen szerez­ték be a legkorszerűbb, nagyteljesítményű kombájnt. T. F. Kétszer terem a föld Minden idők legtragikusabb halpusztulása a Tiszán (Folytatás uz 1. oldalról.) idők legnagyobb tragédiáját éli napjainkban a Tisza hal­állománya, hiszen korábban 5—8 mázsás halhullás már okozott jelentős felzúdulást a vízparti emberek körében. A szennyeződés egyébként csurog lefelé a Tiszán anél­kül, hogy valamit is veszí­tene kémiai hatásából. A vele sodródó haltetemeket vízügyes szakemberek halá­szokkal együtt a mindszenti kompnál próbálják kitakarí­tani a folyóból, de elképzel­hető, hogy ugyanazt kell majd tenni Tápénál is, meg­előzve azt, hogy a több na­pos tetemek bejussanak Sze­ged térségébe. Amint dr. Bancsi István, a KÖTI-KÖ VÍZIG környezet- védelmi osztályvezető-he­lyettese elmondta, a szeny- nyeződéssel szemben a víz öntisztuló képessége tehetet­len. Mindez pedig azért van, mert a szulfolsav azokat a jótékony baktériumokat is elpusztítja, amelyek felbon­tanák a vegyületet. és táplá­lékot találnának a sav ben­zolgyűrűjéhez csatlakozó szén láncban. A szakember szerint el­képzelhető, hogy kipusztult a folyó medrének teljes fau­nája: áldozatul estek a kagy­lók, rákok, azok az apróbb élőlények, amelyek a folyó medrében találtak maguk­nak életteret. Ennek a kö­vetkezménye pedig az lesz, hogy a halak jó ideig elke­rülik majd ezt a Tisza-sza- kaszt, miután táplálékot nem lelnek maguknak. Ahhoz, hogy a folyómeder újra be­népesüljön ezekkel a hasz­nos élőlényekkel, hónapok­ra vagy akár évekre is szükség lehet. Ez egy söté- tebb prognózis — a minta­vételek talán valamivel de­rűsebb előrejelzéssel is szol­gálhatnak: elképzelhető, hogy mégsem károsult oly gyászosan a Tisza élővilá­ga. s ebben az esetben a regeneráció kevesebb időt vesz majd igénybe. Termé­szetesen a napokban regiszt­rálandó kár újabb tételekkel bővül majd, hiszen a le­gyengült. beteg halak akár átteleléskor is megtizede­lődhetnek. Egyszóval min­denképp nagy felelősség ter­heli azokat, akik az ügyben bármiképp is érintve van­nak ! — pb — A pártok elásták a csatabárdot, egyezséget kötöttek

Next

/
Thumbnails
Contents